Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Népszakadás

Hogyan lehetsz hiteles? — Elég egy Príma kérdés!

2015. november 18. - zord íjász

1. Alap

CBA-Príma, népszavazási kezdeményezés, első kör, második nekifutás: pipa.

Nagykovácsi Helyi Választási Bizottságának (HVB) határozatahitelesítette az Új faluközpont (Vk-1) területére tervezett, CBA-Príma(Linum Udvar) beruházás sorsáról döntő népszavazási kérdést.

A népszavazás lényegét egyetlen mondat megváltoztatása képezi. Ez a mondat Nagykovácsi Helyi Építési Szabályzatában található, a 16.§ alatt.

“Vk-1 JELŰ ÖVEZET ELŐÍRÁSAI AZ ALÁBBIAK:

a) Az övezetben kizárólag az alábbi épületek helyezhetők el: igazgatási épület, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági épület, sportépítmény, helyezhető el…”

Ha ebből a mondatból a “kereskedelmi” szó kiesik, akkor a Vk-1-en nem fog épülni CBA-Príma, sem semmiféle más kereskedelmi építmény. Pont.

A kérdés a választópolgár számára egyértelműen eldönthető, a kérdés támogatása esetén világosan látszik belőle annak következménye, vagyis, hogy a választópolgár milyen tartalmú jogalkotásra kívánja kötelezi az Nagykovácsi Önkormányzatot. → ezt a szép mondatot innen formáltam át, mit tesz a véletlen, tökéletesen friss, aktuális, témába vág. A  Törvény pontos szövege szerint: 39. § (1) A helyi népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a helyi népszavazás eredménye alapján a képviselő-testület el tudja dönteni, hogy terheli-e döntéshozatali kötelezettség, és ha igen, milyen döntés meghozatalára köteles.

Ezt hívják úgy egyébként, hogy megfelel az egyértelműség kritériumának, ami egy népszavazásra bocsátott kérdés benyújtásának/hitelesítésének egyik legfontosabb feltétele. 

Az egyértelműség jegyében idependítenék néhány nyílvesszőt, van még hely bőven a céltábla közepén.

2. Első pendítés

Az elsőként benyújtott kérdés elutasításra került, mivel a “kérdés esetleges elfogadása, a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) oly módon történő módosításra kötelezte volna az önkormányzatot, ami az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) rendeleteivel szembehelyezkedik. Egyszerűbben: egy alacsonyabb szintű helyi rendelet/szabályozás (HÉSZ) felülírt volna egy magasabb szintű kormányrendeletet/jogszabályt.( OTÉK)

Bár a fenti megfogalmazás teljesen érthető, hogy egy rövid nyelvtannácizmus erejéig mindenki kielégüljön és az események sorrendjének szempontjából is képbe kerülhessen az olvasóa “ kérdés esetleges elfogadása” még nem kötelezte volna semmire az önkormányzatot, sőt, valójában soha-semmi nem kötelezhette volna az első kérdés által javasolt módosításra, egészen egyszerűen azért, mert ilyesmit nem tehet meg.  Ez legfeljebb egy fatális tévedés lett volna, mivel útjára engedi a népszavazást. Az esetleg fölénybe kerülő, győztes “igen”-ek után,  a HVB extagjai ilyen  “ bocsi, gyerekek, ezt elszabtuk ” feliaratú polókat hordtak volna, tíz éven át, tekintve, hogy a megszavazott formában nem lehetett volna átalakítani a Helyi Építési Szabályzatot, hiába döntöttek volna így a jó nagykovácsi polgárok. 

  1. A kérdés hitelesítése után, (de már itt megbukott, ugye)
  2. amennyiben senki nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, tehát jelen esetben pl. nem veszi észre a hitelesítéssel járó jogi ütközőzónát 
  3. a népszavazás kiírásához szükséges számú támogató aláírás beérkezése után, 
  4. az aláírások ellenőrzése és a jogorvoslati idő lejárta után
  5. majd az elrendelt és megtartott népszavazás (esetleg) győztes igenjeinek többsége után

összeülnek az önkormányzat szakértői/főépítész átszövegezni a HÉSZ-t, és ekkor legkésőbb kiderült volna, hogy van valami a palacsintában, ami nem jó ízű. Na, ezt védték ki azzal, hogy azonnal elkaszálták az első népszavazási kérdést.

3. Második pendítés

Másodszor, új beadványozó, új kérdéssel érkezett. A hitelesített kérdés így hangzik:

“Egyetért-e Ön azzal, Nagykovácsi építési szabályzata és szabályozási terve módosuljon akként, hogy a VK-1 központi vegyes övezeti besorolású területen, ahol bölcsőde, az óvoda és a református templom is található, ne épülhessen kereskedelmi célú építmény?”

A videofelvételen a HVB elmondta, amit el lehetett mondani. A hivatalos határozat elolvasható, link ismét. A határozat során, a kérdés hitelesítésekor, az alábbi törvényeket/jogszabályokat/rendeleteket vették alapul:

  • Az Alaptörvény 32. cikkének (3) bekezdése itt
  • Az Alaptörvény 38. cikkének (1) bekezdése itt
  • a Mötv 13. § (1) bekezdése itt
  • az Étv 30. § (1)-(3) bekezdései itt
  • az Étv 30. § (6) bekezdései itt
  • az Nsztv 32. § (2) bekezdése itt
  • az Nvt 7. § (1) bekezdése itt
  • a HÉSZ 16. § (1) bekezdése itt 18. oldal

Azok kedvéért azonban, akik visszarettennek egy törvényi idézetekkel, jogszabályokkal, paragrafusjelekkel, római számokkal, rövidítésekkel, cikkelyekkel, számokkal megtűzdelt szöveg elolvasásától, én lefordítom magyarra, miről szól a HVB hitelesítő határozata.

A probléma gyökere:

"32. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.

  • (2) Nem lehet helyi népszavazást tartani
  • a) a költségvetésről és a zárszámadásról,
  • b) a helyi adókról,
  • …”

1. Ha ebben az országban semmiről sem lehetne népszavazást tartani, ami országos/helyi költségvetést érint, akkor soha-semmiről nem lehetne népszavazást tartani. Azért nem, mert előbb-utóbb, közvetve vagy közvetlenül, minden döntésnek pénzügyi, tehát kötségvetési vonzata lesz. Van. Erről szól a határozatban olvasható két bírósági példa. Nem lehet tehát kiüresíteni ezt az alapvető demokratikus jogot azzal, hogy minden költségvetést érintő kérdést népszavazási tilalom alá helyeznek. 

De igen, állítólag lehet. Részben erről szól a Fidesz ellenzékének kommunikációja.

Sőt, aki emlékszik még a méltán elhíresült és visszatérően felemlegetett “szociális népszavazásra”, amely egyebek között a tandíj-vizitdíj-kórházi napidíj bevezetésének szándékára ugrott rá, az pontosan tudja, hogy a Országos Választási Bizottság és az Alkotmánybíróság hasonlóképpen feszült egymásnak a kérdésben. Ott a Fidesz volt a beadványozó, és ott is azon ment a vita, hogy lehet-e költségvetés érintő kérdésben népszavazást kiírni. Az akkori OVB szerint nem, az akkori Alkotmánybíróság szerint meg igen. Végül az Alkotmánybíróság határozata kötelezte a kérdések hitelesítésére az OVB-t, amely még hátrafelé nyilazott egy sajtóközleményt, miszerint “ “(Az OVB)… kijelenti, hogy nem szakmai meggyőződése, hanem kizárólag a törvényesség és az alkotmányos rend mindenek felett való tisztelete miatt vette tudomásul az Alkotmánybíróság jogértelmezéseit. Hosszabban itt, szájbarágósan és viccesen itt.

2. Viszont, ha ebben az országban mindenről lehetne népszavazást tartani, ami országos/helyi költségvetést érint, akkor, egyrészt, értelmetenné válna a képviselők és pártok részvételén alapuló demokratikus hatalomgyakorlás, másrészt, soha nem épülne semmi, és soha nem történne semmi az országban. Mert nincs az az Irgalmatlan Erejű Isten az Univerzumban, aki fel tudná javítani ezt a

  • “négy-öt magyar összehajol”
  • “ej, ráérünk arra még”
  • önmagammal sem értek egyet
  • illetve “dögöljön meg a szomszéd tehene, sőt, a szomszéd is dögöljön meg”
  • mindenki elmondhatja szabadon a véleményét, amennyiben az a vélemény megegyezik az enyémmel, másként az illető hazaáruló/fasiszta/kommunista…
  • a legitim választási eredmény is illegitim, ha nem az én pártom győzött, illetve minden döntés illegitim, ha nekem nem tetszik a hozadéka
  • és a már említett “tiltakozunk a tiltakozás ellen is” mentalitású, szerencsétlen országot.

Magyarországon már abba is bele tudnak kötni, ha köszönsz. Jogos a kérdés: Mi a megoldás? Mondjuk én a HVB helyében, első nekifutásra, az egész problémát rátoltam volna az Alkotmánybíróságra, és állásfoglalást kérek tőlük. Rutinjuk van ebben. Szenvedjenek ők.

3. A Helyi Választási Bizottság határozatának zárószakasza: beszédes. 

"A HVB megállapítja: felmerülhet, hogy ha a kereskedelmi célú létesítmény elhelyezésére nem lesz lehetőség ezen a területen, akkor az önkormányzat vagyonának értéke csökkenhet, és esetlegesen a nemzeti vagyont kezelő önkormányzat nem, vagy csak korlátozottan tudja megvalósítani a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának kötelezettségét. Továbbá: a kérdés esetleges elfogadásával, a HÉSZ módosítás sértheti a Mötv. valamint az Nvt. vonatkozó rendelkezéseit, ezáltal pedig sérülne az Alaptörvény 32. cikkének (3) bekezdése, mely szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes más jogszabállyal. A HVB azonban úgy ítélte meg, hogy ezen körülmény bekövetkezése esetleges illetve nem rendelkezik szaktudással sem eszközökkel ennek megállapítására, így a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.

Szétbontom:

  • felmerülhet, hogy ha a kereskedelmi célú létesítmény elhelyezésére nem lesz lehetőség ezen a területen, akkor az önkormányzat vagyonának értéke csökkenhet,…” Nem, nem csak felmerülhet, és nem csak csökkenhet. Csökkenni fog. Biztos lehetsz benne: ezt a HVB tagjai is pontosan tudják. Mindössze arról van szó, hogy megfutják a kötelező, távolságot tartó, tárgyilagos és óvatos fogalmazásba burkolt köreiket, ahogyan alább is.
  • "felmerülhet…esetlegesen a nemzeti vagyont kezelő önkormányzat nem, vagy csak korlátozottan tudja megvalósítani a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának kötelezettségét. “ Nem, nem  csak felmerülhet. Ha nem épül meg a CBA-Príma, vagyis ha nem épül egy lakosságszámhoz és igényekhez igazodó üzlet, (SPAR, LIDL, akármi, nem a cég neve a lényeg) akkor, pontosan így lesz.
  • “a kérdés esetleges elfogadásával, a HÉSZ módosítás sértheti a Mötv. valamint az Nvt. vonatkozó rendelkezéseit,”  Értemmajd a jogászok kibogozzák. No, de utólag?! Nem lesz ebből némi probléma, ha a népszavazás (és az igenek győzelme) után derül ki, hogy sérti a Mötv. valamint az Nvt. vonatkozó rendelkezéseit?
  • “A HVB azonban úgy ítélte meg, hogy ezen körülmény bekövetkezése esetleges…” Valóban esetleges, hiszen csak akkor áll elő a helyzet, ha az igenek győznek, akkor viszont nagyon előáll, mint Rocco Siffredi fegyverzete, akció előtt.
  • “…illetve nem rendelkezik szaktudással sem eszközökkel ennek megállapítására…”  Tisztességes, korrekt.

A HVB tagjai nem jogászok. Ez nem baj. Ők civilek, akik ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában látják ezt a fealadatot. Azért fizetik az adófizetők az önkormányzat jogászait, hogy nyálazzák a papírokat.

Ha nekik sem sikerül feloldani a problémát, fordulhatnak magasabb fórumokhoz, és kérhetnek útmutatást. A költségvetést érintő népszavazás, és a népszavazás útján történő demokratikus véleménynyilvánítás közötti átjáró nagyon keskeny: ez tény. Aki nem egy dobozban élte le az elmúlt 25 évet, az tudja, hogy itt az ellenérdekelt felek, még a törvény szövegéből vagy egy Alkotmánybírósági határozatból is képesek olykor homlokegyenst ellenkező következtetetéseket levonni. Ha a szociális népszavazás kapcsán, -és azóta még többször, más ügyekben, más okból is - az exOVB/NVB (Nemzeti Választási Bizottság) és az Alkotmánybíróság, az összes vitatkozó párt jogászainak és médiamunkásainak állandó megnyilatkozásai közepette, hónapokon keresztül kínlódtak ezzel, akkor nem szégyen elfogadni, hogy ez vékony jég.

Az egyensúlyra és a támadhatatlan döntésre rábukkani ebben a jogi-morális katyvaszban, olyan esélytelen, mint Novák Elődnek közös szelfit csinálnia Netanjahuval. 

Mindezek fényében, szerény meglátásom szerint, a CBA-Príma beruházásról szóló népszavazás kérdésének hitelesítése, a szigorúan vett formai/törvényi/technikai követelmények igazolásán túlmenően, inkább előremenekülésnek tűnik. Hadd szóljon!

A vicc az -önellentmondás következik- ,hogy tulajdonképpen egyetértek a döntéssel. Hadd szóljon. Nem érdekel a CBA tulajdonosainak lelki világa, sem cégük anyagi helyzete, de a HVB határozata, még jól is jön nekik. Az ídőhúzás ellenük dolgozna: ha az igenek győznek, -amit személy szerint kétlek- ők hamarabb a pénzüknél lesznek. Egy népszavazást megelőző, hónapokig tartó, fellebbezésekkel járó huza-vona akár a kárukra is lehetne/hátrányosan érinthetné őket később, egy érvényesíteni kívánt kártérítés esetén. 

Igen, hadd szóljon. Be kell dobni a gyeplőt a lovak közé. Vannak az életben olyan küzdelmek, harcok, viták, amelyeket meg kell vívni, le kell játszani, végig kell vinni. Bele kell állni. Magánéletben, közéletben, családban, vállalkozásban, békében és háborúban, “Párizsban vagy Szatymazon", bárhol, bármikor. Nem kitérni, nem halogatni. Évekig elodázhatod a mindennapokban előforduló krízishelyzetek megoldását, pedig lehet, hogy ott helyben, azonnal fejest kellene ugranod a mélyvízbe. Nem lehet állandóan alakoskodni, nem lehet kígyószerű mozgással mindenkinek megfelelni, nem lehet mindig mindenhová oldalazva besímulni, nem lehet mindig mindent megúszni, nem lehet maszatolni, nem lehet örökké hátrálni. A túl sok információ olykor dezinformáció, a szőrszálhasogatásban elveszíted a teljes képet, a részletek bogozása elvonja a figyelmedet a lényegről, az állandó megfelelési kényszer megfoszt a lelked szabadságától. Le kell söpörni az asztalt. Nehéz helyzetben improvizálni lehet, és néha ez az egyetlen megoldás. Ha summa cum laude végzettségű jogászok is vérre menő vitákat folytatnak a törvények egymást átható hálójában, akkor így, ha így: Nagykovácsi polgárai szavazzanak, és jöjjön, aminek jönnie kell. Majd utólag kimossuk a vért a szőnyegből.

“ 59. § A helyi népszavazás érvényes, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Akkor rajta. Hajrá.

4. Harmadik pendítés

viharfelhők

  • Az, hogy én mit gondolok, :  jogi szempontból, lényegtelen. 
  • Az, hogy én “eleve abszurdnak és képtelenségnek tartom, hogy kövér öt évvel a szerződések aláírása után, egy törvényességi szempontból soha meg nem kérdőjelezett szerződéskötéssel kapcsolatban, egy lezárt és alapvető költségvetési kérdéseket megbolygató témát népszavazásra bocsássanak” jogi szempontból,  lényegtelen.
  • Három a magyar igazság, így hozzáfűznék egy másik apróságot, ami, mivel soha nem voltam, nem vagyok és nem is leszek a HVB tagja,  jogi szempontbólszintén lényegtelen. Nem az én felelősségi köröm.

Szerintem a hitelesített népszavazási kérdés: irányított, a választókat a kérdező szándékai szerint befolyásoló, sugallmazó, manipulatív, tárgyilagosságtól mentes. Ez máshol, kizáró tényező, és nyelvészek munkálkodnak a teljes semlegesség őrzésén. Nálunk nem így van. A népszavazási eljárásról szóló törvény szövegében nincs olyan paragrafus, ami ilyenfajta semlegességet írna elő. Hiba. De ettől még én bedobtam volna, mint ellenérvet. Legalább egy különvélemény formájában.

A Vk-1: az Új Faluközpont. Amennyiben elfogadom, hogy erről a témáról egyáltalán szavazni lehet, akkor szerintem ez egy korrekt, hitelesíthető kérdés:

“Egyetért-e Ön azzal, Nagykovácsi építési szabályzata és szabályozási terve módosuljon akként, hogy a VK-1 központi vegyes övezeti besorolású területen, az Új Faluközpontban, ne épülhessen kereskedelmi célú építmény?”

Ennyi. Ez rendben van. Ez alapján döntsön az Istenadta nép. Akinek még ahhoz is szájbarágó, külön útmutató kell, hogy melyik területről van szó, az miért megy el szavazni? Az miről fog szavazni?

Tudomásul veszem: a törvény nem tiltja, és ha én akarnám megakadályozni a Príma felépítését, nyilván én is minden trükköt bedobnék. Mindenki érti ezt. Szinte hallani a kacsintást. Templom. Juj. Óvóda. Jujuj. Bölcsőde. Jujujuj. Iksz az igenre.

Tény: egy polgár számára, pl. egy utcai beszélgetésben, a Vk-1 valóban azzal válik a legkönnyebben földrajzilag azonosíthatóvá, ha felsorolják a rajta lévő építményeket. (templom, óvoda, bölcsőde) Egy népszavazás esetén azonban, amikor a meghozandó döntésnél tucatnyi szempont játszik közre,  legfeljebb a  faluközpontot határoló utcák neve szerepelhetett volna a kérdésben — már ha törvény írná elő a semleges megközelítést. Ha pusztán az lenne a dilemma, és csak az lenne a népszavazás tárgya, hogy egy  CBA-Príma nagyságú kereskedelmi egység felépítésére, egy óvóda és bölcsőde melletti terület-e a legalkamasabb, akkor a válasz egyértelműen: nem. De ettől még alkalmas, és az építészeti tervtanács több ízben is, nagyon logikusan és világosan el is mondta, hogy miért, legutóbb októberben, a Tájolóban. (14.oldal) Én megértem, hogy ellenzők ebből sem hallanak meg semmit, ám legyen bármilyen fájdalmas az igazság számukra, azért nem árt, ha mindenki más is újra hallja: az eldönteni kívánt kérdés sokkal komplexebb annál, mint az, hogy a Linum Udvar számára kijelölt helyszín közelében található épületek milyen szenzitív funkcióval bírnak, mert ez csupán egy szelete a problémának.  Igaz, nagyon fontos szelete. De talán

  • a Kossuth Lajos utcán lakók élete/életminősége
  • a főutca fizikai állapota, áteresztőképessége és alkalmassága
  • 17 évnyi előkészítő munka
  • a várható adóbevétel
  • a javuló színvonalú kereskedelmi szolgáltatás
  • egy önkormányzati feladat ellátására alkalmas épület megvalósulása
  • az eredeti elképzelésekhez képest radikálisan, és pozitív irányban módosított építészeti tervek
  • orvosi rendelő
  • a kártérítési kötelezettség elkerülése
  • morális aggályok
  • … tovább is van, mondjam még?

szintén azon szenzitív szempontok közé tartoznak, amelyek fontosak lehetnek. Bölcsőde, óvóda, református templom:  bele egyenesen a szavazópolgár orcájába. A többi néma csend. Nos, valóban, ez is megfelel az egyértelműség kritériumának. 

Minek ez a kispályázás? Én az ellenzők helyében ezt a kérdést nyújtottam volna be:

“Egyetért-e Ön azzal, Nagykovácsi építési szabályzata és szabályozási terve módosuljon akként, hogy a VK-1 központi vegyes övezeti besorolású területen, ahol bölcsőde, az óvoda és a református templom is található, és ahová a Fidesz által támogatott Kiszelné Mohos Katalinnak, a megtévesztett választópolgárokkal szembeni gyalázatos árulása miatt, Szauron és  Felcsút szellemiségének mérgező  árnyékát szétterítve, most Orbán Viktor kedvenc háziközértje akarja felépíteni a fogyasztói társadalom iszonyú monstrumát, egy gigantikus plázaszörnyet, hogy áruszállító kamionjainak mérgező füstfellegeivel borítsa örök sötétségbe, szennybe és mocsokba virágzó telpülésünk egyik legszebb kertvárosi övezetét, és ahol a környékre zúduló borzalmas autóáradat zaja és bűze pusztítaná el, a politikai és gazdasági erőfölény gőgje által szorongatott nagykovácsi polgárokat, ne épülhessen kereskedelmi célú építmény, ugye ne épülhessen, ugye, hogy ne, ugye?!” 

5. Negyedik pendítés

A népszavazásig még van néhány forduló. Ez csak az első lépcsőfok volt, egyébként minden marad, mint fent, a sorrend változatlan:

  • hitelesítés √
  • jogorvoslat lehetősége
  • a szükséges mennyiségű aláírás összegyűjtése, a népszavazás kiírásához
  • aláírások ellenőrzése
  • népszavazás elrendelése
  • népszavazás
  • eredményhirdetés
  • az igenek győzelme, ez az az eset, amikor a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet “60. § (1) A képviselő-testület - ha a helyi népszavazás döntési kötelezettséget keletkeztet - köteles a helyi népszavazás napjától számított száznyolcvan napon belül az érvényes és eredményes helyi népszavazás döntésének megfelelő rendeletet megalkotni vagy határozatot hozni….”

A lényeg és a tények sora sem változott, de ezt már leírtam, éppen ezért elismétlem, csak most pontokba szedve, nyersen:

  • 17 évvel ezelőtt, Pájer Árpád regnálásának idején kezdődött a történet
  • a Vk-1, kezdetektől a falu fejlesztési területe, ciklusokon átívelően
  • nagykovácsi szavazópolgárok által megválasztott Bencsik Mónika is folyamatosan kitartott mellette, 12 éven át
  • 1998 óta, a nagykovácsi szavazópolgárok által megválasztott képviselő testület négyszer cserélődött le, de 3 kivételtől eltekintve, akik lemondtak, nem volt komoly ellenzője az elképzelésnek
  • a beruházás, folyamatosan a testületi ülések, közmeghallagatások állandó témája volt
  • minden jegyzőkönyv, videoanyag, személyes beszámoló nyilvánosan elérhető volt
  • alternatív megoldások és új szereplők bukkantak fel az ingatlanfejlesztési viták során, ezek sem voltak titkosak
  • az ügy fejleményeiről a Böngésző önkormányzati mellékletében többször, részletes tájékoztatókat közölt a helyi építéshatóság/főépítész
  • a nagykovácsi.net Civil Közösségi Hírportálon is többször, részletes információkkal teli címlapot kapott
  • interneten vitáztunk/vitázhattak róla a polgárok, minden adat, hír, információ a rendelkezésre állt 
  • 2011-ben 216.000.000 pluszért megvette a CBA-Príma
  • az önkormányzat a pénzt felélte, felhasználta és elköltötte az utolsó vasig
  • ha ezek után kiütik a nyeregből a CBA-Prímát,  Irgalmatlan Botrány veszi kezdetét
  • a CBA-Prímát kártalanítás illeti meg
  • a kártalanítási kötelezettség a Nagykovácsi Önkormányzatra hárul
  • a narancs még a fán megrohad, szezon közepén, mondhatnám, a narancsmezes gyerekek lehúzhatják itt a rolót, politikai lavinaomlás lesz, nagy médiafelhajtással, az Index külön Nagykovácsi rovatot indít
  • Bukta Kati
  • a hatása messze túlterjed majd a falu belső politikai-emberi vonatkozásain, mert újabb törhetetlen bizonyosságot nyer, hogy a Fidesz/jobboldal legyőzhető, csak a megfelő ponton kell megroppantani az építményt
  • a romok romjaiban küszködő, baloldali-liberális pártmaradványok tökön szúrják magukat a gyönyörtől
  • Nagykovácsi politikai-társadalmi közélete felbolydul, árokásók jelentkezését az önkormányzati testületbe várják, az új választásokra mindenki hozzon magával unalomig ismert válaszokat és régi, lehetőleg politikai oldalak mentén fakadó gyűlöletet
  • jó lesz nekünk

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr698072252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.