Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Egy szakszerű kivonulás margójára

2017. Március 6.- A Nagykovácsi Civil Fórum és a Hiszti Kompánia

2017. március 08. - zord íjász

Mottó: "Nem szarhatjuk le a gyermekeinket és a jövőnket." (Horgas Péter, a Nagykovácsi Civil Fórum alapítója)

Ha már szakítunk a politikai korrektség mocsarával, akkor beszélgessünk egy kicsit a leszarom-beleszarok attitűd kiteljesedéséről, 2017. Március 6.-án.

Elismerés

Csak egy intelligens ember képes arra, hogy megfogadjon/átgondoljon/befogadjon tanácsokat és észrevételeket, amelyeket olyantól kap, akivel nem egy csapatban játszik.

Nehogy ne fényezzem magam, ez igazán nem vallana rám. Eddig egyszer vettem részt a Nagykovácsi Civil Fórum rendezvényén. Írtam is róla, egy részletes beszámolót, amelyben ötleteket, tanácsokat, javaslatokat tettem arra vonatkozólag is, hogyan lehetne javítani a fórum szerkezetén és menetén. Ezek teljesen jószándékú, minden éles kritikától mentes ötletek voltak, és kizárólag a fórum szervezetebb, precízebb, feszesebb gyakorlati levezetésére vonatkoztak, megspékelve a terjesztés, és a dokumentálás fontosságának hangsúlyozásával. Ott elolvashatóak. Egészen meglepett, hogy láthatóan mindegyik ötlet fogadókészségre lelt. Semmi érdekem nem fűződött hozzá, sőt: ha őszinte akarok lenni, bizonyos szempontból pl. önmagam ellen is dolgoztam ezzel. 

Vehemens, ám hely- és az építéstörténeti múlt ismeretének szempontjából gyengén összerakott, valamint  kommunikációban rosszul teljesítő ellenfeleket könnyebb kettéröhögni. Minek segíteném az ellenérdekelt felet?

Én azonban minden hasznos civil kezdeményezés elkötelezett híve vagyok, szolgálja az az állatmentést, környezetvédelmet, vagy a közéleti transzparencia kiterjesztését,...még akkor is, ha esetleg bizonyos véleményekben vagy éppen semmiben sem tudok egyetérteni az adott civil közösséggel. Az igaz liberális lélek átka ez. Ügynöközni, hazaárulózni, tolvajozni, orbánozni, gyurcsányozni... tehát párthűen és ideológiai lövészárkokból zsigerből köpködni a túloldalon állókat, még akkor is, ha valamiben igazuk van és jól döntöttek, ahogy a magyar politikai életben szokás, sokkal egyszerűbb és könyebb lenne Nagykovácsiban is. Sajnos, nem az én műfajom.

E körülményes bevezetőt csak azért dobtam ide, hogy Gratuláljak Horgas Péternek, a Nagykovácsi Civil Fórum alapítójának, szervezőjének és fő-finanszírozójának. Ez utóbbiért külön, őszinte elismerésem. Pontosan tudom, mit jelent ez, és láttam mások esetében, milyen pusztító hatással lehet, ha valaki mindenét beáldozza a közéletért, itt, Nagykovácsiban. A pénz, az egyik vízválasztó. Lelkesedni könnyű, anyagi áldozatot vállalni már nehéz.

A március 6.-i fórum találkozó levezénylése sokkal összeszedettebb, irányítottabb és célzottabb lett, mint a múltkori, amiről a beszámolót készítettem. Felvették videóra is: újabb jó pont. Igéretük szerint, szinte rögtön felrakták a youtube-ra: ahogy mondtam, már első alkalommal is ezzel kellett volna kezdeni. Örülök, hogy segíthettem, ó, igazán nincs mit, mi, nagykovácsiak tartsunk össze.

Én nem adok közvetlen linket a videóhoz. Ha őket nem érdekli, hogy terjesszék és terjeszthessék, engem sem érdekel. Aki akarja, megkeresi, megnézi.

Azon ugyanis derültem kissé, hogy nem listázott/nem nyilvános, tehát nem bárki számára kereshetően, elérhetően és megoszthatóan rakták fel a videomegosztó oldalra. Ám eléggé facebook központú társaságról van szó, és végül is egyszerre felnyomták több oldalra/csoportba is, így az semmiképpen nem állítható, hogy nem terjed(t) a felvétel. Nyilvánosan gyorsabban és látványosabban terjedt volna, szélesebb közönség előtt: ez a youtube célja. Ezt nem kihasználni: tékozlása az lehetőségeknek. Én -nem facebook tagként- egy facebook oldalon találtam meg a videót: csak akkor vettem észre, hogy nem nyilvános, amikor be akartam ágyazni a blogba, hogy írjak pár sort az események margójára, és figyelmeztetést kaptam a youtube rendszertől a megosztás korlátjára. Ejnye.

Beismerés

Láttam a fórumra meghívó plakátokat a faluban. Többet is. De azt nem láttam, hogy bárki letépkedte volna őket, ahogy az többször is elhangzik a civil fórumon. Talán szerencsém volt. Ezt lefotóztam. Sok mindent lefotózok. Ki tudja, mikor kell. Most.

img_3177.jpg

Elmehettem volna az összejövetelre. Nem rajongtam a gondolatért: a frusztrált műsort már láttam. Tömény dózis. De, hogy ne veszítsek semmit a beképzeltségemből, én a Településképi Arculati Kézikönyvről mindent tudok. Mindent elolvastam már róla, ahogy elérhetővé vált. Senki nem tudna nekem ebben a témában újat mondani. Ami nyilvánosságot kapott, arról én tudok, mert engem ez a téma érdekel. Ahhoz hozzátenni nincs mit. A sátor ügye nem érdekelt, de arról is mindent hallottam múltkor.

De most már bánom, hogy nem vettem részt a fórumon. 

Legelsősorban azért, mert akkor lenne egy saját videóm róla, és nem kéne másokkal foglalkoznom. Már megvágtam és feltoltam volna a netre. Másodszor mert ilyesmit élőben látni, mindig kivételesen szórakoztató és kijózanító. Ez van. Erről lemaradtam. "Az élet nem habostorta. Csapásokat adunk, és csapásokat kapunk." A képviselők kivonultak: valami ilyesmire számítottam. Nem pont erre, nem pont így. Ez is meglepett. Azt hittem, a virtuális térben tartott Vadászidény,  a civil kerekasztal botránya, vagy éppen a múltkori civil fórum elszabadultsága után, a képviselők még az eddiginél is látványosabban fogják negligálni a picinke csoportot és a civil fórumot, és el se mennek, még akkor se, ha hívják őket. Ezt érzelmi szempontból: megértem. Nekem se lenne kedvem a helyükben ott ülni, ilyen előzményekkel. De én civil vagyok. Ők meg képviselők. Nekik ez a feladatuk. És elmentek a civil fórumra. Hoppá. Aztán jött a kopp.

Felismerés

A kérdés adott: ha a képviselők tudták, márpedig egyértelműen tudták, hogy Szemesy Barbara és Györgyi Zoltán tájékoztatója után felállnak és kivonulnak...

akkor miért mentek oda?

Nem vagyok se az ügyvédje, se a barátja, se a szeretője, se rokona, hogy védjem, de Györgyi Zoltánt még megértem. Könyörgöm: bizonyos szempontból szinte részletesebb tájékoztatást adott múltkor a tornasátor ügyéről, mint az Alpogármester Asszony, akié szintén maximálisan korrekt volt. Ott voltam, pontosan tudom, hogy így történt. A  főépítész a Településképi Arculati Kézikönyv ügyének akkori állását is részletesen ismertette. Azóta felkerült az összes link és a felhívás a Nagykovácsi honlapra. (nálam jóval előbb megtalálható volt az alaplink, amiben benne van az összes, köszi, igen, polírozom magam, már ragyogok, mint Orbán Viktor mosolya, amikor a Mester a fotelban ülve nézi a tv-ben, ahogy a Feri meg Laci ekézi egymást) Mégis mit vártak a Főépítésztől, ismét? Hányszor mondja el ugyanazt? Ott vannak a linkek, ott van minden tudnivaló, tessék, lehet nyüzsögni, annak, aki akar. Ő lesz a fix pofozózsák a civil fórumon? Persze, hogy unja. Talán még Fegyveres Fiskál Gábor, külsős alpolgármestert is megértem. Állandóan lapátolják a hátára a szart a picinkék a facebookon, vagy amikor nincs is jelen, mint múltkor. Minek asszisztáljon ahhoz, hogy mások rajta keresztül építgessék, fényezzék a személyes civil/politikai ambícióikat? Nincs benne a munkaköri leírásában, hogy létra legyen. Mindketten lelépnek a fórumról. Rendben van, mondjuk rábólintok.

Képviselő Urak és Hölgyek. A gond, Önökkel van. Én azt elfogadom, hogy Önök esetleg korainak, elhamarkodottnak tartották az összejövetelt a választott témában, és eleve kijelölték az Április 20.-i önkormányzati rendezésű fórumot, ahol meghallgatják a mélyen tisztelt lakosságot. Ez egy teljesen elfogadható indok. Ürügynek is kiváló akár.

De azért nem kéne ilyen látványosan megalázni ezeket az embereket, Hölgyeim és Uraim.

Magyarország polgárai ők is. Ja, idegesítőek, kellemetlenkednek, akadékoskodnak, hadoválnak olykor össze vissza, elemi információkat sem tudnak összeilleszteni, és  A legjobb érv a demokrácia ellen egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval, uff, ezt már ismerjük, 27 éve ebben él a magyar. De akkor is választópolgárok, Nagykovácsi lakosai, adófizetők, aktív közösségi emberek. Befogadják az öreg, sánta, kidobott kutyákat, szedik a szemetet, fákat ültetnek. Talán valami egészen minimális, a képviselői eskühöz illő tisztelet megilletné őket. Nem kell sok, és elég lesz a látszat is: a mosoly mögött lehet hangtalanul fogat csikorgatni. Talán lettek volna kérdéseik, személyre szólóan is, a megjelölt témák kapcsán, Önökhöz. Ha nem bírják az önként vállalt megbízatással járó stresszt, vagy lelkiismeretükkel összeegyeztethetetlen konfliktusba kerülnek, lépjenek vissza és engedjék át a helyüket másnak, másoknak.  2008-ban is megtörtént, 2013-ban is megtörtént ilyen, Nagykovácsiban. De végül Önök megjelentek ott: nem bírták volna ki, hogy  maradnak egy fél órát? Minek ez a mézesmadzag-patyomkin kommunikáció? Vittek ajándékot, meg nem is, mint a mesében? Odamentek, ott voltak, de mégsem voltak ott, mire az ellenség észbekapott, elfutottak?  Ráadásul -nagyon helyesen- Ön is a sarkára állt végre múltkor, Polgármester Asszony: nem kéne lerombolni az illúziókat. Azért annak örülök, hogy nem trombitaszóra pattantak fel. Újabb javaslat: a legközelebbi kicsörtetésnél, azt javaslom, Hangosan, Jól Hallhatóan és Kedvesen Köszönjenek el az egybegyűltektől. Ha már. Mert ez lemaradt.

Röhej: egyedül egy civil, Nem Adom Ki a Nevét Mert a Múltkori Civil Fórum Beszámolóból Is Inkább Kiszedtem Pedig Akkor Is Ott Volt úr, köszönt el viszonylag elfogadható módon. Senki más.

Bencsik Mónika, a zajos-habos konfliktusokkal terhelt háborús övezetének kellős közepén sem tett soha, egyetlen egyszer sem ilyesmit a civilekkel, pedig ő aztán külön facebook csoportot érdemelne, annyit tudna mesélni a zord időkről. Ha elment közéjük, válaszolt. Ha úgy érezte, akkor beszólt, szurkált, odamondott, visszavágott a civileknek: elvitathatatlan joga volt. Senki sem várta és várhatta el tőle, hogy némán tűrjön.

Igaz, mondjuk ő vérprofi volt, 12 évig húzta az igát. Talán nem véletlenül.

Segítek. Önök mondhatták volna a következőt, Szemesy Barbara és Györgyi Zoltán tájékoztatója után:

Ha esetleg lenne konkrét kérdésük a képviselőkhöz, kérjük tegyék fel most, mert hamarosan kezdődik egy akciófilm a HBO-n, és azt szeretnénk megnézni, együtt, mi képviselők, közösen, sör-virsli versennyel egybekötve a Polgármester Asszony otthonában. De ami ebbe az időkeretbe nem fér bele, azokra a  kérdésekrre is válaszolunk, írásban, ha azt elküldik az e-mail címünkre. (ahogy ez utóbbit FFG el is mondta mellesleg, a személyes fogadóórákra vonatkozóan, ezt aláírom, ez rendben volt)

Ennyi bőven elég lett volna aznap este.

Bőven.

30 perc.

És akkor szó nem érheti a ház elejét. A hátulját sem.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr5212322949

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.