Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

A mi kutyánk kölyke

Vadászokról csak igazat vagy semmit, avagy Mamadou Nagykovácsiban

2016. szeptember 16. - zord íjász

Cecil, Zimbabwe ikonikus orsoszlánja és két nemes, bátor, törvénytisztelő humanoid. kép forrása: index

Ez a poszt nem a francia pár, Szalkszentmártonnál agyonlőtt pásztorkutyájáról szól. Arról már leírtak, elmondtak mindent.

Inkább vadászgatnék egy kicsit én is. Ne maradjak már ki ebből a remek buliból.

Céloz

1. 1988/89-ben, előfelvételis sorkatonként, az akkor már utolsókat rúgó kötelező katonai szolgálat keretében, Zalaegerszegen töltöttem az alapkiképzés 40 napját. Ott fogtam előszőr életemben a kezemben éles lőfegyvert. A gyermekkori játékpisztolyaim, játékpuskáim, játékkatonáim, valamint háborús-lövöldözős filmes és könyves élményeim sajnos nem készítettek fel erre a traumára.

A férfiak harcolnak. Ez genetika. A porcelánvékonyságú kulturális máz egyetlen tizedmásodperc alatt foszlik le az emberről, erőszakos konfliktus körülményei között. A legszelídebb nőröl is. Hozd ide nekem a világ legédibédibb anyukáját és én azonnal vérszomjas gyilkológépet csinálok belőle: ehhez bőven elegendő lenne, ha bántani akarnám a gyerekét. Az elemi létfenntartás alapvetésén, tehát az táplálkozáson/a szomjúság oltásán túl, az ölés, az ember elemi ösztöneinek legősibb és legmélyebben beivódott parancsa. Szaporodás/párosodás/szexualitás a másik. Sharon Stone/Catherine Tramell, aki olyan remekül forgatta a jégcsákányt orgazmus közben, mindent tud e két legfontosabb ösztön magas élvezetet nyújtó összekapcsolásáról. De ő elmebeteg volt.

Az éles lövészetet, ahogy mindenki, a Magyar Köztársaság hadseregben rendszeresített AMD65 mintájú Kalasnyikov-klón, 7,62-es gépkarabéllyal hajtottuk végre. Első alkalommal háromszor hat töltényt kaptunk, vagyis háromszor lőttünk, minden alkalommal hat tölténnyel. Először három egyes lövést adtunk le a céltáblára, majd három töltényes sorozattüzet, aztán újra betáraztunk hat töltényt. A második éleslövészeten már  teli tárral, 30 tölténnyel lőttünk, először egyes lövéseket, majd hosszú sorozattüzet.

Azt hiszem, még soha nem rémültem meg ennyire.

Ott hasaltam a homokban, kezemben egy éles lőfegyverrel és én voltam Élet és Halál, sőt, egyenesen a Világ Ura. Ennyi lenne? Ennyi lenne csak? Mindössze egy apró nyomás, nem egészen fél centiméteres hátrahúzás a mutatóujjammal az elsütőbillentyűn, népszerűbb nevén a ravaszon, és máris hullák hevernek előttem, körülöttem. Megölhetek bármit és bárkit, aki él. Erőkifejtés, minden különösebb képzettség nélkül.

Én lazán és minden lelkiismeretfurdalás nélkül meg tudnék ölni embereket (állatkínzókat, orvvadászokat, gyerekgyilkosokat, pedofil kéjgyilkosokat, öregező emberszörnyeket, nemi erőszakolókat, terroristákat, a szeretteimre rátámadókat… és a Gonosz egyéb földi szolgáit) de ettől függetlenül egy teljesen átlagos, sőt kifejezetten átlagosan unalmas konzervatív-szabadelvű életszemlélettel bíró embernek tartom magam, lében und lében hagyni, amíg nem léped át a határokat, addig én se.  Szerintem egy egészséges szellemű embert, meg kell, hogy rémítsen a hatalomgyakorlásnak az a foka, amit egy lőfegyver birtoklása és használati lehetősége jelent. Döbbenetes és felkavaró érzés. Örök közhely, de abban a pillanatban éreztem, tudtam: ez egy drog. A létező legrosszabb és legmélyebben eltemetett tulajdonságaimat hozza felszínre belőlem. Így érezte magát Buck, amikor meghallotta a falka hívó szavát, a Vadon szavát: szabad vagyok, oda tartozom. Sajnos az én élményem kevésbé volt pozitív. Az AMD a fülembe suttogott. Az ember: gyilkos.

Gyilkos vagyok. Te is. Ne áltasd magad. Néhány százezer év kevés ennek a levetkőzéséhez. 

Én tökéletesen megértem az amerikai lőfegyver-pártiakat, hogy nem akarják feladni az önvédelemhez való jogaikat és a szabdságjogaikat, és kétségtelen, hogy a lőfegyver birtoklásnak megvan a maga haszna és létjogosultsága ebben a világban, amely napról-napra mélyebre süllyed a káoszban. De nem lettem lőfegyver-drogos. Ott és akkor, Zalaegerszegen, egyszer elég volt. Az íjászatnak, a tradicionális íjászatnak ehhez semmi köze. Az a legnemesebb szellemi ihlet és fizikai/ügyességi próba, és álmomban sem jutna eszembe, hogy pl. állatokat öljek vele, mert az beszennyezné és megbecstelenítené az íjamat. Az íjászat: gyönyör. Élet. A lőfegyver: halál. Ha majd összeomlik minden, nyilván szerezni kell egyet. Remélem ez még odébb van.

2. Apám is vadászott. Egyszer. Régen. 30 éve. Az ő akkori, késő Kádár-kori alatti státuszában,(nem részletezem) ez már egyáltalán nem számított kötelezően elvárt dolognak, de bizonyos fokig tulajdonképpen kivédhetetlen volt. Amikor megtudtam, olyan ordítozást rendeztem, amilyet még nem látott szerény családunk, mert még a gondolat is elviselhetetlen volt, hogy az én szeretett és tisztelt apám, egy rakás szarfaszú hithű-komcsi patkánnyal együtt közösködve, mint valami vörös csillagos stüszi vadász, mészárolja le az ember közelségéhez maximálisan hozzászokott, és az etetetőkhöz odaszoktatott,  a fix vadcsapásokon gyanútlanul közlekedő, védtelen állatokat, valami vodka-pálinkabűzös leshely kényelméből, ahogy többnyire ezek a magukat vadásznak nevező senkik szokták. Soha többé nem vadászott. Nagyon nem kellett erőltetnem a dolgot, nem az ő műfaja volt.

Ennyit a személyes vonatkozásokról.


Első lövés

Én mindent elolvastam erről a történetről,  a francia pár Szalkszentmártonon lelőtt pásztorkutyájáról, Mamadouról, amit el lehetett olvasni a sajtóban. Ha dobozban laktál, olvass te is: itt, itt, vagy itt.  Vagy jöjj és láss. Nem kell részletezni. A vadászati mentalitás tekintetében nagyjából erről van szó:

 1. Ami  kihagyhatatlan, és amit minden hasonló témájú posztba kényszeresen és kaján örömmel fogok bemásolni, ahogy korábban is: 

”A vadászat alapelvei

A vadászat a vadász számára egyrészt alkalom a szigorú önfegyelem gyakorlására, másrészt eszköz a többi élőlény megismeréséhez és megértéséhez. Megtanít gondolkodni, szabadságszeretetre, jó ízlésre és tiszteletre nevel. Elvezet a természet és a hozzá tartozó jelenségek elmélyült megfigyeléséhez. A vadászat megfelelő irányba tereli a vadász személyiségének alakulását. Olyan etikai értéket fejleszt ki benne, mely nélkül a vadászat csupán az ösztönök gyarló megnyilvánulása volna.” (Major Tamás kegyetlenül cinikus és tocsógosan vitriolos előadásában itt meghallgathatod, kihagyhatatlan)

2. ”Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” Mahatma Gandhi

3. ”Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Antoine de Saint-Exupéry

4. “Igen, az a simabőrű háza, Vuk. Soha ne menj a közelébe…villámló bottal jár és vahúrok őrzik a házát, mert ő rosszul lát és rosszul hall, és azt hiszi, hogy minden ami van ezen a világon, az őérte van…” Fekete István/ Dargay Attila: Vuk című rajzfilmjéből

5. “A jó vadász legjobb barátja a sötétség!”  Abszolút kedvencem, szintén a fentebb említett animációs alkotásból.

6.  ,,Én elhiszem a tisztelt vadász úrnak, hogy ez egy szarvas, csak a nyerget hadd vegyem le róla” (ezt nem ismertem, egy kommentben olvastam, vicc a vadászokról)

7.  Adalék egy híres vadász lelkivilágához. Tudtad te azt, hogy ha a szalonkák választhatnának, akkor a természetvédők egyetértése mellett, a magyar vadászokkal együtt szavaznának a brüsszeli bürokratákkal szemben, és inkább választanák a magyarok évszázados hagyományaihoz illeszkedő, nehezebb, kisértékű, tavaszi vadászatot, amelyeken egyébként, közülük is csak az ivadékgondozásban nem résztevő hím egyedeket lövöldözik le? Tudtad te ezt? Pedig pontosan ezt nyilatkozta Magyarország állatmészáros politikai-celebvadásza,  a magyar politikatörténet legszánalmasabb viccpártjának a vezére, és ezek után, immár hivatalosan is kijelenthően, egyben a történelem legostobább embere, aki szerint a madarak a magyar vadászokkal közösen szavaznának Brüsszelben a saját meggyilkolásukra. Heti Válasz, interjúrészlet )

8. “… Nézz rám. Stannis egy gyilkos. A Lannisterek gyilkosok. Az apád egy gyilkos volt. A bátyád egy gyilkos. A fiaid is gyilkosok lesznek egy napon. A világot a gyilkosok építik fel…” (Sandor Clegane szerelmi vallomása, valamint útmutatója az élet megértéséhez, egyik kedvenc jelenetem a Trónok harcából : itt )

9. Természetesen nem hagytam szó nélkül a franciák kutyájának lelövését, korábban sem. Ide kattints.

Második lövés

Több száz kommentet olvastam az eseményről beszámoló cikkek/nyilvános facebook posztok alatt. Én időnként, ha a téma érdekel, szoktam ilyesmit csinálni, mert az álliberálisokkal ellentétben, engem foglalkoztat, hogy mások miként látják az életet. Tanulságos Perverzió, már számtalanszor hasznát vettem.

Mamadou lelövésének valós körülményeit, jogszabályi feltételeinek igazolhatóságát, és a felelősségre vonható személyek körét majd a hivatalos rendőrségi vizsgálat kideríti (Ne röhögjé’ !), ami viszont a kommentelhető cikkek alatt kibontakozó vitából világosan kirajzolódik, az a vadászokról kialakított általános, együttesen vagy éppen a felsorolás részleteiben, tehát és/vagy felsorolásban értelmezhető kép. Zanzásítom, összegzem a véleményeket:

A kutya lelövését elítélő kommentelők szerint

a vadászok primitív (innentől és/vagy), gyilkos ösztöneiket a legálisan végrehajtható ölés módozataiban, a védtelen és kiszolgáltatott állatok lemészárlásában kiélő, szociopata, pszichopata, alkoholista, súlyos kisebbrendűségi komplexusukat fegyverrel kompenzáló, antiszociális, fennhéjazó, nagyképű, folyamatosan hazudozó, szadista hajlamú, a véres mundér becsületét védő, egymással összezáró, szórakozásból kutyagyilkoló, a saját kiöregedett vadászebüket is vállrándítva agyonlövő, sunyi, mindennel és mindenkivel szemben agresszív,  a köztörványes bűnözés határait könnyedén átlépő, gyakran orvvadászként is működő, hatalommániás és ugyanakkor a  tekintély előtt hajbókoló,  a vadásztársadalmat a helyi politikai hatalomgyakorlásként kezelő, szervilis, ön- és közveszélyes, végletekig felelőtlen és ostoba, a vadászati szabályokat sokszor durván megsértő, a szabály- és törvényszegéseiket a vadászati törvény gumiszabályaival elleplező, válogatás nélkül lövöldöző, a vadászati engedélyükkel visszaélő, a természetszeretetről álságosan papoló, a vadászás és a vadásztatás tízmilliárdos üzletében lubickoló, az állatok élete iránti minimális részvétet sem felmutatni képes sötét, lelketlen faszfejek.

Talán mondanom sem kell, hogy a magam részéről a kommentelőknek ezzel a mélységesen anti-européer, politikailag inkorrekt, gyalázatosan dehonesztáló, elfogadhatatlanul általánosító és az egész magyar vadásztársadalmat megbélyegző, egy demokratikus, polgári társadalomban megengedhetetlen stílusú és lesujtó véleményével és értékítéletével semmilyen formában nem tudok azonosulni, bár az kétségtelen, hogy a vadászokra, akikkel összeakadtam eddig, azokra ez mind igaz. Részleteiben és/vagy együttesen. 

Ahogy az internetes falfirkákon is szerepel, és amit Dr. Bubó stílusában átdolgoztam, “Tudja kedves Ursula, az előítélet olyan prekoncepció, amelyért az előítélet elszenvedői kőkeményen megdolgoztak.” Népszerűbb nevén Utóítéletnek  is mondják, és a szenzitív témák tárgyalásakor igen gyakran kiborítja vérhányó áltoleránsokat. Konzervatívokat. Jobboldaliakat. Baloldaliakat…Vadászokat. Különösen ha azt számtalan híradás és bizonyítható, hiteles dokumentum igazolja. Az a legrosszabb, az egyszerűen elviselhetetlen kínokat okoz. Az Utóítélet mindig kiborító, ha elevenbe talál.

A teljes kép árnyalásához azért hozzátartozik, hogy az erdészeknek, vagyis a vadvédelmet, erdőfelügyeletet, a vadászatot is hivatásszerűen folytató és munkaköri kötelességként kezelő erdészeknek, semmi közük nincs a vadászokhoz. A csúcsragadozóitól megfosztott, -értsd: életterükről kiszorított és vadászat által kiirtott - tehát csúcsragadozók nélküli Magyarországon, a mezőgazdasági/erdészeti kártétel megelőzése, és ebből következően pl.  a mezőgazdaságban okozott vadkár gyakran horribilis összegének megtérítését elkerülendő, valóban szükség van vadász-erdészekre, akik azzal a felelősséggel végzik a munkájukat, amelyről olyan szívhezszólóan, de a véres valóságot még véletlenül sem megszépítő módon tudnak beszélni. Ölni kell, és ők ölnek is. Vagy másképpen: ők is ölnek. A vadásztársaságoknak milliárdokat hozó vadásztatáshoz/engedélykiadáshoz képest ez a fajta hivatásszerű gyilkolás, némileg más minőségű, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem munkálkodnak ebben is az ősi, primitív ösztönök, vagy ezek az emberek ne lennének felelőtlenségből fakadó vadászbalesetek főszereplői. Ez az eredetileg Élet is Irodalomban megjelent írás, kitűnő áttekintés nyújt a vadászat -mint hivatás- egészét illetően. Lesz alább egy másik link, amelyben olvasható, hogyan beszél egy erdész-vadász a vadászokról, különösen a szocializmus évtizedeinek vadászairól.

A másik tény, amit mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a Magyarországon vadászati engedélyt birtokló ∼63000 személynek,(+25.000 külföldi vendégvadász, de őket hagyjuk, az a tiszta profitról szól) nagyjából a fele tekinthető ténylegesen vadásznak, azaz ők vesznek részt rendszeresen vadászatokon (hivatásosak, hobbyvadászok, pszichopata puskások vegyesen) a többi csak kamuvadász, alibivadász vagy nagyon alkalmi, ritkán hadakozó kocavadász. Lefordítom magyarra: ez utóbbi csoportba tartozó “vadász” többnyire/valószínűleg azért tette le a nem könnyű és nem is olcsó vadászvizsgát, hogyha kitör a polgárháború, vagy bemásznak a köztörvényesk a családi házba, tudjon lőfegyverrel védekezni és menteni családját, vagyonát. Hallottam olyan vadászról -ennek hitelességét pusztán a mesélő személyére alapozom- aki egészen konkrétan állatbarát volt és vegetáriánus: tagja volt egy adott vadásztársaságnak, fizetett, mint a katonatiszt, de a fegyver kézhezvétele után, soha többé még egy nyulat sem lőtt le, és rendszeresen kimagyarázta magát a mészárszékre invitáló meghívásokból.

Külön meg kell említeni a vadászoknak egy speciális, ám sajátosan őszinte motivációjú csoportját: az orvvadászokat. Ők azok, akik soha-sehol nem keresnek mentséget, és nem remélhetnek feloldozást az elkövetett bűneik alól. Mármint a Pokolban, mert a földi jogszolgáltatásban rendkívül ritkán lehet ilyesmiért börtönbe kerülni. Az elkövetők idehza többnyire pénzbírsággal megússzák.  Az orvvadászok éhezésből, haszonlesésből, puszta szórakozásból ölnek. Módszereik tárháza végtelen és kegyetlen. Magyarországon az erdészek, mezőőrök évente több ezer hurokcsapdát és más egyéb, az állatoknak mérhetetlen szenvedést és kínt okozó kivégzőeszközt távolítanak el az erdőkből, állatcsapásokból, etetők közeléből, de a puskás, nyílpuskás orvvadászok ténykedésével szemben ők is gyakran tehetetlenek.  A tettenérés nehéz. Ennek egyik legfőbb oka az a ki nem mondott, de nyílt titokként kezelt tény, hogy  a rendszerváltozás után ugrásszerűen megnövekvő orvvadászatban, az elkövetők már gyakran vadászati engedéllyel rendelkező puskás bűnözők, akik a hivatalos engedélyek birtokában, titokban és tiltott módon, tiltott időben, vagy éppen vadászidényben ölnek, csak ez utóbbi esetben, nem tesznek jelentést az elejtett állatokról. Fegyvereik a legmodernebb tartozékokkal felszereltek, és szervezett bandákba tömörülve terítik az árut a feketegazdaságban, pl. az éttermeknek, mert a legális források áfával is terheltek, drágák. Ezek az állatok tehát a családi/rokoni/haveri mélyhűtőkben és a helyi felvásárlók, hentesek, vendéglátók pultjaiban végzik, a “van olcsó vadhúsom Marika drága, a pult alatt” szekcióban. Nem véletlen hogy a NÉBIH és a NAV ellenőrei azok, akik inkább felderítik ezeket a bűneseteket…amikor már késő az állatnak, a vadásztársaságnak, az erdőgazdaságnak. Az orvvadászok által okozott kár évente több százmillió forint.

Harmadik lövés 

  1. Tudod mi a libido dominandi? Tudod mi az a tevékenységi kör, ami már a szocializmusban is összekötő kapocsként szolgált a fennhéjazó magamutogatás, az alkoholizmus, az orgiák, és a politikai korrupció között? Hallottál már arról a környezetvédelmi tárcánál alkalmazott titkárságvezetőjőről, aki szitává lőtte Somogyi Győző Herman Ottó a Kis-Balatonnál című  festményét? Nem?
  2. Ismered a szocializmus vidám vadászatainak históriáját, ami egyben az adott kor hű politikatörténeti lenyomata is? A dzsipből lövöldöző kommunista celebeket? A végeláthatatlan mészárlásokat?  A kegyelemdöfést hanyagoló szadistákat? Nem ismered?
  3. Tudod, hogy mit jelent anyagi haszonszerzében és a politikai kapcsolati tőke felépítésében a vadászat? Tudod te azt, hogy a vadászat és a vadásztatás milyen hatalmas üzlet? Fegyverek, vadászengedélyek, vadászjegyek, vendégházak, vadhúsértékesítés…Tudod mennyi pénz forog ebben? Tudod te azt miként terül rá a politikai hatalom hálója, a kezdetektől fogva, erre a Kassza Csenget üzletágra? Nem tudod?
  4. Tudod, hogy Magyarországon mennyi vadász jut egy lakosra és hol áll e tekintetben az európai rangsorban? Nem tudod?
  5. Ismered a pécsi horror állatkert történetét? A legyilkolt, eltűnt állatokról szóló híradások sem rémlenek? Piroska, a farkas? Hm, semmi? Hallottál a saját ketrecében agyonlőtt barnamedvéről? Még Nem? 
  6. És azt tudtad, hogy a barnamedve úgy néz ki, mint egy vadkan?  Nem tudtad?
  7. Hallottál már a vadászok által agyonlövéssel fenyegetett kirándulók, és a melléjük csapódó kiskutya kivégzésének történetéről? Nem hallottál?
  8. Hallottad már a játszadozó border collie agyonlövésének történetét? Akkor arról sem hallottál, mennyire rossz néven veszik a kínos ügybe keveredő erdőgazdálkodók, ha valaki elsőnek a nyilvánosság erejéhez fordul? Nem hallottál?
  9. Tudod mennyit ér az ember legjobb barátjának élete, és a hogy a feljelentés/hazudozás is megúszható? Nem tudod?
  10. Tudod, hogy részben az emberi felelőtlenség és gyanútlanság mennyi kutyát terel, a vadászati törvény menedéke mögül gyilkoló humanoidok puskacsöve elé évente, átlagban? Évente 7000 vadat űző/kobórnak mondott kutyát lőnek agyon a vadászok Magyarországon? Nem tudtad?
  11. Halottál már a vadászról, aki fejbe lőtt egy szerencsétlen kocogó nőt, mert azt hitte, hogy vadkan? Láttál te már ∼170 cm magas vadkant? Mindezt úgy, hogy az adott területen nem is volt vadászati joga? És azt tudod, hogy hosszas tanakodás után egy másik vadász hívott csak rendőrt és mentőt, mert ők még azt sem tették meg? És tudod te azt, hogy egy ilyen bűncselekményért, milyen büntetés jár Viccországban? Nem tudod?
  12. És arról az áldozatról hallottál, akit akkor lőttek le a vadászok, miközben az aratást felügyelte?  És arról a vadászról, aki a híradások szerint előzőleg agyonlőtt egy vadászkutyát, majd 20 méterről belelőtt egy hajtóba is? És arról a vadászról hallottál, aki egyszerre két vadásztársát is meglőtte?  És általában hallottál már a minden létező vadászati szabályt megszegő és/vagy “hót seggpicsa részeg” (by Kern András) vadászok által okozott, soha fel nem dolgozható fájdalommal járó emberi tragédiákról? Tudtad, hogy a vadászbaleseteket elsősorban éppen a rutinosnak mondott, tapasztaltabb, középkorú vadászok okozzák? Nem tudtad? Nem hallottál róla? Megnéznéd? 
  13. És mit szólnál egy kis állatkínzással egybekötött orvvadászathoz, kőkorszaki módra, kiéheztetett kutyákkal, botos agyonveréssel, nyúzással? Szóhoz sem jutsz?
  14. Mennyi linket akarsz vadászat témában? Százat? Ezeret? Nekem több oldalnyi gyűjteményem van ilyen linkekből. 

Nem. Te nem akarsz ennyi linket, mert nincs időd és kedved végigolvasni. Talán nem is kell. A tájékozódás fárasztó. Legyen inkább egyetlen link. Ez itt, de ennek teljes tartalmát, a Magyar Hírlap engedélyével, idemásolom. (http://www.magyarhirlap.hu/kettos_kutyameszarlas_nagykovacsiban.html )

"Kettős kutyamészárlás Nagykovácsiban

Egy kutyabarát család karácsonyi ünnepeit az ok nélkül használt fegyver tragikus következménye, kutyáik lemészárlása törte ketté.

Nagykovácsi-Remeteszőlős külterületén a 13. kilométerkőnél, 2001. december 28-án délután fél 4-kor két, nyakörvvel is ellátott ebet gyilkolt le egy máig ismeretlen személy. A mészárlás egy magánerdőben történt, melyet az erdészet felügyel. A fényes nappal lezajlott esemény a kutyák gazdái előtt történt, akik az eset láttán összetörtek, és a lövöldöző személlyel majdnem tettlegességig fajuló vitába keveredtek. A gazdák kezei között haltak meg a kutyák, amelyek egyenként számos lövést szenvedtek. Az egyik állat négy fejlövés után gazdája kezeiben több percig agonizált.

A későbbi információgyűjtések kapcsán kiderült, hogy a kutyagyilkost a helyi vadásztársaság kizárólag azzal bízta meg, hogy a hideg miatt éhező vadállomány számára kukoricát szórjon le.

Azt is megtudtuk, hogy a lakóövezethez közeli helyen még fényes nappal is gyakoriak a feltehetően illegális lövöldözések, a területen több helyen hátrahagyott (régebbi) csontmaradványok is fellelhetőek.

Az esetben csak a véletlen szerencse, hogy az ebeken kívül más élőlény (mondjuk pl. egy játszadozó gyermek) nem esett áldozatul...

Magyarországon évente sok ezer hobbicélú háziállat (kutya-macska) lesz áldozata a "vadászok" puskacsövének! A vadvédelemnek és a vadászsportnak az ilyen jellegű cselekményekhez kevés köze van. A gyilkolás öröme és a felelőtlen izgalomfokozás dominál...

Eredeti forrás: Seres Zoltán/Orpheus Egyesület

Hogy én mit tettem volna ezzel a humanoid jellegű sejtszerveződéssel, ha az én kutyámat lövi le, azt én pontosan tudom, de nem untatlak a részletekkel. Másokkal ellentétben én nem egy fotelből fantáziálgató honpolgár vagyok, talán maradjunk ennyiben a múltam részleteit illetően. 

 Búcsúzzunk valami széppel ettől a poszttól.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr6411706575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2016.09.22. 10:46:35

@Pista Bácsi:
1. Véresen komoly témákról nem írok röviden.
2. Véresen komolytalan témákról se.
3. De azt megértem, ha időigényesebb és bonyolultabb feldolgozni, mint egy átlagos politikai szlogent, és ez elhamarkodott ítéletre sarkallja az embert.

CoolKoon 2016.10.01. 20:22:19

Na, szóval így néz ki a másik véglet véleménye. Kicsit azt a volt osztálytársnőmet juttatja eszembe, aki már általánosban arról papolt, hogy a kutatók próbálják ki a gyógyszereiket saját magukon a kísérleti állatok helyett. Hát, ez is egy vélemény...