Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

A Tervtanács - 1. Ízlések Háborúja

Nagykovácsi Építészeti Ízlésőrsége, avagy tánc a pengeélen, meztelen talppal

2017. február 15. - zord íjász

Mottó:

(dikurzus óra közben, az esztétikáról)

Hallgató : "...Mondtam a szakkörös gyerekeknek, hogy szép színekkel kell festeni.

Tanár: Ne mondjon már ilyen marhaságokat!  Ezt mondta nekik?! Szép szín? Nincs olyan, hogy "szép szín" ! A szarnak is szép színe van!  Mondja nekik azt, hogy "Gyerekek, fessetek szarszínnel." (1992, saját gyűjtés)

zord indafoto

Megszületett Magyarországon egy jogszabálygyűjtemény: "ez a Településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény , ami a települések esztétikus lakókörnyezetének kialakítása és védelme érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv bevezetésével hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására. A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készül. Elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegre törően és mindenki számára érthető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. 

A települések számára a kézikönyv meghatározza a településkép jellemzőit, az ennek szempontjából egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, beépítési vázlatokat, és egyúttal irányt mutat az építtetőknek.

Tekintettel arra, hogy az arculati kézikönyv egy ez idáig nem létező, újonnan bevezetett szabályozási műfaj, a Miniszterelnökségen elkészült egy Településképi Arculati Kézikönyv-minta, melyet a települések felhasználhatnak saját arculati kézikönyvük elkészítéséhez,

Az előkészítő és megalapozó munka tapasztalatai alapján készült jelen Útmutató ami mindenekelőtt a polgármestereknek, a főépítészeknek, és a kézikönyvek kidolgozóinak munkáját hivatott segíteni.

Az Útmutató az arculati kézikönyvek megvalósításának folyamatát lépésenként mutatja be, megkönnyítve azok munkáját, akik a kézikönyv magas színvonalú elkészítésének munkálataiban részt vesznek..."(kormányzat)

Az arculati kézikönyvről külön posztot fogok írni, de odáig a Tervtanácson keresztül visz az út. A Tervtanács: Nagykovácsi építészeti és építéstörténeti Rómája. Minden út ide visz.

Élni és Élni hagyni

  1.  De gustibus non est disputandum! Az ízlésről nem lehet vitatkozni.
  2.  De gustibus aut bene, aut nihil! Az ízlésekről vagy jót vagy semmit.

Persze. Értem én. Mindenki érti. A legszigorúbban vett, megkérdőjelezhetetlen magánügyed, hogy neked mi nyeri el a tetszésedet. Neked így jó, neked ez tetszik, a többieknek coki. A te ízlésed, a te ruhád, a te cipőd, a te ékszered, a te órád, a te autód, a te biciklid, a te lakásod, a te bútoraid, a te festményeid, a te fotóid, a te hobbyd, a te csajod, a te pasid, a te transzvesztitád, a te könyved, a te youtube zenelistád, a te blogod, a te filmgyűjteményed, a te kedvenc városod, a te világod, amilyen hülye vagy, én úgy szeretlek. Így neveltek, így tanultad, ezt szívtad magadba, erre van pénzed, ezt tudod, ezt ismered: a te életed, és csak a tiéd, minden szellemi és fizikai vagyontárgyával és személyes vonatkozásával együtt, amihez soha, sehogy, senkinek, semmi köze.

Bármilyen is az az élet, neked így tetszik, és pont, és ha ezren modják valamiről, hogy szép, te akkor is szabadon kijelentheted róla, hogy ronda. Nem oszt nem szoroz, mert az ízlés országútján te nyugodtan haladhatsz bármikor a forgalommal szemben.

De vajon hol húzódnak a szabadságod határai? Hol kezdődik és meddig terjed? Az életet szabályozó határvonalak -elvileg- világosak és egyértelműek: erre szolgálnak a törvények, a jogszabályok, az előírások, a rendeletek... és a moderálási elvek is.  Az ízlésed csak rád tartozik...de meddig? Mi a helyzet az ízlés kiterjesztésének határaival? Meddig feszítheted a húrt? Az ízlést sok tényező formálja, szociokulturális beágyazottsága pedig elvitathatatlan: ez önmagában is konfliktusok forrása lehet. amikor két különböző világlátás kerül egy közösségen belül össze. Meddig hivatkozhatsz a szokásjogra, a tradíciókra, a vallásodra, a hited parancsaira, a szociális körülményeidre, a családi helyzetedre, az anyagi kényszereidre, a családi háttered kapaszkodóira, a neveltetésedre, a szabadságjogaidra, abban ahogy élni akarsz ebben a világban vagy az adott közösségben...és meddig hivatkozhatsz az egyéni ízlésed szabadságára?  Mikor jön el az a pillanat, amikor az ízlésed, vagy éppen bármiféle ízlés hiánya már nem csak a magánügyed? Mikor következik be az a pillanat amikor az ízlésed/ízléstelenséged tettei és következményei kitüremkednek a személyes határaidon túlra?

 

kép forrása: 444mivoltma

Példabeszéd példákkal

Építesz egy házat Gyeviben, a világ közepén.

A táj mesés, a levegő tiszta, a meglévő szomszédok kedvesek, a madarak dalolnak, a házad pedig éke a falunak és annak a tájnak, mert tájbarát, környezetbarát, emberbarát, és öröm ránézni az arra járóknak. Boldogan élsz, amennyire boldogan csak lehet, és Így telnek napjaid. Egy napon értesítést kapsz a gyevi önkormányzattól, hogy a melletted lévő üres teleknek a gazdája építkezésbe fog. A tervvel minden rendben: teljesíti az összes követelményt, amelyet Gyevi község helyi építési szabályzata előír: beépíthetőség, szintterületi mutató, magasság, zöld terület...minden klassz. Egy apróságot leszámítva: a ház mályvarózsaszín lenne, ferde ezüst csíkozással, aranyszínű ablakkeretekkel, mediterrán stílusú cserepezéssel, viszont minimál homlokzattal, körbe gipszvaddisznókkal és egy naív stílusú, 12x6 méteres festékszóróval készített hálaadó festménnyel, a feléd néző falon, amelyen a család tagjai térden állva imádkoznak a nudista strandon glóriafényben napozó Angela Merkelhez, amiért nem hagyja, hogy a populisták káoszba taszítsák Európát. A gyevi építéshatóság ugyan először elmeszelte az épületet, mint tájidegent, de a tulaj fellebbezett. A jog a száraz tényekre épül, márpedig  a szubjektív megítélés érzékeny és ingoványos talaj. A helyi építési szabályzat szempontjából az épület támadhatatlan.  A tulaj is tudja ezt, és nem hajlandó alávetni magát az helyi ízlésterrornak, mert az Emberi Jogok Nyilatkozatában és az Alkotmányban/Alaptörvényben is garantált jogai közé tartozik a személyiségének szabad kibontakoztatása. Te tiltakozol, akadékoskodsz, nem írod alá a hozzájárulási papírokat, aláírásokat gyűjtesz, balhézol, de végül veszíteni fogsz, mert veszíteni fogsz.

Aha. Látom az arcodat. Azt hiszed, hogy azért mert karikírozva, szélsőségesen eltúlozva adtam elő, ez egy tréfa. Elvégre nem lehet ízlésekről vitatkozni. Neki így tetszik. Másoknak meg nem tetszik, ami neki így tetszik. Mindenkinek a magánügye. Neki is, nekik is.

Ha ez így van, és nem lehet ízlésről vitatkozni, akkor mi értelme van és mivégre alkották meg az "ízléses" és az ízléstelen" szót? Akkor mi a "szép "és mi a "ronda", mi a "gyönyörű" és mi az "ocsmány" szavak értelme, és mi végre sorakoznak az esztétikumra vonatkozó szinonimák a szótárakban? Ha ezek a kategóriák pusztán egyéni értékítéletek, és nincs felsőbb hatalom, ami kijelölhetné az ízléses és az ízléstelen abszolútumát, a megkérdőjelezhetetlen és tökéletes igazságot, amit mindenkinek kötelező elfogadni, akkor

  1. miért akadékoskodott a szentendrei önkormányzat a Felhőmosó miatt?
  2. miért léteznek olyan facebook oldalak százával, amelyek a rondaság köpködésével próbálnak meg lájkokat gyűjteni, és amelyeknek a rondaságát rakják címlapra?
  3. miért kerülnek pellengérre a ronda házak?
  4. hogyan lesz a rondaság szépség, és valóban ronda-e az, ami az adott esetben lencsevégre kerül?
  5. hogyan keveredik össze az utálat és a rajongás a magyar falvak jellegzetes házainak esztétikai megítélésében?
  6. miért gondolkoztak már el 2004-ben(!) azon hogy bevezessék a giccsadót, másnéven az ízléstörvényt a csúnya épületek esetén?
  7. hogy értette azt a Magyar Építészkamara Elnöke "Örömteli tény, hogy az esztétikának is szerep juthat az épületek engedélyeztetési eljárásaiban" 
  8. és hogyan értette azt, hogy "Arról, hogy mi számít ronda épületnek, vannak objektív kritériumok, de az ízlés is közrejátszik ennek megítélésében"
  9. és hogyan értette azt, hogy "fontosnak tartja, hogy a tervezőktől és megbízóktól független, felelős szakértők mondhassák meg, hogy mi az, ami elfogadhatatlanul csúnya."
  10. miért bontották le az Elizélt Palotát? 
  11. miért köpködte mindenki a Spenótházat?
  12. miért változott meg a Hilton megítélése?
  13. miért szavaznak Norvégiában minden évben a legrondább épületről nyíltan, és miért bontják azt le, a polgárok szavazatai alapján?
  14. miért sokkal transzparensebbek, nyíltabbak máshol a településképi eljárások, építészeti tervek mint Magyarországon?
  15. miért perelték be a jó norvég polgárok az építészt, azon az alapon, hogy a háza ronda?
  16. miért csinálnak listákat csúnya házakról?
  17. a kormányzat miért verte szét/központosította a helyi építéshatóságokat, ha ennyire érzékeny a településképi esztétikára?
  18. miért hagyta jóvá a kormányzat azt a jogszabályt, hogy nem kell engedélyeztetési eljárás a 300nm-nél kisebb házak építése esetén, ha ennyire érzékeny a településképi esztétikára?
  19. miért írják elő egyes településeken/a főváros kerületeiben, hogy milyen homlokzatszínek/tető(héjalás) színek alkalamazhatóak, míg más településeken miért nem? Ki döntötte el, melyek a "szép, ízléses" színek és más települések miért nem akarják, hogy "szép színűek" legyenek az ottani házak is?
  20. miért fordulhatott elő az, hogy az idegen, sehonnai turisták szerint az ott élő ember autója belerondít az ő fotóikba, és miért követelték tőle, hogy tüntesse el, és miért indítottak ellene hadjáratot, és főleg miféle esztétikai/ízlésbeli/morális alapon rongálták meg a járművét?
  21. miért mondták azt Márai Sándornak, 13 éves korában, Kassán, amikor vett egy sárga cipőt, hogy aki ilyesmire képes, az minimum akasztófán végzi? Neki az a cipő tetszett.
  22. mit merészel ez a blogger? Egy mai blogbejegyzés, mintegy varázsütésre. Ízléstelen? ízléstelen?!
  23. Tovább is van, mondjam még?...

 

Miért?...Azért, mert lehet az ízlésről vitatkozni. Mindig vitatkoztak róla, mindenütt. Ma is vitakoznak róla és holnap is fognak. És a vitázók gyakran és önkényesen túlterjeszkednek a saját határaikon.

Skandalum

A világon mindenről lehet vitatkozni, és amennyiben az adott téma az egyén illetve a közösség életminőségét bármilyen formában, tehát akár fizikai vagy szellemi síkon befolyásolja, akkor kell is. Az ízlés és a stílus kéz a kézben jár az ősidők óta. Valószínűleg már a Lascaux-i barlangfestők is összeverekedtek azon, hogy melyik ábrázolási stílus adja vissza legjobban a korízlést, és biztosítja majd a halhatatlanságot a művész uraknak, csak aztán elfelejtették szignálni a műveiket, vagy esetleg megette őket közben egy medve.

A művészet története egyben az ízlés története is. Legfeljebb a politikáról vitatkoztak annyit az elmúlt évezredek során, mint a művészetről, de a politika is művészet olykor, csak a végkicsengése profánabb, és a művelőiről kevesebb jót lehet elmondani. Létezik erkölcsi izlés, morális ízlés, politikai ízlés, divat ízlés,  művészeti ízlés (festészeti-szobrászati-zenei-filmművészeti ízlés) gasztronómiai ízlés: mindegyikről vitáznak, szüntelenül. Ez a Viktor valahogy nem fekszik az én politikai ízlésemnek, de a Ferihez sincsen gusztusom, hallgassuk meg inkább mit mond a kardigán ízlésű, kéretlen királycsináló erről a témáról, Laci. Legyünk Együtt! 

A román stílus, a gótika, a reneszánsz, a barokk... a korízlés lenyomata volt, építészetben, képzőművészetben, kódexekben, irodalomban,  egyaránt. A pápák, püspökök, királyok, hercegek, mecénások, tehát a megrendelők is vitatkoztak a felkért művészekkel: stílusról, ízlésről, tetszetősségről. 

A rómaiak szerint a szakállviselet volt a barbarizmus megtestesülése: némi férfias borosta belefér ugyan a mindennapokba, mert a mindennapos borotválkozás pedig már piperkőc dolog volt az ő ízlésük szerint, de szakállat a germánok, a gallok, meg a gótok viselnek, azokról meg tudjuk kicsodák, drága barátaim. 

A színház, mint a korízlés terepe. A görögök óta nem változott semmi az alapokat illetően: az, hogy nézők ízlésébe, a hivatásosok és a műkedvelők ízlésébe mi fér bele. Az előadásmód, a témák, a díszletek, minden változik, de az alapok nem. Lehetsz vagány, formabontó, újító szellemű...egy határig. Aztán esetleg jön a bukás, az üres nézőtér, meg az ízlésficamozás, a lesújtó kritikák. A kritikusok: önjelölt ízlésformáló tutimondók. Az ízlésekről vitáznak, ízlést erőltetnek.

A változó társadalmakról, új eszmékről, iparasodásról, szociológiai drámákról, kapitalizmusról, új technológiák felbukkanásáról szól a XIX.-XX századi művészet, és vele az ízlés változásáról, amelynek tárgyiasulásai egyesek szemében a Sátán eljövetele volt, míg másoknak a Szabadság fuvallatta. A modern művészet -a képzőművészettől az építőművészetig- az ízlések háborúja volt, sokkal inkább, mint előtte bármikor. Világok harca volt: ez a háború egyben a megcsontosodott régi világok eszméit, ideológiáit és az elfogadott szokásrendet szétverő, polgárpukkasztó, tekintélyromboló új eszméknek, új ideológiáknak, új filozófiáknak is a csatatere volt. Az izmusok kora, és az izmusok ízlése. A képzőművészek számára a párizsi Szalon-ban kiállítani, sokáig és megkérdőjelezhetetlenül egyet jelentett az elfogadottsággal, és így anyagi biztonsággal: alá kellett feküdni a korízlésnek. Az visszautasított, kiállításra érdemtelennek ítélt, kizsűrízett festményeket ezrével halmozták fel a francia főváros Iparcsarnokának hatalmas termeiben. Nem tűrte őket a kispolgári izlés, a kritikusok ízlése, a zsűri ízlése és a politikai hatalom birtokosainak ízlése. A Kiutasítottak Szalonja az ízlés lázadása, és a fennálló ízlés elleni lázadás volt. A kritikusok örjöngtek és gúnyos kirohanásokban ostorozák a mázolmányokat, a vaskalapos népek köpködtek, végül a rendőrök is kivonultak. Botrányos ízlés, skandalum. Az akkori "mázolmányok", ma múzeumok féltett kincsei, és milliókat érnek. Angol Fontban. Kissé megváltozott az ízlés, a mérték, az érték.

A dadaizmus, a futurizmus, a kubizmus, a szürrealizmus, a posztimpresszionizmus... konkrétan a régi ízlésvilág elleni forradalom volt, és miféle beteg ízlése van egyeseknek, láttad ennek a csávónak a filmjét, borotvapengével vágnak át egy szemgolyót, meg van az a másik, az az izé, tudod, aki  háromszögekből álló nőket fest vagy micsoda, még ilyet.

A filmművészet krónikája az ízlésekről szóló állandó viták terepe. Talán Elfújta a szél-t is elfújja majd a szél. Ki tudná megmondani mi éli túl a jövendő korokat? 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz. Hát ki vagy te, hogy rám erőltesd az ízlésedet?

A filmes díjkiosztók szintén belterjes ízlésbarlangok. Oscar kontra Berlin, Cannes,.. avagy a kommercializmus és az amerikai igénytelenség tömegkultúrájának ízlésromboló hatása az európai filmművészetre, 12 részes előadássorozat, ki ne hagyja. 

És a divat? A jó ízlésű férfiak ruhatára? Miről ismerni fel a gentlemant? Az igaz nő is követi a divatot. Modern nő ilyet már nem vesz fel, édesem, hát hol élsz te?

A Divatdiktátorok: ízlésdiktátorok. A puszta létezésük, az ízlésekről való vitatkozás esszenciája.

Na és a szépségversenyek? Világ szépségverseny. Már az elnevezésük is sértő. Mihez képest szép? Biztos, hogy a szépség fogalma ugyanazt jelenti a Tonga szigeteken, mint Luxemburgban? Akkor hogyan lehet összehasonlítani? Így viszont ki dönti el ki lesz a győztes? Talán az Ízlés Isten? Vagy a zsűri is ízlésekről vitatkozik és ízlést formál?

Sztájliszt, öregem, stylist, az bizony, ezt vedd fel Puzsér, ebbe leszel trendi, amikor sznobjektíven beolvasol mindenkinek. És a fontos kérdés: mit viselnek a sztárok, a celebek a vörös szőnyegen? Ízléstelen ruhaköltemények, deee égőőő, juuuj, láttad, kivillant az a mangalica lába. Divatforradalmak, ízlésforradalmak. People of Walmart.

Építészet: a leglátványosabb kinyilatkoztatása az ízlésekről folytatott vitáknak. Ahhoz, hogy a szemed elé kerüljön nem kell elmenned a kiállítóterembe, nem kell mozijegyet venned, nem kell DVD-t hajkurásznod, nem kell a netet túrni. Ott lesz, amint kilépsz az utcán, ott van az ablakod előtt, a szomszéd házaként. Építészeti vitákkal tömve van az európai/nyugati civilizáció minden bugyra, a Louvre üvegpiramisától a budapesti felhőkarcolókig.  Az Eiffel-torony esztétikai minőségéről azóta vitáznak, amióta megépült.

Az ízlésekről folytatott vitához minden körülmény adott: az építészetet oktató iskolák és állami intézmények gondolkodásmódja, módszertana, tananyaga, ízlése. Építészeti minták köszönnek vissza a településeken, a világ négy sarkából: svájci parasztháztól a Bali szigeteki luxusvilla átemeléséig. Angol elegancia vagy francia charme érvényesüljön-e a ház homlokzatának megjelenésében, szívem? Itt egy tonna katalógus, válassz valami ízléseset. Skandináv dizájn, mediterrán, Bauhaus, klasszikus, ökoház, autonóm ház, minimál, brutál: az árakban maximál. Ízlés és stíluskavalkád minden településen. Sztárépítész iskolák formálták a közízlést és gerjesztettek vitákat: Makovecz, Földes, Vadász, Virágh, ...Kós Károly nem halt meg, csak hazament, mint Elvis a Men in Black-ben.  

Az építészek ízlése. Az építtetők ízlése. Az építéshatóságok ízlése. És a Tervtanácsok  ízlése.

A Tervtanács 14 éve vívja a saját ízlésháborúját. Önmagával. A döntéshozókkal. A polgárokkal. Az építészekkel. Az építtetőkkel. Mindenki hozza a saját ízlését, és felveszik az alapállást egymással szemben.

En garde!

A Nagykovácsi Tervtanács 14 éves története, egyben Nagykovácsi épített környezetéről, és Nagykovácsi építészeti ízlésekről folytatott vitájának története is.

Könnyű lesz bizonyítani.

zord indafoto

Tervtanács?! Azmiaz ez?

Bencsik Mónika 2002-ben került hatalomra Nagykovácsiban, és regnálásával kezdetét vette a falu építészeti aranykora. Az idézett blogposztban található felsorolás egyik pontja, az Építészeti Tervtanácsról szóló rendelet megalkotása, 2003-ban.

"Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat  Képviselő-testületének 16/2003.(IV.01.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzati Tervtanács létrehozásáról, működésének rendjéről.

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6.§ (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a területrendezési, településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja.

A Tervtanács

1.§ 

Nagykovácsi Nagykovácsi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős településrendezési, építészeti-műszaki tervek szakszerűségének elősegítése érdekében, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából Településrendezési és Építészeti-műszaki Tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) működtet.

  • A Tervtanács illetékessége Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.
  • A rendelet hatálya kiterjed e rendeletben meghatározott településrendezési és építészeti-műszaki tervekre, illetve ezek készítőire, tervezőire.
  • A Tervtanács szakmai segítő és véleményező testület, amelynek állásfoglalásai a településrendezési tervek jóváhagyási eljárásában, valamint az építészeti-műszaki tervek hatósági engedélyezési eljárásaiban felhasználandók.

A Tervtanács feladata

2.§ 

A Tervtanács feladata Nagykovácsiban a település, a települési környezet, illetve az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési tervek, továbbá az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése.

E körben különösen a meglévő településkép értékeinek védelme, a településkép harmonikus alakításának elősegítése, a településrendezési és fejlesztési döntések megalapozása és hatékony érvényre juttatása, az ezekkel ellentétes hatások mérséklése.... "

A vonatkozó rendelet szövege ezt követően részletesen meghatározza a Tervtanács működési és eljárási rendjét, összetételét, tervbírálati eljárását, a szakvélemény kialakításának módját és hatályát, az illetékes és a központi tervtanáccsal való együttműködés kereteit, ha helyettesítésre lenne például szükség.

Rövid és velős lényege ennek a leiratnak tehát az,hogy a Tervtanácsnak mindenhez köze van, ami engedélyköteles és Nagykovácsi illetékességi területét érinti.  A Tervtanács az elnökből, a szakmai titkárból, 5 fő állandó tagból, esetileg meghívott illetve szükség szerint felkért szakbíráló (opponens) tagokból áll. A Tervtanács elnöke a települési főépítész. Ez utóbbi a kezdetektől, Györgyi Zoltán. A 2003-as rendeletet többször is módosították, pontosították, kiegészítették (pl. 2009-ben, 2013-ban, 2015-ben).

"....A Tervtanács összetétele

4.§ 

A Tervtanács elnökből, és állandó tagból  áll. 

A Tervtanács elnöke a települési főépítész.

 A Tervtanács munkájának előkészítése és szervezése, a tervtanács szakmai véleményének, állásfoglalásának rögzítése az elnök feladata. 

A Tervtanács tagjai a jogszabályi előírásoknak megfelelő körből hívott, megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet. 

A Tervtanács legalább 10 tagból áll, a Pest Megyei Építész Kamara által javasolt építészek közül. 

A Tervtanács tagjait a Tervtanács elnöke nevezi ki. 

A Tervtanácsi tagok kinevezése négy évre szól, amely meghosszabbítható.

 A Tervtanács tagjait és szakbírálóit a tevékenységükért alkalmanként tiszteletdíj illeti meg, melyre a Képviselő-testület éves keretösszeget állapít meg és a költségvetésében szerepeltet. Az alkalmankénti tiszteletdíj, valamint a tervbírálati díj 15.000,- Ft.

A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, illetve a tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel. A szakbíráló (opponens) az adott területen magas fokú szakértelemmel és széleskörű szakirányú tapasztalattal rendelkező személy lehet...."

....

Finanszírozás

10.§

  1. A Tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
  2. A Tervtanács tagjait és szakbírálóit a tevékenységükért alkalmanként tiszteletdíj illeti meg, melyre a Képviselő-testület éves keretösszeget állapít meg és a költségvetésében szerepeltet. Az alkalmankénti tiszteletdíj, valamint a tervbírálati díj 15.000,- Ft.
  3. A Tervtanács elnökének tiszteletdíj nem jár.

Záró rendelkezések

11.§

  1. A jelen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
  2. A jelen rendelet 2009. július 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának a 16/2003. (IV.1.) rendelete hatályát veszti.

Nagykovácsi, 2009. június 25.

A 2009-es módósításban volt még egy fontos, és az egész település épített környezetének szempontjából lényeges pontosítás, amely így került rögzítésre:

A Tervtanács szakmai segítő és véleményező testület, mely állásfoglalásával segíti a hatósági munkát, különösen az építészeti minőséggel, az értékvédelemmel, a környezethez való illeszkedéssel kapcsolatos kérdésekben.

A szövegből tehát kikerült a korábbi   "helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős településrendezési, építészeti-műszaki tervek szakszerűségének elősegítése érdekében, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából" kitétel, és helyette az aláhúzott szövegrészek kerültek be.

A Tervtanács, a Nagykovácsi építészeti/épített környezeti mínőségére, értékvédelmére, és a benyújtott tervek környezethez való illeszkedésére figyelő Nagy Szem.

És a Nagy Szem mindent lát, mindig figyel, mint Szauron, Mordor kopár földjén. 

Vagy talán mégsem. A következő részben kiderül. 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr2412257912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.