Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Nem trollnak való vidék

2015. szeptember 28. - zord íjász

Mindennek van határa.

Te is tudod, hogy van. Jó, lehet hogy az emberi butaságnak, aljasságnak és az univerzumnak nincsen, de a speciális eseteket leszámítva, mindennek van.

Azt akarják veled elhitetni, hogy nincs, de te legyél határozott, és ne dőlj be nekik. A határvadász figyel, és őrzi a határokat. Feszegesd a határt, de ne törd át. Saját korlátaidat átlépheted, mert csak láncaidat veszítheted, de az én házam az én váram, kerítésemben áram. Ha a határ túloldaláról támadás ér téged, lőj vissza, ha kell. De csak arányosan és stílusosan. A stílus nem maga az ember, mert sok gazembernek van megnyerő stílusa, így a például a trollok, legyen bár pazar a stílusuk, nem kapnak itt letelepedési engedélyt. A nyelvtannácik is csak kivételes esetben.

Ha úgy érzed igaztalan támadásban részesülsz, s más kommentelők talán bántanak, lehetsz indulatos és józanul féktelen, de szavaid mögött legyen tény, adat, bizonyíték, értelem, ne csak pőre érzelem: ha így teszel, előhúzhatod trágár énedet és énekelhetsz trágár éneket. Igen, alpári is lehetsz, ha így érzed jól magad, de tudd: ez ritkán segít, ha motivációja pusztán tehetelen gyűlölet. Jogos indulatod is lépre csal, ha nem kiséri tartás és erény, így inkább vigyél be egyetlen, tűpontosan indokolt, tiszta verbális találatot, mint ellenfeledet ócskán gyalázva, vagdalkozva szaggasd a levegőt, kivánva anyjának és neki, minél előbb temetőt.  

A tűréshatárom szélsőségesen széles és meglehetősen hosszú is, míg a kommentjeid egy értelmes  emberre vallanak: ne hozz rám és önmagadra szégyent, elférünk mindannyian a virtuális ég alatt. Belépni nem muszáj, a zöldhatáron gyoda vár. Ha nem tetszik: a határvidék nyitva áll, hátra arc, meg se állj, máshol is van blog-bazár. Hasznos szabály: mielőtt elküldenél mindenkit a francba, gondold át, beleállsz-e a harcba, mert a névtelenség a blog.hu rendszerében nem segít: előszűröm a migráns kommenthuszárokat, hiába dobod el hát a papírjaidat. Hogy hogyan mondod, amit mondasz, kevéssé nézem én, de hogy mit mondasz, már inkább számít e blogtekén. Remélem világos minden. Élj, érezd jól magad, s ha hozzászólnál, cselekedj: de csak hűvösen, lazán, puhán, csendesen, mint puma a mohos szirteken. ©

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr707852504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.