1. Alapok

Ház sem épül, az alapok lefektetése nélkül. A poszt témájához kapcsolódó személyes alapok ezek:

• Politikai értelemben, nem érdekel, hogy a Nagykovácsi Önkormányzat képes-e hatékonyan és megfelelően védekezni az őt ért támadások ellen, a CBA Príma tervezett beruházása kapcsán. Amennyiben kihat a falu hétköznapjaira és közéletére, akkor számít, hogy a médiától megszorongatott, illetve a Linum Udvar helyi ellenzői által célba vett személyek -polgármester/alpolgármesterek/képviselők/hivatali köztisztviselők- miként állják a sarat. Önként vállalták a szerepüket, annak minden következményével együtt. Harcoljanak, ha kell, és viseljék jobbsorsuk minden nyűgét és nyilait.
• A kezdetektől fix álláspontot képviselek az ügyben. Ahogy mondtam, én Kósa Sándor exképviselő/expolgármester-jelölt Amerikai Dombra tervezett bevásárlóközpontjának ötletét is támogattam. Mindkét variáció mellett szólnak pro és kontra érvek.
• Én, személy szerint, -függetlenül attól, hogy eleve teljes képtelenségnek tartottam, és a Törvényszék is az én szerény, civil álláspontomat osztotta- sajnálom, hogy végül nem lett népszavazás a beruházásról: ezt le is írtam. A népszavazás tiszta szennyvizet öntött volna a pohárba, és annak eredményéhez mindenkinek tartani kellene magát.
• Én ragaszkodtam volna ahhoz, hogy a CBA egy organikus épület tervével álljon elő: ezt az engedélyezés feltételként szabtam volna a lehetséges vásárlók számára., már 2011-ben, a földeladáskor.
• Nem szokatlan eljárás, hogy modern formavilágú épületek a régmúlt építészeti hagyományaival kerülnek párhuzamba: a Louvre üvegpiramisától a nagykovácsi Dózsa György utcai óvodáig számtalan példa található. Ennek a falunak voltak/vannak választott képviselői, 2013. január 1.-ig volt helyi Építéshatósága, van Főépítésze, aki 26 éve a faluban/a faluért/a falunak dolgozik, és 2003 óta van Építészeti Tervtanácsa: az ő felelősségi szintjük a döntés. Ők ezt a minimalista-bauhaus vonalat pártfogolják a bevásárlóközpontnál: szívük joga. Az ilyen döntések mindig viták kereszttüzében állnak. Költséghatékonyság szempontjából ez a letisztult formavilágú, könnyen és gyorsan felépíthető vasbetonszerkezet a nyerő: nyilván van oka, hogy a CBA éppen ezt preferálja. Az viszont mindenképpen a döntéshozők javára írható, hogy az eredeti Vörös Monstrum tervet átdolgoztatták a tulajdonosokkal. 50%-ban tehát akár győztesnek is érezhetem magam, érvényesült a kívánságom.
• Két másodpercet sem foglalkoznék soha azzal, hogy civilként valami – az adófizetők kínnal, vérrel, gyötrelemmel megkeresett pénzén hízlalt – pártpolitikusnak/támogatottnak a sikeres karrierjével törődjek. Egy elefánt seggébe szorult légy vergődése nagyobb érdeklődést váltana ki belőlem, mint egy pártpolitikus jövője, és inkább érzek szimpátiát egy denevér szájában kettéroppanó, kártevő cserebogár iránt, mint egy közszereplő médiakínjait figyelve. De ha a polgármestert alázzák, akkor a falut is alázzák.
• Kiszelné Mohos Katalinnal semmi bajom. Jó ember.
• Soha, senki nem kérne tőlem ilyesmit, és én soha nem is vállalnék olyan szerepet, amelyben én, mint  az Önkormányzat virtuális trollja dolgoznék az ingatlanfejlesztés akadályainak elhárításán. Kibeszélem magamból a véleményemet, és amilyen az Adjon Isten, olyan lesz a Fogadj Isten. Aki megtapossa a falumat  –pláne, ha teljesen fals módon – azt én is megtaposom. 
• A CBA Príma üzleti vállalkozás majd megvédi magát, ha akarja, és ha tudja. Szerződés, pénz, ügyvédek hada, jogállami keretek és a sajátos magyar demokrácia: minden a rendelkezésükre áll.
• A beruházást illetően képviselt véleményem kapcsán, talán fontos tudnivaló lehet, hogy sem családtagja, “sem utódja, sem boldog őse, sem rokona, sem ismerőse," sem barátja, sem haverja, sem ügyvédje sem fogadatlan prókátora, sem fizetett alkalmazottja nem vagyok senkinek.
• Nem vagyok fidesz tag, nem tartozom Nyuszi barátai és üzletfelei közé.
• A politikai pártok nem érdekelnek. Mindent elkövettem, amit választópolgárként megtehettem, hogy az országos politika/ politikai pártok egyike se tudja a faluban megvetni a lábát. E tekintetben a kudarcom teljes.
• Ha már így megszólítottál, és mószerolsz egy kicsit, piCinke újságíró, nem árt ha tudod, hogy az  állításoddal ellentétben, az önkormányzatnak nincsen blogja. Állításoddal ellentétben, én soha le nem írtam és még csak nem is sugallmaztam olyasmit, hogy “olyan csodálatos ötlet a CBA bevásárlóközpont építése a völgybe“ .  Már az első posztban elmondtam, ahogy 4 éven át a nagykovacsi.net-en is, hogy ez a történet a racionalitás, a pragmatizmus, a kényszer és az új idők beköszöntének folyamában halad. Éppen ezért, állításoddal ellentétben tehát, a blogot azért hirdettem meg a Böngészőben, hogy a hozzád hasonlók, valamint a helyben nyomuló politikai mozgalmak és a gyűlöletszektáik – oldalfüggetlenül – ne tudják megtéveszteni és bepalizni a nagykovácsi polgárokat, mert így a teljes kép megvilágításra kerülhet bárki számára, bármilyen ügy kapcsán, aki hajlandó venni a fáradságot, egy kis gondolkodáshoz. Az is baj, hogy hazudsz, de ráadásul nagyon rosszul hazudsz.
• Nem tekintem a Civilek Nagykovácsiért Egyesületet civil szervezetnek. Számomra ez egy politikai feladatot végrehajtó ernyőszervezet, amely alá, a CBA elleni összefogás álcáját felhasználva besimult a kormányzatot/fideszt/jobboldalt/Orbánt/Kiszelnét csak visszafogott mértékig kedvelő helyi erők sora + azok a politikai motivációtól mentes civilek, akik megkésve bár, de törve nem, valóban a helyszín illetve a várható negatív környezeti hatások miatt tiltakoznak. Az, hogy én ezt az egyesületet egy álcivil szerveződésnek tartom, számomra semmit sem von le az elfogadható érveik és jogosnak tekinthető felvetéseik igazságtartalmából. Ez akkor is így van, ha ezeket az érveket pl. már jóval a telek eladása előtt, 10 évvel korábban is hallottam, másoktól.
• A kínos igazság az, hogy egy részükkel sokkal több minden összeköt, mint ami elválaszt tőlük: nagy kutyabarátok, kutyamentők, természetkedvelők, rendszeresen takarítják a környezetüket, szeretik és féltik a sünöket, utálják a nagykovácsi úton száguldozó vadbarom autósokat…akárcsak én. Ez nem igazán öröm nekem, mert nehezíti a karcoktól mentes elutasításom kibontakoztatását. Hála az égnek, a megnyilatkozásaikkal kőkeményen dolgoznak azon, hogy egyre kevesebb aggályom legyen.

És mindezek után nincsen semmiféle “De”. Pusztán csak megjegyeznék valamit, a szokásosan tömör stílusomban.

1990 /vázlat

2. Az Index információi szerint

Az Index Magyarország legnépszerűbb, legolvasottabb, legtöbbet hivatkozott és legfontosabb online hírportálja. Joggal az. Uj Péter, aki szerintem Magyarország legjobb újságírója, tette azzá, ami: az ő szerkesztési elvei és habitusa tolta a médiapiac csúcsára az Indexet. Az index azóta is abból él, gyakorlatilag semmit nem módosított az alapokon: mindenre lecsap, ami növeli a látogatottságot, kényes téma számára nem létezik, és a híreket úgy tálalja, hogy az minden olvasói réteget megtaláljon. Mindig szókimondó, és ha kell, akkor vulgáris. Kíméletlen és könyörtelen, ha egyszer a hálójába kerül valaki. A Mester, most éppen az igényszint némi leadásával, a 444-et építgeti a fikakultúra frontján, vérhibbant és csőlátó kommentszekciójának segítségével. A siker a 444 esetében is garantált, az ellenpólus 888-nál már kevésbé, és akkor finom voltam.

Az Index: hatalom. Ami az indexen megjelenik, az valamilyen formában mindenütt megjelenik, a Propellertől a kuruc.infoig. Oknyomozó és véleménycikkei, elemzései és tudósításai, képriportjai és videói, szakmai hírrovatai és beillesztett társoldalai, a napi “kis színesek” és a főoldalt támogató (index 2) blogszekciója, minden érintett számára jelentenek valamit: az olvasóknak örömet/a tájékozódás lehetőségét, a médiapiac többi szereplőjének irigységet, a célba vett politikusoknak okot a gyűlöletre. Az országos politika háborúi kiterjednek a média minden területére, az pedig nyilvánvaló, hogy ez a harc vérre megy, a Századvég tanulmánya szerint is, amit a vs.hu perelt ki, még azelőtt, hogy gyakorlatilag az egész szerkesztőség felmondott volna. 

3. A Népszabadság/Online

Én azt tökéletesen megértem, hogy a magyar sajtópiac a politikai oldalak mentén berendezkedve tálalja a híreket. Már rég letettem arról, hogy bármiféle függetlenséget/elfogulatlanságot/objektivitást keressek bárhol. Személy szerint engem egészen elkeserít, ennek a lapnak a mélyrepülése szerény falunknak ebben a CBA mizériájában. Amikor megláttam a szalagcímeket, el sem hittem, hogy ez átmegy a szerkesztőkön. Én elfogadom, hogy megtapossák a falumat, a CBA/Fidesz/Önkormányzat vonal szétzúzásának keretében, de azért azt minimum elvárnám tőlük, hogy legalább a látszatra adjanak. Tudni kell: a Népszabadság egy nagyon jó újság. Informatív, hatékony, olvasmányos. (U.P. írásai Szerda, kihagyhatatlan) A Hétvége melléklete zseniális. (a Magyar Nemzetben-ben is az a legjobb) 20 éven át olvastam ennek a lapnak a nyomtatott verzióját és szerettem. Apám kb. 3000 éve az előfizetője, korábban is a kezembe került. Társadalmi, művészeti, szociológiai stb. írásai, képriportjai egészen kimagaslóan jók voltak…és jók ma is. Tulajdonképpen elég hosszú ideig, még bizonyos távolságtartást is képes volt felmutatni a politikai témákban is. 2016-ban, ebben a háborús pszichózisban, ahol mindenki állandóan mindenkivel harcban áll, egészen addig tart a magas színvonala, míg nem kerül terítékre az aktuálpolitika: és ez az újság veleje. Abban a pillanatban beássa magát ennek a végtelenül polarizált küzdelemnek a bal felé lejtő lövészárkába, és tüzel mindenre, ami mozog. A kattintásszám növelése a lényeg: nagyot szóljon a cím, az se baj, ha csak érintőleges kapcsolata van a valósággal. Könnyű lesz bizonyítani, de ez mit sem von le abból, hogy a Népszabadság a mai napig a médiapiac nagyágyúja.

4. A Hvg/online

Megemlékeztem róla itt: méltán lett, és volt Magyarország legkedveltebb gazdasági-politikai hetilapja. Komoly, felnőtt, intelligens újságírást műveltek hosszú évtizedeken keresztül. Olyan információkban gazdag cikkeket közöltek, hogy sokszor nem lehetett egy hét alatt elolvasni-befogadni egy-egy szám tartalmát, s már jött a következő. Címlapjai korszakalkotóan verhetetlenek és gyilkos humorral teliek a mai napig. Egyetlen borítóval többet mondanak, mint mások százezer szóval. Tóta W. (egykoron ugye az index újságírója) erősíti a lapot: szerintem egyetlen bejegyzése több olvasót hoz, mint az összes többi véleménycikk együtt. Aztán mégis, mivé lett, hová jutott ez a nagy múltú lap: szempillantás alatt lerántotta a mélybe a tárgyilagosságra, hitelességre építő nimbuszát. Gavra Gábor lefegyverzően őszintén beszélt a cigányoktató-kamuvideós nagy bukásról: a látogatottság hajszolásának oltárán minden beáldozható. Ahogy elnéztem (lentebb) a nagykovácsi CBA Prímáról szóló cikket, ez a hozzáállás semmit sem változott. Viszont megkerülhetetlen és nagy hatású médiaszereplő.

Személy szerint három-négy alkalommal küldtem helyi híranyagot az indexnek 2010-2014 között: meg is köszönték, fel is került. Emellett a nagykovacsi.netet népszerűsítettem ahol tudtam (NOL-nak, RTL-klubnak szintén küldtem anyagot, kommenteltem a Magyar Narancsnak, Építészfórumnak, linkeket küldtem minden számomra érdekes témáról, mindenhová, de önkormányzatoknak is, nem egy alkalommal) Személyes tapasztalatra is szert tettem tehát: láttam milyen hatása van az olvasottságra az egy-egy címlapnak.

Természetesen, nem én találtam fel a kés élét. Mások is tudják, hogy ez így van. A kérdés csak az, 

• tudod-e használni a nyilvánosságot 
• mire használod a nyilvánosságot

5. Tizenhárom nap

Nem vitás: Nagykovácsi médiatörténetének korszaképítő fejezetei közé tartozik, a 2016. április 27. és május 9. közötti tizenhárom nap.

Beszámoltak már Nagykovácsiból Tigrisről, Betlehem rongálásról, több súlyos végkimenetelű autóbalesetről, felrobbanó gázpalack miatti tragédiákról, Kutya-hegyi erdőtűzről, vízelvezető árkokban parkoló autókról, sok építészeti tervről és pályázatról, patika rablásról és betöréssorozatról, gyilkosságról, rendőrségi kommandósakcióról és civil tűzcsapkommandóról, Alkotmánybírósági vitákról, politikai csatározásokról, … a dolog jelentőségétől függően ezek mindegyike bejárta a médiát, hol színes bulvárhírként, hol komoly cikkek formájában, magazinműsoroktól a tudósításokig, helyi tévéktől az országos tv állomásokig, régiós újságoktól a nagy olvasottságú online hírportálokig…és persze a nagykovacsi.net-ig. A 2014-es Jégkatasztrófa két napja, végképp felrakta az i-re a pontot: Nagykovácsi a hírek fősodrába került. Ezzel a faluval, és nem utolsósorban az újonc polgármesterével volt tele a média. 

Az elmúlt évek tehát jó alapot biztosítottak ahhoz, hogy a CBA-Príma beruházása körül széthintett hírmagoncok jó táptalajra hulljanak.

6. Egész pályás letámadás

Az első komoly, és az elfogultságát tekintve a tűréshatáron belül maradó, a Nagy Üzletben is idézett cikk, 2015 nyarán jelent meg a CBA-Príma beruházásról. Aztán hosszú ideig semmi. Nagykovácsiban zajlott az élet a Vk-1 körül: levelezés, népszavazás, HVB döntés, Bírósági döntés, a nyilvános facebook csoportok tolták a propagandát, a polgármester is blogolt…de a műsor országos publicitást nem kapott (pedig, gondolom ezzel nem voltam egyedül, én minden fejleményről küldtem linket az indexnek is, pl. közvetlenül Német Tamásnak, ha már ennyire belekotort a falu életébe, 2015 júniusában).

Aztán idén tavasszal, a beruházást ellenző helyi civilek ritmust váltottak. A népszavazási kezdeményezést igen, de a nyilvánosságot nem lehet elkaszálni. Igazuk volt.

• Április 27. HVG →Nagykovácsi-pláza-cba
• Május 2. NOL →Szószegés nem számít, a fideszesek hatalmas plázát akarnak a kis Nagykovácsiban
• Május 3. Szabad Föld →itt a bolt, hol a bolt
• Május 4. Lánchíd Rádió-Kalauz c. adás, élő kapcsolással→Nagykovácsi-plázabotrány
• Május 4. Youtube→támogatói video
• Május 5. Youtube→ Invitáció a tüntetésre, egyben drámai video az Armageddonról, Hans Zimmerre és madácsicsergésre
• Május 5. NATE→ nagykovácsi civil környezetvédők. A CBA beruházás-ahogy a NATE látja
• Május 7. Euronews→ Nagykovácsi tüntetés a bevásárlóközpont ellen
• Május 7. Index→A CBA ellen tüntettek Nagykovácsiban
• Május 7. NOL→Áll a bál Nagykovácsiban
• Május 8. Népszava→ A CBA ellen tüntettek a Nagykovácsiak
• Május 8. 168 óra→Nagykovácsi nem akar CBA-t
• Május 9. NOL→ Kitört a polgárháború Nagykovácsiban-Az önkormányzat a falu lakóit támadja
• Május 9. Index→ Nagykovácsi nekiment a saját lakóinak/hatalmasat ment facebookon az nk. önkormányzat
• Május 9. 24.hu→ Plázaháború Nagykovácsiban-ellenzem és bojkottálom a CBA-t
• Nagykovácsi Önkormányzata facebook oldal→a kommentszekció gyakorlatilag az ellenzők birtokában van, eddig egyetlen ember próbálkozott bővebben, bátortalanul a másik oldalról, ezt kapta cserébe
• nagykovacsi.net hír és médiaoldal→vitát biztosító platform, az ellenzők részéről intenzív jelenlét, a kommentszekció az övék, de a témába vágó esemény és hírmegosztásban is folyamatos a jelenlétük. A beruházást támogató hivatalos képviselő nincs jelen a vitában, és talán ez érthető is, civil komment is csak nagyon elvétve bukkan fel a támogatóknál.
• Nagykovácsi pláza? Stop! nyilvános facebook csoport→természetesen folyamatos, intenzív jelenlét minden vonatkozásban, ez az alap oldal
• Nagykovácsiban élni jó-nyilvános facebook csoport→hullámzó intenzitás a kommentszekcióban, de a témába vágó esemény és hírmegosztásban folyamatos
• Nagykovácsi barátai-nyilvános facebook csoport→ hullámzó intenzitás a kommentszekcióban, de a témába vágó esemény/hírmegosztásban folyamatos

Mi következik mindebből?

Az ellenzők elszántan meghódították az összes platformot, ahol a CBA téma szóba jöhet. Egyetlen ziccert sem hagytak ki, a tiltakozásukat becsatornázták gyakorlatilag a teljes baloldali/liberális/Orbánellenes/fideszellenes/ellenzéki média fő hangadóihoz. Én azért hiányolok egy rövid, ám velős 444-es sajtóanyagot, mert ott a kommentelők elmondták volna azt is a beruházásról, és olyan stílusban, amit a helyi civilek soha nem mernének megtenni, de ez csak szőrszálhasogató kekeckedés a részemről. Az események menetéből következtetve talán nem túlzás az őszinte elismerés hangján szólni erről a 13 napról. Az alapítók/támogatók/tagok kitűnően megtervezték és végigvitték az elképzelésüket. Így kell harcolni.

Index, HVG, NOL: mi kell még? (nagy kedvencem, szinte mindig idézem: "Fekete vagyok, nő és zsidó. Mi kell még?” Whoopi Goldberg)

A Civilek Nagykovácsiért Egyesület alapítói között van pl. ügyvéd, újságíró, szerkesztő, így munkakapcsolataik/a média működésében való jártasságuk/a kapcsolati tőkéjük/akaratuk/mikor melyik, és az információs társadalom nyújtotta minden lehetőség is a rendelkezésükre állhatott/állt. Aktivitásuk példaértékű.

A folyamat természetesen azonnal öngerjesztővé vált, mert arról a témáról, ami az egyik médiaszereplőnek nagy látogatottságot/sok megosztást hoz, arról a többiek sem akarnak lemaradni: 168 óra, Népszava…a google elmeséli neked a többit.

Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere valószínűleg 13 évet öregedett lélekben, 13 nap alatt: minden napra jutott neki egy címlap, olykor több is, a legolvasottabb sajtóorgánumokban.  Olyan lehetett ez, mint az amerikai politikai-thrillerek egyik kedvenc, sokféle formában tálalt jelenetében, amikor a (jellemzően konzervatív/bigott/republikánus) politikus, a békés reggelihez készülődve, fürdőköpenyben, kávézás közben tajtékzani kezd, mert a New York Times címlapján találja magát, erősen negatív szövegkörnyezetben. Az önkormányzat 13 napon át, élén a díjnyertes politikai trófeának számító polgármesterrel, lélegzethez sem jutott: mindenhonnan lőttek rá.

7. A stigma

Azért bámulatos, hogy a politikai élet ilyen gyorsan visszaigazolta az ún. liberális/baloldalról alkotott sommás véleményemet. Szinte le sem írtam, s már itt van egy “mindent visz” antiszemita vád. Jó látni, hogy ezek a tisztességben levitézlett szdsz-es az emberek nem tanulnak semmiből, nem értik ezt az országot, így talán nem véletlenül vannak ott, ahonnan felkiabálnak, a béka segge alatt. Schiffernek természetesen igaza van.

Ez a fajta stigmatizáció, mint jól bevált, (valójában rosszul bevált) karaktergyilkosságra alkalmas fordulat, nem kerülhette el a CBA cirkusz porondját sem.

Külön elismerést érdemel, ahogy a civilek szinte folyamatosan védekezésre és magyarázkodásra kényszerítették az önkormányzatot: ennek eklatáns példája, -a keretezett szövegben is említve- hogy szüntelenül napirenden tartják a jóhiszemű választók becsapásáról szóló érzelmi feszültséget, azzal vádolva a polgármestert, hogy a választások előtt még ő is ellenezte a beruházást. Ezzel egyfajta álnok hátraarcot, alattomos és sunyi árulást, 180 fokos fordulatot raknak elé vádiratként. A Drága Jó Polgármester Néni ugyan minden egyes alkalommal kategorikusan cáfolja és cáfolta ezt az állítást – ami engem is elgondolkodtatott – de hiába.  Ahogy a stigmatizáció (rasszizmussal, nácizmussal, antiszemitizmussal, brüsszelizmussal, stb. való vádaskodások, amennyiben ezek alaptalanok, és pusztán az ellenfél karaktergyilkolására szolgáló eszközök) klasszikus eseteiben, a megtámadott alanynak rövid távon esélye sincsen: minél jobban védekezik, a megfogalmazott vád annál inkább az igazság erejével kezd hatni a külső szemlélő számára. Bizonyíték ugyan nincs, a felek a másik rossz emlékezőtehetségére hivatkoznak, de az olvasóban már a ott a kétely, kibontakozik a “kabátügy”, és ez elég a győzelemhez: nem zörög a haraszt, komám, vaj van a Mohos füle mögött, legalább egy vödörnyi.

8. Nincs jobb hír, mint a rossz hír

Hálás, nagy látogatottságot biztosító téma a kormányzat és kegyeltjeinek rugdosása. A rugdosásra bőven adnak okot, ez tagadhatatlan. A hírportálok, egy percre sem tétlenkedve vették át egymás anyagait: az Index-nek ezt a pár soros matematikai érdekességekről szóló szösszenetét, amely összes pontjában túlzó, téves, pontatlan és következtetésében ennél fogva szimplán hamis, minden ellenőrzés nélkül, teljesen kritikátlanul újraközölték. (NOL, Népszava) Arra sem vették a fáradságot, hogy két kattintással utánajárjanak a valós adatoknak, vagy egy gyors telefonnal megbizonyosodjanak a friss számokról.

Fidesz, fideszes-támogatott polgármester, Pláza, fidesz, fideszeses-támogatott polgármester, Pláza, fidesz, fideszes-támogatott polgármester, Pláza… minden cikk tele van a mantrával, hogy tartósan beégjen az olvasóknak. A tervezett épületnek köze sincs egy plázához, a polgármester nem fideszes, de a fidesznek van/lesz/volt köze hozzá és a CBA-hoz is. Az igazság finom árnyalatai úgysem érdekelnek senkit. Fidesz mutyi van Nagykovácsiban és kész, ennyi megy át az olvasóknak.

A médiahajsza annyira célzottan  haladt, hogy már a kezdetektől megszűnt a tárgyilagosság, objektivitás, racionalitás iránti igénynek még a gondolata is. A NOL 2000 aláírásról és polgárháborúról beszélt, nála Nagykovácsi egy kistelepülés, ahol a fideszesek egy plázát akarnak építeni, a polgármester pedig egy szószegő, a 168 óra szerint a falu nem akar CBA-t és pont, a végjátékban pedig az Index szerint az önkormányzat nekiment a saját lakóinak.  Mind a 7000-nek+3000-nek, nyilván. A lakosságnak. És ez utóbbi esetben mindezt valami kretén facebook poszt kapcsán, ahol született ∼20 komment az ellenzők részéről. Borzasztóan “neki ment a lakóknak”, öregem, nekiment, mint Ratzinger néni a felmosóvödörnek a gangon. Nagyot szólt a vödör, ahogy kölömpölve zuhant le a lépcsőn, de azért a ház még nem dőlt össze tőle. A zújságírók szerint de, összedőlt. Polgárháború van. Lőjetek, és ássátok mélyebbre az árkot, elvtársak! Azt tényleg már csak apróságként jegyezném meg a NOL “szakavatott” és a helyi vonatkozásokban “jártas" újságírójának, hogy egy polgárháborúban a polgárok egymás ellen harcolnak, jelen esetben viszont a polgárok egy csoportja az önkormányzat képviselő testülete/hivatala, illetve a döntéseik ellen küzd. A polgárok egy igen jelentős részét teljesen hidegen hagyja ez a “polgárháború." Ahogy az egyik szomszédom mondaná, flegma lekicsinyléssel: “Leszarom.”

9. Negatív marketing

Egy szempontból azonban telitalálatnak bizonyult az önkormányzat facebook reakciója a május 7.-i tüntetésre: alig  két hónappal az oldal indulása után, azonnal Index címlapot kapott. Már pedig – és ezt láthattuk – aki egy ilyen politikai témában Index címlapot kap, az meg sem áll az országos hírnév csúcsáig.

Ma már mindenki tudja, hogy a Nagykovácsi Önkormányzatnak van egy balhés facebook oldala. Ez tulajdonképpen siker. A balhé vonzó annak, aki erre utazik.

A dolognak persze van némi vicces következménye is, mert miután az index ilyen brutálisan befenyítette az önkormányzat admin/moderátorát, aki a kommentjeiből ítélve, gondolom telve jóindulattal és ügybuzgalommal próbál megfelelni a szólás-és véleményszabadság/véleménypluralizmus és a moderáció ingoványos talaján, annyira megijedt a körülötte támadt hirtelen médiafelhajtástól, hogy még ezt a hozzászólást is inkább fennhagyja az oldalon, csak ne kerüljön megint miatta puskavégre az önkormányzat. Igen jellemző módon, ebből némelyik ellenérdekelt kommentelő rögtön azt szűrte le, hogy nyilván azért teszi ezt a moderátor/jegyző, mert ezzel akarja majd bizonyítani az önkormányzat az elfogulatlanságát. Már megint nincsen az önkormányzaton sapka. A civilek vadászata duplán sikeres: nem csak a vadászokat, de még a hajtókat is tűz alatt tartják.

10. Mindennapi szombatunkat

Elolvastam az időpontot a meghirdetett tüntetésen, és már előre röhögtem. Bárcsak így lenne lottó ötösöm, ahogy a forgatókönyvet megtippeltem.

Hogy a tüntetés szombaton van: rendben. De az valami zseniálisan hányingerkeltő volt, ahogy ezen a szép május 7.én szombaton (mondom: szombaton), a papírrepülős performanszon, az antiCBA-forradalmárok falhoz szorították az egész önkormányzatot.

Egy az egyben az jött le a média tudósításaiból, – és ez is volt a cél – hogy az arrogáns, lekezelő, pökhendi, a lakosság véleményét és akaratát elutasító önkormányzat még arra sem hajlandó, hogy átvegye az aláírási íveket a szegény megalázott tüntetőktől, helyette csak valami papírfecnivel üzenget nekik, rohadtfideszesek. Igaz, hogy már előre megmondta a Jó Polgármester Néni, hogy ő a hivatalos munkaidejében, soron kívül fogadja a “2000”→”közel 1400”→pontosan 1303→valójában 878 Nagykovácsiban szavazóképes polgár aláírásával érkező Tisztelt Civileket, de így legalább még biztosabb volt a siker.

Elárulok egy nagy titkot, ha nem ismernéd a Víg End korszakot. Ebben az országban 1981 óta minden szombat: szabad. Azon polgártársainkat leszámítva, akik a hétvégén is építik a szocializmust kapitalizmust, a szombat mindenki számára: szabad. Még Orbán Viktornak is. Még Kiszelné Mohos Katalinnak, az autoriter vezetőnek is. Hacsak nem történik semmilyen különleges esemény (háború, súlyos baleset, jégkatasztrófa, UFO landol a Templom téren) a falu első számú vezetője nyugodtan, az Alkotmány Alaptörvény és az Alapvető Emberi Jogok által is biztosított, minden embert megillető pihenés, egészséges élet jogával élve, a hétvégét a családjával töltheti, szabadidőjével önállóan rendelkezik. Kertészkedik. Plázázik a férjével. Elmennek együtt a gyerekekkel meg a vőlegényekkel étterembe. Grilleznek. Kirándulnak a Nagyszénásra. Kirúgják a gyerekeket, és egész nap hancúroznak az ágyban, miközben ti odalent kínlódtok a kameráknak pózolva, egyhelyben toporzékolva, és a vidám papírrepülőitekkel összeszemetelitek az önkormányzat udvarát.

Senkinek, sem a polgármesternek, sem az alpolgármestereknek, sem a képviselőknek, sem a jegyzőnek, sem a takarítónőnek nem kell átvennie szombaton az aláírásaitokat, és nincs semmiféle törvény és jogszabály, hogy bárkinek fel kell áldoznia akárcsak egyetlen percet is az életéből és a szabadidőjéből, a ti kedvetekért. De ti tudtátok ezt. Gratulálok. Telitalálat volt.

11. A Bencsik Mónika sáncvédelem

Nem tudom, hogy a kedves olvasók közül, ki az, aki hallotta már felháborodva kiabálni Bencsik Mónikát, Nagykovácsi expolgármesterét, aki 3 cikluson keresztül, 12 éven át irányította a falut. Kiabálni, akarom mondani, az álláspontját, az európai civilizációban megszokott párbeszédeknél használatos alapszintű decibeltartománynál némileg emeltebb hangon elővezetni.

Én igen, én hallottam. Rajtam kívül azért még akadtak néhányan, akik szintén. Mindig kíméletlen szenvedélyességgel védte az igazát/vélt igazát/véleményét. Ez önmagában egy pozitív tulajdonság, különösen akkor, ha a tévedés belátásának képességével is párosul.

Nem velem kiabált, hanem egy ügy kapcsán kiabált, amire rákérdeztem. 2010-ben Bencsik Mónikára szavaztam, pofoztam az ellenfeleit a neten, majd később- nem tartozik ide, hogy miért- négy éven át ellene dolgoztam a magam szerény, állampolgári eszközeivel a nagykovacsi.net Fórumán, mint egyszerű polgár/felhasználó. Vindikálom magamnak a jogot, hogy kijelentsem: én ennek a falunak az elmúlt 18 évéről, az átlagos hibahatárokon belül, mindent tudok, amit nyilvánosan megtudni lehetett. Minden utcáját bejártam és járom folyamatosan, több ezer fotót készítettem róla, és számtalan adatbázisból összeálló, több száz oldalas gyűjteménnyel rendelkezem: bárkivel-bármikor leállok vitázni Nagykovácsiról. Aktív használója voltam a 2006-os önkormányzati honlap Fórumának is, amíg azt le nem törölték, és kezdetektől részt veszek a nem szürke helyi közélet ötven árnyalatának kiszínesítésében. Ennek megfelelően a falu életét alakító emberekről is tudok egy s mást, speciel Bencsik Mónikáról szerintem mindent, ami a közéleti szerepléseihez kapcsolódik, és a nyilvánosság előtt zajlott, vagy dokumentálásra került.

Irgalmatlanul ütöttem, vágtam, Bencsik Mónikát, ahol értem, ha volt rá okom. És dicsértem, ha volt rá okom: sokszor. A kapcsolatunk a klasszikus politikus-választópolgár keretei között maradt: én írtam a neten, őt meg vastagon nem érdekelte. Lehet, hogy magában a pokolba kívánt, de soha egyetlen-egyszer sem volt vele személyes konfliktusom. Ha levelet írtam neki, mindig válaszolt. Felhívhattam telefonon, ő is felhívott engem. Soha nem írtam le róla olyasmit, amit ne tudtam volna azonnal bizonyítani. Az a gyanúm, hogy ezt a maga módján talán értékelte is, így én soha nem kerültem vele vállalhatatlan vitába. Soha nem személyeskedtem vele. Még csak nem is a politikussal harcoltam, -sok nagyon jó, távolba mutató, okos, hasznos, pragmatikus döntése volt, pl. a szóban forgó Vk1- hanem a politikusi attitűdjével. De nyilván ez az attitűd is szerepet játszott abban, hogy 12 év siker adatott neki: gyémántkemény politikus volt. A választásokon kenterbe verte az ellenfeleit. Két alkalommal is megtörtént, hogy egyedül több szavazatot gyűjtött be, mint riválisai összesen. A konfliktusból jutott neki bőven: három képviselőtestület kopott ki alóla, de 2014 végére már annyi fronton harcolt, annyi mindenkivel, és olyan visszafordíthatatlanul, valóban háborús zónává alakítva a közvetlen környezetét, hogy végül a konfliktusok maguk alá temették. Tulajdonképpen saját magát buktatta meg, de még így is csatakosra izzadtak a fideszes gyerekek egykori pártfogoltjuk legyőzésében. 

2006/Önkormányzati választás/Nagykovácsi/Bencsik Mónika több szavazatot szerez mint riválisai /1354-1191

2010/Önkormányzati választás/Nagykovácsi/ Bencsik Mónika több szavazatot szerzett mint a riválisai/ 1360-1341 

♦

Az alábbiak a jelzett video nélkül nem érthetőek. Azon a napon, amikor az álcivil egyesület tagjai besétáltak a 24.hu kamerája előtt Kiszelné Mohos Katalinhoz, hogy átadják az aláírási íveket, hirtelen halálosan megbántam, hogy aktív, tevékeny résztvevője voltam a Bencsik Mónika leváltásának. Önző szempontok miatt gondoltam így: szerettem volna látni és hallani Bencsik Mónika reakcióját (vagy később elolvasni az erről szóló beszámolókat).

A reakcióját arra, ahogy az Alapító Atyák besétálnak az önkormányzathoz, és elővezetik ezt a kamerás, jegyzőnek/aljegyzőnek telefonba kiabálós, (imádtam, amilyen arcot vág, ahogy felhúzza a szemöldökét, a könnyem csorgott úgy röhögtem, tucatnyiszor visszatekertem) az “eredetit megtartjuk, de készíthet róla hivatalos másolatot,” és “igen, ehhez jogunk van” avagy “lefénymásolhatja”, sőt “lefénymásolhattttya őket” című műsort. 

piCinkék:

• Eleve kérdés, hogy kaptatok-e volna Bencsik Mónikától engedélyt arra, hogy médiacirkuszt csináljatok, és a kamerás ember besétálhat-e forgatni az önkormányzat területére, bár ezért hálás vagyok, mert így legalább kiderült, amit mindenki tudott/sejtett.
• Eleve kérdés, hogy ha azt tettétek volna vele, amit az összes létező facebook csoportban műveltetek KMK-val és az önkormányzattal, hajlandó lett-e volna egyáltalán egy helységben tartózkodni veletek.
• Eleve kérdés, hogy mit szólt volna ahhoz, ha meghallja/megtudja, hogy a hivatal alkalmazottaival egy civil, így beszél a telefonon keresztül 
• Eleve kérdés, hogy egyedül állt-e volna oda elétek. Bár az összes politikai/emberi ellenfele szerint is, 12 évvel a háta mögött, politikailag a legdörzsöltebb vén rókának (imádom a rókákat, ez dicséret) számított a placcon, és a hivatali ügymenet/adminisztráció tekintetében megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számított. De szerintem még így is minimum ott áll volna mellette egy véreskezű jogász, aki már akkor keresztbe tesz nektek, ha egy tintafolt van az íveken.

De, rendben, tételezzük fel, minden így történik nála is, mint KMK (hálátlan egy monogram) esetében: kamera, telefonos-jegyzős/aljegyzős ajtónállón áthaladás, lefénymásolhattttya. Most igyekszem visszafogottan és túlzásoktól mentesen fogalmazni:

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, arra tippelek, hogy ha a fentnevezett hölgynek vezetitek elő a saját irodájában, ezt a stílust, akkor Bencsik Mónika abban a másodpercben a szikkadt, sárga csontig leordította volna a bőrszövetet és a húst a túlméretezett orcátokról, majd úgy rúgott volna ki benneteket az önkormányzat területéről, mint egy lyukas focilabdát.

Az a baj az alternatív valósággal, amiben éltek a Linum Udvar-ügyének kapcsán, hogy egy idő után ez az alternatív valóság megzavarja a tisztánlátásotokat. Tiétek a médiasiker, tiétek helyi virtuális tér, levelekkel bombázzátok a polgármestert, lemondásra szólítjátok fel a jegyzőt, folyamatos prés alatt tartjátok az önkormányzatot. Médiakokain: rákaptatok az ízére. Csekély számú kivételtől eltekintve, kizárólag olyan visszajelzések között éltek, ami aránytalan mértékben torzítja a realitások tükrét. Szereptévesztésben vagytok. Úgy viselkedtek, mint a Jó Ügy Kiválasztott Harcosai, akik egymagukban képviselik az Egész Falut a Gonosz Erői ellen, a demokratikus önkormányzati választáson bizalmat kapott polgármester pedig az a ti személyes beosztottatok lenne, akit ugráltathattok szombaton, vagy könnyedén megdumcsizzátok egy hivatalos/személyes adatokkal teli dokumentum átadásának jogszabályok által kötött kereteit. Kiszelné Mohos Katalin annyira magára hagyatva téblábol ott, kész helyzet elé állítottan, hogy egészen megrendítő volt. A felmentő lovasság meg sehol.

“És úgy gondolják, hogy ehhez joguk van?” -hangzik el a kérdés. Igen ehhez jogunk van. Lefénymásolhatja, kaphat róla hiteles másolatot, meg ilyenek. Könyörgöm, Hol Élünk? A Mátrixban? Én mindig azt hittem, az, hogy egy jogállamban kinek mihez van joga, az nem egy kerekasztalbeszélgetéstől vagy az egyik fél véleményétől függ, hanem a jogszabályoktól, és ezeket nem ott helyben kell kitalálni, és nem az éles helyzetben kell ezeknek utánanézni. Az önkormányzatnak van jogi apparátusa, a polgármesternek vannak tanácsadói. Nem készítik fel a polgármestert a várható eshetőségekre? Nem nyújtanak neki segítséget a helyzet kezelésében? Nem tájékoztatják a témát érintő, vonatkozó jogszabályokról? Ott kezd improvizálni, egy kamera előtt? Engem nem a jogi része izgat ennek, mert ezt majd lerendezik a jogászok, hanem ez a szituáció, a polgármester irodájában.

Ez a szituáció kiábrándító.

E tekintetben nyugodtan példát lehet venni Bencsik Mónikáról. Ezt ő soha nem tűrte volna. Vele ezt soha nem lehetett volna megtenni. És vele szemben ezt soha, senki nem merte volna megkockáztatni. Még 2002-ben, a politikai pályafutása kezdetén sem.

Aki szenzitív helyzetben nem tud határozottságot, felkészültséget és hitelességet felmutatni, azt kínos és nevetséges körülmények közé terelik az ellenfelei. Így nem lehet végigcsinálni három ciklust. Még kettőt sem.

Ilyen kiszolgáltatottság mellett, még 2019 is nagyon messze van.