Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Új vendégek a téli etetőnél: fenyőrigók

A rigók lázárjánosa a téli etetők némethszilárdja

2018. március 05. - zord íjász

Ezt tuti, hogy szándékosan csinálták.

Megvárták, míg megírom a Nagykovácsi madarai című posztot, ami a téli etetőnk madárvendégeit mutatja be, fótóhegyekkel, és csak aztán bukkantak fel. Nem vegyülnek az aljanéppel a publicitás index címlapján. Nekik külön poszt jár. Egy saját. Akinek nincs külön index címlapja, az annyit is ér. Hát, majd meglátjuk, kispofáim. Aki későn jön, az ne ríjon.

Időtlen zord idők óta etejük a madarakat, de a mai nap volt az első, hogy találkoztam ezekkel. Szinte ledermedtem, amikor ideröppentek. Ketten. Ezmiezezmiez ezez a csoda !? Úgy jártam velük, mint a fenyőpintyekkel: ezeket is a könyvtáram segítségével kellett azonosítanom, de annyira biztosra mentem, hogy életemben először, levélben kértem megerősítést a 99%-os valószínűségre, egyenesen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek küldött e-mail formájában, képmellékletekkel. Köszönöm nekik a gyors választ.

Fenyőrigó.

Soha nem láttam még  a kertünk környékén ilyen madarakat. Se télen, se nyáron, se reggel, se éjjel, se este. Nincsen sok választásom. Azért nincsen, mert ez a madár elkúrta. Nem kicsit, nagyon. A kertemben ilyen böszmeséget még madár nem csinált, mint amit ez csinált. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végigrejtőzködte az utóbbi 19 évet. Teljesen világos volt, hogy mindenkit szívesen látunk, és ez igaz. Annyival vagyunk túl az etetőnk lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, mert előfordul, hogy egyszerre ötven különböző madár eszik itt egyszerre, a teraszról csipegetve és a gömböcökről lógva, és soha nem gondoltuk volna, hogy az etetőnk a vörösbegyek, zöldikék, széncinkék, kékcinkék, feketerigók, szajkók, verebek, fenyőpintyek, süvöltők, meggyvágók, őszapók, fakopáncsok közös rohamát valaha is elbírja. És ezek a fenyőrigók egyébként nem csináltak közben semmit, csak rejtőzködtek előlünk, 19 évig. Semmit, csak ezt. Nem tudna mondani senki olyan jelentéktelen madárbarát intézkedést, amire ne lennénk büszkék, azzal együtt, hogy a szarból hozzuk vissza a teraszunkat a nap végére. Erre ezek most jönnek ide. Direkt, hogy írnom kelljen róluk egy külön posztot. Biztos Balatonőszödön voltak idáig a kis komcsik.

Közép-Európában egész évben láthatók...ha láthatók. Nevéhez mérten rigó nagyságú, s e két példány alapján is igazolható, hogy testesebb a társainál (kövi-, kék-, fekete-, énekes-, örvös-, szőlőrigó) csak a léprigó nagyobb nála is. 25 cm hosszú, szárnyfesztávolsága 39-42 cm, tömege 80-130 gramm, szárnybelsője jellegzetes, szikrázóan fehér.  Nehéz fészkét a fákra építi, párjával közösen védi a fiókáit a ragadozóktól.

Egy téli madáretető élete -és általában a madarak/állatok élete-  amúgyis szinkronba hozható az emberi társadalommal és az egyes viselkedésmintákkal: erről szól az etológia. Minden madár másképpen reagál a fajtársak jelenlétére, a veszélyforrásokra, az élet és az életbenmaradás kihívásaira: a vörösbegyek félénkségétől az őszapók elképesztő társas közösségén át a cinkék akarnokságán keresztül a szajkók fennhéjazó különcködéséig számtalan viselkedésmintába futhatunk, erről már szó esett az előzőekben is. A fenyőrigónak is van saját stílusa. Volt alkalmam megfigyelni. Hihetetlen madár. Az egyik legszebb rigóféle. A politikai túlhevítettség mindenhonnan záporozó nyílvesszői között, én is politikai hasonlatra vetemednék.

A fenyőrigó, mint a rigók lázárjánosa a téli etetők némethszilárdja. A sarki bicskázó sármos és durva kidóbóembere. Mindkettőt csípőből hozza, erőlködés nélkül. 

Mint Jó Jánosunk, ő is: jó megjelenésű. Ápolt. Elegáns. Intelligens. Ravasz. Dörzsölt. Színes egyéniség. Bárkivel harcba száll, és mindenkit kioszt, de csak simulékony modorban. Lazán arrogáns, lefegyverzően pökhendi, eloldalaz a problémák elől, például, amikor felbukkan a szajkó, vagy kinyitom az ajtót, hogy feltöltsem az etetőt. Ez még neki is sok, de a többiekkel ellentétben az ő megfutamodása inkább rugalmas elszakadásnak tűnik. Nagyon vigyáz a látszatra: a bukás végzetes lehet, és egy jómadár mindig őrzi a renoméját. A dalolásban nem erős, de a tavasz tele van ígéretekkel, és lehet, hogy majd kinyitja a csőrét. Elképesztően aktív, fáradhatatlan, nagy munkabírású: egész nap az almáját védte, mint Lázár János a hódmezővásárhelyi közvilágítás korszerűsítést, amióta beleszart a fészekbe az OLAF. Elkergeti a konc körül legyeskedő rigótársakat, de a plebs nem érdekli. A trollkodó harangozócinkékre ügyet sem vet, könnyedén leiskolázza őket, a többieket csak lenézi és lekezeli, mert azoknak az egész napi röpködés után, már amúgy sincs kedvük lopni. A veréb is madár, de neki annyit is ér. Átnéz rajtuk, mint Németh Szilárd a HírTv, a Lánchíd rádió, az index újságíróin, amikor kérdezni próbálják. Ő az etető soros ökle: nem békél senkivel, aki a család köreit zavarja, s nem tűr ellentmondást. Lebírkozza a konkurrenciát, mást nem tehet, nem is nagyon akar, de szerintem nem is nagyon tudna. Beszól belecsíp, odacsap, hátat fordít, nem adhat mást, csak mi lényege. Zord időkben nincs pardon: enni kell, ütni kell. Elszáll a széllel .

De Németh Szilárddal és egyéb politikus-humanoidokkal ellentétben, ő igen szeretetreméltó, a verekedő túlélő-hepciáskodásával együtt.

Üdv a bandában, öregem, köles és alma a párodnak is.

Feketerigó, fenyőrigó, veréb..és egy alma. Csak egy maradhat.

Itt megnézheted a madárfotókat egyesével és több fotóval, vagy ide kattintva pörgetheted a diavetítést.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr9713717114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.03.06. 14:08:30

@Ez vagyok: Köszönöm, örülök, ha tetszett. Egy kis politikamentes politikai poszt e politizáló zord időkben a jómadarak, a kismadarak és a palimadarak társadalmából.

p.a · http://miigyelunk.blog.hu/ 2018.03.06. 20:04:44

Jelentem, ma 8-10 ugyanilyen volt itt a kertben reggeltől estig. Vecsés.

agika88 2018.03.06. 21:12:25

én is találkoztam már vele. Sz-Sz-B megye :)

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.03.07. 06:27:52

@p.a: Igen, a könyveim szerint is nagyon társas lény, és szeret kisebb-nagyobb kóborló csapatokban vonulni. Egyik közeli ismerősöm munkahelyén, Budapesten, egy nagyüzem udvarán is 15-20 lakik állandóan, és szinte kézközelben a melósoktól, kukásoktól bandáznak, verekednek egész nap. Azt mondják az okos népek, hogy egyébként is nagyon beszokott a városokba, városiasabb, lakottabb környezetbe. Vecsés ebből a szempontból beleillik a képbe: 20.000+ lakos, nagy kiterjedés, pedig alapvetően a magas, öreg fákkal szegélyezett és tarkított mezőgazdasági területeket, bózotosokat kedveli.

pepin_nymburk 2018.03.08. 06:45:35

Jó, hogy posztoltad, 2 napja nálunk is felbukkant :-)