Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Az Ófalu

Nagykovácsi lakóövezetei 1.

2018. november 16. - zord íjász

1. A pénz beszél

Az az ember, aki ma, 2018-ban, megengedheti magának, hogy Nagykovácsiban építési telket/önálló családi házat vásároljon: gazdag.

Lehet, hogy csak a magyar viszonyok között számít gazdagnak, de ott gazdag. Aki mást mond neked erről, az hazudik. 

A gazdagság: ez az egyetlen létező közös nevező, ami összeköti a falu új belepülőit. Ez nagyjából az elmúlt 16 évre visszamenőleg kijelenthető, ugyanis 2002, a nagy belterületbe vonási hullám első fejezetének lezárulása után (Nagyszénásalja, Zsíroshegyalja) kezdtek el igazán felfutni az árak a helyi ingatlanpiacon. Korábban még a hozzánk hasonló, középosztály alsó szegmensében lavírozó betelepülők is megcsíphettek itt barátibb, elfogadhatóbb árakon telkeket, de aztán lavinaként elszabadult minden. Így történt, átéltem.  De ha az én statisztikámnak és tapasztalatomnak nem hiszel, bőven elegendő megtekinteni pl. a legfrissebb felmérést, vagy a helyi ingatlanügynökségek honlapjait a 2018-as árakkal, hogy a szavaim igazolást nyerjenek: egészen kivételes eseteket leszámítva, úgy indul a buli, hogy a betelepülőnek van például kb. 15 milliója egy nem különösebben jó elhelyezkedésű, vagy például kifejezetten forgalmasabb/zajosabb út mellett fekvő (!) üres építési telekre. De jobb, ha inkább 18 milliója van, és akkor még egy kapavágás sem történt a bozótban. Ha azonban igazán szép telket, vagy felfutás előtt álló ingatlanfejlesztési területen akar valaki vásárolni, néha még a konkrét példaként szolgált 26 millió is kevés: 30 millió fölé is felkúsznak az árak. Nagykovácsi láthatóan semmit sem veszít a vonzerejéből. Még ha az ingatlankereső a néhol fellelhető ikerház/sorház/lakóparkszerű beépítésekben akar készen vásárolni egy fél házat/kisebb lakást, akkor is mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mert nem csak a konkrét ingatlant, hanem természetesen magát a helyet- magát a nagykovácsi életérzést, életminőséget, környezetet- is megfizettetik vele...és az sokba kerül. Vagy mondhatom úgy is, és talán ez a pontosabb: az utóbbi az, ami igazán sokba kerül. 

Hacsak nem öröklés/családi össze- és beköltözés, vagy valamiféle szociális adomány keretében jut hozzá az ingatlanhoz és lesz valakiből nagykovácsi lakos, olyan anyagi háttér áll tehát az új betelepülő rendelkezésére, amely alapból kiemeli őt a magyar rögvalóság általános keretei közül. Nagykovácsi -miközben önkormányzatát akár filléres gondok is gyötrik olykor, és meg kell küzdenie azokkal a finanszírozási problémákkal, amelyekkel minden településnek- egy gazdag falu, ami a lehetőségeit, az álmait, a tervezhető jövőjét és az adóbevételeit illeti: ez a körülmény olyan határvonalat és egyben vonzerőt is jelent, amely hasonszőrű ingatlanvásárlókat csábít ide. Gazdag embereket, akik megugorják ezt a szintet.

2. Nem vagyunk egyformák

Mindegy, hogy melyik típusba tartoznak, az ingatlanvásárlók mindegyike felállít magában peremfeltételeket, kialakítja a fontossági sorrendet az ingatlanvásárlás szempontjainak listáján. Rangsorol. Nincs két egyforma család, nincs két azonos indíttatás. A szociokulturális, anyagi, társadalmi, neveltetési, generációs vagy akár egészségügyi szempontokból fakadó eltérések megjelennek a kiválasztott ingatlan jellegében: bárhol is legyen és bármilyen építészeti jelleget is öltsön az ingatlan, az lenyomata lesz a tulajdonos reménybeli elvárásainak. Egy nagycsaládos más szempontokat részesít előnyben, mint egy gyermektelen házaspár. Egy városiasabb beállítottságú ember nem ugyanazt keresi itt, mint az, aki éppen a város elől menekül. Egy extrovertált igényei és elvárásai olykor köszönőviszonyban sincsenek azokkal, amelyekkel egy introvertált már bőven megelégszik. Egy fiatal párnak talán más jelent vonzerőt, mint egy özvegy nyugdíjasnak. Van, aki elpusztul örökpanorámás telek nélkül, hegyekre és tág terekre vágyik, van aki inkább egy csendes, rejtett zugot keres. Az egyiket nem érdekli, ha a helyi bevásárlási lehetőségek korlátozottak, a másik nem hajlandó öt percnél messzebb letelepedni a buszmegállótól, a harmadik olyan utcába be sem megy telket nézni, ahol nincs aszfaltozott út, a negyedik kizárólag akkor költözik ide, ha a kiszemelt helyen az összes szomszéd híve a nyitott házaséletnek. 

A nyitott házaséletet élő szomszédok vonatkozásában nem biztos, hogy vannak információim, de más vonatkozásokban ez a blogposzt, -szubjektív megközelítésben természetesen- támpontokat jelenthet abban, hogy a térkép száraz információin túl, a falu egyes lakóövezetei mit tudnak nyújtani az ingatlankeresőnek.

Nagykovácsi ugyanis, -egyrészt a földrajzi jellege, másrészt kialakulásának, pontosabban fokozatos terjeszkedésének és benépesülésének sajátos története miatt- dilemma elé állíthatja azokat, akik az ideköltözésen gondolkoznak: hiába csak egy falu, és viszonylag átlátható szerkezetű is, mégis eltérő jellegű lakóövezetekre osztható.

Ezekről az övezetekről lesz szó a továbbiakban, egyesével bemutatva mindet. Elmondom, hogyan látom ezt én, belülről, 19 évnyi tapasztalattal a hátam mögött.

3. Nagykovácsi építészeti keretdokumentumai

Nagykovácsinak három olyan átfogó, összegző jellegű hivatalos dokumentuma van (az ezekhez csatolt mellékletekkel, térképekkel együtt), amelyek a falu építésügyeiben eligazítják az érdeklődőt...hacsak el nem veszik közben bennük, amire van esély. A mindenek felett álló Országos Településrendezési és Építési Követelményeken (OTÉK) túlmenően tehát, ez a három keretdokumentum adja a helyi építészet sava-borsát, ezek ápolják a falu építészeti örökségét, jelenét, jövőjét:

  1. A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ, jogszabály, arról, hogy Mit és Mekkorát lehet építeni)
  2. Új: A Településképi Rendelet (TKR, jogszabály, arról, hogy Hogyan, Milyen módon lehet építeni)
  3. Új: A Településképi Arculati Kézikönyv (TAK, ajánlás, útmutatás, esztétikai terelgetés arról, hogy azon belül amit engedélyeznek, Hogyan Kéne építeni)

Mindhárom (plusz mellékletek) állandó link formájában sorakozik a blog jobb oldali menüjében, Építészeti linktár-HÉSZ/Övezeti térképek/Szabályozási tervek menüpont alatt.

Ezek a keretdokumentumok a település minden négyzetméterét besorolják valamilyen övezetbe. Ez a blogposzt kizárólag a magánszemélyek ingatlanvásárlásához kapcsolható lakóövezetekkel foglakozik, tehát az egyes gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató, védett stb. területekre legfeljebb csak az adott lakóövezetre gyakorolt hatásuk miatt térek ki.

Az egyes keretdokumentumok eltérő súlyozással kezelik a különböző övezeteket, attól függően, hogy a felosztásnak mi a célja: az Építési Szabályzat pl. az építésügyi előírások tárgyszerű és részletes ismertetése miatt szinte parcellákra lebontva megy végig az összes települési övezeten, míg vele ellentétben, a Településképi Arculati Kézikönyv (TAK) egy sokkal lazább, áttekinthetőbb és nagyvonalúbb felosztással/övezeti besorolással ismerteti ezeket. A TAK-nak a települési övezetekre vonatkozó felosztási rendszere egyes részeiben elkerülhetetlenül átfedésben lesz az enyémmel, de -mindig van egy "de"- azért lesz különbség. Az enyém különálló egységként kezel olyan területeket, amelyeket a TAK  -a saját, belső logikája szerint egyébként helyesen- egy massza alá sorol, vagy éppen ellenkezőleg, én tolok egy ernyő alá olyan települési részeket, amelyeket a kézikönyv szétszedett, tehát önálló egységként kezel. Majd megindoklom ott, hogy miért teszek így. A TAK ettől függetlenül szerintem a falu legjobban sikerült építésügyi dokumentuma, jár az elsimerés az alkotóknak: egy igen szép, tartalmas, jól forgatható, hasznos és gazdagon illusztrált kiadvány (nem, nem azért mondom, mert ennek a blognak a képanyagából is merített, ott van a képjegyzék a végén), ezért csak ajánlani tudom mindenkinek, akár már itt él, akár most tervezi az ideköltözést. Még azt is mondhatom, hogy szórakoztató, olvasmányos: igen ritka fajta az ilyesmi a hivatalos dokumentumok sorában.

4.  Területi felosztás

1. Falusias lakóterületek (Lf)

  1. Ófalu (a Központi falusias övezet) 
  2. Az Ófalu peremövezete ( a hivatalos felosztásban ez az Ófalu része, nem különálló)
  3. Nagyszénásalja (Hegyvidéki falusias övezet)
  4. Zsíroshegyalja és a Kálvária-domb (Hegyvidéki falusias övezet)

2. Kertvárosi lakóterületek (Lke)

  1. Nagyszénás-kert
  2. Kálvária-kert
  3. Sebestyéndomb
  4. Kecskehát (beépítésre szánt terület)
  5. Remeteszőlős, az önálló település, mint különleges eset

3. Lakóparkok/zárt, illetve elkülönült terület (Lke)

  1. Hillside lakópark
  2. Erdészház 

Ami közös, így az összes már beépített/beépülő települési övezetre igaz: a falu 100%-ig közművesített. Víz, csatorna, villany, gáz, kommunikáció: amíg nem söpri el egy jégkatasztrófa a falut, és taszítja vissza száz évet az időben, itt minden van és többnyire minden működik is. Időszakos vízkorlátozások, áramkimaradások, egyéb műszaki anomáliák persze beütnek néha, és olykor halmozottan szemetes helyzetű településsé válunk, de alapjáraton ez igen ritka, és a település a civilizáció áldásaival(átkaival) teljes egészében lefedetten, jól funkcionál. A Kecskehát, vagy talán kevésbé ismertebb új nevén, a Léda-liget, ami egy 22 éve kezdődött történet végére tesz majd pontot (külön poszt), nem sorolható ide: ott még semmi sincs.

Ezt leszámítva, ahogy mondtam: a három fő kategórián belül (már ebben a felosztásban is eltértem a hivatalos verziótól) a felsorolt települési részek egyes/számos vonatkozásukban kifejezetten eltérő jellegűek, illetve többféle szempont alapján is jól elkülöníthetőek egymástól...akár az ingatlanvásárlók számára is. A blogposztban pedig részben éppen az ő megközelítésükből, az ő látásmódjukból próbálom áttekinteni a települést, míg a hivatalos dokumentumok küzül -érthető módon- egyik sem teszi ezt, legfeljebb csak nagyon ködösen, sejtetően, átvitt értelemben segíti az ingatlankeresőket és igazítja útba őket, ha valakinek van ilyesmire szeme, hogy észrevegye. 

A mai posztban a falusias lakóterületek első fejezete kerül nagyító alá: az Ófalu 

5. Az Ófalu

1.az_ofalu_a_jelolesekkel_ok_1.jpg
Az Ófalu a domináns utcákkal.

1. Az izgatottan rohangászó/háromlábú, szimatoló, kövér borz. A Wattay-Teleki-Tisza kastélynál van a feje, a Sebestyéndombhoz ér az orra, a Rozmaring utcánál van a farka vége, lábai a Dózsa György/Szent Anna, Erdő és Rákóczi utca  kitüremkedései, a teste pedig maga az Ófalu nagyobb szelete. Nem biológiai értelemben a Kossuth Lajos utca a fő verőere vagy gerince, a Templom tér a szíve.

Hivatalosan máshol, szélesebb területet befogva húzódnak a határai: én ezt szétbontottam, és külön tárgyalom azt a részt, amelyet peremövezetnek neveztem el.

2.

Az Ófalu részlete a túloldalról, a Nagyszénás csúcsáról: éles szeműek megtalálják a kép jobb alsó harmadában a katolikus templom tornyát. Felette az Ófalu Rózsadombja: az Ófalu hegyoldalra felkapaszkodott utcái/házai. Ez a meghatározás azonban legfeljebb csak földrajzi értelemben igaz. Építészeti, esztétikai illetve az utcák megjelenésének és összképének szempontjából ez a falusi Rózsadomb rendkívül vegyes látnivalókkal szolgál.

2. Az Ófalu: Falusias lakóterület (Lf): "laza beépítésű lakóterület, ahol a lakó funkció mellett, még jellemző a mezőgazdasági funkció és a haszonállattartás, vagy amelyet a korábban készített településszerkezeti terv erre jelölt ki." imígyen szól a hivatalos meghatározás. Hogy a mezőgazdasági funkció és a haszonállattartás valóban jellemzi-e a falusias lakóterületeket, arról csak térdcsapkodó, hosszas röhögés közepette lehetne eszmecserét folytatni. Elárulom: ez még az Ófalura sem igaz, bár az kétségtelen, hogy akadtak itt már olyanok, akik feljelentették/bepanaszolták a szomszédot az önkormányzatnál kakaskukorékolás vagy a lótartással járó kellemetlen velejárók miatt. Maradjunk annyiban: utcán kolompoló tehéncsordák nem fogják feltartóztatni a Rolls-Royceodat, amikor hazatérsz, és a földekről hazatérő hagymaszagú, kaszáló legények tivornyája sem fogja felverni az éjszakát.

3.

Baromfi, mutatóban. Itt-ott, olykor-olykor, akad egy-egy nagyobb fogás: lúd, kecske, pulyka, miegymás. De ezres disznóhizlalda nincsen.

Az Ófalu településmagja ugyanakkor Településközpont vegyes terület (Vt) is. Ez utóbbi kategória nem azonos az építészeti keretdokumentumok másik -rendkívül szerencsétlen és értelmezést összekuszáló- elnevezésével, a Központi vegyes terület(Vk) meghatározásával. A két kategóriát mindössze a "település" szó előtagként való szerepeltetése meg egy árva "i" betű különbözteti meg, és volt alkalmam megtapasztalni az elmúlt hosszú évtizedben, milyen sokszor gabalyodtak bele a képviselők is a két elnevezés körüli átláthatatlan hercehurcába. Györgyi Zoltánnak, a falu örökös főépítészének szinte állandó feladata volt a helyesbítgetés a viták során...már rég korrigálhatta volna, helyette ezt nem fogja megtenni senki. Talán megérett ennek a hibának a kigyomlálása a szabályozásból, és vagy az egyik vagy a másik kategóriának teljesen új és egyértelmű nevet adni. Én tudnék is ötletet rá, vastagon számolt jó pénzért bármikor szívesen adok tanácsot, ha senkinek nincsen megoldása. 

3. Nagykovácsi klasszikus "egyutcás" faluként éledt ujjá -immár harmadszor- a svábok betelepítésekor, ami szigorúan véve négy utcát takar, de a tömör lényegen ez mit sem változtat: a központi Templom tér, illetve a mai nevükön, az e köré fonódó Kossuth Lajos, Kolozsvár, Dózsa György és Rákóczi Ferenc utca adta ki a falu szerkezetének fő elemeit, itt-ott becsatlakozó utcacsökevény-toldalékokkal, beépítésekkel, amelyek csak későbbi korokban nőtték ki magukat igazi utcákká. A fellelhető régi úrbéri (1882), valamint a korabeli katonai felméréseken alapuló térképek mindenesetre hűen igazolják az alaphelyzetet.

4. A Kossuth Lajos utca az Ófalunak, és ugyanakkor a falunak is a főutcája. A Kossuth Lajos utca a Templom térig (a borz orrától a "szívig") pedig ennek megfelelően viselkedik: sűrű autófolyam, légszennyezettség, zaj, közlekedési konfliktus, fokozott balesetveszély, torlódás, reggeli és délutáni csúcsforgalom, parkolási nehézségek az üzletek előtt, szinte állandósult közterületi ellenőrzés valamint az ezzel járó büntetéshegyek és bírságok, csúf kábel-és oszloperdő. Ez a 63-as busz útvonala is. Tehát nyüzsgés van, legalábbis falusi mértékkel nézve.

Ez nálunk a City.

4.

Mindennapos ügyeink a Kossuth Lajos utcai CBA előtt.

5.

Los Angeles.

Ez azonban nem feltétlenül pejoratív értelmű: az állandó mozgás az utcán biztonságérzetet nyújthat idős embereknek, egyedülállóknak és bárkinek, akinek ez a szempont fontos az ingatlanválasztásban. És tényleg itt van minden: a falu kulturális, kereskedelmi, gazdasági, szolgáltatói, egészségügyi, egyházi, oktatási, önkormányzati létesítményeinek 90 %-a erre a területre és szűkebb vonzáskörzetére összpontosul. Itt sorakoznak az élelmiszerboltok, -többek között a túlzsúfolt CBA, amely helyett nem jött még össze a Nagy Üzlet, - de a postától az önkormányzatig, az orvosi rendelőktől a gyógyszertárakig, az éttermektől a kertészetekig, cukrászdáktól az éttermekig, a termelői piactól a hentesig minden kézközelben van... a 19. pont szinte összes eleme karnyújtásnyira elérhető. Ezért hívják Településközpont vegyes területnek (Vt): a lakóövezet összeolvad a kereskedelmi/gazdasági/szolgáltató övezettel.

Nagykovácsiban a házak többségénél két autó parkol, de ez nem jelenti azt, hogy mindig, mindenki autóval közlekedik: a Kossuth Lajos utcán sorakoznak a buszmegállók, az egyik talán öt lépésre lesz a kertkapudtól. Zivatarban, lábtörős jégviharban, rongy fáradtan, nagy cekerekkel,... ez tiszta haszon. Az Ófalunak ez a része tehát sok szempontból ideális költözési célpont lehet az arra fogékony ingatlanvadászoknak. Nem árt azt sem észben tartani, hogy télvíz idején, először mindig a falu főközlekedési útvonalait takarítják le a hókotrók: a Kossuth Lajos utca (röhej: az Állami Közútkezelő tulajdona!)  ezek sorában is a legelső, kiemelt helyen áll. Miközben a hegyvidéken jég-és hóbörtönbe zárva várakozol a mellékutcákban, és talán még a garázsodból sem mersz/tudsz kigördülni, itt már gurulhatsz a célod felé...ha az égiek is megsegítik az emberi erőfeszítéseket. De itt lakva, e vonatkozásban mindenképpen előnyt élvezel, és jobb pozícióból indulsz.

6.

Amikor tényleg falusiasnak látszik a falusias övezet.

A Kossuth Lajos utca egyes szakaszai településképileg, építészetileg hivatalosan is védettek. A betelepített svábok a fésűs elhelyezkedésű hosszú telkeken, az utcavonalra/telekhatárra helyezett nyeregtetős házaikkal adták meg az ősi faluképnek azt az arculatot, amelyet az részben még ma is őriz, de már korántsem érintetlen tisztasággal. A Kossuth Lajos utca két oldalán sorakozó házak közé is beékelte magát a II. világháború utáni korszellem. A svábokat elűzték, a svábokkal elűzték a nyakas következetességet is. Ez itt nem Magyarpolány településmagja: az egyensúly, a harmónia örökre elveszett. A romokból tápászkodó ország 50 évig tartó és ideológiai alapokra helyezett, "falura jó lesz ez is" szocializmus életszemlélete visszaköszön több helyen: az elhivatott hagyománytiszteletet sutba dobták, és még az 1989-es ún. rendszerváltozás utáni időszak sem volt mindig kíméletes a tradícionális építészeti örökséghez. Utcaidegen beépítések készültek, kellemetlenül tolakodó és túl magas házak, Kádár-kockák, egyes szakaszokon széteső utcakép: csak lassan jóvátehető településképi károk keletkeztek itt az elmúlt 70 évben. A 2003 óta létező Építészeti Tervtanács is inkább csak romeltakarítást és végvári harcot folytatott működésének eddigi 16 éve alatt, egy-egy, a főutcát érintő házfelújítás vagy új építésű ház megjelenésénél. Mindez pusztán azért fontos, mert az a betelepülő, aki a  főutcán akar házat venni, számoljon a "településképileg védett övezet"-re vonatkozó előírásokkal. Ha valaki régi házat lebontana/már lebontott házú, üres telket venne (ez utóbbi olyan ritkán bukkan fel a főutcán, mint a vegetáriánus varánusz Komodó szigetén) magyarán szólva építkezne, tudnia kell: az építészeti formanyelv kötött, az Ófalunak ebben a szeletében nem lehet nagyon elszállni a tervekkel. Az Ófalu hegyre felkúszó utcáiban vagy akár már a közeli Kolozsvár utcában is viszonylag engedékenyebb építészeti környezetet találhat az építkező.

 7.8.9.10.

A Templom tér arcai.

5. A Templom tér 272 éve a falu szíve, egyik legfontosabb közösségi tere és rendezvényközpontja: a Nagykovácsi Búcsúnak, az alkalmi (pl. adventi) kirakodóvásároknak, a hivatalos ünnepi megemlékezések szabadtéri helyszíne, egyben nem hivatalos játszótere is, valamint a busz végállomása...és legalább 5 különböző támájú poszt várakozó anyaga. A tér felújítása a 12 évig tartó Bencsik-éra nagy dobása, az Építészeti Aranykor emblematikus beruházása volt 2010-ben.  Most csak a közvetlen vonzáskörzetében fellelhető magáningatlanok miatt érdemel említést. Nagyon csendes és pörgően felpezsdült időszakok váltják egymást, de nyaranta, hétvégéken főleg, a Templom téren szinte mindig zajlik az élet. A templom-kocsma megbonthatatlan falusi kettőse ma már szelídebb formában (templom- cukrászdák/étterem) él tovább, de a közeli Általános Iskola,  a régi református templomból átalakított Faluház,  illetve Öregiskola/közösségi házzal együtt már szép keretet nyújt a mozgalmas hétköznapokhoz: gyerekhadak rohangásznak erre, felnőttek trécselnek a lépcsőkön, a teraszokon, a padokon, de innen vitték el, majd dobták árokba a később hullának nézett betlehemi bábokat is, és innen indult mindig a Critical Mass.

11.

Még soha nem hallottam senkit magánbeszélgetésben, hogy a Templom teret Tisza István térnek hívta volna, pedig 2006 óta ez a hivatalos neve. Élőszóban még az önkormányzati megnyilatkozásokban is inkább "főtér"-ként emlegetik. Én meg alapból és elvből Templom térként hivatkozom rá, mindig. Ahogy ez a makacs tábla, még 2018 októberében is. A névváltoztatás: külön történet, sok tanulsággal. A Templom tér közelében ingatlant vásárolni: városias életérzés. Még a katolikus templom háta mögötti kis forgalmú és csinos Hársfa utcába is beszűrődik némi autós/buszos alapzaj: végül is a tér két gyűjtőút találkozási pontja. Az egykori falusi idillt legfeljebb a templomi harang csalogatja elő, de a tér már rég nem az a sáros libaterelő, ami egykoron volt.

12.

A Kossuth Lajos utca hátsó szakaszának részlete. Belső béke.

6. A Kossuth Lajos utca folytatása -a Templom tértől hátrafelé, a Rozmaring utca irányába és felfelé ( a borz farka)- a tértől távolodva, egy sokkal csendesebb, békésebb, falusiasabb arcát mutatja. Aki itt vásárol ingatlant, közel ugyanazokat az előnyöket élvezi, mint a  főutca első szakaszán élők, csak autóforgalom tekintetében összehasonlíthatatlanul kedvezőbb környezetben...kivéve talán reggelenként. Kisgyerekes családoknak aprócska pozitívummal szolgál a környék: néhány percnyire a hamarosan átadásra kerülő Ebadta játszótér, Nagykovácsi legújabb ilyen létesítménye. A Békás-tó , a Lovastanya, illetve több népszerű kirándulóútvonal kezdőpontja is kellemes közelségben található.

13.ofalu_forgalom_2.jpg

Sárgával jelölve azok a -már nem Ófaluhoz tartozó- részek, ahonnan a forgalom egy részét magához húzza a Lombos-Puskin-Nagyszénás trió, hogy aztán a Kossuthra dobja azt.

Ami fontos lehet: ebben a hátsó traktusban, -amely már átmenetet képez a mellette terpeszkedő kertvárosi (Nagyszénás-kert) ,illetve a felette lévő, szintén falusias, de teljesen más struktúrájú (Nagyszénásalja) hegyvidéki övezet felé- a Puskin utca/köz, a Lombos, és a becsatlakozó Nagyszénás utca a legforgalmasabb. Természetesen falusi mértékkel mérve a forgalmasságot: nem az Üllői útról beszélek. Napközben gyakorlatilag nem érzékelhető rajta a forgalom. Ennek oka, hogy a tévesen és hivatalosan is gyakran hangoztatott közhiedelemmel ellentétben Nagykovácsiba nem csak aludni járnak haza: rengeteg háznál napközben is otthon van a családtagok közül valaki, és folyamatos a mozgás a faluban, de ez nem az állandósult autóforgalomban jelentkezik.

14.

A Puskin utca.

15.

A Nagyszénás utca. Nem kell világvárosi forgalommal számolni itt sem.

16.

A sokszor felújított, majd 2017 szeptemberében végül komoly szándékkal leaszfaltozott Lombos utca igen népszerű menekülő/kerülő útnak számít.

Javarészben a Nagyszénásaljáról és kisebb részben a Nagyszénáskertből leereszkedő autók egy része is e három útvonalat veszi igénybe az Ófalu/Kossuth Lajos utca felé. A hatás értelemszerűen az ittlakók által gerjesztett gépjárműforgalomra rárakódva jelentkezik. De a tapasztalataim szerint Inkább csak a reggeli/kora délelőtti órákra jellemző ez. Hazafelé, délután, este a hegylakók már egészen más és távolabbi útvonalat választanak (pl. A Szeles utcáról térnek le a Nagyszénás-kertbe, illetve azon átvágva és a Virágos sétányon hajtanak végig) elkerülve az Ófalunak ezt a részét. 

7. Melyik az Ófalu leglátványosabb utcája? Szerintem a Dózsa György utca. Túl azon, hogy az Ófalu egyik régi utcája, tágas, szellős, és építészeti hangulatában, rendezettségében is a legjobb összhatású. Az Ófalu hegyvidékének a főutcája. Egykoron még vödrökben, kútról hordták fel ezekhez a házakhoz is a vizet, de így 200 év után, ma már erősen más státusszal bíró terület. Persze a Séta vagy a Park utca például panorámásabb, de nem minden a kilátás.

17.

A Dózsa György utca.

18.

Panoráma a Séta utcából.

19.20.

Erdő utcai panoráma.

21.

Kilátás a Séta utcából.

Melyik a leghangulatosabb utca? Talán a kanyargó, de szűk Szent Anna, az oszlopos/tornácos házakban bővelkedő és békés Petőfi, valamint az apró Soproni (zsák) utca. Az utóbbi valószínűleg a legtöbbet fotózott: talán nincs is olyan helyi naptár/prospektus/reklámújság/ismertető, amelyben ne bukkanna fel.

22.

A Soproni utca.

És -amennyiben lesz még valaha nagy hó, bár a klímaváltozás egyik hatása éppen a rendkívüli szélsőségek között csapongó időjárás, így ez szinte borítékolható- roppant télvíz/jegesedések idején melyik utcák igénylik a legtöbb ügyességet a hókotrók/csúszásmentesítők sofőrjeitől...vagy az ingatlantulajdonostól? Arra tippelek, hogy a kanyargó, és szintén hálátlanul szűk Táncsics utca, másodikként a hosszú, meredeken égnek szökő Erdő, és harmadikként a középső szakaszán hirtelen esésű Séta utca lesz az. Szűkösség tekintetében egyébként mindhárom holtversenyben áll, de ez nem számít különlegesnek az Ófalu Rózsadombján...ahogy egész Nagykovácsiban sem.

23.

Két kiskecske a hídon az Erdő utcában, de nagyjából lehetne bárhol az Ófalu Rózsadombján : Nagykovácsiban az udvariasság, az előzékenység, az európai polgári magatartás, a magyarok legendás lovagiassága, illetve a KRESZ ismerete, vagy "a takarodj az anyádba, vagy belegyalulllak a földbe, mert én vagyok az erősebb" elve nélkül nem lehet érvényesülni a közlekedésben. Itt az udvariasság és a kölcsönös köszönés/kérem döntött.

24.

A postának mennie kell. Jellegzetes Nagykovácsi földrajz: az Erdő, a Séta és a hátam mögött, a nem látható Park utca kereszteződése. Itt minden lejt/emelkedik/dől minden irányban.

25.

A Séta /Dózsa György utca kereszteződése is hű esszenciája Nagykovácsi általános földrajzi jellegének.

És a legtitkosabb, legcsendesebb utca? Nem fogod elhinni: a Csendes utca. Ritka találó névválasztás. Ez a -nem mellesleg csúcspanorámás- apró utca annyira kiesett valahogy a látókörből, hogy egy időben még az önkormányzati ajánlású helyi kiadványok falutérképein sem tüntették fel a nevét. (pl. 2007, 2009, 2011.)

26.

Már a táblája sem hétköznapi.

27.

Csendes gyönyör.

És melyik az Ófalu meglepetés utcája? A Táncsics-köz. Ez a rövid, a Táncsics utca leágazásaként létrejött zsákutca szinte észrevétlenül bújik meg, pedig szintén pazar panorámát tár az itt élők elé.

28.

A szerény Táncsics köz is felnő a nagyokhoz...panorámában.

És melyikben található a leggyalázatosabb állapotú útburkolat? E versenyben az Erdő, a Táncsics és a Park utca küzd egymással: a zsűri azonban még nem tudott dönteni a győztest illetően. De azért mindegyik járható, használható...a maguk futóműdobáló módján.

29.

Az Erdő utca alsó szakasza. A felső jobb.

30.

A macska rúgja meg. Ez a Táncsics, de a Park utca se különb, különösen a vége felé.

Az Ófalu utcái közül a személyes kedvencem: a Rozmaring utca. Kissé talán belekavart a képbe az utca legelején tülekedő ikerházegyüttes viharos kisérőjelenségekkel tarkított megépülése, de az utca egészét tekintve ennek semmiféle érdemi hatása nincs. Egy fákkal, cserjékkel, bokrokkal, sövényekkel sűrűn beültetett, mégis nagyon levegős, minden évszakban szép arcát mutató falusias utca.

31.

A Rozmaring utca.

8. Megérdemel egy előzetes kiemelést (lesz róluk poszt) a Kolozsvár és a Rákóczi Ferenc utca is.

32.

Az Ördögárok egy szelete a Kolozsvár utcában, 2011-ből.

33.

És 2016-ból. A változás nem a patakot, hanem a lakókörnyezetet érintette meg inkább az évek során. De azt nagyon. Előnyére.

34.

A Kolozsvár utca: más világ.

A Kolozsvár utca azért érdemel említést, mert itt folyik keresztül a hidakkal szabdalt és lubickolókkal teli Ördögárok patak:  egy mezőgazdaságból/állattartásból élő falunak a víz közelsége elengedhetetlen, így a vízfolyás partjára épült házak logikusan és szabályos elrendezésben nőttek ki a földből az 1700-as években. A házak stílusa néhol igen, de az utcaszerkezet máig sem változott. Az ingatlanvadászok egy sajátos hangulatú környékre találhatnak e helyen, gyalogosan alig egy percre a főutcától, mégis egy teljesen más és sokkal békésebb környezetbe csöppenve. Jelenthet valamiféle veszélyforrást az Ördögárok patak? Minden nyílt vízfolyás jelenthet veszélyt: fajtája válogatja, hogy milyen mélységűt. Szélsőséges mennyiségű eső/nagy hóolvadások utáni kisebb-nagyobb áradás, belvíz? Ez is benne lehet a pakliban. Az elmúlt közel 20 évben azért nem ettől a veszélytől volt hangos a helyi közbeszéd: inkább a kevésbé látványos, de legalább olyan súlyos és hosszútávú hatással járó időszakos vízhiány az, ami aggodalomra adhat okot.  A vízutánpótlás lassúsága, a beerdősülő és elgazosodó árok tisztántartása, a száraz időszakok, a Kék Arany rehabilitációját akadályozó folyamatos vízfeltöltöttség hiánya jellemzi a probléma súlypontjait, semmint az árvízi hajósok mentőakciói. Ettől függetlenül előfordulnak zivatarok után bekövetkező súlyos partfalomlások/beszakadások/hordalékfelhalmozódások, amelyek kijavításához az önkormányzat is a központi vis maior alapokhoz fordul segítségért, legutóbb éppen most szeptemberben. Nem holnap fognak itt szobrot avatni a modern Wessellényi Miklósnak, de a kockázatkerülőknek nem javasolható, az igaz. Az Ördögárok soha nem alszik, a híres közmondás szerint.

35.

A Rákóczi Ferenc utca részlete. Új járdaszakaszok, új vízelvezető árkok, új útburkolat, egyes szakaszokon útszélesítés és szegélyezés. Összehasonlíthatatlan a régi állapotokkal.

9. A Rákóczi Ferenc utca három okból érdemel említést. Egyrészt, mert ez is gyűjtőút: hétköznapokon a reggeli és délutáni időszakban nagyobb forgalmat visz, ezzel kalkulálni kell. Viszont cserébe, ahogy a Kossuth Lajos utcának, kiemelt fontosságú a tisztántartása, takarítása. Másrészt, mert ennek is vannak településképileg védett szakaszai. Harmadrészt, mert az útburkolat harminc évnyi folyamatos leromlása, majd hátborzongató lepusztultsága, elhanyagoltsága, mellőzöttsége, index címlapot érő toldozása-foltozása után, idén ősszel teljesen felújították. Ez a ∼160 millió forintos beruházás alapjaiban változtatta meg ennek az egyébként eddig is jobb sorsra érdemes, nagyon szép falusias házakkal pettyezett utcának a képét és vonzerejét. A megújult utca átadásától kezdve minden telek és minden ház többet ér itt.

10. És ha már e hosszú évtizedek után bekövetkező örömteli eseménynél tartok, végezetül ne feledkezzünk meg a reményről. Az Építészeti Aranykor egyik eleme éppen a jövőbe tekintő, és az egész utcaképet megújítani szándékozó, a  a Kossuth Lajos rehabilitációját előirányozó pályázat volt: ez sincs elfelejtve. Ez a terv a mai napig él. "...szellemi síkon is bátornak mutatkoztak: bár a közeljövőben történő megvalósításra csekély esély mutatkozott, (már akkoriban minimimálisan  ∼500.000.000 Ft-os költséget jelentett volna) a Bencsik-érában hirdették meg a falu főutcájára, a Kossuth Lajos utcára kiírt építészeti, hallgatói ötletpályázatot. Ez az egyik legtöbb látogatót, érdeklődőt vonzó, és már ötletszinten is vitákat kavaró építéstörténeti esemény volt, sok pályázati anyaggal és résztvevővel..." Ha egyszer belekezd az önkormányzat, mert ölükbe pottyan valami anyagi forrás (akár apránként haladva), akkor az Ófalu központi része, a sikeres Templom téri felújítást követően, teljes hosszában felvirágzik: megszűnnek a felszíni vízelvezetés problémái, eltűnik a lehangoló kábelrengeteg, talán biciklisávval is és egyéb közterületi fejlesztésekkel, forgalomszabályozó beruházásokkal szépül meg az övezet. Ebben az esetben emberbarátabb, szebb, zöldebb és európaibb is lesz.

Az összes fotó, és jóval több is, amit most nem illesztettem ide: zord indafoto.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr3114230987

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2018.11.19. 11:14:09

"Monoki Péterné, facebook: Brilliáns ez is :-) "

Köszönöm. :-)