Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Kék arany 1.

Zöld oldal 1. - Nagykovácsi kertek, parkok — A Békás-tó, avagy a Tóvidék revitalizációja

2015. november 05. - zord íjász

Nagykovácsi, Békás-tó, 2014. Március

A Békás-tó.

Maradjunk annyiban: a névadók nem erőltették véresre a fantáziájukat a keresztelőkor. Ha ebben az országban minden tavat, kisebb-nagyobb vizes élőhelyet, lápot, zsombékost, időszakos vízgyűjtő területet és büszkeségre okot adó pocsolyát, amelyben megtelepnek e vidáman kuruttyoló kétéltűek, Békás-tónak neveztek volna el, akkor Finnország mintájára mi lehetnénk az (ezer) egymillió Békás-tó országa. Nem vagyunk, hála azoknak, akik más nevet kerestek saját vizes nevezetességeiknek.

De a névadás visszafogottan igényes voltától függetlenül igaz: Nagykovácsinak is van saját tava. Tóvidéke: több tó együttese.

Olvastam az októberi Böngésző, Kedvenc helyem Nagykovácsiban sorozatában, hogy az Alpolgármester- asszonynak ez a Tóvidék a “kedvenc helye“  és “ szemétszedés közben” ismét ihletük támadt, újra előkaparták a pincéből a megsárgult papírokat, akarom mondani “felkutatták a meglévő tanulmányokat”, “tárgyalnak”, “egyeztetnek”. Hajrá.

Akkor dobok egy stílusomhoz illeszkedően rövid eszmefuttatást ide, a Tóvidékről, hogy ne maradjon le az olvasó se a lényegről.

 

Első kurutty

Nagykovácsi nyugati határában terül el, a Telki út és a Kossuth Lajos utca ölelésében a Kereszt-mező, melynek nevezetessége az itt található Békás-tó, valójában tehát a több tó együtteséből álló Tóvidék. Ez az évszakoktól, csapadékhozamtól függő, talajvízből és az Ördög-árok forrásvidékéből is táplálkozó természetes, nyílt vízfelület, Nagykovácsi település létrejöttétől kezdve meghatározó része a tájnak és az itt megtelepedett emberek életének. Ami régen fôként víznyerőhelyként, állatitatóként, nádaratásra szolgált, az ma már kedvelt fotótéma, játszótér, kirándulásra és sétára csábító övezet is, és kiemelt védettségű övezete a Budai Tájvédelmi Körzetnek. A mögötte húzódó terület már a Natura 2000 védelmét élvezi. A rendszerváltás kezdetétől élő gondolat volt, hogy a tavakat a terület szépségét megőrizve, valahogy Nagykovácsi szerves részévé, polgárai számára vonzóbbá, kényelmesebben elérhetővé/körüljárhatóvá és -nem ipari értelemben-, hasznosíthatóbbá kéne tenni. Ezt a gondolatot már évekkel ezelőtt belefoglalták több hivatalos dokumentumba, többek között Nagykovácsi Környezetvédelmi Programjába  valamint Településfejlesztési Koncepciójába.  A lakossági kérdőíven érkezett válaszok is visszaigazolták a várakozásokat a zöld környezet megóvásának fontosságáról. A mellékelt  problématérkép pedig egyéb szempontból is hasznos információkat tár fel az inkább képi információkra éhes olvasónak. Ügyirat, iktatószám, pecsét tehát hosszú évek óta van. Ez tény.

Rekultiváció. Revitalizáció. Értékmentés. Környezettudatosság. Környezetvédelem. Szép szavak. A valóság lápjában azonban pillepalackok, sörösdobozok és eldobott kotonok ragadnak a sásba, azt meg Te szedd. Első lépésként talán meg kéne hirdetni a Te ne dobd el! akciót is, némi pénzügyi szankcionálás kiséretében, ha mégis.

Pedig a Tóvidék kiszáradva is szép. Víztől duzzadva egyenesen gyönyörű. Romantikus tavasszal, hűsítő menedék nyáron, az elmélkedés tópartja ősszel, korcsolyapálya télen. Vizi élőhely, madármenedék. Úgy még jobb, ha tiszta, ápolt, óvott. Embernek, állatnak, növénynek is örömforrás. Szerencsésebb csillagzat alatt létező országokban, percnyi habozás nélkül élnének Isten eme ajándékával, és kihasználnák az általa nyújtott lehetőségeket. Víz. Csend. Fák. Idill. Ahogy Whoopi Goldberg mondta: “Fekete vagyok, nő és zsidó. Mi kell még?” Nálunk, a mi hazánkban azonban minden más, ha a zöld erőforrásaink állapotáról van szó. Nagyban és kicsiben egyaránt. Lassabb, nehézkesebb a felismerés. Tágabb értelemben vett zöld környezetünket a primitívség és igénytelenség korbácsa barmolja szét. Tájaink sokfelé szemetesek. Elhanyagoltak. Őrizetlenek. Védtelenek. Önkéntes szemétszedőkből, ároktakarítókból és patakmeder tisztítókból mindig akad, évről-évre szükség van rájuk. Szélmalomharc. Pénz, paripa, fegyver: az kéne. Ezekből valahogy soha nincs elég. Vagy nem ott, nem akkor, nem úgy van elég. Panasz, kifogás, terelés roskadásig akad: a politikai belharcok, a bélhangok, a gazdasági válság, a kormány, az ormány, az ármány, az Orbán, a Kurcsány…tovább is van, mondjam még? Nagykovácsiban: Öregiskola felújítása, Templom tér rekonstrukció idején: Miért erre költik a pénzt? Miért nem inkább a..innentől a lista végtelen. És tiltakozunk a tiltakozás ellen is. Akarat kéne. Minden kéne. De ami késik…az múlik is.

Nagykovácsi, Békás-tó, 2011. November

Második kurutty

“…A sváb őslakosok még emlékeznek, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelenlegi területén az Ördögárok három természetes tavat táplált. Ezek a bányaművelés és a hordalék iszapolódása miatt eltűntek, s jelenleg csak egy tavacska létezik. Katonai légi térképek segítségével sikerült a tavak eredeti helyét megállapítani. A Duna-Ipoly Nemzeti Park instrukciója alapján elkészült a megvalósítási terv és elvégezték a hidrobiológiai vizsgálatot. Ezeknek figyelembevételével, a Környezetvédelmi Minisztérium négyszázezer forintos hozzájárulásával kezdenek hozzá a részletes hatásvizsgálathoz, amely összköltsége egymillió-négyszázezer forint. Ennek birtokában kaphatják meg a végleges vízjogi engedélyt a kiviteli tervek készítéséhez, ami után kezdődhet - az anyagi lehetőségeknek megfelelően - a három tó revitalizálása.

- Nem csónakázótavat, nem fürdőhelyet, nem horgászási lehetőséget szándékozunk létre hozni, hanem szeretnénk vissza adni a természetnek azt, ami a természeté - mondta a polgármester.

A tórendszerrel az Ördögárok felső folyásának szabályozása is elvégezhető, valamint szolgálná a település felszíni vízháztartásának szabályozását is. A hidrobiológiai vizsgálatok megállapítása szerint ritkaság számba menő élőlények találhatók ezen a területen. Többségük az alacsonyabb rendűek, a lárvák, a bogarak, a puhatestűek közé tartozik. Ennek megfelelően a terület vándormadarak pihenőjéül is szolgálhat majd, s a jelenleg is jelen lévő tőkésrécék mellett elképzelhető, hogy a gólyák is megtelepednek majd itt. A falu lakóinak a pihenést vízparti sétányok biztosíthatnák…”

Az imént idézett részlet, a Népszabadság 2001. szeptember 20.-án megjelent, Megrekedhet Nagykovácsi fejlődése című cikkéből való. Ebből, a falut érintő aktualitásokon túl, egy dolgot még biztosan megtudott az olvasó azon a napon: az élet nem áll(t) meg. Az amerikai világvárosban takarítják a romokat, a kis magyar faluban a jövőbe pillantanak. Washingtontól Nagykovácsiig, mindenütt terveket szőnek. Invázió, rekultiváció: alapja az organizáció.

A cikkben említett hidrobiológiai vizsgálat 1999. szeptemberében készült el, és egy pályázati anyagnak a részét képezte. Ezt a pályázati anyagot 2000. október 17.-ére állította össze a Pájer Árpád vezette Nagykovácsi Önkormányzat. Bruttó 890.400 Ft megnyerését szerették volna elérni vele, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiírt, A védett területek értékeinek védelmére, a biodiverzitás megőrzésére cím alatt futó pályázati felhívás keretében. A pályázati anyag 6 mellékletből állt össze, ezek sorrendben a következők voltak:

  • Megvalósíthatósági tanulmány
  • Hidrobiológiai vizsgálat 
  • Elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció
  • Tervezési árajánlat 
  • Nyilatkozat Nagykovácsi köztartozásairól (természetesen nem volt köztartozása)
  • Nagykovácsi képviselő testületének határozata a pályázaton való indulásról

A benyújtott pályázat célja az volt, hogy előteremtsék a 4. sz mellékletben szereplő tervezési árajánlat pénzügyi fedezetét, amelyet a projektet jegyző EDAL Bt.(7140. Bátaszék. Béke sor 11.) adott Nagykovácsi részére. Az Edal Bt. ezért a 890. 400 Ft-ért készítette volna el az “ Nagykovácsi Ördög-árok élőhely rekonstrukció Előzetes Környezeti hatástanulmányát“. Ez lett volna az engedélyezési eljárás legfontosabb, nélkülözhetetlen záródokumentuma, mert ez alapján adható ki az elvi vízjogi engedély, és csak ennek birtokában készítettheti el az önkormányzat a kivitelezési engedélyekhez szükséges terveket. Az indoklásban is szerepelt, hogy az „Önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei miatt“ reméli ennek a közel egymillió Ft-nak az elnyerését. Az, hogy ennek a tervezési díjnak a kifizetése is nehézségekbe ütközött az akkori önkormányzatnak, jól jelzi az elmúlt 15 év változásait, legalábbis a rendelkezésre álló költségvetési keretet, megragadható lehetőségeket és az elérhető célokat illetően. 1999-ben ∼600 millióval gazdálkodott Nagykovácsi. Ma, ∼2 milliárddal.

Nagykovácsi azonban nem nyert a KÖM pályázatán, és így elesett a remélt összegtől. Zord idők jöttek: a ciklus hátralévő két évében, 2000 és 2002 között már viharok dúlták a nagykovácsi közéletet. Remeteszőlős elszakadása, majd a Nagyszánásalja, Zsíroshegyalja, Nagyszénás-kert, Kálvária-kert zártkertjeinek ill. kárpótlási földjeinek átmínősítésével, felszabadításával járó napi gondok miatt hátttérbe szorult a Tóvidék terve. A 2002-es választásokkal végképp lezárult a Nagy Álom megvalósításának folyamata, az új testület már nem vette fel az elejtett szálat. A Tóvidék rekultivációja és hasznosítása lekerült a napirendről. Persze rövid fellángolások és újramelegítések idején, néha felszínre került a téma, pl. lakossági kérdés kapcsán a 2011-es közmeghallgatáson, esetleg Lovastanya-polémiákban vagy a választások környékén, a jelöltek programpontjaiban, de ezek inkább tűntek hálás beszédtémának, mint komolyan vehető célkitűzésnek. Az elmúlt 13 évben az ingatlanfejlesztések más irányt vettek: nagy kudarcook és nagy sikerek egyaránt jellemezték a folyamatot. A Tóvidék azonban, Nagykovácsi zöld, pontosabban vízkék aranytartaléka semmit sem veszített természetes vonzerejéből. Az elkészült pályázati anyag tartalmi része túlélte az eltelt időt. Megállapításai ma is érvényesek, tanulságosak és nélkülözhetetlenek a jelenlegi állapotokkal való  összehasonlításkor. 

Harmadik kurutty

A Nagykovácsi Önkormányzat 1999. Márciusában bízta meg az EDAL Környezettervező Bt-t az „Ördög-árok élőhely-rekonstrukciójával“ kapcsolatos „megvalósíthatósági tanulmány“ elkészítésével és egyéb, ehhez kapcsolódó tervezési, kutatási feladatok elvégzésével. (Természetesen nem másolom be a teljes a anyagot: válogatok, szűrök, összegzek, tagolom a szöveget, az esetek legnagyobb részében szó szerint idézek, a többiben csak tartalmilag, idézőjelben illetve formailag kiemelve)Szubjektív válogatás, de világos képet ad. Remélhetőleg. A pályázati anyagot 2011. telén kértem ki az Önkormányzattól. Ez a poszt a nagykovácsi.neten írt építéstörténeti sorozatom 57-60. fejezetének bővített, frissített, szerkesztett feldolgozása)

Az EDAL Bt. első lépcsőben a „Megvalósíthatósági tanulmányt“ készítette el.

A megvalósíthatósági tanulmány

A megvalósíthatósági tanulmány lényeges részletei :

  • "A helyszín: az Ördög-árok forrástól(Forrás-dűlő) kb. 1 km-rel lejjebb, NK. Nyugati határától néhány 100 méterre
  • Jellege: nyílt felületű állóvíz, amelyet a vízfolyás lassulása hoz létre, az ennek kedvező domborzati és földtani viszonyok között 
  • Problémák: a mederrendezések miatt gyorsabban távozó vizek és nagy szárazságok idején a talajvízszint visszahúzódása együttes hatásaként jelentkező szárazabb vidék
  • A megfogalmazott irány: a tervezett élőhely rekonstrukció célja az Ördög-árok település feletti szakaszán található egykori –a mainál kiterjedtebb- vizes élőhelyének helyreállítása, az ehhez szükséges többlet vízmennyiség biztosításával
  • Haszon: tájesztétikai, természetvédelmi, vízgazdálkodási(záportározóként működhetne), az emberi felhasználás szempontjai(sport és relaxáció, stb.)
  • A megvalósításhoz szükséges lépések: biztosítani kell a revitalizációhoz szükséges vízmennyiséget, amelynek ezközei a következők lehetnek:
  • 1. egykori tómedencék megkotrása és/vagy újak kialakítása
  • 2. a patak (vízgyűjtő) vizének műtárggyal(völgyzárógáttal történő visszatartása, visszaduzzasztása
  • 3. a felszíni csapadékvizek területre történő le/bevezetése
  • 4. talajvízkutakból történő vízutánpótlás”

Természetesen, ahogyan azt a tanulmány is jelzi, minden beavatkozás problémákat hoz magával hidrobiológiai, hidrológiai, természetvédelmi körben egyaránt, ezek hatásainak vizsgálatát a későbbiekben elkészítendő Környezeti hatásvizsgálatnak kellett volna elvégeznie az EDAL bt. szerint is, pontosan annak, amelynek tervezési díjára ez az egész pályázati anyag készült. Erre már nem került sor.

A háttér: 11 különböző hivatalos szerv, hatóság, szolgálat, érdekeltségi kör stb. véleményét és hozzájárulását kellett előzetesen kikérni a tervvel kapcsolatban és kivétel nélkül mindegyik támogatásáról és elvi előzetes hozzájárulásáról biztosította az elképzelést, szakhatósági szempontból e tervezett beruházással kapcsolatban egyik sem emelt kifogást.

A legfőbb követelmény: "a tervezett vizes élőhely megvalósítása esetén annak folyamatos vízutánpótlásának, vízcserélődésének biztosítása. Az állat és növényvilág leromlását mindenképpen kerülni kell,” éppen ezért “a fauna részletes feltérképezése elengedhetetlen.” Ezért készítették a hidrobiológiai vizsgálatot.

A hidrobiológiai vizsgálat

Az 1999 novemberében átadott vizsgálati anyag, az első részében, áttekintést nyújt a vizes élőhely állapotáról:

  • "Az elmúlt évtizedekben a környező domboldalak mezőgazdasági művelésű területeiről tekintélyes mennyiségű talaj mosódott le a medence aljára
  • az így összegyűlt eróziós talajréteg több méter vastagságú
  • ennek közvetlen hatásaként a források sok helyen eltömődtek és a víz mocsaras területeken keresztül jut a felszínre
  • az eltömődött források, a szárazabb időjárási viszonyok és az ezzel együtt járó talajvízszintcsökkenés együttes hatásaként a területen nagyobb nyílt vízfelület, csak csapadékos időjárás, hóolvadás esetén jön létre a területen
  • a tó felülete: 100 m2, nem egységes víztükör, gazdag vizinövény állománnyal és a vízparti élőhelyek klasszikus nádas/fűzfás/dús aljnövényzetével
  • a tó javarészt talajvízből táplálkozik és csak kisebb részben az Ördög-árok felszíni vízfolyásaiból”

A vizsgált terület rövid bemutatásának részekint szerepel hogy: „az Ördög-árok vízgyűjtőjének legfelső részén egy gazda bérli a terület jelentős részét, ahol lovakat tart, illetve legeltet, valamint a terület egy részét kaszálónak hasznosítja.“ amely később, az Elvi vízjogi engedély tervdokumentációjában, mint fontos tényező, alaposabban is vizsgálatra került.

 „A tervezett élőhely rekonstrukció célja az Ördög- árok település feletti szakaszán található egykori –a mainál kiterjedtebb, változatosabb-vizes élőhelyének helyreállítása, az ehhez szüksées többlet vízmennyiség biztosítása.“

„A vizes élőhely visszaállításával a település egy tjesztétikai és természetvédelmi szempontból is értékesebb területtel gazdagodna“ és „nem elhanyagolható szempontként“ kerül befűzésre, hogy „az Ördög –árok mellett régebb óta tervezett záportározó problémája is megoldódna“, nagyobb esőzések idején védőfunkciót ellátva Budapest felé.

A hidrobiológia vizsgálat a későbbi tanulmányok elkészítéséhez szolgáltatott hátttéranyagot és a terület vizi élővilágának felmérésével a későbbi kivitelezési munkák „lehetséges és javasolt irányait“ is kijelölte.

Az a kezdetektől elsődleges szempont volt, hogy a természetes állapotot csak a legkisebb megengedhető és szükséges mértékig bolygassák meg, ezért az ilyen jellegű vizsgálatok anyaga az élőhelyben akár pozitív, akár negatív értelemben bekövetkező változások összehasonlításra szolgáló alapot is jelent. Az EDAL három lépcsős (május, augusztus, október) terület bejárás keretében elvégezte a vizsgálatokat, melynek eredményeit egy korrekt, latin nevekben bővelkedő táblázatban foglalta össze. Ennek lényege, hogy a csekély vízhozamú forrástól (Ördög árok felső része és a tó közötti szakasza) a Nagykovácsi határában létrejövő tóig kinyert minták alapján, a vízterek piócák, puhatestűek, rákok, kérészek, szitakötők, poloskák, vizi recésszárnyúak, tegzesek, bogarak, kétszárnyúak gazdag választékát kínálja fel az arra fogékony közönségnek, legyen akár hivatásosak vagy lelkes amatőrök, pl. az általános iskola 2B osztályából, koszos kézzel és szőke tincsekkel. A csigák és a fellelt kagylók jelenléte jelzi, hogy állandó vízterekről, és a viszonylag kis kiterjedése ellenére is értékes természetvédelmi területről van szó „A Nagykovácsi tó mederfenekét alkotó agyagos réteg meggátolja a medencében összegyűlt, felszín alatti vízkészletből származó vizek elszivárgását“ és a hidrobiológia vizsgálat eredményeiből arra is lehet következtetni, hogy és a tó ezekből, gyorsan cserélődő, jelentős vízutánpótlást nyer, így „valószínűleg nem sokat segítene a tó vízmérlegében, ha a csekély vízhozamú ördög-árok vizét a tóba közvetlenül bevezetnék.“

Ez utóbbi megállapítás a pályázati anyag 3-as számú mellékletében, az „Elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció“ anyagának összeállításakor kapott igazán jelentőséget, mert az már a revitalizáció kivitelezésének módjairól is szót ejtett.

Nagykovácsi, Békás-tó, 2014. Március

Az Elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció

A tervdokumentációt az EDAL Bt és a Középdunamenti Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi Vízgazdálkodási Társulat(2013 Pomáz, Rákócsi F. u 74) készítette el 2000 júniusában. A vizsgált rész a Nagykovácsi, Nagy–ördögárok 17+870 -18+400 km. szelvények között elhelyezkedő területet öleli át. A 2000. júniusi állapot ismertetésének legfontosabb megállapításai:

  • "A Nagy ördögárok fent jelzett km szelvények közötti szakaszán, a vízfolyás medre elhanyagolt, feliszapolódott, helyenként növényzettel benőtt
  • A partvonal és a mederfenék között mindössze 20-30 cm szintkülönbség van
  • A vízfolyás nyomvonala szabálytalan, a meder helyenként szeméttel, építési törmelékkel van tele
  • A vízfolyás melletti vizsgált terület mocsaras, turjános, csapadékos időjárás után kisebb nyílt vízfelületű állóvizek kialakulásával tarkítva
  • A tervezési terület: 028/2a. 028/2b és a 023 hrsz. alatt helyezkedik el
  • Művelési ág besorolása: nádas
  • Változatos talajszerkezet, amelyet a kivitelezési tervek elkészítésénél részletes talajmechanikai vizsgálatnak kell alávetni
  • Vízvisszatartási szempontból megállapítható, hogy a lehullott csapadékvíz elvezetése után, nyári időszakban a talajvíz is gyorsan távozik”

Természetesen –vagy nem természetesen- az elmúlt 15 év e tekintetben nem sok pozitív változást hozott az Ördögárok és a tóvidék állapotában. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében nem véletlenül kapott kiemelt helyet az egész Ördögárok, mint rendezésre messzemenően megérett vízgazdálkodási-természeti környezet.  Az elvi engedélyezési tervdokumentációnak alábbi megállapításai szó szerinti idézetet érdemelnek:

„A tervezett élőhely rekonstrukció területén, ill. annak közvetlen közelében működő lovastanya található, ahol a meglévő istállókban és karámokban jelenleg 10-12 lovat tartanak. A vizes élőhely szempontjából fontos feladat az állattartás és a lovas turizmus környezetre-jelen esetben elsősorban a vizes élőhelyre(vízminőségre)-gyakorolt hatásainak felmérése-a később tervezett állapot esetében is.

Jelen állapotban a lovastanya területe részben fedi a tervezett vizes élőhely rekonstrukció területét. Ez a terület magában foglalja az épületegyüttest(ház, melléképület, istálló, karámok stb.), a füves területeket(rét) valamint egy szakaszon a vízfolyást és annak közvetlen környezetét is.

Az épületek környezetét a tervezett vízrendezési munkálatok nem érintik, az állattartás hatásai azonban itt a legerősebbek. A rét terepadottságainál fogva sem alkalmas a vizes élőhely bővítésére, ezért ezen a területen is csak a szennyeződés, a taposás okozta erózió okozhat potenciális problémát a vízminőség szempontjából. A településhez legközelebb található alacsony térszintű, gyakran magas vízállású, jellemzően nádassal fedett területek egyértelműen a legalkalmasabbak a tervezett élőhely rekonstrukciós munkálatokra.

A lovastanya épületeit évtizedekkel ezelőtt építették, távolságuk a vízfolyástól 50-70 méter. Közelebb vannak az Ördög –árokhoz a az épületek és a patak között elhelyezett karámok-távolságuk mindössze 8-12 m. A kis távolság miatt ezen a helyen fokozottan kell ügyelni a karámok rendszeres tisztán tartására, mivel innen nagyobb esőzések alakalmával a szennyeződések könnyen a patakba mosódhatnak. Szerencsés lenne a karámok terepszintjét úgy kialakítani, hogy azok lejtése a patakkal ellentétes irányba mutasson, és ott összegyűjtve zárt rendszerben biztonságosan elvezethető ill. tárolható legyen.

A beton trágyatárolót –az esetleges vízszennyeződéseket elkerülendő- rendszeresen üríteni kell, állapotát évente ellenőrizni szükséges.

A tanyaépületek könyezete az előző bérlő idején elhanyagolt, sok esetben szemetes volt.

Az itt tárolt mezőgazdasági munkagépekből kifolyt olaj talaj-és vízszennyezést is okozott( amelyet a területen készült hidrobiológiai vizsgálat is megállapított) A terület új bérlője a fenti szennyeződéseket megszüntette, a hulladékokat összegyűjtötte és elszállíttatta. A tervezett lovastanya csak tiszta, rendezett környezetben képzelhető el, ezért a terület folyamatos gondozása a bérlőnek is érdeke.

Az épület közvetlen környezetét az élőhely rekonstrukció nem érinti, a későbbiekben kialakítandó tanösvény, élőhely bemutató szintén nem. A magánterületet célszerű bekeríteni, estleg a magánterületre figyelmeztető táblákat elhelyezni.

A rét a pataktól több méterrel magasabb terepszinten található. Ezt a területet legeltetésre, kaszálásra, lovaglásra egyaránt kiválóan lehetne hasznosítani. Mivel a felszíni vizek erről a területről rövid úton a patakba mosódhatnak, ügyelni kell a terület tisztán tartására. A túlzott taposás a növényzet pusztulásához, később erózióhoz vezethet, amely nem kívánatos hordalékot juttathatna a vízfolyásba. A lovak jelenlegi számának figyelembevételével ez a hatás nem jelentős, az állatok számának jelentős növelése azonban a hatás felerősödéséhez vezethet.

A rét területét a tervezett vizes élőhely rekonstrukció nem érinti, a lovastanya működése ezen a területen a tervezett munkálatokat nem befolyásolja. A kialakítandó tanösvény a rétet már nem érinti, ezért javasolt a terület legalább jelképes –pl. táblákkal, növényzettel történő- lehatárolása.

Nagykovácsi belterületéhez legközelebb található alacsony térszintű, gyakran magas vízállású, jellemzően nádassal fedett területek egyértelműen a legalkalmasabbak a tervezett élőhely rekonstrukciós munkálatokra. Ezt a területet a lovastanya kevésbé tudja hasznosítani, legeltetésre, lovaglásra nem, vagy alig alkalmas. Az élőhely ugyanakkor itt a legsérülékenyebb –minden fajta szennyeződés gyakorlatilag közvetlenül kerül az élő vízbe. Ezen a területen a meglévő növény- és állatvilág rongálása semmilyen formában nem megengedhető.

A tervezett élőhely rekonstrukció területe teljes egészében az országos jelentőségű Budai Tájvédelmi Körzet területén található….a beruházás megvalósítása előzetes környezeti hatásvizsgálathoz kötött. A készülő előzetes környezeti hatásvizsgálatnak tartalmaznia kell a terület talajmechanikai vizsgálatát, az egykori bánya létesítményeinek esetleges későbbi hatásait, a botanikai és zoológiai állapotfelvételeket, különös tekintettel a hidribiológiai vizsgálatokra, a tervezett vízrendezés élőhelyekre gyakorolt hatásainak becslését, a várható vízállás magasságokat, az állandó vízborítású területek nagyságát. Fel kell mérni a tervezett beavatkozás településre gyakorolt környezeti és tájképi hatásait

Ki kell térni a lovastanya területén várhatóan bekövetkező változásokra is, mérlegelve a két hasznosítási mód (természetvédelem –lovastanya) összeegyeztethetőségének lehetőségeit. “

A tanulmány tehát racionális szempontokat szem előtt tartva közelítette meg  a tájrekonstrukcióval járó kihívásokat: ez a helyes álláspont. A magán és a közérdeket, a hivatalt és a magánvállakozást is az elvégzendő feladat kalapja alá húzta be, mert csak közösen lehet elérni a kitűzött célokat, csak így lehet sikeres bármiféle kezdeményezés. Ez akkora retkes közhely, hogy szégyelltem leírni. Igen, a tóvidék tartós és harmonikus revitalizációja nem képzelhető el a Lovastanya bevonása nélkül. Aki  azonban nem csak lakik itt, hanem ebben a faluban is él, ne adja az ég, még bizonyos nagykovacsi.net hírportálon is olvasgatott az elmúlt öt évben, az tudja: legyen szó bármilyen, közpénzeket érintő tervről, olykor a jószándék ellenére sem mindig sikerül(t) áthidalni a politikai-emberi konfliktusokat a jó ügy és a falu érdekeinek érdekében sem. És akkor most férfiasan finoman fejeztem ki magam. A tárgyalások során vigyázni kell majd a feleknek, hová lépnek a susnyásban.

Nehéz műszak

Az elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció 3. fejezete a tervezett műszaki megoldás ismertetésével foglalkozik, érthető módon nem részletekbe menően, hiszen ezekhez éppen a környezeti hatástanulmány adatai és információi hiányoznak. Azonban még így, vázlatosan is segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az olvasó képet kapjon a beruházás kivitelezésével járó műszaki-anyagi-logisztikai problémákról és méretekről.

A tervezett műszaki megoldás ismertetésének ( a 2000-es állapot alapján) legfontosabb részei:

  • “A területen jelenleg is található három egymás mellett levő nyílt vízfelületű tó.” 
  • “A tavak vízfelületének nagysága az időjárás függvényében változik 30-100 m hosszúság és 10-50m szélesség között."
  • "A vizes élőhely rehabilitációjához elsősorban a hordalékkal feltöltődött tavak kiiszapolása szükséges. A lerakódott hordalék vastagsága 1-1,5 m, amelynek eltávolítása tavanként mintegy 5000 m3 iszap, föld és hordalék kiteremelését jelenti.”
  • “A tórendszer tisztításával és terv szerinti méretének kialakításával párhuzamosan a Nagy Ördögárok felsőbb szakaszán is mederkarbantartási és iszapolási munkálatokat terveztünk."
  • "Mindhárom tó üzemvízszintjét meghatározuk, a tó üzemvízsintje megegyezik a jelenlegi környező terület terepszintjével, Az e feletti szinteken történő vízszintemelkedés esetén a víz a kőgát kövei között tud elszivárogni. Az 50 cm-el magasabb vízállásnál a tervezett, szintén terméskő árapasztón keresztül lehetséges a felesleges víz elvezetése.”
  • “A vízfolyás felsőbb szakaszáról érkező hordalék kivédése céljából a 3. sz. tó elé hordalékfogó műtárgyat tervezünk kialakítani."
  • "A vízgyűjtő területen a vízfolyás medre környékén források is találhatók, az ún. Forrás-dűlő területen, amelyek jelenleg eltömődtek, vízhozamuk elapadt. A kiviteli terv során elő kell irányozni a források és környékének kitisztítását, amelyek(így már, zord megj.) nagy mértékben elősegítik a tavak vízutánpótlását.“
  • “Főbb mennyiségek: földkitermelés: 14500 m3, hordalékfogó műtárgy: 1 db, beeresztő zsilip: 1 db, Kőgát vízépítési terméskőből 1200 m3, Mederátjáró terméskőből 3000 m3 
  • Ütemezés: a létesítmény megvalósítását amegrendelővel történt előzetes egyeztetés alapján, az engedély meglétének függvényében egy ütemben meg lehet valósítani.“ 

A pályázati anyaghoz egy részletes helyszínrajz-térkép is tartozott, amelyen rögzítették a tavak elhelyezkedését, a hordalékfogót, a terméskő árapasztó-kőgátakat, a burkolt mederátjárókat és ösvényeket.

A tervezett három tó méretét a dokumentációban szereplő térképmellékletből olvastam le és külön kigyűjtve is szerepeltetem,ha valaki nem tudná leolvasni a számokat a bescannelt anyagról/fotókról. (A részletes helyszínrajzot készítette: Középdunamenti Beruházó Szolgáltató és Kereskedelmi vízgazdálkodási társulat, Igazgató Balogh Zsolt Miklós, Babinecz Jánosné vez. Tervező. Dobay Péter tervező, Gulyás Éva rajzoló. eredeti méretarány: 1:2880) A rajzon látható piros kört én illesztettem rá, a Kőkeresztet jelöli, a Telki út és a Kossuth Lajos utca találkozásánál, a Puskin utca alatt, a könnyebb betájolás érdekében.

A tavak tervezett mérete:

  • 1. sz. tó: 90 m x 200 m
  • 2. sz. tó: 80m x 140 m
  • 3. sz. tó: 115 x 200 m

Nagykovácsi, a Békás-tavak tervezett rekultivációjának rajza

Ennyi a háttér. Mint annyi más Nagykovácsiban: a Tóvidék revitalizációja is Nagy Álom, Régi Terv, 15-20-25 éve kapargatott elképzelés. A Nagykovácsi Építéstörténetben tucatnyi példával találkozhatunk hasonló módon halogatott, porladó, nyögve-nyelve taszigált vágyálmokkal, vitákat és indulatokat gerjesztő ingatlanfejlesztési elképzelésekkel, szívesen fogadott, ám olykor reménytelenül távolba vesző ötletelésekkel…mindegyiket felelevenítem, ha eljön az ideje, és az egyetlen, amit biztosan tudunk: mindennek rendelt ideje van. E téma második fejezetének is.

A képek forrása ismét: itt, itt, itt,

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr238047802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2016.05.04. 19:03:20

Fegyveres Fiskál Gábor, Dékány Angella,- facebook

Talán jobb későn, mint soha. Természetesen olvastam annak idején a kommenteket, de mivel nem vagyok facebook tag, nem tudtam, hogy kéne reagálnom, de most újratárgyaltam az értekezleten önmagammal a szerkesztői elveket, ezért folytatom a már megkezdett módszert, és ilyen keresztkommenteléssel reagálok: Köszönöm az elismerő szavakat és kívánok Szép napokat.

Dékány Angella: Igen, az egyik nol cikkben Pájer Árpád is említette, hogy Bánya-tónak hívták, de úgy ítéltem meg, annyi említés elég, és inkább a már újkori nevét propagálom. Mondjuk, jobban nézett volna ki, ha tartom magam a maximalista elveimhez és tükörsimaságúra fényezem magam, mennyire Fantasztikusan tájékozott vagyok mindenben, de erről lemaradtam, most már persze bánom. :-)