A mottó visszatért, mert a politikai kampányok világa sem változik: kíméletlen, kegyetlen versengés a győzelemért. 2014-ben, Nagykovácsiban, ez a közéleti versengés 24 év után érte el a mélypontot.

Mottó 1.

Mottó 2.

Mottó 3.

1. 2010-2014.

Nagykovácsiban, a 2014-es önkormányzati választások kampánya 2010-ben kezdődött, de természetesen az utolsó egy éve volt a legdurvább.

2010-ben, pontosan azon a napon dördült el a kampány-startpisztoly, amikor harmadszor is kihirdették Bencsik Mónikát győztesnek. Attól a perctől kezdve, négy éven át, a faluban szakadatlan választási kampány zajlott...és 2014-re az is kiderült, kik lesznek azok a konkrét személyek, akik harcba szállnak majd Bencsikkel. Ennek a négy évnek a történéseit az állandó, és magas hőfokon izzó személyes és politikai konfliktusok jellemezték, amelynek középpontjában maga a polgármester állt. 

Mire a 2014-es esztendő beköszöntött, kiásták az árkokat minden fronton. A Pancser-puccs tüze  leperzselte a polgármestert, a testületet és a hivatalt is, (by Bencsik Mónika) , régi barátságokat, szövetségeket tett semmivé, a Fidesz-jelölt színrelépése miatt pedig- ami 24 évnyi status quot számolt fel a faluban- a konfliktusok új terepre is áthúzódtak.

Új terepen győzni: ez új és más módszereket igényel. A pártpolitika felhúzta az öklére a jól bevált Negatív-boxert, és ütött.(Halottakról vagy igazat, vagy semmit, és mivel mások már mindent leírtak róla, én ezzel a szóösszetétellel állítottam emléket a... hagyatékának. Tegnap még Finkelstein-boxernek írtam, ami pontosabb, de aztán rájöttem, hogy a legkevésbé sem akarok emléket állítani az úrnak, és átjavítottam)

2. Hánytató és mézesmadzag

A manipuláció elemi iskolájának első osztályában tanítják: a szimpla hazugság könnyen leleplezhető, de az igazsággal kevert hazudozás mindig nyerő kombináció. Egyetlen szórólap szövegének az elemzése is megvilágítja a politikai kampányok lényegét, amelyek ilyen, az agymosásra, hazudozásra, ferdítésre, csúsztatásokra, és az igazsággal való összemaszatolására épülnek. Még a legnagyobb hazugság is átcsusszanhat a szűrőn, ha igazsággal keverik. Ősi módszer. A legveszélyesebb és legalattomosabb...és a legjobb, ha győzni akarsz.

zord indafoto

Jó ha tudod: ha neked bárhol, bármikor, a politikai karriered építéséhez Dr. Lovas András támogatására és segítségére van szükséged, akkor valahol, valamit nagyon elrontottál. 

1. A lelkes fiatalember, egyenesen a Nemzeti Választási Bizottságból, akit a döglött ló sarkantyúzása kapcsán valószínűleg (hozzászólásaik színezete alapján) az összes baloldali/liberális/ellenzéki média aktív fogyasztója és kommentelője név szerint ismer és gyűlöl, a magyar helyhatósági-politikatörténet egyik legnagyobb, legbotrányosabb, gyalázatos kísérőjelenségekkel tarkított és ugyanakkor legröhejesebb bukását hozta össze a 2010-es önkormányzati választásokon, Pilisvörösváron, polgármester-jelöltként.  

Hírhedt és elhíresült mondása, -ami nálam  a személyes logója is - amikor nagykovácsi lakosként, a helyiek kérdéseire reagálva, a választási kampányban közölte a vörösváriakkal, hogy "Ha majd megválasztanak, akkor ideköltözöm." Az elmúlt egymillió évben nem akadt még ember, aki a vörösváriakat ennyire megalázta és vérig sértette volna (érdemes elolvasni a polgároknak a  fidesz-kampányra adott reakcióit). A jó vörösváriaknak eldurrant az agya, mint a túlfújt lufi,  így aztán Gulyás Dénes pártfogoltját úgy rúgták ki, mint brazil gyerekek a rongylabdát a favelákban. Ha nem olvastad el a linken található posztot, akkor segítek: a 2010-es választásokon Pilisvörösváron még a város egykori (2002) SZDSZ-es polgármestere/ majd függetlenként induló jelöltje is megelőzte Lovast. Tekintve, hogy az SZDSZ nevű országhátramozdító mozgalom akkoriban, tehát 2010-ben, már gyakorlatilag egy halott, levitézlett és megvetett párt volt, annak minden káderével együtt, ez igen szép teljesítménynek bizonyult a helyi fideszesektől, miközben egyébként az egész országban taroltak. Ráadásul, a csúnya bukás után négy évvel (2014), Gromon István független lokálpatrióta ismét Pilisvörösvár polgármestere lett egy újabb, de már egy helyi fideszes jelölttel szemben: Dr. Lovas tehát tartósan gallyra vágta a narancsfiúkat a nyakas sváboknál, akik kissé nehezen felejtenek.

Ez az ember volt 2014-ben, aki arra bíztatta a választókat, hogy szavazzanak Kiszelné Mohos Katalinra. Bencsik Mónika bizonyos szempontból nagyon örülhetett ennek, KMK talán már kevésbé.

Az, hogy éppen Lovas András beszél "az emberi hangról",  mindezt a pilisvörösvári botrányai után, amelyről Gromon István és a helyi lokálpatrióták is könyvet tudnának írni, és "a bizalom helyreállításáról," miközben Bencsik saját maga cipelte be őket a buliba és tartotta a felszínen a helyi Fideszt, hogy aztán ők tegyék lapátra a pixisből kiesett Polgármester Asszonyt, akár egy hánytató receptje is lehetne.

Mindenesetre "a kormányzatért rajongó" és annak "poroszos stílusát kedvelő" Bencsik Mónika a saját bőrén tapasztalhatta meg, milyen az, amikor a poroszos pártpolitika hadigépezete bedarálja az ellenfelet: kimagasló életérzés lehetett számára látni és átélni, hogy éppen ez a (egykoron az ő képviselő testületi-csapatába tartozó, és így általa is pártfogolt), politikai-etikai értelemben többszörösen büntetett előéletű, és a márgás nagykovácsi agyagig lejáratódott kedves mosolyú fiatalember tekeri a helyi fidesz-inkvizíció spanyolcsizmájának fogantyúit.

Minden adott volt egy hiteles, őszinte, emelkedett, tiszta hangú, pozitív kampányhoz. Ja, nem.

Azt a finom jelzést a szórólap szövegében, ami ekkoriban állandó panelje volt a kampánybeszédeknek, miszerint Nagykovácsinak az országgal kell /kéne együtt fejlődnie és együttműködésre kell/kéne képesnek lennie, minden szavazó könnyen dekódolta. Lóvét akarsz a településnek, pajti? Akkor a fideszre szavazol. A magyar tanulékony és ért a szóból: ősi reflex ez, már a deres és a gumibot is jó nevelő eszköz volt. Nagykovácsi mindenestre tudta mit kell tennie, és megválasztották Kiszelnét polgármesternek. Annyi pozitívumot mindenképpen megemlíthetek, hogy a fiúk, az ígéretek és a beetetések egy részében, tartották a szavukat, és ez igen ritka náluk: dől a lé, még a vis maior pályázatokon is folyamatosan nyer a falu. Nagy árat fizetsz  a pátpolitika beengedéséért, de ezt az árat megfizeted, ha azt akarod, hogy az elődök által  felvirágoztatott, szép, gondozott, és prosperálő település továbbra is fejlődjön. Világos útmutatás a jövőre nézve, mert nincs már messze 2019. Ez ügyben nekem is köszönetet kell mondanom azoknak, akik bölcs előrelátással KMK-t juttaták be a polgármesteri székbe. Ők látták az igazságot és helyes utat, én... szintén. Csak ettől én még nem szavaztam a pártpolitika becsatornázására.

"...Ne áltassa magát senki: Kiszelné Mohos Katalin az egyetelen helyes és pragmatikus választás. Nem azt mondtam, hogy feltétlenül a jó választás,- bár  ő maga maximális szimpátiámat bírja- hanem hogy a helyes és pragmatikus választás. Ha a felálló testület vezetője a FIDESZ támogatottja és a képviselőtestületben a csapatában induló jelöltek kerülnek döntő túlsúlyba, akkor a a falu megvásárolta a kormányzat jóindulatát…pontosan úgy, ahogyan azt az elmúlt hetekben a Fidesz prominens szereplői félreérthetetlenül a tudomására hozták a választóknak, Jó tett helyébe, jót várj.

Mi szól ellene? Először is az, az, hogy a győzelme esetén egyszer és mindenkorra beágyazódik az országos politika a faluba, amire eddig ilyen módon és  ilyen méretben nem volt példa, még akkor sem, amikor 2010-ben az azóta ejtett, de akkor még kedvenc és (rém)független Bencsik Mónika mögött,  felsorakozott a FIDESZ-KDNP kivezényelt elitalakulata..."

(hozzászólásom a nagykovacsi.neten, a 2014-es önkormányzati választások előtt)

Így történt. A falu a helyes és pragmatikus megoldást választotta. A pártpolitikai bilincs szorít ugyan, de legalább ragyogóan fényes. 2019-re még a Napot is túlragyogja.

zord indafoto

2. A szórólap belső oldalainak szövegezése sem marad le a borítóétól. Már több ízben is említettem, hogy Bencsik Mónika zseniális politikai és emberi érzékkel állította maga mellé a falu összes meghatározó, nagy területet lefedő szereplőjét, magánszemélyektől az egyesületekig, véleményvezérektől a legfontosabb civil szervezetekig, szürke eminenciásoktól az egyházakig, és ezzel gyakorlatilag elszívta a levegőt riválisai elől, akik sehol sem találtak komoly tömegbázist vagy támogatót a győzelemhez: 12 évi regnálásának ez a jól felépített és állandóan karban tartott kapcsolat volt az egyik kulcsa. A helyi Fidesz-inkvizíciónak az az állítása, hogy

• "megszűnt az érdemi párbeszéd a faluvezetés és a civil szervezetek között" 
• "a polgármester az alulról jövő kezdeményezéseket évek óta nem támogatja, hanem inkább elutasítja az együttműködést"

nettó csúsztatás, bruttó hazudozás. A mindig szelíd hangú, de egyértelműen Bencsik Mónikát támogató Linum Alapítvány, egy nyílt levélben szedte ízekre ezt az általuk "költői túlzásnak" nevezett szimpla átverést.

Várkonyi Zsolt képviselő, akiről az előző fejezetben külön is szó volt, Bencsik csapatának tagja, és nem mellesleg a Zsíroshegyi Kilátások Egyesület egyik alapítója, Szabadi Edit Liszt-díjas, Érdemes Művész magántáncos és Kutni Róbert táncművész, Lorenz Dávid a Nagykovácsi Zenei Alapítvány egyik alapítója és természetesen maga Szomolányi Attila, a Linum Alapítvány elnöke sorolja fel tételesen és hosszan, mennyire hibátlan, teljes és  Bencsik személyes garanciájával és támogatásával működtek az elmúlt évek során, és működnek jelenleg is, a legkisebb zavar nélkül, pontosan ugyanúgy, ahogyan, a szórólap állításával szemben, az általuk felterjesztett alulról jövő kérések, kezdeményezések is mindig értő fülekre, meghallgatásra és támogatásra találtak a polgármesternél. (hospice csoprt, méltóság mezeje, nagykovácsi önkéntes segítők) 

A Negatív-boxer mögül szemlélve a világot, erre még lehetne azt mondani, hogy ezek a civilek nyilván azért védik, mert Bencsik zsebében vannak. Ilyenkor hasznos elővenni a hivatalos dokumentumokat, jegyzőkönyveket és határozatokat 2002-és 2014 között, a civileknek nyújtott támogatások táblázataival. Azt fogod látni, hogy a civil szervezeteknek, sportegyesületeknek, rendezvényeknek nyújtott támogatások kimagaslóan magasak voltak minden évben, sőt, nem egy alkalommal, az önkormányzat támogatása mentette meg a szétcsúszástól az adott közösségi megmozdulást, vagy tartotta a felszínen az adott alapítványt/egyesületet, függetlenül attól, hogy egyes esetekben annak működése/ késve beadott pénzügyi beszámolója vagy a szervezeti felépítésében fellépő zavarok miatt, a támogatás az adott pillanatban inkább pénzpocsékolásnak tűnt. A Nagykovácsi Önkormányzat 2010 és 2014 között kövér 61 millió forint támogatást nyújtott a helyi civil szervezetekenek illetve programjaiknak. E nélkül nem lenne Nagykovácsi Búcsú, nem lett volna Mesekönyv Fesztivál, és nem lett volna 25 másik kulturális-sport-zenei-művészeti-környzetvédelmi-egészségügyi program/tábor/rendezvény sem.

A civileknek nyújtott támogatások összegéről, mértékéről és indokolhatóságáról mindig voltak viták, olykor nyílt levelekben egymásnak eresztett álláspontok, de soha, egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy bárki-bármiféle módon kétségbe vonta, vagy vonhatta volna az önkormányzatnak a segítőkészségét ezen a téren...ami egyébként egyáltalán nem tartozott a törvényi kötelezettségei közé. Akár a vállát is rángathatta volna: a kötelező feladatellátások sorába nem tartozik bele, hogy az önkormányzat anyagi erőforrásokat biztosítson egy kulturális fesztiválhoz, hagyományteremtő szándékú közösségi kezdeményezéshez, vagy éppen a helyi futballpálya, öltöző rendbehozatalához: de megtette, és ezekre tucatnyi példát találni 2002-2014 között. Voltak Bencsiknek felesleges és romboló hatású konfliktusvállalásai a helyi civilekkel (pl. Virágos park körüli jogi nyilatkozatbekérő-sírásig fajuló cirkusz, az állandó iszapbirkozás a  futballegyesülettel,  vagy kardozás a nagykovacsi.nettel), de a szórólapon megfogalmazott elnagyolt állításon csak röhögni lehet. Esetleg sírni.

3. "Az egyszemélyes döntéseknek és diktátumoknak sajnos megvan az eredménye...a megfélemlített és elkeseredett emberek."Nagyon jó mondat: mindenképpen meg kellett volna beszélni ezt a Földrajzinév Bizottság azonnal kirúgott tagjaival is korábban, és az azóta dermedt-kocsonya kussban lapító többi állami cégvezetővel vagy gazdasági értelemben kitartott cégvezetővel, alkalmazottal. közszolgával és köztisztviselővel vagy hovatovább egyszerű polgárral is, hogy ők is tudjanak a kormányzati humánpolitika új, 2014-es irányvonaláról. Az ember akár azt gondolhatná, hogy a szövegíró a kézivezérelt Fidesz alapszintű közéleti működéséről értekezik, de ha a viccet félretesszük, akkor arra az ijesztő következtetésre jutunk, hogy a helyi fidesz pártpolitikusai aggóni kezdtek a megfélemlített, elkeseredett nagykovácsi közszolgákért és köztisztviselőkért...2014-ben.

Az egyetlen ami nem egészen világos számomra, hogy ezek az emberek miért nem hallatták a hangjukat az ezt megelőző 13 évben, de minimum pl. 2010-ben, amikor már, a pártpolitizálás árnyékában, ők maguk is leplezetlenül  ott sunnyogtak Bencsik Mónika körül. A hivatalban zajló konfliktusok, így pl. az intézményvezetőkkel, a jegyzőkkel történő összezördülések ugyanis nem 2014-ben kezdődtek, de nem is 2012-ban, ha megengedő vagyok a Pancser-puccs startjának datálását illetően. A Pártnak, ezt a szórólapon sugallt krokodilkönnyes hirtelen megvilágosodása inkább viszolyogtató, mint szórakoztató. Ezzel a mélyen szolidáris, emberbarát érzülettel szerintem csak azokat tudták a kampány idején megtéveszteni, akiknek amúgy is mindegy volt, milyen maszlaggal tömik őket. Engem mindenestere a magyar filmművészet ikonikus, és e blogban is már sokszor idézeett alkotására, a Tanúnak arra a jelenetére emlékeztet, amikor Pelikán József gátőrt felkészítik a  barátja elleni koncepciós perre. "A figura lényege: egy nÁív rácsodálkozás. Ennek a naív rácsodálkozásnak eklatáns példája ma, a kormányzat és Simicska viszonya: a fiúk éppen azzal próbálkoznak, minden létező módszert bevetve, hogy kitöröljék az emlkékezetből masszív ∼30 év szoros emberi/politikai/gazadasági szövetségét, ami őket és egykori harcostársukat összekötötte. Ha  pusztán a fidesz kommunikációjára hagyatkozva próbáljuk megítélni a helyzetet, azt feltételezheznénk, hogy Lajos bácsi hirtelen, váratlanul, szinte a semmiből, egy Ge-Ci osztályú galaxisból csöppent ide. A fenti szórólap is a negatív lejárató kampányok ritmusa szerint készült, amelyekben az egyik állandó vezérmotívum: csinálj úgy, mintha soha-semmiről nem tudtál volna. 

4. Az önkormányzatban és a hivatalban elhatalmasodott emberi és politikai konfliktusok középpontjában Bencsik Mónika állt: ez egy tény. Hazudik, aki mást állít. Olykor -sokszor- önmaga kreálta ezeket a konfrontatív helyzeteket, másik részben részben őt találták meg ezzel: nekem egészen konkrét, pontokba szedett listám van ezekről, amit egy kattintással bemásolhatnék ide, de ezek majd a blog politikatörténeti posztjainak egyéb fejezeti közé tartoznak. Az viszont szintén tény, hogy a " 30-nál is több képviselő elhasználódását" Bencsikre kenni ismét szimpla ferdítés, csúsztatás és hazudozás: hogy mikor melyik, azt az egyes képviselők távozásának indoka szerint módosítja.

• 2008-ban 3 képviselő azért mondott le, mert nem értett egyet a CBA-Príma beruházással/telekeladással...amiről korábban az önkormányzat közösen döntött, hogy előteremtsék az önrészt pl, a Kispatak óvóda beruházáshoz. Magyarán, nem értettek egyet a képviselő-testület többségének akaratával. Elárulok egy titkot: a testületben Bencsiknek is csak egy szavazata van. Technikai értelemben a polgármester a testület alkalmazottja: azt hajtja végre, arra hatalmazzák fel, amiről a többség dönt. A valóságban természetesen a polgármester a hajtóerő, ő a motor, ő a cement, ő a kovász, de ez nem a Fidesz-párt, fiúk. Itt közös döntések vannak. Szavazás. Többség. Tudod miről beszélek, ez az izé, na, ami annyira sérülékeny mostanában az országban, segícccsé má'...megvan, Demokrácia, tudtam, hogy az eszembe jut.
• A legfontosabb tényező: A szavazók nem választottak meg mindenkit újra. A szavazók döntéséről is Bencsik tehet? Mert őt újraválasztották, de nem minden korábbi csapatjátékosával voltak ugyanennyire elégedettek. 
• Volt képviselő, akinek nem jött be a buli. Túl sok idő, túl sok pepecs, túl sok felesleges macera, kevés lóvé, és hülye himpellér kommentelők, névtelen senkik inzultálják őket. Nem kellett nekik a műsor. Harag nélkül távoztak, nem indultak újra. Bencsik sajnálta, elmondta, leírta.
• Volt olyan, mint a szórólap arca, aki távlati terveket szőtt, és elment Pilisvörösvárra, hogy ország-világ előtt lejárassa magát, de annyira, hogy azóta is ezen röhögnek faluszerte.
• 2004-ben kettészakadt a testület. Nem először, nem utoljára. Kelemen Zsolt, Szép Henriette, Mészáros Róbert, Dr. Újvári Zsolt, Kósa Sándor, Csige István...akár a később Bencsikhez visszatérő Honti Zoltánt is idevehetem, aki 2006-ban otthagyta őt, és beállt a konkurencia csapatába: a az ő "elhasználódásukról" is Bencsik tehet? A felsorolt személyek politikai ellenfelek voltak, számtalan testületi döntéshozatalban, vitában, konfliktusban összeütközésbe kerültek Bencsikkel, a szavazók pedig megbüntették őket, mert így látták helyesnek és jónak. Ismétlem: a szavazók döntése.
• Idős emberek. Egészségi állapot, teherbírás. Nem indultak újra. Erről is Bencsik tehet?
• Haláleset. Remélem, ehhez nem kell külön magyarázatot fűznöm.

Bencsik Mónika alól három teljes testület kopott ki. Leamortizálta őket. Eddig nagyjából 20-szor leírtam ezt a blogon. Sem tudásban és/vagy sem akaratban, sem munkabírásban sem odaadásban, sem a választók bizalmi indexében, sem kitartásban, sem elismertségben, sem harcos kiállásban nem tudta mindegyikük hozni azt a szintet, mint Bencsik, vagy ő maga szorította ki őket a placcról, ha ellenfelek voltak. De csak 2010 és 2014 között állt ez össze olyan viharfelhővé, ami a narancsvitézek által felvázolt képet igazolhatná. Az pedig összesen hét (7) ember. Hét. (Dékány, Reindl, Dér, Diószeghy, Kósa, Balogh, Bánóczi.) A korábbi testületek, a masszívnak tekinthető túlélőket leszámítva, a többségében nem azért koptak ki alóla, mert nem tudtak együtt dolgozni vele, hanem, mert elvesztették a szavazók bizalmát, miközben Bencsik megőrizte azt.

5. A  "hivatali dolgozók elvándorlása, cserélődése," és az ezzel összefüggő a belső konfliktusok, amelyek kiteregetésre kerültek pl. a Pancser-puccs vagy az ezzel összefüggő  bírósági eljárás kapcsán, ugyanabba  a fiókba tartozik, mint a jegyzők ügye, vagy a volt polgármester kommunikációs tatárjárása: Kiszelné Mohos Katalin lett a polgármester. Bencsik Mónika alulmaradt: ahogyan van bűn, és van bűnhődés, ugyanúgy van politikai hiba és van vereség. Nem lehet mindig harcban, háborúban állni, és nem lehet a napi politikai feszültséget akarva-akaratlanul becsatornázni  a hivatal rutinszerű, napi ügymenetébe, mert ez megmérgezi a légkört és visszaüt. A szórólapnak ebben az állításban van igazságmorzsa. Igazságzsömle.

6 Természetesen ezen a szórólapon is sulykolták a választókba a Finkelstein-gyomrozás helyi lényegét: "Olyan polgármestert akarunk, aki rendezett családi életével példát mutat az egész közösség számára."  Ezt a sunyi, rosszindulatra építő, Bencsiknek címzett lejárató, áttételesen mocskolódó, de egyébekben értelmezhetetlenül ostoba kampányszöveget már szétszedtem.

7. A célzottan, kifejezetten Bencsikről szóló megállapítások további részében kétségtelenül néhány újabb komoly igazságpatront tartalmazó kijelentés és jogos kritika ismét fellelhető, és ezekbe belekötni szintén nem nagyon lehet: volt oka annak, hogy végül Bencsik megbukott. Valóban előfordult, és regnálásának utolsó négy évében egyre sűrűbben, hogy hevesen túlreagálta az őt/önkormányzatot kritikákat és a vélt/valós politikai támadásokat, de mondjuk, attól, hogy éppen ennek a fideszes garnitúrának a helyi pribékjei szónokolnak egymás méltóságának tiszteletben tartásáról, szerintem még a legbéketűrőbb ember zsebében is kinyílik az anyahajó. Bárki mástól a jogos kritika könnyebben elfogadható és tolerálható lenne. 2010 óta a nap 24 órájában más se ömlik a még maradék, elszigetelt, fojtogatott, független (nevezheted a kormányzattal szemben ellenségesnek is, nekem ez is belefér, hiszen ebben a jelzőben is van igazság) hírportálokról, újságokból, tv műsorokból, hogy a rezsim mennyire tartja tiszteletben mások méltóságát, állampolgári és emberi jogait, magánéletét.  Semennyire, ha ki meri nyitni a pofáját az illető. M1 Közferdítési televízió, Simicska kiszorításának módszertana, Vona Gábor buzi, Soros megölte volna az anyját. Méltóság, az. Úgy hallom a hírekből, hogy a média teljes bedarálása után, most kezdődik a konkrét újságírók levadászása. Már alig várom, úgyis kevés a feszkó e kies honban. Persze, gondolom, az újságírók a méltóságuk tiszteletben tartásának figyelembe vétele mellett lesznek levadászva. Ahogy Bencsik. Az ő emberi méltósága azért annyira nem hatotta meg őket a kampány idején, mint látható...és ahogy majd látható.

8. A szórólap utolsó oldalán Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő meleg szívű ajánlása. Többnyire pénzről van benne szó. Mondom, pénzről. Sok pénzről. Ami jött eddig és ami még jöhet. Ha Nagykovácsi tudja mi a dolga. Nagykovácsi tudta. Tagadhatatlanul jól felépített szórólap. A csúsztatással/ferdítéssel/hazudozással és némi figyelmeztető, fenyegető éllel  masszív lejáratássá dagasztja a tagadhatatlan tényeket, végül jön a szelídhangú, édes mézesmadzag. Olyan mint az Igazság Tésztájából sütött palacsinta, amibe szart raktak tölteléknek. A tészta kívülről korrekt, de a beltartalom miatt az étel ehetetlen, és még ételként is értelmezhetetlen.

3. Full contact

Tudod mit csinál Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere kövér 34 hónapja, azaz 2014 októbere óta? Tudod mivel tölti közéleti tevékenységének minden percét? Tudod min dolgozik megfeszített erővel? Nem, tévedsz, köze nincsen ennek a tisztségéhez kapcsolódó kötelező feladatellátásnak. Az a munkája, az a tevékenységének pusztán a felszíne.

Tudod miért igyekszik minden pillanatban a legjobb, legkedvesebb, legemberibb arcát mutatni minden konfliktus, minden probléma megoldásakor a választók, vagy éppen a kritikusai felé? Nem, tévedsz, nem az emberi habitusa miatt, és nem az óvónő lelkéből fakadó alapvető viselkedési mintázat miatt. 

Tudod miért? Tudod mi a célja?

Azon dolgozik, hogy feledtesse, jóvátegye, elhomályosítsa a politikai, közéleti tevékenységének legnagyobb, legelkeserítőbb, leggyalázatosabb, legprimitívebb, legostobább baklövését. Vért izzadva küszködik azért, hogy a kampány a múlt ködébe merüljön, hogy feledtesse azt a bizonyos fingot, és sikerüljön magáról másodszor is kialakítania az első benyomást.

Ezzel elkésett. Akkor kellett volna gondolkozni.

Forrás: kiszelkati.blog

De erről majd legközelebb. Részletesen. Hosszabban. Mert ez már érinteni fogja a fasisztázó, demokrata helyi főcivilt, és a mentorait is.