Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Házaló 2. - Építő energiák

Az autonóm ház, avagy a lehetőségek kutatása és egy többszörös krízishelyzetre adott válaszreakció bemutatása, egy nagyon, de nagyon szigorúan politikamentes előadás keretében

2016. február 15. - zord íjász

Autonóm ház, települési stratégiák

Ertsey Attila előadása

Öregiskola, 2014. február 14. 

Újraszerkesztett, frissített beszámoló

Mottó 1: …de tényleg nem szeretnék politizálni…” (Ertsey Attila szavai az előadáson)

Mottó 2“…Egy régi, intellektualizmusba dermedt világ döglődik egy háború küszöbén. Ahelyett, hogy erről beszélnénk, és egy élhető jövő alapjait kezdenénk lerakni, egymást gyalázzuk, alázzuk, mintha ez lenne a legfontosabb. Mintha a jövő egy kis szeletét időnek előtte megidéznénk. Bellum Omnes Contra Omnes. Mindenki háborúja mindenki ellen.…Mert ez a világ el fog pusztulni. Hamarabb, mint gondolnátok. S ami marad belőle, az nem stílusok, trendek, hanem valami, ami az életet menti át. Egy búzaföld egy sámándob közepén…” (Ertsey Attila válaszleveléből, a Milánói Világkiállítás magyar pavilonja körüli vita kapcsán)

A minden politikától mentes, vitriolos, és kíméletlenül ostorpattogtató előadás első fejezete itt található. A folytatás sem volt megalkuvóbb.

 

 1.

“…Villantok pár diát: ez a rossz emlkű kormányzat negyed, amit megnyertünk, de aztán hála Istennek nem épült meg. A Nyugati mögött megépítendő 200.000 négyzetméter alaterületű passzív irodaház, aminek nyáron a hűtése , dacára annak, hogy tökéletes napvédelemmel láttuk el, komoly hűtésigényű, mert tele van emberrel és irodagépekkel, amik belülről fűtik az épületet. Azt a hőmennyiséget ki kell onnan vinni, de az a hőmennyiség tökéletesen elegendő arra, hogy a terézvárosi negyednek a teljes használati víz igényét ellássa: na ez volt az a része, amit a pályázat után azonnal lehúztak a tervből, aztán szerencsére az egész tervet lehúzták, (nevetés a teremben) de nagyon sokat tanultunk belőle és beleépítettük egy kisebb autonóm működési irodaház tervünkbe.

Ez egy iskolaépület drezdában, amit a gyerekek fűtenek. Gyakorlatilag egy passzív épület, aminek a fűtési hőigénye 80kW. Éjszaka van egy temperáló fűtés, majd amikor megérkezik a több száz gyerek az iskolába, ők fejenként 100 wattal fűtenek, vagyis bemennek a házba, ott leadják a hőt, és tulajdonképpen csak a hővisszanyerő-szellőztető rendszer működik, ami a friss levegőt biztosítja, a használt levegőt kidobja, de a meleget benntartja. Amikor este hazamennek a gyerekek, akkor visszakapcsol a temperáló fűtés, és éjszaka melegen tartja a házat. Egyébként a hőszivattyús rendszer, második ütemben napelemmel kiegészülve, önellátóvá válik.

Városi léptékekben a társasházak, panelek, gangos házak rehabilitációjára is készítettünk terveket, tanulmányokat. 2004-2006-ban a belvárosra és Budapest más negyedein bemutattuk, hogy 80%-os enrgiafogyasztás csökkenést lehet elérni, meglévő, régi épületekből álló városrészekben is. Az udvarokat vissza lehet adni a lakóknak, az utcákat a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, mindezt 100 % vízvisszaforgatással, szelektív hulladékgyűjtéssel, növényi szennyvíztisztítóval a tömbön belül, mélygarázzsal, és a kezdeti nulla zöldfelületből szintén közel 100 % zöldfelületi arányt kialakítva.

Kőbányán egy panelra, hasonló tanulmányt készítettünk, hasonló eredményekre jutva, ami aztán önbeteljesítő jóslat lett, mert pont egy ugyanilyen megbízást kaptunk Újpalotára, meg lehet nézni, ha valaki arra jár. Kiszámoltuk, hogyha egy három ütemű felújításon esik át az épület, akkor egy közel nullás energiaigényű épület lesz, amiben a fűtés ingyen van. Az első ütem, ami eddig elkészült, az egy külső hőszigetelés: 16 cm hőszigetelés került a falakra, ezzel a passzív ház követelményt elértük. ( Amikor a házunkat építettük -18 évvel ezelőtt kezdtük, igazi Petrocelli ház, ha valaki érti ezt a fogalmat- a Baumit homlokzati hőszigetelő-vakolatrendszerben a 8 cm-es vastag hungarocell lemez képezte a számunkra elérhető csúcsminőséget. Mi öt cm-est választottunk, mert azt mondták a családi építészetszakértők, hogy 38 cm-es Porotherm téglafalazattal együtt, ez már jó értéket ad ki. Lehet, és tizenkét évi tapasztalat alapján valóban jó a hőszigetelése a háznak, de ha ma jön valaki ezzel az öt cm-es hőszigeteléssel egy építtetőnek, azt körberöhögik.) Háromrétegű ablakok, napvédelemmel ellátva, és a hővisszanyerő szellőzés légcsatornáint kiépítettük a lakásokban. Ez az első ütemben olyan 70 %-os fűtési energiamegtakarítást jelentett, de ami nem mellékes, hogy augusztusban kezdődött a kivitelezés, a legnagyobb nyári melegben, és amíg meg nem kezdődött a kivitelezés a lakók állandóan panaszkodtak: mindig valami bajuk volt, állandóan az építésvezetőt ostromolták, nem tetszett nekik semmi, nem hittek el semmit, azt hitték, hogy megint átverik őket. Aztán amint felkerült a 16 cm-es hőszigetelés a falakra: csönd lett.

Kiderült, hogy a 35 fokos hőségben hirtelen lakhatóvá vált a lakás.

A tetőre 40 cm vastag hőszigetelést tettünk. Addig a vasbeton födémet egy 10 cm gázbeton szigetelés védte, az épületben 40 fokra felment a hőmérséklet, és addig a ház éjszaka sem tudott kihűlni, gyakorlatilag lakhatatlan volt, a lakók alsógatyában közlekedtek a hálószoba és a fürdőkád között. Ez most egycsapásra megszűnt.

Ha a második és harmadik ütem is megvalósul, -hővisszanyerő szellőzés illetve napelem felület összekötve a talajszondás hőszivattyú hűtés-űtési rendszerrel, ami a fűtést-hűtést látja majd el- akkor az épület fűtés szempontjából önellátóvá válik, le lehet kötni a távhőről. Ez azt jelentheti, ha ezt a 3. ütemet is megvalósítják, hogy +18 C fokig hőmérsékletig ingyenes a fűtés, nem kell igénybe venni a központi fűtést, aki ennél melegebbet akar télen, annak kell csak fizetnie érte. Tehát bebizonyosodott, hogy panelházaknál is reálisan elérhető a 2020-as követelményi szint.

2.

A Települések.

Sztárépítészek viziói a XX. század elején: 5 miilós nagyváros, tömegközlekedés, 20 emeletes lakótornyok, 40 négyzetméteres lakáscelákkal, ahol nem kell mosógép, mert azt a mosodában intézzük, enni étterembe járunk, a munkahelyre és a bevásárlóközpontokba pedig széles autópályákon közlekedünk. Na, ez megvalósult. Ez a zsákutca.

Amikor ezeket Le Corbusier és társai ferajzolták, és a témában előadókörutakat tartottak Európában és Amerikában, akkor ezt hallva, Frank Lloyd Wright annyira felmérgesedett azon, hogy ilyen absztrakt hülyeségekkel traktálják az embereket, hogy a kért a Rockefeller alapítványtól egy kis támogatást és épített egy 5x5 méteres szétszedhető makettet, egy decentralizált kertváros modellről, majd ő is elkezdett előadókörutakat tartani, hogy bebizonyítsa mekkora hülyeséget és zsákutcát jelent a Le corbuiser féle elképzelés, figyelmeztetésül, nehogy véletlenül belemenjünk ebbe. Mi azonban belementünk, a FLW féle tervet pedig elfelejtettük, és a 90-es években fedeztük csak fel újra ezt a városmodellt, amit magyarra fordítva ő “széles mező városnak" nevezett.

FLW azt javasolta, hogy 5000 fős városnál ne nagyon csináljunk nagyobbat. A város legyen akkora, hogy a városon belül csak gyalogos vagy kerékpáros közlekedés működjön, (repülő autókról is álmodott a fiú, ez nem jött be) egy lakótelek pedig legyen 4000 négyzetméteres, mert ez elegendő arra, hogy elférjen rajta a lakóház,- esetleg műhellyel, szolgáltatással stb. akinek pl. a munkahelye is itt van- és egy használható méretű háztáji kerttel.

Ezek a lakótelkek vannak a város központjában, és mindezek között középen, az iskolák, óvodák, játszóterek. A lakótömbnek a négy sarkából 10 percnél rövidebb alatt be lehet jutni a kertváros közepébe.

De nem csak földszintes kertvárosi házakat tervezett, hanem azokra is gondolt, akik szeretnek toronyházba lakni, így készített tervet több emeletes házra és toronyházra is: mindegyikre van megoldás, annak aki ilyenbe szeret élni.

A várost nem szeli át országos főút. A város mellett kell elmennie el a közlekedési tengelyeknek.(autópálya, vasút)

Lényeges elv: munkahely és lakhatás egy helyen legyen. Nem pedig kilométereket autókázva olykor.

Ez az alapelv a 90-es években jelent meg a várostervezésben megint: Magyarországon ezt vegyes funkciójú övezeteknek nevezik. Nem alvóvárosok és nem munka/kereskedelmi és ipari zónák vannak, közöttük tömegközlekedéssel, mint ahogy a modern várostervezésben ez működött, hanem mindez kevert funkciókban, ahogy egy normális, élhető városban lennie kell.

Le Corbusier viziójának mellékterméke, hogy az emberek elkezdetek kimenekülni a kertvárosokba.

A világ legnagyobb kertvárosa, az arizonai Phoenix mellett, a sivatagban terül el, 300 km hosszan. Ezek átlagos amerikai könnyűszerkezetű, papundekli házak, télen fűteni, nyáron hűteni kell őket. Mindegyikhez tartozik egy kétbeállós garázs, uszómedence. Ez addig jó, amíg van energia. Ennek a működtetését a kőolaj és a Colorado folyó vizierőművei biztosítják. Minden hitelből készült, az összes házat jelzálog terheli, az itt lakók az életük végéig eladósodtak. Ez a kártyavár 2008-ban a válság idejön összeomlott. Akkor az volt a forgatókönyv, hogy a házukat elvesztő, bedőlt hitelű lakók, kiköltözéskor, ami belefért az autóba azt magukkal vitték, a többit otthagyták. Akkor jött az ingatlankereskedő, egy nagy platós teheratóval és kiürítették a házat. Kihajigálták a platóra a bútorokat, hűtőszekrényeket, tv-t, mindent, és elvitték a szemétlerakóra. Egy darabig próbálták értékesíteni, meg jótékonykodni, de betelt a piac, mindenki mindennel el volt látva, így minden maradék ment egy az egyben a sittre. Az öntözőrendszerek nem működtek, fű kiégett, azt lefújták zöld festékkel. (Ha még a válság idején, nem futottam volna bele egy ilyen dokumentumfilmbe, ezt talán el sem hittem volna. Tényleg, tiszta horror.) A vízforgatók nem működtek, a medence elalgásodott, azt kiklórozták, és kirakták a táblákat, hogy eladó. Az ilyen területeken a népességnek kb. 80 %-a felszívodott, eltűnt. Itt nagyjából minden hetedik házban lakik valaki, és amíg ez működött naponta átlag 300 km-t autózott egy család. Ez nem fenntartható, ez látszik. Erre voltak különböző gyógyítási kisérletek, ezek nem igazán jöttek be. Később születtek az autonóm házak, passzív házak, majd jöttek a kollektív megoldások, település szinten, város szinten sőt országos szinten. Magyarországon is készült egy energiaönállósági stratégia, a Vision 2040 , ennek a frissített változatában én is közreműködtem. Ez mind leszögezi: ha át akarna állni az ország a megújuló energiák használatára, akkor ez, a legrosszabb esetben 2040-ig végrehajtható.

A fenntartaraható városok, települések alapelvei: munkahely és lakhatás egy helyen, autonóm, decentralizált, és fenntartható legyen: ennek minden indikátora mérhető és számítható (beépítési struktúra, klimatikusan, vízháztartásban, infrastruktúra, közlekedés stb) Ilyen tipusú települési stratégiákat, amelyek ezt az átállást megalapozzák, mi is készítettünk.

Egyik ilyen tanulmányunkból van a kép. A Dörögdi kistérség megújuló energiapotenciálját felmértük összevetettük a fogyasztással. Megállapítottuk, hogy szerényen számolva is, a saját szükségletüknek az ötszöröse áll rendelkezésre megújuló energiában. Tehát ezek a települések nemcsak önellátóvá tehetők, hanem az eddig kiszolgáltatott helyzetükből kitörve energiaexportőrökké válhatnak, és ez az élelmiszertermelésre is igaz. (ideszúrom egy rövid cikk linkjét, ami, nem csak az ökotudatos, környezetvédő, az előadásban felvetett problémák iránt érdeklődő olvasó számára kötelező, hanem bárkinek, aki kedveli a mélyen elgondolkodtató, a magyar rögvalóság múltjára-jelenére-jövőjére rávilágító tanulmányokat. Nagyon emberi, nagyon magyar történet. Olvasmányosan, sőt -hangozzék ez bármilyen profánul egy komoly, szakrális-szellemi dimenziókban is mozgó írásmű kapcsán- kifejezetten szórakoztatóan, könnyen befogadható tálalásban megírt cikk. Egy tömör, világos áttekintés a Dörögdi-medencéről. Aki csak a kapolcsi fesztiválról ismeri e gyönyörű tájat, annak plusz adalék.)

A fenntartható vízhasználat alapja, az az ártéri gazdálkodás, ahogyan Kárpát-medencét használták a folyamszabályozások előtti időkig. A folyamszabályozások előtt, a terület évente egyszer legalább víz alá került. A rendszeresen bekövetkező áradások biztosították a klimatikus egyensúlyt és stabilitást. Egykor 13 millió szürkemarha legelészett az ország területén. Ez megszűnt. Ma levezetjük a vizeket. Ma a sivatagi zóna húzódik felfelé Dél-Európa felől, a homokhátságon pedig homokviharok vannak. Ez egy visszafordítható folyamat, csak el kell kezdeni a tájrehabilitációt.

Az energiahatékonyságban van a legnagyobb potenciál, ez a leggyorsabban és a legegyszerűbben megoldható. A különböző megújuló energiafajták hasznosításával lehet egy kistérségnek, egy településnek azt az energiamixet előállítani, ami stabilan és fenntartható módon tud működni.

Egy falu vagy egy kistérség autonómmá tehető. Egy átmeneti település, amely még nem város, de már nem falu: ugyanígy autonómmá tehető. A nagyváros az olyan, mint egy halálos beteg: meggyógyítani nem lehet, de kezelni igen. Enyhíteni lehet a helyzetén. Fenntarthatóbbá tehetjük, de éppen annyi hiányzik belőle, amit a falu és a táj feleslegben megtermel. Ha az egymásra utaltság tudata megszületik bennünk –a nagyváros támaszkodik a vidékre ,cserébe az előbbi ellátja ipari termékekkel falut- akkor ez az összefüggés tudat megalapozhatja a fenntartható stratégián alapuló együttműködést.

A település stratégia legfontosabb eleme: a földtulajdon védelme. Ez a legelső. Ha azt elveszítjük, akkor nincs miről beszélni. (az első fejezetben is említett stratégia erőforrások alapja, a Magyarországon mindenki által ismert késhegyig menő vitákkal, vádaskodásokkal, feljelentésekkel, politikai támadásokkal, oknyomozó riportokkal, leleplezésekkel, kölcsönösen lejárató médiahadjáratokkal, kormánypropagandával, egymásra mutogatással, unióra és a szabadkereskedelmi egyezményre mutogatással, földmutyizással, oligarcházással, maffiázással, hazaárulásos köpködéssel teli szarvihar, a nap 24 órájában, évek óta: kimeríthetetlen politikai tőke, a bértollnokok, a politikai vitaműsorok és kommentelők kincsesbányája)

A második, a fenntartható tájhasználat és gazdálkodás. A monokulturális, iparosított mezőgazdaságból vissza kell térni egy fenntartható tájgazdálkodásra, ami ritmikusan megújítja a termőtalajt, a talajéletet, szerves trágyával, többnyomásos gazdálkodással stb. Olyan tájhasználatra kell áttérni, ami a vízgazdálkodással és az energiaönellátással karöltve, megvalósítja a környezeti egyensúlyt.

Élelmiszer önrendelkezés: a helyben termelt élelmiszerek a helyi boltok polcaira, helyi piacokra jussanak el, és ami megtermelhető helyben, azt ne hozzuk be kívülről. Ezekből a célokból ez utóbbi valósítható meg a leggyorsabban. Akár egy-két év alatt. Egy helyi kistérség egy év alatt képes egy olyan sokszínű mezőgazdaságot helyreállítani, ami az ötvenes években még megvolt, mert csak utána tettük ezt nagy tempóban tönkre.

A vízháztartás egyensúlyi helyzetének helyreállítása, visszaállítása, az ártéri gazdálkodás visszaalakítása hosszú folyamat, akár évtizedekbe is telhet. Egy 150 éve tartó tájátalakító munkát kell visszafordítani, de ebben is viszonylag gyorsan lehet radikális változásokat elérni.

Energiaönellátást 5 -mint Burgenlandban- és 20-25 év között el lehet érni.

3.

(a hallgatóság kérdései kerültek sorra)

-Az autonóm csomagról, ha felvilágosítást kaphatnék…

-Ez egyrészt egy napelemes rendszer. Egy 1kW-os rendszer, 500.000 ft-nál nem drágább. Egy 3 kW-os rendszer 1,5 millió. 1 kW az 7 négyzetméter körüli napelemfelületet igényel, tehát egy 3kW-os rendszerhez 21 négyzetméter napelemfelület szükséges, a jelenlegi napelem teljesítmények szerint, de a napelemek teljesítménye is javul, ennek arányában ez csökkenhet. Ez az ár tartalmazza a napelemeket és a belső rendszert, tehát az invertert, a szerelést és a hálózattal együttműködő, kétirányú mérőre való rákötést.

Ennek az autonóm csomagnak része lehet egy ciszterna. A ciszterna az sokféle lehet, méretben is, de egy kb. 300.000 Ft nagyságú összegből már egy elég tekintélyes, előregyártott ciszternát lehet kiépíteni.

A növényi tisztító kiépítése egy nehezen kalkulálható dolog, de az jellemzően földmunkából áll és önerősen is megoldható. A medence lehet előregyártott, lehet akár betonból épített. Ez a három szerepel az alap autonóm csomagban: vízellátás, szennyvízkezelés, villamos energiaellátás. A fűtéshez, azt a minimális energiát, -amennyiben nem aktív házról van szó- tüzifában be kell rakni a rendszerbe, de mivel az épület nagyon jó, ezért nagyon csekély mennyiségű tüzifára van szükség. Ahhoz a 130 négyzetméteres házhoz, amiről beszéltem, de képet nem hoztam róla, ahhoz 20 köbméter tüzifa egy szezonra elég. Hat személy, földszint, tetőtér, nincsenek nagy hőkülönbségek a házon belül: tehát 20 köbméter tüzifa kell, a földszint és a tetőtér hőmérséklete is nagyjából azonos lesz.

Nagyjából ennyi fér bele abba kétmillióba.

Természetesen lehet ezt fokozni, pl. ha az elektromos közlekedésre gondolunk. Egy ilyen autótöltő felület minimum 2kW-os, ami egy átlagos napi bevásárlás lebonyolítására elegendő. Még költség lehet az intelligens hálózat kiépítése a házban, ami viszont az egész ház működését olcsóbbá teszi. Komposztáló toilett is beleférhet ebbe a rendszerbe, az alapcsomagba, de ezt csak a bátrabbaknak ajánlom. Két típusa van Magyarországon. Itt nem örvend nagy népszerűségnek. Svédországban nagyon elterjedt, igaz, ők már hatvan éve gyártják. Valahogy itt Magyarországon, ha valaki meglátja pl. egy kiállításon és megtetszik neki, hazamegy , megkérdezi az asszonyt és akkor ott megáll az ügy, mert "Ide fiam, ezt nem hozod be!" (röhögés a teremben) mert azt ők, hogy ott marad szárazon az anyag és ott komposztálódik, azt nem bírják valahogy. A nagyobb típusnál, egy egy köbméteres tartály van. Abban lezajlik a komposztálás, a bekerülő fekália és konyhai szerves hulladék, egy kis faaprítékkal összekeveredve, olyan másfél eves érlelés során kb. negyedére ötödére összesesik, szagtalan és steril lesz, utána kiszórható a kertbe. Ha valaki egy nagyon régóta működő példát meg akar nézni, javaslom, hogy látogasson el Gyűrűfűre, a javarészt vályogházas gyűrűfűi ökofaluba, ahol egy általam gyártott komposztáló toilett is van, ami már lassan tíz éve kifogástalanul működik. Taljbaktériumok indítják be és működtetik a komposztálást. Azoknak oxigén és cellulóz kell táplálékként. Ez utóbbit faaprítékban vagy szalmaaprítékban kapják meg, cserébe lebontják a szerves anyagot. Lebontják ásványi alkotórészekre, ez a forró komposztálás, ami általában a frissen gnyírt fűhalomban vagy a trágyadombban is lezajlik. Ez sterilizál, kb. 60 Celsius fok körüli hőmérsékletet produkál. Ez utána kihűl, összeesik és más organizmusok lépnek be, amelyek ezt az ásványi anyagot felépítik növényi táplálékká. Van tehát egy lebontó és felépítő folyamat, és a végeredménye a kitermelhető humusz.

-Ez olyan mint a régi budi? (Bárdos Zsuzsának (NATE) ez a kérdése keltett némi, minden gúnytól mentes derültséget, pedig teljesen érthető és korrekt kérdés volt, szerény véleményem szerint)

-Majdnem, majdnem, csak elfelejtettük, hogy a régi budit még jól használták. A háború előtti megjelent építési kézikönyvekben még leírják, hogy hogyan kell egy kert árnyékszéket szakszerűen megépíteni, és abban jellemzően egy tőzegszóró is volt. Tőzeget kevertek illetve szórtak utána, ami megkötötte a nedvességet és a szagokat, és biztosította, hogy elkeveredjen az anyag, majd ezt, akkoriban időnként szervezetten kiűrítették és a termőföldekre kihordták.

Egy megoldás a tőzeg, ami környezeti szempontból kicsit kockázatos, mert a tőzeg is ftulajdonképpen fosszilis energiahordozónak számít, de a faapríték tökéletesen alkalmas. Abban a kézikönyvben a szellőzés megoldását is közlik. Írtam egy kiadványt, ami az internetről letölthető, saját építésű komposztáló toilettek, meg vannak adva azok a típusok, amelyeket házilag meg lehet építeni. Egy korrektül megépíthető kerti árnyékszéknek a terve is benne van, aminek az a lényege, hogy használat után mindig egy-két maroknyi faaprítékot be kell szórni, ami tényleg azonnal szagtalanít és megakadályozza, hogy elinduljon az az ammóniás bomlás, amiből a bűzök jönnek. Egy szellőző kürtő is található itt, ami kiszellőzteti a tartályt. Ha ezt a két minimális részt megtesszük/beleépítjük a toilettbe akkor szagtalanná válik, és a komposztálás, ha lassabban is, de képes lezajlani. Az a komposztáló toilett amit mi csinálunk, gyorsítja ezt, és a természetes folyamatnál gyorsabban, másfél év alatt lezajlik a komposztálási ciklus.

-Itt, Nagykovácsiban, hegyvidéki környezetben, a dombházak, süllyesztett házak építése érdekelne….

-Meg kell mondjam, nem vagyok a dombházaknak nagy híve. Ismerem, voltam is ilyenekben. A Gyűrűfűi ökofalu kezdetben domházakkal indult, aztán utána leálltak vele, részben azért mert néhány illuziót táplálnak ezzel kapcsolatban. Az első az volt, hogy ez olcsóbb lesz, mint egy átlagos téglaház. Nem olcsóbb. Azok az első donmbházak amik ott épültek, nagyon precízen boltozott kupolákból állnak.

Ezt meg kellett tanulni normálisan boltozni. Utána normálisan vízszigeteléssel ellátni, mert ezek kezdetben össze-vissza beáztak. A harmadik illuzió a hőszigetelést érintette, miszerint, ha ezekre a házakra egy méter vastagon földet hordunk, akkor az a hőszigetelést is megoldja. Nem oldja meg.

Ezekben a kezdeti épületekben, különösen ha magára hagyták, -és én voltam egy ilyenben, saját tapasztalatomból beszélek,- olyan klíma volt belül, mint egy pincében. Ott sincs hideg. A talajban, egy méternél mélyebben, 12-15 fok körüli hőmérséklet van stabilan: nem hideg, de nem is meleg. Viszont ha egy ilyen hőmérsékletet fölvesz egy helység, akkor ott a pára elkezd lecsapódni a falakon és az elkezd penészedni. Egy pincében ez nem probléma, bornak is jót tesz, de amikor megjelenik egy szobának a mennyeztén egy egyenletesen finom zöld hártya, az nem annyira jó. Kiderült, hogy ezeket is hőszigetelni kell.

Tehát boltozat, hőszigetelés, vízszigetelés: innentől fogva már egyáltalán nem volt olcsó.

Lehet ez jó, de a kérdés az, hogy mi az előnye. Ahol én előnyt látok, és ahol ilyen tipúsú föld alatti épületeket lehet csinálni, és nem is nagyon lehet mást, az az ausztráliai sivatag. A sivatagban építenek ilyen föld alatti lakásokat, mert fönn 50 fok van, és ott nem lehet megmaradni sem légkondicionálóval sem sehogy, ezért leköltöznek egy-két méterrel lejjebb és ott normális, elviselhető a klíma. Mi még nem tartunk itt. Lehet, hogy ezek a hazai tulajdonosok nagyon jól járnak majd 10 év múlva. és akkor ez majd bejön nekik.. Én nagyon szkeptikus vagyok. Amellett hogy nagyon szép házak vannak ezek között, én azt mondom, hogy a népi bölcsességet ne nézzük le annyira. Voltak Magyarországon barlanglakások, eléggé speciális helyeken, de az átlagember általában a föld felett építkezett, fából, vályogból, téglából, akármibő. A dombház egy bizonyos szituációban jó lehet, de valahol meg kevésbé. A helyiértékét kell megtalálni, de ez nem egy csodamegoldás.

-Én a meredek domboldalra gondoltam. Ahol…

-Ott jó. Ott logikus. Én is tervezetem ilyet. Meredek domboldalba be kell vágni, és akkor az épület egyik fele bent van a hegyben, a másik fele pedig kint, félig kiáll belőle. De ha egy sík terepen egy ilyen hobbit házat építünk az is jó, csak ugye….

-A magyar szabványok mennyire támogatják ezt, amiket ti terveztek, építetek…

-Jó kérdés. 1996 óta próbálom elérni, hogy a komposztáló toilett az egy házba legálisan betehető legyen. Nem engedték, de nem is tiltották, tehát ezen a joghézagon keresztül lehetett beférkőzni. Lefordítottam a német építési szabályzat erre vonatkozó fejezeteit és próbáltam ezzel kilincselni, teljesen eredménytelenül.

Valahogy én nem tudom , de én ezt annak tudom be, hogy a bolsevizmus, az valahogy beköltözött a hivatalnokok agyába és ezt nem lehet kisöpörni onnan. Különösen az ÁNTSZ estében van így -tisztelet a kivételnek- Az ÁNTSZ képviselőinek az életszemlélete az teljesen életellenes (tulajdonképpen inkább életidegen vagy életszerűtlen) Kezdjük ott, ha egy sátortábort csinálnak a cserkészek az erdőben, ahol ugye lehet építeni egy budit, aztán a tábor bezárásakor, az ÁNTSZ előírása szerint, mielőtt a gödröt visszatemetnénk, klórmésszel vastagon be kell teríteni. Most ez kinek jó? Jól megmérgezzük, kiírtjuk az élőlényeket, visszatemetjük és marad utána a zűr, jó hosszan. Ha visszatemetjük klór beszórása nélkül, fél év múlva nyomtalanul eltűnik, átszövik a gyökerek, se szag, se fertőzés, se semmi. Ugyanez: amikor elvittem az ÁNTSZ-hez egy ökofalunak a tervét egyeztetni, ahová komposztáló toilettekket terveztünk, akkor ilyen kérdéseket tettek fel –ebben nagyon kreatívak, tehát hülyeségeket kérdezni azt nagyon tudnak- "Mi van ha valaki hastífuszos és beletojik ebbe a toalettbe? Akkor mi történik?" Akkor ,mondom, sürgősen kórházba kell vinni. (ezen beszartam, hogy stílusos legyek, nagyon röhögtem, alig hallani a diktafonfelvételt)

De abba már nem gondol bele, hogy mi van akkor ha egy vízöblítéses wc-be tojik bele az a hastífuszos, és az beleömlik tisztítatlanul a Dunába, akkor mi történik?

Mert itt, a komposztáló toilette-nél mi történik? Az anyag egy zárt rendszerbe kerül be, ahol a természeti organizmusok elkezdik lebontani, megemészeteni. Az onnan nem kerül be a ivóvízbázisunkba. Vagy ha egy illető olyan halálos beteg, és még mindig nem kerül be a kórházba, akkor csak azt kell megsemmisíteni, amit ott összehozott.

Képtelenek ezt megérteni és ilyen logika mentén működnek.

Mondhatom, hogy 15 évnyi erőfeszítés egyik eredménye az, és ez részben Sz.P.-nek is köszönhető, aki most a belügyminisztériumban az építésszabályozásért felelős, és aki egyébként nem túl pozitív szereplő, de ebben igen, hogy korábban, egy telken belüli szennyvíztisztító megoldás nem volt egyenértékű a csatornával. Ha egy csatornát vezettek be az utcába, akkor arra kötelező volt rácsatlakozni. Hiába volt a telken belül egy korrekt, saját tisztító, akkor is kötelező volt rákötni a csatornára. Most már nem. Most már egyenértékűnek fogadják el. ( 2014-ben vagyunk)

-Nem kötelező rákötni ? (kérdezte Bárdos Iván (NATE) némileg meghökkent, elfúló hangon, és úgy tűnt, hogy az előtte ülő Györgyi Zoltán főépítész bőre is kissé kékesfehér árnyalatot öltött. Ha valami csatorna-lobbysta vagy helyi politikai főmufti is az előadóteremben van, szerintem azonnal megbilincselik, zsákot húznak a fejére, letartóztatják és internálják Ertseyt, a jelenlevőkkel pedig a halálbüntetés terhe mellett, titoktartási szerződést iratnak alá.)

-Hát, lehet, hogy egy-egy helyi szabályozásból ezt még nem szedték ki, de tavaly óta van egy jogszabály, ami ezt egyenértékűnek tekinti. Azonkívül amikor az OTÉK-ot átdolgozták,-a Belügyminisztérium kiadta, tavaly fejeződött be átdolgozása- és javaslatokat készítettünk mi is, megint betoltam oda a komposztáló toilettre vonatkozó fejezeteket. Bekerült a Belügyminisztériumba, majd ahonnan ez nyomtalanul eltűnt a szövegből. Én nem tudom kinek fájt ez annyira. Annyit sikerült elérni, hogy az OTÉK fogalomtárába megjelent a komposztáló toilett. Sehol másutt. Nincs szabályozva, de a fogalomtárba benne van. Lehet rá hivatkozni, hogy ez létezik. Itt tartunk körülbelül.

Most szembesültem azzal egy munka kapcsán, hogy egy Duna partán lévő csónakháznál hatóságilag nem lehet a Dunából tüzivizet venni. Ott a Duna, ég a ház….de ki kell építeni egy tüzivíz hálózatot és onnan kell oltani, (sajnálom, de itt és innentől annyira röhögtem és olyan durva poéntengerbe fordult az előadás, hogy ha leírnám, ami itt elhangzott, azzal csak Ertsey Attilának ártanék. Innentől a kényes részeket cenzúráztam)…. Nem lehet a kerti csapot a Dunára kötni, mert az ÁNTSZ azt mondja, a locsolóvizet a gyerek megihatja, így nem lehet egy fenntartható megoldást csinálni…Le kell klórozni az egész dunát, mert mi van ha a gyerek belemászik… Ha nem engedik, de a környezetnek jót tesz, akkor meg lehet csinálni…(nem túlzok, de Ertsey itt sorban nyomta a rendkívül korrekt, de az érvényes hatósági rendelkezésekkel szembeni megoldásokat, ilyen szavak voltak benne, hogy “álcázás” azt hittem lefordulok a székről, végig röhögtem ) …  ivóvízhasználat és a csatornadíj csökkentését is el lehet vele érni, mondom ezt halkan itt, az építéshatóság képviselőjének jelenlétében (de itt már mindenki röhögött, még Györgyi Zoltán is, igazából nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna őt nevetni, pláne egy ilyen témában, ahol az Építészkamara egykori alelnöke túlélőkurzust tartott a hülye szabályokkal szembeszegülő, fenntartható fejlődést választó, elszánt honpolgároknak)

-A vízkülönválasztás hogyan működik?

-(Ertsey ezt nagyon hosszan magyarázta, de én durván egyszerűsítem, már volt róla szó az előzőekben) A ciszternából kivett esővíz: lágyvíz, kevesebb mosószer kell hozzá. Van az esővíz, ezzel mehet a mosógép, wc öblítés. Egyszerűen két párhuzamos rendszert kell építeni. Van a ivóvízvezeték és mellette a szürke víz visszaforgatást végző rendszer.

Van egy német technológia szürkevíz visszaforgatásra, nagyon drága jelenleg, hosszú ideje próbálom elérni, hogy gyártsuk itthon is , ami a mosógépből és fürdéből érkezett vizet egy maximum 200 literes tartályban gyűjti. Feltöltődik, és napközben ebből veszi a rendszer a wc öblítéséhez a vizet. Egy napos ciklusokban működik, ami azt jelenti, ha nem használják el aznap wc ürítésre, -tehát beindulnak benne az életfolyamatok és elkezd beszürkülni, mint a kint hagyott felmosóvíz például - akkor leűriti és átöblíti magát éjjel vízzel, és másnap reggel kezdődik elölről, de nagyon jelentős vízmennyiséget meg tud spórolni a tulajdonosnak.

(A következő kérdés annyira sokrétű volt, hogy arra egy külön előadást lehetett volna szervezni. A velős lényeg: a téma építészszakmai elfogadottságról, és ezzel kapcsolatban a siralmas Nagykovácsi helyzetről, ahol még a statisztikailag igazolt jómód ellenére is alig találni napkollektorokat a házakon.)

-Az egyetemeken még mindig nem képezik a főoktatás részét ezek a dolgok. Én is tartok előadásokat a műszaki egyetemen is, de én ezeket az előadásokat egy választható tárgy keretében tartom, és ezeket az előadásokat az évfolyamnak negyede/ötöd látogatja. (Szerintem ez egyáltalán nem olyan rossz arány. Jó, jó értem, hogy nem tolonganak, pedig az lenne jó, ha egy oxigémmolekula se férne be az előadóterembe, de akkor sem tragikus a helyzet, szerintem. Különben is: építészek. Különc fajta.) A mai napig sem tudtam elérni, hogy ez a főoktatásba bekerüljön. Beszivárog különböző csatornákon ugyan, de tisztelet a kivételnek, az építészek és a gépészek is szeretnek rutinból dolgozni, mert minden új az idegesítő, többletmunkát jelent, ahol gondolkodni kell és ez valakinek fáj.

Itt ennél, a Duna-parti csónakháznál, amiről beszéltem, láttam a kész gépészeti műleírásokat. Nem én terveztem az épületet, hanem a barátaim és megmutatták nekem. Ezekben a gépész olyan elképesztő megoldásokat javasolt, hogy égnek állt a hajam tőle. Azt mondja: a fűtést hőszivattyúval, egy vízbe( Dunába) tett hőcserélővel oldjuk meg. Mondom, de ezt hogy képzelte, egy kicsit bővebben fejtse ki, mire gondolt. Kiderült, hogy a Dunába lemerítene egy hőcserélőt és télen a Duna vizéből elvont hővel fűtené az épületeket. Ez elméletileg nagyon jó, a gyakorlatban pedig egy barátomat rávették egy ilyen megoldásra. Neki az újpesti rakpartnál van egy hajója, és arra is felszereltek egy ilyet. Télen kiváló jégkását gyárt ez a berendezés, viszont fűteni egyáltalán nem fűt. Könyörgöm: 2 C fokos az a víz. Egy 2 fokos vízből mennyi hőt lehet elvonni, hogy odabent 25 fokos meleget állítson elő? Semennyit, mert megfagy. Ha ezt mélyen a talajba lefúrt talajszondás hőszivattyúval oldanák meg, ahol állandóan12-14 fok van, akkor abból el lehet vonni annyi hőt, hogy azt föl lehet nyomni 25-re vagy akármennyire. Ráveszik az építettőt, az megcsinálja, és nem működik.

Van egy barátom, akié az energiakulcs nevű magyar szabadalom. Folyamatosan felkérik, megkeresik azért, hogy szakértőként vizsgáljon meg ilyen elrontott, rosszul tervezett gépészeti rendszereket. Ezeket ő betéve tudja, ismeri, mert tényleg vannak ilyen közismert szélhámosok.

A passzív házakat építő cégek előszeretettel ajánlják a levegős hőszivattyút a ház fűtésére. Ez tulajdonképpen nem olyan nagyon rossz, de nem is nagyon jó. Ezek a rendszerek télen, a levegőből vonják el a hőt a fűtésre. De télen a levegőből sem lehet nagyon elvonni hőt, mert hideg van, mint azt mindannyian tudjuk. Ezért a plusz 5 fok alatt a levegős hőszivattyú szép lassan átmegy villanyfűtésbe, és így a téli fűtés lényegében villanyfűtéssel megy. Amikor már langyosabb az idő, és a hőmérséklet +5 fok fölé megy, akkor elkezd rendesen fűteni. Nyáron marhára tudna fűteni, csak akkor minek. Ilyenkor persze ellenkező irányba kapcsolják, és akkor valóban képes hűteni, lehűteni a házat. Az ilyen rendszereket pl. Svédországban használják, ahol nagyon sok olcsó villamosenergia áll rendelkezésre. Ott árammal fűtenek. Valahol még egy masszív elektromos fűtőszálat is beraknak a levegős hőszivattyú mellé. Azért nem tűnik föl, mert a passzív háznál eleve a kevés a hőveszteség , és a villannyal történő fűtés viszonylag elviselhető szinten marad, (mármint anyagilag, gondolom) amikor pedig 5 fok fölé megy a hőmérséklet, akkor már a hőszivattyú hatásfoka valóban kezd egyre jobb lenni, mint a villanyfűtésé, sőt egyre jobb. A legjobb akkor lesz, amikor már egyáltalán nem kell fűteni.

Eladásra tényleg jó megoldás. Olcsón el lehet adni, utána viszonylag drágán működik.

Aki levegős hőszivattyút használ, annak rá kell jönnie, hogy az nem tud olcsóbban működni, mint a gázfűtés. Gyakran az építészeknek kell győzködnie és ösztökélnie egy csomó a gépészt, hogy számolja már végig és csinálja végig a szóba jöhető megoldásokat, és ne rutinból dolgozzon. Egyszerűen az kényelmesebb a gépészek számára, hogy nagy dumával a hozzá nem értő ügyfelet meggyőzik, és amikor a terv megvalósult, akkor utánam az özönvíz.

Azok a gépészek, akikkel én szeretek együtt dolgozni, Kardos Ferenc és hasonlók, nekünk minden ház egy új tapasztalat, mindegyik egyedi, abban, hogy hogyan lehet még tökéletesebb válaszokat adni, mert meg kell vizsgálni, hogy hogyan működik egy-egy épület eltérő környezetben.

Nem lehet két épületre ugyanolyan gépészeti megoldást találni. Az épület a környezetével együtt egy organizmus: ahogy az épület működik, és ahogy a használók működtetik, mert az megint egy időben változó dolog, és ehhez kell a gépészetnek, minél finomabban lekövetve, igazodnia.

Nem valami szép végszó, de valahol itt fáradt el az előadó és a publikum, a két órás előadás után. A plasztikus és részletekbe menő előadáshoz nehéz bármit is hozzátenni, de a teljes képanyaga és összefoglalása megtekinthető ide kattintva.

Hasznos adalékok. A klimatudatosoknak legfőképpen, mert szakértő klimareferens e tudásanyag nélkül -függetlenül attól, hogy magáénak érzi-e a gondolkodásmódot vagy felhasznál-e belőle valamit- nem létezhet, még Nagykovácsiban sem.

  • Másképpen, természetesen átfedésekkel, de sok kiegészítéssel az autonóm házakról itt.
  • Az autonóm városokról itt 
  • Az autonóm településekről itt
  • A legbeszédesebb honlap ismét itt

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr268391532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.