A Nagykovácsiban található Wattay-Teleki-Tisza kastély építéstörténetét feldolgozó blogposzt-sorozat 1. részében mindenki megtekinthette a frissen felújított épületegyüttest és parkot. Az ünnepélyes ceremónián színes vendégsereg, a politikai/egyházi/közéleti szereplők, és nem utolsósorban a miniszterelnök is megjelent. Az emelkedett hangvételű ünnepségen kérlelhetetlenül felszínre tört a magyar szellemi ugar is, ezáltal a sajtónyilvános eseményen résztvevő index újságírói ízelítőt kaptak a várható jövőből... pontosabban a folyamatos múltból.
Ezzel csak azért hozakodtam elő, mert hiteles információkat beszerezni, kicsikarni, tényekre rábukkanni, forrásokat felkutatni, homályt oszlatni, pontos adatokat és meggyőző háttérismereteket összeállítani bármely közérdeklődésre számon tartott témában, ebben az országban: egyre nehezebb műfaj. A politikai/társadalmi közélet sötét verem: bűzös titkok és sunyi maszatalosok terepe, ahol minden résztvevő bezárkózik a nyilvánosság fürkésző tekintete elől, a felfoghatatlan vagyonok eredetét és a strómanok üzelmeit takargatva, akik ennek a meghurcolt, megtaposott, lenézett, cselédsorsú szolganépnek kikiáltott polgárai által kínnal, vérrel, gyötrelemmel megkeresett adóforintjaiból hízlalják a családtagjaikat, oligarcháikat, pártközeli üzletfeleiket és kitartottjaikat...28 éve, párt- és kormányfüggetlenül. Az utolsó még felszínen evickélő, független "fake-news gyárak" szinte lehetetlen küldetést vállalnak az olvasóikért...az országért.
A próbálkozás azonban: önmagában siker. Az indexnél, hvg-nál, 444-nél, 24.hu-nál, Átlátszónál, Direkt 36-nál...az utóbbi időkben valóságos hőstett is. Fárasztó és kiábrándító hőstett, de egyelőre még nem büntetendő.
És a falusi blogger, mit tehet, ha a témához igazodva, informatív blogposztokat akar létrehozni?
Legyen szó egy helyi népszavazás költségeiről, a soros-megfelelési kényszerről, a jégkatasztrófáról, vagy adatvédelmi és információs jogszabályokról, én digitális tollat ragadok itt, a blog.hu peremvidékén, és írok. Ha kapok választ: jó. Ha nem kapok választ: nekem az is információ.
♣
Sokadmagammal részt vettem azon a május 3.-án tartott polgármesteri teadélutánon, amelyen a megnyitás előtt álló Wattay-Teleki-Tisza kastély múltjáról, jelenéről és jövőjéről esett szó, a meghívott cserkészvezetők és a gróf Tisza István Nemzeti Kör elnökének jelenlétében. Már az est végén bemutatkoztam, és jeleztem, hogy majd lenne néhány kérdésem a témához kapcsolódva. Ennek az ígéretnek tettem eleget, amikor annak eljött a rendelt ideje.
A személyes jellegű részeket, illetve mindazt, aminek a kihagyására megkértek, kihagytam a levelekből, de a téma lényegi részéből semmit sem. Figyelmeztetek mindenkit, hogy az illusztrációként szolgáló fotók súlyosan asszociatívak.
♣
1. 2018. Május 15.
"Tisztelt...! Tisztelt Magyar Cserkészszövetség Kommunikáció!
Civilként, egy Nagykovácsi-blog, a Zord idők blog admin/tulajdonos-szerkesztőjeként írok Önnek/Önöknek. A blog egyik várakozó posztjához (poszt-sorozatához) gyűjtök háttéranyagot: a poszt a Tisza-kastély építéstörténeti/építészeti és a helyi politikatörténetet érintő eseményeit taglalja, és ezzel kapcsolatban lenne néhány információra szükségem.
Természetesen a magyar rögvalóság kétharmados, és egyben elmúlt nyolc évnyi keretei között élek, ráadásul civil vagyok, így semmiféle meglepetést nem fog okozni számomra, ha a kérdések egyike-másika (mindegyike) válasz nélkül maradna. Ezt tehát nem fogom kivetíteni személyes jellegű problémaként a kettőnk/közöttünk folytatott levelezésére. Az ilyen jellegű információkérések a blogom szerkesztési elveinek alapműveletei közé tartoznak: kötelező kűr, amit az eredménytől függetlenül mindig, minden témában megfutok a hiteles, pontos és visszakövethető tájékoztatás igényét szem előtt tartva.
(13 kérdést tettem fel. A kérdések változtatás nélkül szerepelnek a válaszlevélben, így ezeket nem másolom be ide)
A válaszukat bármi legyen is az -tehát a teljes levelezést- változtatás nélkül fel fogom rakni a blogra, ahogy minden ilyen esetben szoktam.
Köszönöm és Üdvözlettel
Kósa-S. Péter
2. A Cserkészszövetség válaszlevele. 2018. Június 4.
"....
Hivatalosan küldöm a Magyar Cserkészszövetség Kommunikáció válaszait. Előbb a kérdések változatlanul, félkövérrel a válaszok.
1. A témába vágó cikkekből kiindulva kialakítottam erről is saját elméletem természetesen, de érdekelne: Önök választották ki a Tisza-kastélyt Magyarország több száz felújításra váró kastélya, palotája, kúriája, udvarháza közül, és Önök fordultak a kormányzat illetékes minisztériumaihoz/szerveihez ezzel az igénnyel, vagy a kormányzat javasolta ezt a megoldást Önök felé? Tehát a kormányzat kereste meg Önöket az ötlettel, egyszerre szolgálva az épület megmentését és a cserkészek részbeni "kárpótlását" íly módon egy kalap alá terelve? Egyszerűbben: Önök lobbyztak előzetesen a kastélyért, még pontosabban, Rétvári Bence és a KDNP elnöke lobbyzta ki ezt a lehetőséget a Cserkészszövetség számára a kormányzatnál?
A kérdésben feltett konkrét folyamatról nem rendelkezünk elegendő információval, mivel ebben az időszakban mások töltötték be az elnökségi posztokat.
2. Amikor a Pintér Sándor belügyminiszter 2013-ban benyújtotta azt a törvénymódosítást, ami (a kecskeméti műemlék ingatlannal együtt) a Magyar Cserkészszövetségnek juttatta a nagykovácsi kastélyt is, érte ezután bármiféle hivatali/lakossági(civil) negatív reakció erre vonatkozólag a cserkészeket Nagykovácsiban?
A cserkészeket személyesen nem érte negatív reakció, nincs tudomásunk ilyen esetről. A tulajdonba adás kapcsán ismertek a különböző vélemények, ezeket nem kívánjuk kommentálni. Mindezek mellett szeretnénk jelezni, hogy ebben az időszakban is az előző elnökség volt hivatalban, ezért, ha volt is konkrét negatív eset, azokról ők tudhatnak.
3. A Tisza-kastély felújítása és hasznosítása körüli már (minimum, vagyis saját szempontból nézve, amióta a faluhoz kötődik az életünk) 20 éve zajlik polémia Nagykovácsiban. A Cserkészeknek korábban is voltak már tervei a kastély tulajdonba vételére, vagy csak a 2010-2014 közötti ciklusban bukkant fel először ez a lehetőség?
Nem voltak korábban tervei a Magyar Cserkészszövetségnek a kastéllyal kapcsolatban. Azonban a cserkészek jelenléte a környéken egyáltalán nem újdonság, a közelben volt az államosított Hárshegyi Cserkészpark mely a korábbi parancsnok, Sztrilich Pál családjának adományaként került a cserkészek tulajdonába (azóta részben beépült).
4. A Tisza-kastély tulajdonosi-hasznosítási szálának egyik helyi olvasatát, ami a nyilvánosság elé került, viszonylag jól ismerem: erről többször is szó esett annak idején, 2010 -2014 között, a Fáber Dávid által tulajdonolt/szerkesztett, és bejegyzett sajtótermékként működő nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportálon illetve annak Fórumában is. A másik oldal véleménye -legalábbis számomra- azonban meglehetősen homályba veszett: milyen volt az önök emberi/politikai/szakmai kapcsolata Bencsik Mónika polgármesterrel abban az időszakban, amikor a kastély hasznosítása körüli eszmecsere aktív szakaszba lépett? Konstruktív együttműködés alakult ki a polgármesterrel és/vagy a képviselőtestülettel, vagy hasonlóan keserűen alakult, mint a polgármester és a minisztérium illetékeseinek kapcsolata? Egyáltalán: önök aktív szereplői és résztvevői voltak ezeknek a többnyire színfalak mögött zajló tárgyalásoknak/levelezéseknek, vagy inkább passzív szereplőként várták a végkifejletet?
Ezekről az eseményekről nincs információnk. A ma hivatalban lévő tisztségviselők közül senki sem volt akkoriban érintett a kastély körüli ügyekben. A nagykovacsi.net jelenleg elérhetetlen, így az ottani álláspontokat nincs módunkban megismerni.
a kép forrása/tulajdonosa: Itt/Magyar Cserkészszövetség
5. Az akkori hírek szerint a kastély felújítása a kormányzat kiemelt támogatású projekjei közé tartozott, és 2014-ben közel 2,4 milliárd Forint támogatásban részesült. Módosult ez az összeg akár lefelé, akár felfelé az évek során? Kellett más forrást/forrásokat is bevonni a felújítás stabil anyagi hátteréhez, vagy az állami támogatás fedezte a költségeket?
A Magyar Cserkészszövetség a megkapott összeget felelősen és körültekintően kezelte mindvégig. Ennek köszönhetően az építkezés-felújítás során az eredeti támogatási összeg került teljes körű felhasználásra. Ezt különösen pozitív eredménynek tartjuk annak fényében, hogy az építőiparban jelentős áremelkedés és munkaerő hiány figyelhető meg az elmúlt időszakban.
6. A fejlesztés további részét képező, a KEOP pályázaton elnyert épületenergetikai fejlesztés 30 millió forintja elegendőnek bizonyult a kitűzött feladatra?
Igen, ez a forrás az ún. oktatási épület energetikai felújítását fedezte. Az épület korszerű fűtésrendszert, szigetelést, új nyílászárókat kapott, valamint megtörtént az energetikához nem kapcsolódó, egyéb, teljeskörű felújítás is. Meg kell említenünk, hogy az épület teljes felújítási költsége ennél több volt, amely szintén a projektből lett finanszírozva, tehát az említett KEOP támogatás csak egy kis része volt a felújítási összegnek.
7. Mennyi volt a felújítás legvégén a számlán szereplő végösszeg? Mennyibe került tehát ténylegesen a kastély felújítása? Mennyi volt ebből a tervezés/előkészítés, illetve mennyi a kivitelezés végső összege?
A bontási-építési-belsőépítészeti munkálatok összesen nettó 1.050 M Ft + ÁFA összegbe kerültek. Ide értendő a régi épületek, föld alatti betonmedencék elbontása, sitt elszállítása, majd a terv szerinti épület felújítások (nem csak a kastély, hanem a Kossuth L. utca felől látható három házé is) elvégzése. Ebből az összegből a teljes belső közműhálózat is rendezésre került, valamint a kastély körüli kert és annak öntöző-, víztározórendszere is kiépítésre került.
Az ezen felüli összeg az alábbiakra fordítódott: azonnali veszélyelhárítási munkák, parkfenntartási munkák, panzió épület állagmegóvási munkálatai, műemléki feltárási munkák, tervezési költségek (építész iroda költségei), tervezői művezetés, műszaki ellenőr, beruházás szervező költsége, építkezés projektmenedzsmenthez szükséges eszközök, berendezések beszerzése, engedélyek-, illetékek-, eljárások díjai. Ebből a forrásból finanszíroztuk a Julianna majorban a tervezési, ill. az ivóvíz bevezetési munkálatokat is. Továbbá a projektmendzsent és megvalósítók bére is ebből az összegből került kifizetésre.
8. A kastély felújítását két évig tartó előkészítő munka előzte meg. Sajnos erre vonatkozólag nem sikerült igazán érdemi infomációra szert tennem, így megkérdezem: a tervező, illetve a kivitelező kiválasztása hogyan történt? Nyílt pályáztatással, meghívásos pályáztatással, konkrét meghívással...mi volt a metódus a Cserkészszövetség részéről? Már korábban is dolgoztak együtt a tervező / kivitelező cégekkel?
A tervezés és a kivitelezés két külön kezelendő kérdéskör.
A tervezést a kezdeti szakaszban külsős céggel terveztük megvalósítani, azonban a piaci szereplők által adott ajánlatokat, feltételeket látva a hatékonyabb, gyorsabb munkavégzés érdekében a Magyar Cserkészszövetség akkori projektvezetése egy belső tervezőiroda felállítása mellett döntött. A “Magyar Cserkészszövetség Tervezőiroda” néven létrejött projektcsapat dolgozott ezt követően a felméréseken, terveken, engedélyeztetéseken. Ez a felállás jóval hatékonyabbnak tűnt, hiszen a felelősség kérdése, a koordináció, valamint az egyes tervezői szakágak munkája is egy kézben összpontosult, ezáltal költséghatékonyabb és gyorsabb volt a munka. A Tervezőirodát Gyulai Attila, Katona András, Riedel Miklós vezették.
A kivitelező cég kiválasztása viszont már nyílt közbeszerzési eljárás keretein belül valósult meg, mivel egy ilyen feladatot már csak jelentős tapasztalattal és referenciákkal bíró cégre szabad bízni. Az eljárás eredményeképpen került kiválasztásra a Confector Mérnök Iroda Kft. és vele alkotott konzorcium (BUILD IT Mérnökiroda Kft, Belvárosi Építő Kft.) a felújítás elvégzésére. (ezek az adatok, céginformációk itt is megtalálhatóak, az információs tábla fotóin, az előző posztban is szerepeltettem link formájában)
9. Végeztek előzetes/utólagos kalkulációt arra vonatkozólag, hogy a kastély működtetése, fenntartása, állagmegóvása, (építészeti és kertészeti is) éves szinten milyen összegű kiadást jelent? Ha igen, mekkora ez az összeg az önök számításai szerint? (év/Ft, 2018-as árakon)
Igen, természetesen. Most még elsősorban az előzetes kalkulációk számai a relevánsak, de egy éven belül már tényadatokkal is fogunk tudni dolgozni. Ráadásul az előzetes kalkulációknál nem csak egy funkcióval, hanem több lehetőséggel is számoltunk. Ezekből látjuk, hogy a terület, épületek fenntartása kizárólag nonprofit alapon, önköltségi árakon lehetetlen. Mindennel együtt (rezsi, bérek, állagmegóvás, fejlesztés) a terület havi kiadása felelős és visszafogott gazdálkodás mellett is milliós nagyságrendű.
10. A kastély kőtornyának (a régi víztoronynak) felújítása miért nem került bele a projekt költségei közé? Kezdetektől fogva nem szerepelt a tervek között, vagy menet közben lehúzták a listáról? Kérték a cserkészek a víztorony felújítását is, vagy ez elsikkadt már az elején?
A projekt kezdetekor a teljes terület, minden épület felmérésre került, így a kőtorony is. A megvalósíthatósági tanulmányok, konkrét számok tükrében került meghatározásra, hogy végül mely épületek, milyen szinten kerülnek felújításra. Sajnos a torony végül nem képezte részét ennek az ütemnek, természetesen ez nem jelenti azt, hogy letettünk volna a víztorony felújításáról, ez a későbbiekben fog megvalósulni.
11. A legutóbbi, Tisza-kastélyról szóló polgármesteri teadélutánon elhangzott, hogy a kastélyt gyakorlatilag a csupasz falakig kiürítették, még a wc-csészéket is leszerelték korábban, a kiköltözéskor. Az is elhangzott, hogy gyakorlatilag semmiféle korhű bútorzatra nem sikerült szert tenni/illetve semmi nem maradt meg a kastély aranykorából. Gondolom egy ilyen védett műemlék esetében valamilyen minimális belsőépítészi közreműködésre ezek után mindenképpen szükség volt. (ajtók, díszítések, színvilág, kerámia villanykapcsolók, a modern belső tér kialakítása a két torony között, stb.) Ki/melyik cég/melyik tervező nyerte el a belsőépítészi megbízást, ha volt ilyen külön, vagy ezt a munkát is a tervező cég vállalta?
Valóban, sajnos mozdítható tárgyi emlék nem igen maradt a kastélyban. Ennek sok oka lehet, mi ezzel a ténnyel találkoztunk.
Természetesen törekedtünk a műemléki elvárásoknak megfelelő felújításra, így a korábban említett tervezőiroda alapos munkát végzett ezen a téren: értékleltárt készítettek a megmaradt elemekről, fa-, vas-, kő-, és egyéb szakági felmérések rögzítették a fellelt állapotot. Többféle kutatás is történt azért, hogy minél inkább az eredeti, korabeli állapotot tudjuk megőrizni, megmutatni. A több réteg festék alatt megtalálhatóak voltak az eredeti színek, találtunk elfalazott kályhafülkéket, lefestett oszlopokat, néhol még a vélhetően eredeti kilincsek, formák is fellelhetőek voltak. A tervezői csapat ezen tények és információk, valamint a kor építészeti hagyományainak figyelembe vételével határozta meg a felújítás során követendő színeket, visszaállítandó részleteket, kilincseket, stb. Természetesen nem lehetett figyelmen kívül hagyni a mai kor elvárásait sem, így megjelennek a modern kor lenyomatai is, a biztonsági jelzőfények, menekülési útvonal jelző táblák képeiben.
A kastély épülete mindenben, amiről fellelhető adat volt, rekonstruált állapotában került helyreállításra. Ahol nem volt adat, ott a műemléki alapelveket szem előtt tartva, kortárs építészeti megoldásokat alkalmaztunk, természetesen építési és örökségvédelmi engedély birtokában. A kívülről is jelentősen szembetűnő kortárs beépítés a két torony közötti terület, amely korábban valószínűleg nyeregtető volt, benne beépítetlen (funkciótlan) helyiséggel (talán egy mosdó kaphatott itt helyet korábban). Sajnos nem került elő sem fotó, sem terv, sem leírás, hogyan nézhetett ki. A 60-as években ezt a beépítést lebontották és átépítették, ekkor kapta meg a felújítás előtti, építészetileg értéktelen, gyenge és a kastélyhoz nem illő beépítést. Mivel nem tudni milyen volt pontosan, a tervezés során egy korszerű, a mai funkciókhoz igazodó rendezvénytermet álmodtunk ide, mely gerinc magasságával tartja a korábbi beépítést, láthatatlanul “ellebeg” a két történeti “bástya” között és nem bántva a műemléket, mai funkciót ad a kastélynak. Tömegében nem változtatta meg a korábbi kastély képét, csak a sötét, használaton kívüli, szocreál beépítés helyett ad -véleményünk szerint- egy kortárs, érzékeny megoldást nem hivalkodó, hanem alkalmazkodó formában.
A Kossuth Lajos utca/Kastély köz sarkán álló harmadik, műemléki védelem alatt álló épület, a régi falakkal, de már az új tetőzet vázával. a kép forrása/tulajdonosa: Itt/Magyar Cserkészszövetség
12. A felújítás során melyik munkafázis, melyik munkafeladat jelentette a legnagyobb kihívást? Melyik volt a felújítás egészének legköltségesebb része?
Elsőként az 1945. utáni ráépítések egy részét bontottuk el a műemléki kutatás során feltárt régi melléképületekről, ezt követte a történeti értéket képviselő épületek felújítása. A kastély kapcsán több részlet is nagy volumenű, kihívást jelentő feladat volt, például a kastély teljes víztelenítése (korábban térdig álló víz állt benne), a tornyok közt látható gerendák, üvegportálok beemelése, vagy az aprólékos felújítási munkálatok.
13. A kastély átadási határidejét többször is módosították. Mi volt a csúszások oka? Volt valamilyen kötbéres eljárás/bármiféle peres eljárás a kastély felújítása alatt/után?
Szeretnénk leszögezni, hogy átadási, megnyitási határidőt egyszer sem publikáltunk, vagy tettünk közzé. Egy ilyen építkezés, felújítás jelentős és organikus feladat. Természetesen azt sem szeretnénk tagadni, hogy már hamarabb terveztük a munka elkészültét, így valóban a belső határidőket át kellett szervezni. A csúszás egyik legfőbb oka a terület közműveinek tisztázása volt. Több, előre nem látható és a szolgáltatók térképein sem jelzett kábel, csatorna futott végig a parkon, amelyek más épületekbe is be voltak kötve. Ezek kiváltása, engedélyeztetése, valamint a szolgáltatók általi kivitelezése jelentették e tekintetben a legnagyobb kihívást és a végső határidőt is ezek szabták meg.
Mivel ezek a munkálatok a kivitelezőtől függetlenül, külső tényezőként jelentkeztek, így nem merült fel peres eljárás indítása a kivitelezővel szemben. Habár egy ilyen munka sok feladattal és a felek közti érdekellentéttel is jár, elmondhatjuk, hogy a projekt mintaszerűen valósult meg.
..."
3. 2018. Június 5.
"...
Köszönöm a választ.
1. Tulajdonképpen megértem, hogy a téma politikai vonzatait érintő kérdéseknél inkább menekülőutat kerestek a konkrét válasz elől, de én tartozom annyival a teljes igazságnak, hogy megfussam a zárókört, mert engem valóban érdekel a mások oldal látásmódja/véleménye/információja ebben a tárgykörben, így, ha ez nem okoz gondot, szeretném, ha adnának egy elérhetőséget azokhoz, akik a kérdéses időszakban az elnökség tagjai voltak, és kompetensek a válaszadásban...természetesen csak abban az esetben, ha ebbe (az elérhetőségük átadásába) ők is beleegyeznek. Praktikusan ez alatt név/akkori titulus/jelenlegi e-mail cím értendő. Nekik is elküldöm azokat a kérdéseket, amelyek alól itt elegánsan kioldalaztak, (nincs harag, megmosolyogtam a dolgot, veszélyes világban élünk, és a NER haragja mindenkit utolérhet, még a híveket is, az ilyesmin nem segít egy közös fotó a miniszterelnökkel vagy a jó kapcsolat :-))) ) és ha ők akarnak, majd válaszolnak. Ha nem, akkor nem. Az is válasz. Tulajdonképpen bármelyik megoldás egyfajta válasz, mert az olvasók fogják összerakni a teljes képet, mindazzal, amit erről a történetről én tudok. És azzal, amit ők, az olvasók tudnak.
2. Igen, a nagykovacsi.netet 2014-ben elsodorták a zord idők, tulajdonképpen szó szerint. Nem is azért írtam, mert bármiféle módon azt vártam, hogy az ott leírtakra reagálni tudnának, hanem csak háttérinformációként a konkrét kérdéshez, miszerint ez akkoriban itt beszédtéma volt...anélkül, hogy pontosan megismerhettük volna a cserkészek álláspontját. Erre kérdeztem rá. Bár én úgy tudtam, (valójában biztos vagyok benne, mert erről konkrét információm volt) hogy a cserkészek nagyon is elolvasták azt, amit a felhasználók kommenteltek, illetve a szerkesztő úr tollából született cikkeket a portálon. Más elnökség. Értem én, értem.
3. Persze, az nem volt kérdéses, hogy milliós összeget jelent a 9-es kérdésre adott válasz. Szerettem volna ezzel kapcsolatban egy kicsit közelebbi számot megtudni, de ezzel sincs semmi gond, mert elképzelhető, hogy ezt már túllőttem, és olyasmire kérdeztem rá, ami már többféle üzleti titkot/érdeket is sérthet. Néha nehéz különválasztani ezeket a dolgokat egy állami (adófizetői) forrásból felújított kastély esetében, amit vállalkozók bevonásával akarnak működtetni, de egy alapvetően non-profit tulajdonos menedzselése alatt...szóval simán el tudom fogadni, hogy itt már mélyre kotortam, bár nem rossz/nem hátsó szándékkal. Nem erőltetem a dolgot, a pénz, az mindig kényes ügy, és én nem erre akarom kifuttatni a posztot. Nyilván üthetném a vasat, de nem ez a téma központi kérdése, és részben az épület méretéből és a honlapon szereplő terembérleti díjakból azért van esélyem arra, hogy jól tippeljek a teljes összegre. Ezt majd meg is teszem. Tippelni még szabad e kies honban.
4. Az átadás határidejére vonatkozó információkat én személyesen a polgármester szavaira (az egyik teadélutánon került szóba a többszörösen halasztott átadás), illetve a tájékoztató táblákon jelezett, "hivatalosan" publikált befejezési időpontokra építettem: ez a link a 3 részes blogposzt első fejezetében is benne volt. Semmi hiba, a válasz korrekt volt, csak azt hittem valami véres-peres-kötbéres leszámolás volt a háttérben. Ezek a csúszások egy ilyen beruházás esetében – azt azért nem mondanám, hogy természetesek, mert nem azok –, de bizonyos mértékig elfogadhatóak, érthetőek, és végeredményben nem befolyásolták érdemben a projekt sikerét...bár azt hiszem sem a tervezők, sem a kivitelezők, sem a megrendelők(önök) nem verték magukat a földhöz az örömtől a halasztások miatt. Az idő pénz, a pénz pedig mindig kevés, akkor is, ha az adófizetők állják a cehhet. Pontosabban, akkor meg pláne...
A mai porta-épületből csak ez az egy eredeti ablak maradt meg. (a fotón, balról a második) Ezt sem dobták ki, hanem beépítették a modern nyílászárók sorába. Ezzel a régi ablakkal együtt teljes a kép. Az új a régivel, összhangban. Mert van olyan, hogy a régiek megférnek, együtt élnek, együtt dolgoznak, és együttműködnek az újakkal, a maiakkal. Az élet minden területén. Az öregek a fiatalokkal, a múlt a jelennel, a régi elnökség a mai elnökséggel.
Talán még a Cserkészszövetségen belül is elképzelhető ez a csoda.
Majd meglátjuk. De akárhogy lesz, ennek a történetnek a mozaikdarabkáit lassan összerakom, és akkor már itt is teljes lesz a kép.
♣
Köszönöm a Magyar Cserkészszövetségnek a válaszokat. A politikai sasszén túl, itt-ott történt némi átsiklás egy-egy kérdés részlete felett, maradt tehát néhány (nem egetrengető) nyitott pont, de egészében véve én ezt a reakciót egy korrekt, és a magyar valóság kereti között kifejezetten tisztességes hozzáállásnak tartom a Cserkészszövetség részéről.
