Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Komment 2011-ből, a nagykovacsi.net-en, a falu gazdagságáról

Kísér(t)őposzt 3.

2017. november 23. - zord íjász

Nagykovácsi vagyoni helyzete -gazdagsága vagy szegénysége- örök téma a faluban. Hat évvel ezelőtt is szóba került.

Ez a poszt a Nagykovácsi, a gazdag című posztnak a kisérője, annak szerves része, csak nem terheltem meg vele a szöveget. Egy komment, amit a nagykovacsi.net Civil Közösségi hírportál Fórumán jelentettem meg, 2011-ben, válaszként a helyi sportegyesület által rendezett vitafórumon elhangzottakra. A felvétel onnan indul, amikor Bedő István képviselő felszólal, mert a kommentben az ő, "Nagykovácsi egy szegény falu" mondatára regáltam. Bedő István volt az önkormányzat képviselő testületében -többek között-  a helyi sportügyekért felelős kapcsolattartó. A Nagykovácsi Sport Egyesület és az Önkormányzat szinte állandó, kőkemény, vitriolos vitákat folytatott (személyesen, vagy nyílt levelek formájában az akkori Önkormányzati hírekben például, illetve ilyen közösségi eseményeken, mint a videón) ,amelyek igen gyakran kaptak politikai színezetet is. A vitatémáknak volt két állandó pontja: a helyi focipálya mínősíthetetlen talajáról, illetve az focisták öltözőjének gyalázatos állapotáról még más sportegyesületek is megemlékeztek egy-egy mérkőzés után írott beszámolójukban. Az NKSE sikeres és a sportolók körében közkedvelt elnöke, a képviselőjelöltként is induló Varga László és a Bencsik Mónika vezette önkormányzat nem járt össze hetente örömbulizni, ha finoman akarok fogalmazni. Ennek ellenére, az állandó harc végül meghozta a gyümölcsét, és az Építészeti Aranykor tortájából az NKSE -nek is jutott egy tartalmas szelet. Addig azonban még sok bőrlabdát szétrúgtak a focipályán.

 

forrás: youtube 

Tisztelt Bedő úr!

Egy könyvesboltban nézelődtem a minap, és egy művészeti albumot lapozgattam. Sajnos én heveny, gyógyíthatatlan könyvmániában szenvedek. Sűrűn, rendszeres időközönként ellenállhatatlan kényszert érzek, hogy betévedjek egy-egy ilyen bűnbarlangba, és ott garázdálkodjak a pénztárcám terhére.

Mert megtehetem.

Az albumot azonban, az árát megpillantva, nehéz szívvel bár, de visszahelyeztem a polcra, és helyette egy nem kevésbé csinos kialakítású, tartalmában és nyomdai kivitelezésében magas szintű, ám árában szerényebb könyvet helyeztem el a kosaramban.

Hiszen Gazdag vagyok. Azért vagyok Gazdag, mert megtehettem ezt, és mert egyáltalán gondolkodhattam a választás lehetőségéről.

Van ebben a szomorú országban 3 millió ember, aki húsz év alatt nem költ el annyi pénzt könyvre, mint amennyit én az utóbbi két hónapban, és van 300.000, aki soha életében, semennyit sem költ könyvekre.

Mert Szegények.

Nagykovácsi egy Gazdag falu.

Van földje jó és legelőin fű kövér, van Hitele, Kölcsönöket tud felvenni, Kötvényeket is kibocsáthat, Pályázatokon indulhat, Önrész előteremtésére képes, Adókat vethet ki és Adókat Növelhet, Eladó Földjei vannak, és ha Isten is megsegíti egyszer, lesznek Beruházói, akiket csábít e csodás természeti környezet és a vágy, hogy a környék és a település Gyarapodó Polgárságának pénztárcájának megcsapolásáért cserébe különböző szolgáltatásokat és árukat nyújtsanak. Mert itt vannak Polgárok, akik pl. kis utcaközösségeket alkotva összefognak, hogy aszfaltozott utat építsenek -amint azt éppen tesszük mi is- és amely költségekhez a Nagykovácsi Önkormányzat is hozzájárul.

Mert megteheti, hogy hozzájárul.

Magyarországon 3200 önkormányzat van és -nem tudom, ismeretes-e ön előtt- ebből 800, más számok szerint 1200 közvetlenül a csőd szélén áll, illetve egyik napról a másikra él, döglődik, vagy már csődbe jutott. Egy részük a politikai korrupció illetve magáncégek összefonódásának eredményeként, amikor lehetetlen és vállalhatatlan építkezésekre sarkallták önmagukat, nagyobb részben azonban olyan településekről van szó amelyeknek soha, semmiféle lehetőségük nem adatott meg arra, hogy Hitelképesek legyenek, Kölcsönöket vegyenek fel, Kötvényeket bocsáthassanak ki, Pályázatokon induljanak mert nemhogy az Önrészt nem tudják előteremteni, de még helyi adókat sem tudnak kivetni, mert lakói úgysem tudnák befizetni soha. Munkanélküliség, értéktelenné és eladhatatlanná váló ingatlanok szegélyezik az egyetlen poros utcát, a fiatalok elmenekülnek a kilátástalanság elől, az öregek magukra maradnak, végez velük a mozdulatlan jövő vagy a bűn. Az ilyen falvaknak nincs semmijük. Nicsenek Polgáraik, akik összfognak közös útépítésre, és nincs Önkormányzatuk amely beszállhatna a költségekbe, mert az egyetlen feladatuk a központ költségvetésből származó segélyek szétosztásában merül ki.

Ezek a falvak: szegények.

Ön az egyik, akire a képviselői szavazatomat adtam a 2010-es Önkormányzati választásokon.

És mivel a demokrácia értelmezésének íratlan szabályai szerint az én szavazatom Abszolút értékű, tehát nem csak egy darab szavazat a sok közül, hanem A szavazat, így én joggal mondhatom el, hogy Ön nekem köszönheti a képviselői státuszát, Én vagyok az Ön szavazója, Én juttattam be Önt Nagykovácsi képviselői testületébe.

Én értem önt.

Értem, hogy mit akart mondani az NKSE Civil Fórumán, amelyen személyesen nem tudtam ott lenni. de amelynek összefoglalóját és videóanyagát megnéztem. És biztos vagyok benne, hogy értették a mondanivalójának eredeti szándékát azok is, akik ott ültek az Öregiskola kistermében és hallgatták az ön szavait. De a szavaknak és a pontos fogalmazásnak olykor súlya van. Nem mindig és nem mindenhol, de egy képviselő szavai egy civil Fórumon, ahol Jövő és a Pénz a központ téma, már jelentőséggel bírnak. Ha tehát valaki azt hallja egy képviselőtől, öntől, hogy "Nagykovácsi egy szegény falu" akkor

1.a hallgatóság joggal érezheti, hogy hülyének nézik őket, függetlenül attól, hogy önnek esze ágában sem volt megbántani senkit

2. nekem lesül a bőr a képemről

3. édesanyám csuklani kezd, mert a hallgatóság jelzői szerkezetben fogja őt emlegetni, velem kapcsolatban, amikor arra fognak rákérdezni, hogy ki lehet az, aki Önre szavazott.

Na, ez én vagyok.

Pedig én hallottam önt beszélni többször: tudom, hogy jól beszél, karakánul fogalmaz, van humorérzéke, és ez nálam nagyon nyerő. Tudom, hogy végtelenül udvarias, mert látványosan a fejét rázva jelezte nekem az autójában ülve, hogy egy tapodtat sem mozdul míg át nem megyek ön előtt, hiába mutattam, hogy nyugodtan guruljon be a parkolóba. Láttam, milyen segítőkészen fordult egy idős hölgyhöz az utcán.  Láttam milyen jók a reflexei amikor a CBA előtt, az úton biciklizve egy autós kilökte az ajtót véletlenül ön elé, és láttam, hogy ön mégsem szállt le a bicikli nyergéből, hogy elküldje a búsba az egyébként szabálytalanul parkoló urat, csak a kezével intett elhaladtában, hogy minden meg van bocsátva, amikor az illető gyors szabadkozásba kezdett ön után kiáltozva, és elismerve a saját hibáját. Ilyesmik miatt szavazni valakire, aki aztán a falu életének alakításáért felel, talán megbocsáthatatlan ostobaság, én azonban apró jelek alapján építem fel valakiről a véleményemet, nem a szórólapok nyomán. Remélem nem tévedtem.

Nagykovácsi tehát: gazdag. Mert megteheti, hogy pénzügyi segítséget nyújt a Sportegyesületnek.

Talán nem 40.000.000 Forintot. Bencsik Mónika polgármester asszony szavai szerint, az egyesület ilyen összegű igényt nyújtott be, de ezt a pénzt ők sem fogják megkapni, ahogyan én is visszaraktam a polcra a drága albumot.

Talán csak 3.000.000-t fog kapni a sportegyesület az 1,5 milliárdos költségvetésből. Amely ezer dologra kell, amikor az önkormányzat gazdasági és pénzügyi kényszerpályák között navigál. Mert nem arról van szó, hogy Nagykovácsi szegény, hanem arról, hogy a csak a lehetőségeihez mérten tud adni az egyesületnek támogatást.

De tud adni.

A szegény falvakban ez még kérdésként sem merülhetne fel.

Ezért arra kérem önt, hogy a legközelebbi Civil Fórumon, utcai beszélgetésben vagy Testületi Ülésen, amikor mint kapcsolattartó lobbyzik a Sportgyesület számára lecsíphető összegért, ne érveljen ugyanazokkal a szavakkal, mint Január 21.-én az öregiskolában. Ismétlem: értem, hogy mit akart mondani, csak a jövőben kicsit egzaktabb megfogalmazással éljen, ha szabad javasolnom.

Bedő úr, örülnék, ha megosztaná velem a gondolatait erről a témáról, itt a nagykovácsi.net-en, mert úgyis mindenki azt terjeszti, hogy Bencsik Mónika lekiabálja a haját azoknak, akik itt, ezen a hírhedt ellenzékinek beállított Fórumon meg mernek szólalni az önkormányzattól. Gondoltam esetleg megcáfolhatná ezeket a barmokat, és mi ketten, mint két felnőtt Nagykovácsi Polgár, válthatnánk néhány ostoba indulatoktól és szennyes személyeskedésektől mentes mondatot - úgy általában a Sportegyesület és Nagykovácsi pénzügyi-finanszírozási lehetőségeiről, vagy az időjárásról.

Ha nem válaszol, akkor is Sok sikert a munkájához!

Bedő István megrendítő körülmények között, tragikus hirtelenséggel hunyt el. Váratlanul, egy önkormányzati rendezvényen lett rosszul, az Öregiskolában, 2011. június 16-án. Mentőhelikopter jött érte, ami az általános iskola sportpályáján szállt le. A mentőorvosok közel egy órán át küzdöttek az életéért. Nem tudták visszahozni. Az önkormányzat saját halottjának tekintette. Bencsik Mónika polgármester  így búcsúzott tőle.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr813351613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.