Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zord idők

Építészeti Aranykor

Az épített környezet fejlődése a boldog, háborús békeidők árnyékában, 2002 és 2014 között

2016. december 06. - zord íjász

1. Az ajtókulcs zörgetése

Persze, jól mondod.

Az adófizetők kínnal, vérrel, gyötrelemmel megkeresett adóforintjaiból élő apparátusoknak éppen az a dolga, hogy a magyar népet szolgálják, legyenek akár az országgyűlésben, önkormányzati testületekben, hivatalokban vagy hatóságokban. Minden létező rendű és rangú, közbizalommal és közpénzzel felruházott személynek az a kötelessége, hogy az esküjéhez hűen szolgálja a megbízóit: e kies hon polgárait. Magyarországot. Az a közszolgálati nulla kilométer kő, hogy ezt a feladatot a legjobb tudásuk szerint, becsülettel és tisztességgel ellássák: erre tehát szót vesztegetni is felesleges...lenne. Normál üzemmódban, a polgároknak látniuk kell, hogy a befizetett adóforintjaik jól hasznosulnak: minden területen fejlődik az infrastruktúra, tehát javulnak az általános közszolgáltatások, javul az oktatás, az egészségügy, a közbiztonság, a hivatali ügyintézés, ...javul az életminőség, gyarapodik az ország. Nem jár külön elismerés azért, mert elvégzik, mert jól végzik el a munkájukat: ez a minimum, amit elvársz azoktól, akik a pénzedet kezelik, és akiket a választók akarata hatalomba emelt.

Ám, ha ez ennyire evidens -és az egész világon, a demokratikus berendezkedésű, civilizált országok mindegyikében az, elvileg- akkor hogyan lehetséges, hogy bármilyen híroldalt megnyitva, a nap 24 órájában ömlik a világ négy sarkából, mindenhonnan, a tömény, sűrű, ragacsos, bűzlő szarfolyam?

Közpénz jellegüket elvesztett közvagyonok, írányított és túlárazott közbeszerzések, haveroknak szóló meghívásos pályázatok, leplezetlen korrupció, jobboldalhoz közeli és baloldalhoz közeli cégek ólálkodása a közpénzlenyúlás minden frontján, felesleges gigaberuházások, szétrohadó közművek, silány infrastruktúra és összeomló közszolgáltatások, hatalmi arrogancia és visszaélés, a transzparens társadalom teljes leépítése, nyuszi barátainak, rokonainak és üzletfeleinek gátlástalan tolvajlása, milliárdos táskahordozók és strómanok, a szervezett bűnözés és a politikai hatalom összefonódása...tovább is van, de minek mondjam még. Az eredmény ismert: protestszavazások, zavargások, tüntetések, a politikai elit elutasítása, brexit...a politikai korrektséggel mindenkinek tele van a töke. Borítékolható volt. Nem lehet már politikailag korrekten szót ejteni Magyarország/Európa/USA/a Világ állapotáról. Eddig se lehetett, és eddig se kellett volna.

De  ha ez így van -és így van- akkor talán mégsem annyira felesleges felidézni a közszolgálat pozitív pillanatait és eseményeit. Hasznos, szép, és jó dolgokat. Olyan eseményeket, amelyek például e falusi metropoliszban, Nagykovácsiban történtek meg. Az ördög természetesen itt is a részletekben rejlik, és a részletek fontosak a teljes kép árnyalataihoz, de a részletek még várhatnak.

Bencsik Mónika 2002 és 2014 között volt a falu polgármestere.

Ez a 12 év volt a falu II. világháború utáni, újkori építéstörténetének az Aranykora. Erről lesz szó.

2. Mielőtt az ajtó kinyílt: az 1994-től 2002-ig tartó időszak

Nehéz egy polgármester élete. 

Pájer Árpád polgármestert, aki 1994 től 2002-ig vezette a falut, minden oldalról kritizálták az ingatlanpolitikája miatt. Miközben kritikusai és politikai ellenfelei a fejére olvasták, hogy túlzó gondoskodással, hímes tojásként őrizte a falu ingatlanvagyonát, és nem hajtott végre jelentős fejlesztéseket, ezzel párhuzamosan falu túlnépesítésének vádjával is ostorozták. Nézőpont kérdése, hogy melyik álláspont tűnik igaznak, erősebbnek, vagy egyáltalán elfogadhatónak.

Tény: Pájer Árpád nem nyúlt hozzá a falu összes fejlesztési területéhez, és javarészben nem értékesítette az egyéb, kisebb, az önkormányzat vagyonkezelésébe/tulajdonába tartozó forgalomképes ingatlanakat, telkeket sem. Mindez Bencsik Mónika ölébe hullott 2002-ben, a választások után. Az egy más kérdés, hogy ezek a forgalomképes ingatlanok mennyire váltották be később a hozzájuk fűzött reményeket.

De az is Tény, hogy Pájer Árpád regnálása alatt

  • vonták belterületbe a Hillside lakópark parcelláit, ahol tehát felépült Nagykovácsi egyetlen és valószínűleg utolsó, a szó valódi értelmében vett lakóparkja,
  • vonták belterületbe a vele szomszédos, sok projekt-tervet megélt fejlesztési területet (Neo villa) 
  • az ő ideje alatt kezdődött el a Kecskehát -sokak idegeit borzoló és majd sokak zsebét tömő- 20 éve tartó története
  • az ő ciklusának végére épült meg az Amerikai Iskola,
  • történtek tervek, előkészületek a falu turisztikai fejlesztéseként, a Békás-tó(egykori Bánya-tó) revitalizációjára
  • indult el az Öregiskola felújítása
  • szakadt el Nagykovácsitól Remeteszőlős, ami egy kevéssé örömteli, de annál jelentősebb hatású esemény volt, évekig tartó, körömszaggató vitákkal és peres eljárásokkal a vagyonmegosztásról
  • történt a legmeghatározóbb építéstörténeti esemény: a teljes Nagyszénás, Zsíroshegy, (tehát a hétvégi házas Víg End övezet) valamint a Nagyszénás-kert, Kálváriakert átmínősítése belterületté/építési övezetté

Kőkemény ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztés és ingatlanvagyoni átrendeződés történt tehát Pájer Árpád nyolc évében, de ha Bencsik Mónika aktivitásával vetjük össze, valóban jogos lehet az a megállapítás, amit a Polgármester Asszony ejtett el egy interjúban a Budakeszi Iránytűben, hogy a falu, az ő felbukkanásáig, bizonyos mértékig "tetszhalott állapotban" volt, legalábbis az építészeti, építési és ingatlanberuházások szempontjából. 

Ez sem módosítja a lényeget: ez a falu Pájer Árpádnak köszönheti jelenlegi lehetőségeinek gazdagságát. 

Mindazt amiből ma ez a falu profitál és amitől prosperál, ami megalapozta a falu ismertségét, a hírnévét, és amelynek nyomán dőlt és dől a pénz az önkormányzat kasszájába, ami miatt lehet szalagokat átvágni, interjúkat adni, villogni a vakufényben, ami miatt lehet terveket és álmokat szőni, beruházni, fejleszetni, építeni, megkötni a Nagy Üzleteket, ...mindezt Pájer Árpád alapozta meg. De nem ő volt az, aki élni tudott a lehetőséggel.

Azok a nagyszabású belterületbe vonások, (egykori zártkertek és kárpótlási földek) amelyet egyrészt a pragmatikus és gondoskodó gondolkodásmód, másrészt a pénzt szimatoló helyi “őslakosok” ,valamint a vállalkozók lobbytevékenysége kényszerített ki, alapjaiban formálta át a falu szociológia, társadalmi, vagyoni, építészeti és épített környezetének szerkezetét, szinte gyökeresen lecserélve/megváltoztatva a lakosság összetételét. Ugyanakkor mindaddig példátlan lehetőségekhez juttatta a falu vállalkozói rétegét az elmúlt ~ 18 év során, a kertészektől, a víz/gáz/fűtésszerelőkön át, a burkolókon keresztül a villanyszerelőkig, gazdagítva a robbanászerű építési hullámot meglovagoló építőanyagforgalmazókat és építési vállalkozókat, és szinte korlátlan távlatokat nyitva az ingatlanügynökségek előtt.

3. Ajtócsapkodás

A radikális változások persze teherként is jelentkeztek az önkormányzatnál. A lakosságszám növekedése (állandó és ideiglenes egyaránt) a konfliktusok púpjait pakolta a döntéshozók hátára. A kötelező feladatellátás bővült, ezek alól nem lehetett kibújni, és bár nincs olyan törvény, ami ezen felül bármiféle fejlesztésre kényszerítené az önkormányzatokat, a lakosság növekvői kényelmi/infrastruktúrális igényeinek pénzügyi, valamint humánerőforrásait is elő kellett teremtenie. Ugyanakkor a két legnagyobb tétel, a lakosság számával párhuzamosan növekvő adóösszegek (telek- ingatlanadók pl.) és állami normatív támogatások soha nem látott mértékig emelték a költségvetés bevételi főösszegét. Az ezekhez társuló vállalkozói adók és a falu működéséből származó bevételek (beleértve pl. a terembérleti díjakat, bírságokat, engedélyekhez kapcsolódó pénzügyi bevételeket stb.) számai is elindultak felfelé. A falu gyarapodott, gazdagodott: lakosságszámban, családi házakban, anyagi lehetőségek terén is. Ez jó esélyt kínált az arra érdemteleneknek és érdemeseknek egyaránt a helyi politikai közéletben. Hirtelen népszerű lett a képviselői mandátum/polgármesteri cím Nagykovácsiban, ez megmutatkozott a jelöltek magas számában. A siker nem csak a politikai ismeretlenség és a névtelenség szürkeségéből való kiemelkedéssel, hanem a hónap végén fixen érkező tiszteletdíjak, költségtérítések, bizottsági tagságokkal járó pluszbevételek, vagy néha  jutalmak formájában is manifesztálódott.

Emellett, a 2000-es évek elejétől, a belterületi átminősítésekkel a falu egyre jobb kondícióba került, és maximálisan hitelképessé avanzsált. Tudjuk: a pénz, az mindig kevés, mindenhol. Minden kormánynak, minden önkormányzatnak, mindig sír a szája, különösen, ha magyar. Ebben Nagykovácsi sem különbözött. A falu folyamatos hitelfelvételekre kényszerült, de legalább volt hitele.

Mivel volt hitele, és volt bevétele, Nagykovácsinak az előfinanszirozású EU pályázatokon/valamint a hazai pályázatokon való indulás sem jelenthetett többé akadályt, annak ellenére sem, hogy a gazdag Budapest ölelésében volt kénytelen-kelletlen bizonyítani, hogy neki is szüksége van fejlődésre, beruházásokra, újabb pénzforrásokra. Több milliós vagy akár több tízmilliós önrészeket tudott csatolni a beruházásaihoz, ha kellett, akár az utolsó pillanatban, mint a Kispatak Óvoda esetében, a CBA telkek eladásakor. A bankok és az állami garanciák lehetővé tették, hogy a képviselő-testületek merész álmokat kergessenek és kihasználják a kinálkozó lehetőségeket. Nagykovácsi polgárai fogcsikorgatóan jó adósnak bizonyultak és bizonyulnak ma is, így Nagykovácsi is jó adós volt: törlesztett a bankoknak, mint a katonatiszt. Ha bárki sejtehette volna, hogy lesz adósságkonszolidáció, akkor a hitelelvételekben -még az ellenfelei/ellenségei által is elismerten,- fegyelmezetten, józanul, felelősségteljesen eljáró Bencsik Mónika valószínűleg szívesen követte volna azokat a polgármestereket, akik még a templomuk egerére is hitelt vettek fel, utána meg vonogatták a vállukat.

Volt tehát pénz. Már csak vízió, terv és akarat kellett. 

4. Ajtóról-ajtóra, évről-évre

Bencsik Mónika, Nagykovácsi Polgármestere, 2011-ben, az iskola tornatermében, a Kossuth Lajos utca megreformálását célzó Köztérépítészeti Hallgatói Ötletpályázat eredményhirdetésének estéjén. Három a magyar igazság.

Összegezve:

1. Nagykovácsiban 1945 és 1990 között, az Északi Üdülőterület (Nagyszénás-alja, Zsíroshegy-alja) és a Déli Üdülőterület (ma Remeteszőlős) 1971-es felparcellázása, a Víg End korszak beköszönte jelentette a legfontosabb építéstörténeti változást. Ezt leszámítva a faluban nem csak állni látszék, hanem szó szerint megállt az idő.

2. A rendszerváltástól 2002-ig, a Pájer korszak fent említett eseményei vetítették előre, hogy újra felhúzták az órát.

3. 2002-ben Pájer Árpád alulmaradt a tapasztalatlan, de hamar népszerűséget kivívó, fiatal, lelkes, ambíciózus, sokak bizakodását megtestesítő, és a helyi vállalkozók széleskörű támogatását is bíró, az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezői szakán diplomázott Bencsik Mónikával szemben.

Ha a rendszerváltás előtt a helyi építéstörténet állóvíz volt, és a Pájer korszak mindjuk gyors patak, akkor a Bencsik-érában zúgó folyó. Nagykovácsi példátlan építészeti és ingatlanfejlesztési bummon ment keresztül 12 év alatt: ez tagadhatatlan. Súlyos politikai vagy személyes ellenszenvtől vezérelt csőlátásban kell szenvednie annak, aki ezt megkérdőjelezi. Ez a fejlődés akkor is látványos, ha ezekben a konfliktusokkal teli években több ingatlanfejlesztési/ingatlaneladási kudarc, (külön poszt lesz, természetesen) vagy éppen kínos építéstörténeti malőrök is kísérik Bencsik Mónika regnálását. Ahogy a hegyet követik a völgyek, úgy a szárnyalások és a mélypontok is jól megfértek egymás mellett, 12 éven át.

5. Az ajtónállók

Tizenkét év: nagy idő.  

A képviselő-testületben a polgármesternek is csak egy szavazata van. Egyedül nem megy. A barátok, társak, munkatársak, szövetségesek, támogatók, tanácsadók segítő keze, nélkülözhetetlen feltétele a sikernek. 

Csak néhány példát említve a zárójelekben, szúrópróbaszerűen: szükség volt

  • barátokra (Maier Jenő képviselő, Dékány Angella képviselő-alpolgármester), 
  • hű és lojális képviselő-testületre (Bencsik ellenfelei csak "gombnyomogatóknak" hívták őket, ami azért kissé torz leírása a tényleges helyzetnek),
  • készséges hivatalra (ez a haragosai szerint annyira jól sikerült, hogy 2014-re már külön támadási pontként szerepelt a Bencsik Mónika elleni Pancserpuccsban),
  • okos és befolyásos külső támogatókra világi és egyházi szinten (Bencsik Mónika a szürke eminenciásként mozgó helyi véleményvezérekkel is szót értett, és mindkét egyházközösséggel, a katolikusokkal és reformátusokkal is kézmeleg kapcsolatot ápolt )
  • szellemi és erkölcsi szövetségesekre a faluközösségben, (Gulyás Dénes országgyűlési képviselő, a Társadalmi Szerződés civiljei, Német Nemzetiségi Önkormányzat)
  • (függetlenként is) politikai háttérbázisra, és jószándékú, kölcsönösen segítőkész, baráti civil szervezetekre, egyesületekre (FIDESZ, gróf Tisza István Nemzeti Kör, Zsíroshegyi Kilátások Egyesület, NATE),
  • jól hasznosítható médiafelületre, médiaháttérre (belülről: a szigorúan kontrollált Önkormányzati Hírek és az önkormányzati honlap, kívülről: a Budakeszi Iránytű, a Budakörnyéki Televízió vagy a (viszonylag) politikamentes, fontos építéstörténeti eseményekre reflektáló kapcsolatok, mint az építészfórum.hu vagy a Hír Tv Kő Kövön című építészeti magazinja, "ami szinte haza járt ide")
  • és minimum egy Erős Emberre, aki mindvégig (12 éven át) rendíthetetlenül mellette áll. Ez utóbbi volt Györgyi Zoltán,  a véresszájú facebook madarak nagy kedvence és egyik céltáblája, a falu főépítésze, akinek a kapcsolati tőkéje, szakmai tudása és hitelessége elengedhetetlen feltétele volt az építészeti pályázatok, projektek sikeres megszervezéséhez, becsatornázásához, megvalósításához és a kellő építész szakmai médiafigyelem megteremtéséhez.

Bencsik Mónika polgármester,  középen Pálfy Sándor,  2012-ig a BME  Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének vezetője, itt éppen a Bíráló Bizottság elnökeként, valamint Györgyi Zoltán főépítész, -na, hol?- a Kossuth Lajos utca áttervezésére kiírt Hallgatói Ötletpályázat eredményhirdetésének estéjén, 2011-ben. Komoly arcok.

Eredményhirdetés. Kisimult arcok.

6. Az ajtó mögött

Ellentmondásos időszak volt: miközben Bencsik Mónika egyre újabb frontokat nyitott a politikai/emberi konfliktusok harcmezején, aközben páratlan érzékkel és ösztönnel állította maga mellé az összes meghatározóan fontos közösséget.

Azokat a fentebb felsorolt értékazonos politikai erőket, civil hangadókat, egyházi és politikai közösségeket, vállalkozókat, helyi potentátokat, véleményvezéreket, szürke eminenciásokat, befolyásos értelmiségieket, régi vágású falubelieket és fejlődésre éhes betelepülőket, akiknek a kapcsolati hálója lefedte tulajdonképpen az egész falut, a választópolgárok széles körét.

Hétköznapi nyelven szólva, politikai értelemben egészen egyszerűen elszívta az ellenfelei/konkurensei elől a levegőt.

Ennek a falunak a rendszerváltás óta azonos értékrendet képviselő polgármesterei voltak. Más megközelítésben: egy táborból érkezve, egy zászló alatt, egykapuzva, egymást ütötték ki. A falu 1990-ben úgy dobta le magáról a szocialista/elvtársi gúnyát, mint szilárd terméskőfal a ronda, 40 éves, penészes vakolatot.

Amennyiben elfogadom/használatra fogom ezeket a ma már értelmüket vesztett XIX.-XX. századi kategóriákat, úgy kijelenthető: baloldali/liberális/ateista/újabb verzióban brüsszelista itt nem rúgott, és nem is fog labdába rúgni polgármesterként. "Az égnek és a földnek kell összeszakadnia ahhoz."  ahogy a Hű De Nagy Ember mondja. Elindulhat, de nem nyer. Ez a tapasztalat. Képviselőként becsúszott egy-egy a testületbe az elmúlt 26 évben ebből a merítésből, de polgármesterként soha. Már az is elismerést érdemel, ha valaki felvállalja a politikai árok túloldaláról ezt a megmérettetetést: az ellenszél ugyanis nagyon erős, metszően éles errefelé. (Tudom mit beszélek, mert kivettem belőle a részemet, ütöttem én is a nagykovacsi.neten, a virtuális harcmezőkön az ellenérdekelt feleket 2010-ben: nem vagyok bűntelen árokásás vétségében, bíró úr, kérem, és még élveztem is.) 

Eleve rendkívül hálátlan feladat

egy zárt, sváb szellemi és erkölcsi tradíciókra felépült keresztény, jobboldali, konzervatív gyökérzetű faluban, mint Nagykovácsi, bármilyen más politikai színben vagy más ideológia megközelítéssel elindulni a választásokon, akár képviselőként, akár polgármesterként, de Bencsik Mónika még erre is rátett egy lapáttal.

Ellenfelei akárhová nyúltak, nem találtak sehol sem megfelelő erejű tömegbázist a győzelemhez.

Ettől függetlenül Bencsik Mónikának nem maradt ideje unatkozni. Támadták belülről és kívülről egyaránt. Három képviselő-testület kopott ki alóla. Kis túlzással, gyakorlatilag minden ciklust új testülettel indított útjára. Ő viszont túlélt mindent: kétszer egymás után úgy nyerte meg a választásokat (2006, 2010) hogy egymaga több szavazatot kapott, mint a polgármesteri tisztségért induló ellenfelei összesen. Túlélte a politikai belharcokat, emberi viszályokat.Túlélte a testület megosztottságát 2002-és 2006 között. Túlélte a 2008-as képviselői támadásokat és lemondásokat a CBA Príma telekeledása kapcsán.

Még a vérzivataros, pereskedős, "a képviselőtestületet és őt magát is felperzselő" utolsó ciklusa után is majdnem talpon maradt. Bár a 2014-es választásokon az ellenfeleire leadott összes szavazat száma, az előző évekhez képest már jelentős bizalomvesztésre utalt, második befutóként még akkor is csak alig, mindössze 59 szavazattal maradt le legfőbb riválisa, a FIDESZ gőzhengerén utazó, és győztes Kiszelné Mohos Katalin mögött. 

De 2014-ben 

  • nem a képviselők elfordulása és frontális, vagy más megközelítésben orvtámadása, 
  • nem a új cimbit választó helyi Narancssárga bábjátékosok,
  • nem a Fidesz pénzügyi/média ereje 
  • nem a kívülről érkező, és nem a helyi tanácsadók, 
  • nem a már csak emléknyomokban létező nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportál virtuális téren túl is hatékony bomlasztó hatása

volt az, ami legerőteljesebben megroppantotta azt a kikezdhetetlennek hitt fölényt, hanem Bencsik Mónika saját maga. Bencsik Mónika végül önmagát győzte le, és ennek ékes bizonyítéka az a paraszthajszál, amivel vesztett. 

Építéstörténeti, Építészeti Aranykor

És miközben a politikai üstben rotyogott a mérgezett feketeleves, minden épült, szépült, fejlődött.

Kézzelfoghatóan, tapinthatóan, láthatóan, letagadhatalanul. Nem tudsz úgy végigmenni a falun, hogy ne ütközz bele ennek az Építészeti Aranykornak a nyomaiba: épületek emelkedtek, közterületek, utak, járdák, közművek újultak meg. Az adminisztratív/bürokratikus háttérhez kidolgoztak egy Településszerkezeti Tervet, neves építészek bevonásával felállították az Építészeti Tervtanácsot, megbízták a PORTATERV-et az összes övezetre/az egész falura vonatkozó Szabályozási Terv elkészítésével, kipucolták, frissítették, bővítették a Helyi Építési Szabályzatot,...és építettek. Több éven át, apránként, vagy olykor egy lendületből. 

Nincs időrendben, és a galéria -szándékosan- sem mindig az aktuális állapotot rögzítő válogatás, de a felsorolás a teljesség igényével készült:

A Pájer Árpád idejében megkezdett munkát folytatva, messze a várakozásokon felüli többlet hozzáadásával megmentették, teljesen felújították az összeomlás szélén álló Öregiskolát, először is kiépítve benne pl. a települési könyvtárat, kis előadótermet, vizes blokkot.

Felújították mellette "A" épületszárnyat, benne többek között a nagy előadóteremmel, több kisebb helységgel.

Ezután a "B" épületnek a régi faluház helyén történő megépítésével adták át a teljes Vállalkozói Inkubátorházat, és ezzel az Öregiskola épületegyüttese a 100 éves ruháját vetkőzte le.

Felújították az Általános Iskola teljes külső homlokzatát, hőszigetelését, nyílászáróit, a tornateremmel együtt, napelemes rendszert telepítettek, az épület gépészetét, kazánházát, vizesblokkjait, világítását korszerűsítették.

Sport- és gyerekbarát módon leburkolták az iskolában a kültéri tornapályát.

A tornacsarnok padlója is új borítást kapott.

Az iskolához 40 férőhelyes parkolót építettek.

Felújították a hosszú évek óta szégyenteljes sportpályát, öntözőrendszerrel, új kerítéssel. 

Teljesen felújították, korszerűsítették az orvosi rendelő épületét.

Felújították illetve ahol lehetett, korszerűsítették a két régi óvódaépületet.

A Dózsa György utcai óvoda új épületszárnyat kapott, tornateremmel, orvosi szobával.

Felépült, majd bővült is a következő években a Nagyszénás-kertben, a Kispatak Óvoda.

Ugyanott felépült a Lenvirág Bölcsőde.

Országos viszonylatban is ritkaságnak számító beruházásként, teret nyitottak (képletesen és szó szerint is) a Református Templom megépítésének, anyagi támogatással, tervpályázat lebonyolításával, és egy 100.000.000 Ft értékű telek, cserealapú átengedésével.

A Bencsik-éra emblematikus, Nívó díjjal jutalmazott beruházása: felújították és funkcióbővítéssel megtoldva, gyökeresen átalakították Nagykovácsi meghatározó közlekedési csómópontját és főterét, a település szívében található Templom teret.( gróf Tisza István tér)

Teljesen felújították a szintén enyészet szélén álló, hivatalos nevén Nagykovácsi Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániát, a Templom mellett.

A hívőkkel és a Német Nemzetiségi Önkormányzattal karöltve, megtervezték, majd a környezetének felújításával együtt megmentették, újra felépítették a Kálvária-kápolnát, a Zsíros-hegyen, a harmadik, hiányzó keresztet is felállítva a kápolna elé.

Felújították- a többször is felújított, festett, de először 1994-ben látványos közösségi összefogással megmentett- Szent Sebestyén kápolnát.

A nagy forgalmat bonyolító, főközlekedési és gyűjtőutakat közül ötöt részben (pl. Virágos sétány, Szeles utca) vagy gyakorlatilag egészben (pl. Zsíros-hegyi út, Erdősétány) felújították, ahol kellett ott a járdákkal, felszíni vízelvezető csatornákkal, közvilágítással együtt.

A kiemelt lakóutak közül ekkor készült el a Kolozsvár, Séta, Nagyszénás, Park, Antónia utca felújítása.

A Munkácsy, Mátra, Forrás utca is új aszfaltszőnyeget kapott.

Évekig tartó hosszú harc és fárasztó kilincselések után sikerült elérni, hogy a Nagybetűs Állam leaszfaltozza a Kossuth Lajos utcát, és ezért mindössze 20.000.000 Ft-ot kértek Nagykovácsitól, ami igazán nagylelkű gesztus volt a részükről, hogy némi cinikus felhanggal színesítsem a felsorolást.

A fenti utcákon túl, a saját költségvetésből/pályázati pénzekből vagy lakossági források bevonásával készült,  tartós útszőnyegezések száma -saját számítás, saját fotógaléria és saját gyűjtés alapján- tizenegy. Ennél csak több lehet, kevesebb nem. (Az állagmegóvásként, útkarbantartásként szolgáló ideiglenes murvázások/mart aszfaltos útjavítások természetesen nem szerepelnek ebben)

Sok éves adósságot törlesztve, végre felújították a már fentebb is említett Csuszol proszpektet, a temető melletti járdát.

A járdaprojekttel párhuzamosan parkoló épült a temető elé.

Szintén hosszú kálvária után, a Sebestyén dombot a faluval összekötő járda is elkészült (hivatalosan csatornafedés), ezzel lezárva egy szégyenteljes időszakot, ürömből örömöt teremtve.

A Kossuth Lajos utcán végig, a Tisza-kastély előtti szakaszt leszámítva, mindkét oldalon viacolor, díszburkolatos járda készült.

A kiemelten veszélyeztetett, sérülékeny területeken betonelemes, szennyfogós felszíni vízelvezető csatornákat építettek.(pl. Ady Endre utca, Rózsa utca,  Kökörcsin utca, Forrás utca )

Játszóteret alakítottak ki a Sebestyén-dombon.

Játszóteret építettek az Arany János utcánál, ahol Apraja-Nagyja jól érezheti magát .

Megteremtették a lehetőséget civilek számára a Csillagfürt Park/játszótér létrehozására és mellette egy kis futballpálya létesítésére.

2011-ben telket biztosítottak az új tűzoltóbázis megépítéséhez (a Kiszelné Mohos Katalin vezette testület természetesen átvette, és pénzt nem kímélve támogatja a terv megvalósítását)

Elkészült a Zsíros-hegy részleges csatornázása.

Infrastruktúra szempontjából a két iker-kertváros, a  Nagyszénás-kert, a Kálvária-kert teljes közművesítése is a Bencsik-érára esik.

A Napfény Egyesület hatékony részvétele mellett, közösen összeboltolt, a Nagyszénás virágos utcáit érintő gáz-csatorna beruházások is ekkor valósulnak meg.

A falu legnagyobb léptékű beruházását, a Zsíros hegy teljes csatornázását is Bencsik Mónika hozta tető alá, egy megnyert pályázattal. Ezzel a fejlesztéssel, aminek a kivitelezési munkái már Kiszelné Mohos Katalin regnálása alatt kezdődtek el és zárultak le, a falu közműellátottsága 100%-os lett.

A Bencsik-éra egy másik építészeti szegmens virágzását, bár kétségtelenül ádáz vitákkal kísért virágzását is jelentette: a családi ház építések korszakát. Ennek a folyamatnak, a működését ekkor kezdő (2003) Építészeti Tervtanács lett a főszereplője. A Tervtanács szűrőjén át bejutó tervekből /épületekből több is építész szakmai elismeréseket kapott (Év lakóháza díjak). Ezek a díjak szintén a térképre rakták a falut.

Szellemi síkon is bátornak mutatkozott: bár a közeljövőben történő megvalósításra csekély esély mutatkozott, (már akkoriban minimimálisan  ∼500.000.000 Ft-os költséget jelentett volna) a Bencsik-érában hirdették meg a falu főutcájára, a Kossuth Lajos utcára kiírt építészeti, hallgatói ötletpályázatot. Ez az egyik legtöbb látogatót, érdeklődőt vonzó, és már ötletszinten is vitákat kavaró építéstörténeti esemény volt, sok pályázati anyaggal és résztvevővel.

Györgyi Zoltán, főépítész és Fáber Dávid, főszerkesztő. A Hazai és a Vendég. Fix kettes.

pc090763.jpg

Bencsik Mónika, Nagykovácsi polgármestere és Fáber Dávid, a nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportál alapítója és főszerkesztője, az iskola tornatermében,  -nem fogod elhinni- a Kossuth Lajos utca áttervezésére kiírt tervpályázat eredményhirdetésének estéjén, 2011-ben. Harcosok klubja.

Bencsik Mónika, polgármester és Fáber Dávid, főszerkesztő. Beszélő viszony. 
 

Zárás. Azt mindenki tudja, és a fenti felsorolás is bizonyítja: álmodni merni kell. Anélkül nem valósul meg semmi. Ezalatt a 12 év alatt a falu olyan építészeti projekteket valósított meg, amelyekre megfelelő szlogen lehet egy klasszikus bonmot: "Nem tudtam, hogy lehetetlen, ezért megcsináltam."

 ♦ 

Ennyit bevezetőként.

Az egyes projektek részleteiről majd legközelebb, fontolva haladva, folyamatosan.

A teljes fotógaléria, diavetítésként itt, vagy egyenként itt.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr3311993626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2016.12.08. 16:54:51

Sajnos csak ilyen nehézkesen tudok reagálni. Ha nem gyűlölném annyira a facebookot, talán egyszerűbb lenne a dolgom. Ezen majd elmélkedem még.

Mivel az a tapasztalatom, hogy a facebook kommentek szőrén-szálán köddé válnak olykor, ezért ide másolom, amire reagálok.

Visy ferenc:
Az írásból egyetlen egy mondatot szeretnék kiemelni, aminek a valóságtartalma csak részben igaz. ".....A nagy forgalmat bonyolító, főközlekedési és gyűjtőutakat közül ötöt részben (pl. Virágos sétány, Szeles utca) vagy gyakorlatilag egészben (pl. Zsíros-hegyi út, Erdősétány) felújították, ahol kellett ott a járdákkal, felszíni vízelvezető csatornákkal, közvilágítással együtt...." Az Erdősétány utcára vonatkoztatva a "kisrészben" felujitott megjelölés igaz. Emellett se felszíni vízelvezetés, se járda egy méter sem. A közvilágítás rendben. Egy, a viztározótól az erdőig tartó séta igazolja állitásomat."

Nem is vitás, hogy az Erdősétány utca Nagykovácsi egyik mumusa. Egy vagyont lehetne rá költeni: felszíni vízelvezetéssel akár. Én nem mindeütt látom ezt ott megoldhatónak, de beleegyezem, nagylelkű hangulatban vagyok.
Tudom, hogy nincs járdája az utcának. A Virágos sétányon sincs. De a Zsíroshegyi úton van, a Bánya utcán van, az Ady Endre utcán van...nehéz ügy ez. A Nagykovácsi járdamizériák egy külön történet: ezt azért nem olvasnám Bencsik Mónika fejére. Lenne hely rá az Erdősétány utcában(talán), de egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy nem parkolna rajta ezer autó.

Nagykovácsi minden utcáját bejártam és folyamatosan járom a mai napig, szinte napi rendszerességgel. Több ezer fotóm van Nagykovácsiról. E nélkül nem is blogolnék. Az elmúlt 12 során többször is nekiestek az Erdősétány utcának-többnyire ideiglenes útjavítással- ezért néz ki úgy, mintha az aszfaltozó/útjavító gépek bakugrásban közlekedtek volna rajta. A Zsíroshegyi csatornázás sem tett neki jót, ezt most szeptember-októberben láttam.

Visy úr, kérem tisztelettel, önnek, aki az utca egyik testközeli ismerője, és az út állapotáról rendszeresen osztott meg információkat egy ideig "az én kis falum" címszó alatt, a választott facebook csoportjában, természetesen igaza van abban, hogy azon az úton van mit javítani. Én azonban arra is emlékszem, -és nagy valószínűséggel ön is, mert még fotókat is közzétett róla, és én ezeket az adott nyilvános facebook csoportban láttam annak idején- hogy milyen tragikus állapoban volt az az út, egészen addig, míg a Bencsik-érában helyre nem hozták...legalább a gépjárművek rendeltetésszerű használatára alkalmassá téve, hogy ilyen szép hivatalosan fejezzem ki magam. Ez tagadhatatlan: ezért került bele a felsorolásba. Annak idején erről külön fotógalériát csináltam...most nem részletezném, hogy miért nem tudom felrakni, mert lehet, hogy majd egy különálló, kibeszélő-lelkiző-sírva anyázó posztot csinálok belőle. De nem véletlen az sem, hogy ez az útjavítás még a Polgármester Asszony kampánykiadványaiba is belekerült, anno. Mert így történt.

Ja, hogy jelenleg egy poros, meggyötört, felújásra váró szakaszokkal teli -de még mindig használhatő!- út...hát, most 2016-ot írunk. Az idő a mi ellenségünk.

Írjon, ha vitázna. Mindig élvezettel csapok össze általam tisztelt, nagyra becsült, értelmes emberekkel, még akkor is, ha nem egyformán látjuk a világot. Mi liberálisok, már csak ilyen nyitottak vagyunk. :-)

És a múltkori találkozásunkhoz: én akkor is javasolnék egy sálat. Hasznos viselet, még egy stramm embernek is. Mert jönnek a zord idők.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2016.12.08. 17:33:12

Dékány Angella

"Nem hinném,hogy bárkinek magyarázkodnom kellene,de szeretnék egy tévedést eloszlatni:Bencsik Mónika soha nem volt a barátnőm....Mára nemhogy beszélő,de köszönő viszonyban sem vagyunk, de -őt ismerve- abban biztos vagyok,hogy az alóla "kimorzsolódott harcostársaiból" még mindig engem tart a legtöbbre. Csak ennyi volt: a közös munka,semmi több."

Hát, kedves Angella, ez bizony rossz és szomorú hír...így múlik el a világ dicsősége. Végül is ön jobban tudja, ki a barátnője, mint én. Én azonban szó szerint idéztem valakit, aki ezt állította. De talán az illető nem tudta, hogy önök ketten nem barátnők.

Van az úgy, hogy Bencsik Mónika is téved.

Mert ez elhangzott. Tőle. A Polgármester Asszonytól személyesen. Tisztán, világosan, egyértelműen. A jegyzeteim nem hazudnak. És nekem minden egyes kommentem, amit valaha a nagykovacsi.net Civil Közösségi hírportál fórumára írtam: megvan. Beszámolók tucatjai. Előadásokról, kampányrendezvényekről, képviselő-testületi ülésekről. De ha ez kevés, -mert mi van, ha mégiscsak hazudok- akkor videofelvétel biztosan van róla. Olyan izé, olyan rögzíteni való esemény volt ez. :-)

Erről azonban egyelőre ennyit. Ez ugyanis egy blogposzt anyaga, és nem lövöm le előre a poénokat.
Kívánok Önnek -mint szavazója is, 2014-ben- Békés Napokat és Boldog Ünnepeket.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2016.12.08. 17:46:12

@zord íjász: Visy ferenc...az Visy Ferenc, nagy "F"-el, csak elgépeltem
süti beállítások módosítása