Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

A Károli-kert

Nagykovácsi lakóövezetei 4.- Az Ófalu peremövezete

2019. január 12. - zord íjász

Az Ófalu peremvidékén található két lakóövezet általános jellemzőit és építészetét az előző posztban részletesen bemutattam. Mindkettőnek nevet is adtam: Károli-kert, illetve Nádas-kert. Itt az ideje, hogy közelebb hozzam őket a blog szokásos, kézműves, házi receptúra szerint kevert, falusi street view rendszerében: balról-jobbra haladok, így először a Károli-kert kerül nagyító alá.  A vezérposztban is rögzített szerkesztési alapelvek természetesen  változatlanok:

  • az elemzés: szubjektív
  • az ingatlankeresők lehetséges szempontjait is figyelembe veszem
  • az egész falu, így ez a terület is 100 %-ig összközművesített
  • Amennyiben van egyáltalán, úgy a környezetükben található kereskedelmi/gazdasági/szolgáltató/védett stb. településrészeket csak akkor említem meg hosszabban, amennyiben azok hatással bírnak az adott peremövezeti lakóövezetre.

 1.ofalu_peremovezet_minden_piros_kiemeles.jpg

Emlékelőcsalogatás azoknak, akik gyorsan felejtenek vagy nem kattintanak rá a linkekre: az előző posztban is látott ábra, csak ott részletesebb háttérmagyarázattal kiegészítve. A hivatalos felosztás vázlatos térképe: ezek a "beállt" területek. Színnel töltöttem fel fel azokat, amelyeket én az Ófaluhoz csatoltam, és már kitárgyaltam. A pirossal határolt területek jelentik az Ófalu peremövezetét, a Károli-kertet(4) és a Nádas-kertet (3).

1. A Károli-kert

2.a_karoli-kert.jpg

A Károli-kertet 11 darab utca hálózata alkotja, s gyakorlatilag mindegyikről ejtek is pár keresetlen szót. A hivatalos besorolása szerint ez egy kertvárosi lakóterület. Az utcaszerkezetének jellege egyértelműen kertvárosias: merev, kimért, kimódolt, mértani, mesterkélt és mesterséges. Összetéveszthetetlenül egy rajzasztalon megszerkesztett toldalék lakóövezet. Az épített környezete alapján viszont egyszerre kertvárosias és falusias, egyes részeiben pedig inkább a kisvárosi építészet és egy bátortalan lakóparkkezdemény keveredése: ahogy mondtam az előző posztban, bár alapvetően mindkét lakóövezetet a Kádár-kockák uralják, de ezen túlmenően egész peremövezet a stílusok egyvelege, leszámítva a modern bauhaus-lapostetős trendet, ami képtelen volt itt gyökeret ereszteni, mert ilyen házakból nem találni itt egy darabot sem. A Károli-kert és a Nádas-kert építészete között ez a kádárcity feelingbe oltott stíluskeveredés az egyetlen összekötő kapocs. A építészeti arculat néhol egy adott utcán belül is megváltozik. Az önkormányzat építészei csípik, ha felcímkézhetnek valamit, de ez esetben a "kertvárosi" jelző csak  az egyik igazság a sok közül. De hangsúlyos igazság, ez elfogadható.

A Károli-kertben illetve az közelében található a  

  1. a Békás-tó,
  2. a Kőkereszt,
  3. a Kétfarkú Kutyák 9 milliójával megerősített Ebadta játszótér,
  4. az Ördögárok patak faluba érkező felső szakasza,
  5. a térképen nem szereplő, de a jobb alsó sarka mellett található, a hegy gyomrába vájt kavicsbánya/murvabánya.
  6. A területnek -jelen állapot szerint- olyan, komoly forgalmat generáló közintézménye vagy  kereskedelmi/szolgáltató stb. vállalkozása, ami akár pozitív, akár negatív irányban érdemben befolyásolná a lakóövezet egészének megítélését és élhetőségét, nincs.

2. Az Erdőalja utca.

3. 4.5.6.
7.

Az Erdőalja utca egy zsákutca, de csak ha autóval próbálkozol, gyalog vagy hegyi kerékpárral már nem az. A  kövér 160.000.000 Ft-ba kerülő Rákóczi utcai felújítás (külön poszt) éppen az utca elején ért véget, szinte késsel elvágva az aszfaltos folytatást, pedig lehet, hogy érdemes lett volna megragadni a kínálkozó lehetőséget. Ha az utca lakói ráakaszkodnak erre a projektre, és helyi összefogással összedobják a pénzt, (akár az önkormányzatttal is boltolva) akkor egy füst alatt végiteríthették volna az Erdőalja utcát is, megspórolva a gépek és emberek újbóli felvonulásának, kitelepítésének árát. Kihagyott ziccernek tűnik, akár az önkormányzat oldaláról nézve is: ők is kezdeményezhettek volna. Maradt a kavicsszórt útburkolat. De talán ez nem is érdekli az utca lakóit: az autó a kavicson is gurul, és itt a kavicsos út is elég jó állapotban van.

Az Erdőalja a "leg"-ek utcája a Károli-kertben: a legeldugottabb, a legcsendesebb is, a legmagasabban fekvő, a legszélesebb panorámát nyújtó, és a legvédettebb. Zsákjellegénél fogva, felülmúlhatatlan haszon, hogy az idegeneket kiszúrják itt: az utca nem átjáróház. Ezt az előnyt a Károli-kertben ezen kívül még egy utca, és talán csak a Telki út egy rövid, lezárt szakasza birtokolja, de az Erdőalja utcában szolgál a leghasznosabb módon. Értelemszerűen emellett sem szabad megfeledkezni arról, hogy minden erdőszéli utca sajátos kihívásokat támaszt az ideköltözők elé, Nagykovácsiban: mivel az erdő felé nyitott, általában az ilyen utcák követelik meg a legkomolyabb szintű vagyonbiztonsági befektetéseket a tulajdonostól, így az ingatlankeresőnek ezzel a plusz feladattal és költségnövekedéssel érdemes számolnia. A legbarátibb szomszédösszetartás kiépítésébe fektetett energia is garantáltan megtérülő befektetés: nem véletlenül alacsony a bűnözési ráta a településen. (lásd 17. és 18-as pont)  A meredek domboldal miatt építkezni valószínűleg itt lehet a legnehezebb és a legköltségesebb: a tervezők, az építőanyagszállítók, a konténeresek, a kivitelezők stb. a legkevésbé sem unatkoztak/sem fognak unatkozni. A Rákóczi utca egy gyűjtőút, így rendszeresen és alaposan takarítják a fagyos-jeges-havas télvíz idején is, tehát a Rákóczi folytatásaként működő Erdőalja utca megközelíthetősége az egészen extrém téli állapotok beköszöntéig jó eséllyel garantálható. Ha viszont beüt a kemény krach, gyaníthatóan a legelzártabb jelző is felkerülhet az utca jelzőinek listájára.

Leragadok a panorámánál, néhány fotó erejéig.

8.

A kép előterében a Károli-kert házai, középtájban az Ófalu végének épületei, felettük és szemközt a Nagyszénásalja utcái, ezek alatt pedig, a kép jobboldalán, a Nagyszénáskert széle.

9.10.11.

Tökéletes a panoráma az Ófalu szíve, majd a Nagyszénás-kert és messzebb, a Zsíroshegyalja felé is. Éles szeműek megtalálhatják a Templom téren álló katolikus templom tornyát.

12.

Középtájon a zsúfoltnak tűnő Nagyszénás-kert. Ne higgy a látszatnak, ez Nagykovácsi egyik legszellősebb lakóövezete. Felette a Nagyszénásalja, a virágneveket viselő utcákkal, az árnyas, vad, tomboló zöldben: ezúttal hihetsz a látszatnak.

13.

Egyszer elcsíptem az Erdőalja utcában egy kiránduló-sétáló társaság beszélgetését, akik az erdő közelségének veszélyeit ecsetelték, a helyi tapasztalat nyomán. Tény: ha  a Földanya beint, akkor az útszéli, magas, a jég súlya alatt szétrobbanó/kidőlő fák a kertedbe/kerítésedre/háztetődre hullhatnak: ezzel viszont minden erdő melletti utcában számolnod kell, és az erdőkkel határolt Nagykovácsiban szinte adottságnak számít. Ráadásul, ha eleve nagy fák vannak a kertedben, nem kell az erdő szélére költöznöd és külön gyúrnod a mennydörgéses élményért. Ezt mindenki tudja itt, minimum 2014. December 1. óta. Szóval, ez egy beépített kockázat az erdők oldalában lakva. Viszont cserébe minden évszakban az ablakodból figyelheted az erdő vadjait, hallgathatod az éjszakai erdő neszeit, több madár és több madárdal, több egészséges alvás, több friss levegő, és több romantika jut neked a nyitott ablakos nyári éjszakákon, amikor az ágyadban fekszel. Fizetsz és néha megfizetsz a szépségért. Valószínűleg bőven megéri. A fák: Istenek. És Istenekből az Erdőalja utcában akad bőven, karnyújtásnyira. 

14.

Ahogy karnyújtásnyira található innen a falu híres tájsebe, az egykori kavicsbánya is (külön poszt). Alapból 20 éve megy a törpönködés és a hatásköri/felelősségi izmozás azon az összes érintett között, hogy kinek a lehetősége, feladata, költsége, kötelessége a katlan hasznosítása és/vagy rekultivációja. Az évekkel ezelőtt behordott szemét, törmelék, sitt, föld és zöldhulladék rendületlenül ott van, és gyűlik folyamatosan, leplezetlenül azóta is. A természet lassú léptekkel próbálja gyógyítgatni önmagát, egészen megható akarattal: a legreménytelenebb meddő kavicsban is meggyökereztek a fák, újabbak is. 2011-ben írtam erről a témáról az azóta megsemmisült nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportál Fórumán, egy képgalériát is mellékelve: az írás és a fotók is megvannak, így hamarosan aktuális lesz az akkori állapotokkal való összehasonlítás.

Az Erdőalja utca, -illetve tágabb értelemben a Károli-kert lakóit- azonban a kavicsbányával kapcsolatban semmiféle aktualitás nem érinti: híre-hamva sincs annak, hogy itt bármi történne, jómagam legalább is semmiféle mozgolódásról a témában nem tudok. Egy komoly hasznosítási/rekultivációs beruházás gyökeresen módosíthatná a környék megítélését...valamilyen módon. A frissen felújított Rákóczi út azonban eljutott a kavicsbánya kapujához, ahogy kell: kiszélesítve, vastag aszfaltfolyosóban. S talán egyszer, valamikor, a jövőben majd súlyos és megrakott gépek gördülnek be rajta, ha a kavicsbánya életre kel. A kérdés csupán az, hogy a végeredményt örömmel vagy bánattal fogadják-e az itt élők,... és a falu.

15.

A kavicsbánya, bentről fotózva.

16.

A kavicsbánya-tájseb kapuja a friss aszfaltozással.

17.

Balra a kavicsbánya, jobbra az utca: itt szinte mindent ledózeroltak a Rákóczi utca felújításakor, amit csak értek. Idegenszerű táj lett. Majd kizöldül. Vagy talán tervezetten is zöldíthetné az, akinek a dolga a közterület fásítása, virágosítása.

3. A Bajcsy-Zsilinszky utca.

18.
19.20.Az ellenfél lejáratására és az adott korban karaktergyilkosságra alkalmas antiszemita kirohanásokat sem megvető, majd a testvérével együtt önvédelemnek minősített emberöléses ügybe keveredő, és egyebekben is mozgalmas politikai pályát befutó fajvédő, radikális, nacionalista, hazafi, bátor frontkatona, németellenes, antifasiszta, nácigyűlölő, polgári-nemzeti ellenálló Bajcsy-Zsilinszky Endre, akiben a vérkommunistáktól elkezdve a jobboldalig minden létező kurzus megtalálta akkor/később/ma a hivatkozási alapot, Nagykovácsiban is kapott egy utcát. Az utcában azonban a névadójának zaklatott és keserű végzetű életútjával ellentétben nincsenek sem komoly kacskaringók, sem meglepetések: klasszikus kertvárosi utca, kertvárosias házakkal. Ez az utca hűen igazolja a hivatalos besorolásban szereplő "kertvárosi" jelzőt, az út minősége pedig hozza a nagykovácsi átlagot: ez utóbbi a közepesnél kicsit jobban használható út-patchwork. Nagyon csendes, a porták előtt többnyire szépen rendben tartott, takarított környék. Innen még tágabb teret befogva járhat a tekinteted a szemközti hegyeken, de a lejjebb lévő utcák már alacsonyabban és egyre laposodó lejtőn, majd síkvidéken futnak, így ott kevesebb jut ebből az örömből. Az utca elbírna többet is a kisméretű, utcabarát fákból/cserjékből, és még úgy is megőrizné ezt a meglepően tágas, levegős hangulatát: nem mértem le, de nekem szélesebbnek tűnik az alatta futó Tompa-Károli-Munkácsy-Tinódi kvartett bármelyikénél. Nyilván tévedek. A számokról azt mondják, hogy nem hazudnak, és így is van, de én jobban hiszek az összbenyomásnak, akkor is, ha az átver.

4. A Nagyon Párhuzamos Kvartett, mini lakóparkkal díszítve

A Tompa-Károli-Munkácsy-Tinódi utca: négyes ikrek. Tiszta, párhuzamos vonalvezetés, katonásan sorakozó házakkal, szerényebb és korlátozottabb panorámával. Az Akácfa utca/köz bilincse köti össze őket. Józan ésszel indokolhatatlan, hogy minek kellett az Akácfa utcát kétfelé szedni, s egyik felét utcának a másik felét köznek elnevezni: bürokratikus, papírtologató önigazolás és felesleges ügybonyolítás ez, semmi több. Sajátos erényként az apró Akácfa köz felső szakasza az egyik legszebben fásított utcarész. Ez nem csak szép, hanem hasznos is: a közeli -évtizedek óta működő- kis autószerelőműhelyhez érkező járművek zaját és kipufogógázait is csillapítja, megszűri. Az ingatlankeresőnek nem kell kétségbeesni a műhely jelenléte miatt: ez nem a belváros. A forgalom falusi mértékű, a műhelynek az utcában külön parkolója van, és a munka alapállásban elszeparáltan folyik benne. Nem beszélve a helyzetből kinyerhető járulékos haszonról, ha itt laksz, és autótulajdonos vagy.

21.

Az Akácfa-köz fasora.

A négy utca felcserélhető lenne egymással: szinte megkülönböztethetetlenek (de szép szó). Nem is sorrendben mutatom be őket. Némi erőfeszítéssel ugyan, de a kvartett definíciójának megfelelően mind a négy utcából kicsalogatható valami plusz, valami külön szólam, valami egyediség: az egyik bokrosabb/cserjésebb, a másikban több a nagy fa, a harmadiknak változatosabb az építészete, egy-egy szakasz szépségét, egy-egy utcakertet lehet kiemelni belőlük. Ami egybemossa őket: ezek is takarosak, gondozottak, rendezettek. Ez a közös és pozitív értékük. Az itt élő polgárok láthatóan igyekeznek kihozni az utcaképből azt, amire lehetőségük nyílik. Az utcákra ültetett fából, cserjéből, bokorból nekem soha nem elég semmi, és ebben azért lehetne mit pótolni, de ebben sem állnak rosszul. Ráadásul igen népszerű megoldásnak számít a környéken, hogy hatalmasra növő fákat ültetnek a telken belülre, de szinte a kerítés tövébe, így a lombkoronák gyakorlatilag utcafaként is megállják a helyüket. Mind a négy utca aszfaltozott, és bőven átférnek az átlagminőség limbóléce alatt. A Munkácsy és a Tinódi a legjobb: a Munkácsyt 2012-ben az önkormányzat teljesen újraaszfaltozta, a Tinódi is megújult, de a többi utca is meglepően jó állapotban van, nagykovácsi mércével mérve. Talán a Tompa Mihály utca burkolata egy kicsit jobban megzuhant a testvéreihez képest, de az sem tragikusan.

A Károlyi Mihály utcából Károlyi/Károli Gáspár utca lett: apró eltérés, mégis micsoda különbség. Őt választottam a névadás alanyául. A vörös grófként emlegetett arisztokrata sokáig kitartott. 2007-ben még az ő nevét viselte az utca, de a Bencsik-érában előre megérezték a képviselők a közelgő új idők szelét: mire  kétharmados narancssárgába borult az ország, nálunk a református bibliafordító már kiütütte a nyeregből a sorosista balos gróf urat. A fideszesek meg később a fideszbarát Bencsik Mónikát,... bár ahogy hallom, azóta ismét szent a béke a Párttal. Ezekkel a nevekkel egyébként is állandóan csak a baj van Nagykovácsiban, hogy mennyire, arról egy kölön poszt fog szólni. Valami szellemileg túlképzett graffiti-tálibnak még Munkácsy sem tetszik, talán azért, mert olyan munkásosztályosan-gyurcsányosan hangzik, bár őszintén szólva csak tippelek, mert egyébként el nem tudom képzelni, hogy mi baja lehet bárkinek a festővel, akinek néhány apróbb nemzeti kincset köszönhetünk. Ja, és le a kalappal a kormányzat előtt, hogy végre nyugvópontra juttatta ezt a történetet, és ezúttal hasznosan költötte el az adófizetők pénzét. Igen, jól látod, éppen most fejeztem ki az elismerésemet a Orbán-rezsimnek. Nem először, nem másodszor...és bőven tudnék még pozitív példákat hozni, csak az erények illatát sajnos elnyomja a folyamatos, tömény szarszag. Hagyjuk a politikát, aki pedig lefújta a Munkácsyban az utcanévtáblát, törje el mindkét kezét kétszer, egy éven belül, ámen.

22. A Károli Gáspár utca képei (22-23-24)
23.24.

25. A Munkácsy Mihály utca képei (25-26-27-28-29)

A Munkácsy utca egy látványos kanyarral indít. Az ilyen kanyar ritka a kvartettben.

26.27.28.29.

A 27-es kép nyári változata: kertvárosi életérzés és domináns fenyőkultusz a Munkácsy Mihály utcában. A légkábel-design adottság: a két modern kertvárosi részt, tehát a Nagyszénás-kertet és a Kálvária kertet leszámítva, ezzel a látvánnyal mindenütt együtt kell élni.

30. A Tompa Mihály utca képei (30-31-32)

31.

Falusias hangulat a kertvárosban: a Tompa Mihály utca egy csinos szakasza, az utcai homlokzatukkal a telekhatárra feszülő házakkal. Két autó általában elfér egymás mellett a Károli-kertben, de az udvariasság mindig hasznos konfliktussimító eszköz lehet az autós közlekedésben. Nagykovácsiban, a szűk utcák hazájában, fokozottan az. Ez például egy szűkebb szakasz.

32.

A fenti falusias utcarész, télen. A Károli-kert utcáinak 90 %-a semmiféle komolyabb kihívást nem támaszt a hókotrók elé földrajzi értelemben, így ezek az utcák rendesen takarítottak is. 

33. A Tinódi utca (33-34-35-36-37-38)34.35.

A hátsó harmada egy nagyon szépen zöldített utca, változatos lombkoronájú fákkal, cserjékkel, bokrokkal beültetve.

36.37.

Friss aszfaltozás és szegélyezés után a Tinódi utcában, 2012 szeptemberében. Az út a normálisnak tekinthető állagromlással, foltozásokkal együtt, még ma is rendben van, jól használható. Az ivókút pedig a Nagy Kedvencem, a Kádár-kor egyik legszebb ipari terméke és túlélője, a Mohácsi Vasöntöde emblematikus műalkotása, ami ma is működik, bár a kifolyó tálka azóta eltűnt a kút ormánya alól. Már csak néhány darab akad belőle a faluban.

38.

39. A falu vége a Károli-kertben, egy kis jövőbe tekintéssel.

Minden utca ide, a mezőre, pontosabban a Telki útba fut ki: a Károli-kert szélső házai a Békás-tó felől nézve.

40.

Másik látkép a falu végére, szintén a Békás-tó felől.

41.

Itt nem lószarral gurigáznak, gyermek. Ja, de.

42.

Ahogy mindenkinek jár 15 perc hírnév, ugyanúgy jár minden lakóövezetnek egy mini-lakópark,... vagy valami, ami annak tűnik: a Károli-kertnek is van. Nagykovácsiban állandó háborgás, vita, asztalcsapkodás és rendeletpánikkal csipkézett önkormányzati vergődés övezi az ikerházas/sorházas/tömbházas/társasházas beépítések számát és jellegét, pedig egyáltalán nem új jelenségről van szó, és előfordul, hogy még a vitaalap is téves, vagy minimum megkérdőjelezhető indíttatású. Mindenesetre akárki hozta össze a projektet a Károli-kertben anno, tudta, mit csinál. A nem hivalkodó, az épített környezethez kifejezetten harmonikusan illeszkedő, hat tagból álló házegyüttest lépcsőzetesen eltolták és kifordították a Békás-tó/Kereszt mező felé. Részben a védett Nagyszénásra, másrészt a közvetlen közelében húzódó természetvédelmi terület felé tekint, pazar kilátással a tájra, hullámzó fűtengerre, vaddisznókra, lovasokra, naplementére, ...meg a nyaranként mindent elborító Solidago mezőkre. Dísznövényként behozott, gyönyörű és kíméletlen özönnövényünk, melyről Kósa Géza is megemlékezett, itt is vidáman burjánzik, ám ez valószínűleg a legkevésbé sem zavarja azt, aki erre a látványra ébred/fekszik...és nem allergiás. Minden évszakban és napszakban mesés a kilátás a Károli-kert szélső házaiból, ha akad egy ablak vagy egy "kutyaól" a tetőn, ami ezt lehetővé teszi. A kis lakópark házaiban mindkét megoldás játszik, de persze az önálló családi házak ablakaiból kitekintve sem csökken a látvány értéke. A Károli-kert hátsó szélén -népieschen, a faluvégen- lakni ebből a szempontból felszabadító élmény: amíg Isten és a politika is úgy akarja, ide soha nem épülhet semmi, hogy megzavarja a védett övezet békéjét...de ez egyáltalán nem jelent örök békességet. Pontosabban igen, azt jelent. Ennek a területnek a felső karéját ugyanis már hosszú évekkel ezelőtt kiszemelték az új köztemető helyszínéül. A teljes megújulás előtt álló Helyi Építési Szabályzat is tényként kezeli az ötlet/a terv folytonosságát. Ami, ha egyszer megvalósul, valóban sok mindent megváltoztat a Károli-kert egyes utcáiban, a faluvégen pedig gyökeresen.

43. Kilátás a faluvégről. (43-44-45-46-47-48-49)44.45.46.47.48.49.50.img_3820.jpg

A HÉSZ-nek, a lakossági egyeztetésen/fórumon bemutatott térképvázlatának részlete: jobboldalon, alul, a piros Lke (kertvárosi lakóterület) jelű mező a Károli-kert, mellette  találhatóak a védett (V), a korlátozott felhasználású mezőgazdasági területek (Mko), a különleges sportlétesítmény (KbSp, a Lovastanya)...és a halványrózsaszín KbTem. Ez utóbbi a tervezett temető helyszíne.

5. A Telki út.

51.

Ez a belső kirándulóösvény, a mezőn: nem erről lesz szó.

A telki úttal párhuzamosan van egy másik út is, ami néhány méterrel beljebb, a mezőben halad: ténylegesen inkább az lenne/lehetne a valódi Telki út, -és a Károli-kertet elhagyva a két út össze is kapcsolódik- de ez utóbbit főleg a kirándulók, biciklisek, lovasok, erdészek, fakitermelők használják és használhatják. Elvileg, csak ők. Azért volt már feszkó abból, amikor néhány quados/motoros itt tombolt, a védett övezetben, a szemétkihordás pedig -ami ősi, nagykovácsi néphagyomány- táblát szült ide is.

52.

Eddig szinte csak pozitív oldalát jártam körbe, de nem minden happy a Károli-kertben sem. A kijózanító Büdös Magyar Valóság (BMV © én) itt is betolakodik a képbe. A Károli-kertet teljes hosszában lezáró Telki úton fut végig tehát az egyik legszebb túraösvény. Ennek elején áll a Kőkereszt, majd beljebb az Ebadta játszótér: magáról a Károli-kertet érintő útról ezzel el is mondtam minden pozitívumot. A nyitány már/még részben átmenetet képez az Ófalu és a Károli-kert között. Az út széles csíkban indul, egy pompás és sudár pédányokból álló fasorral. Az előtte húzódó üres terület, -melynek egy részét immár elfoglalta az Ebadta játszótér- leginkább a faluban zajló nagyszabású építkezéseknél, felújításoknál kerül(t) kihasználásra: gépparkolóként, valamint sitt és építőanyaglerakatként hasznosítják a munkálatok idejére.

53.

A Telki út a Kossuth Lajos utca/Kőkereszt felől nézve: Az Ófalu és a Károli-kert határán állunk, Nagykovácsi egyik legszebb fasoránál. Téli köntösben is szép látvány.

54.

Már 2011-ben, a fotó készítésének idején is építőanyaglerakat volt a terület. Azelőtt is. És gyaníthatóan mindig az lesz. Szüksége van a falunak felvonulási/deponáló placcokra: ez itt az egyik, a Telki út elején. Addig nincs ezzel baj, míg helyreállítják az elfogadható, viszonylag tűrhetően természetbarát állapotot az egyes önkormányzati építkezések/felújítások között. Erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy ez a fajta helyreállítás mennyire szokott sikerülni. A Rákóczi Ferenc utca felújítása mindenestre eléggé betett neki: gréderek, teherautók, markolók, építőanyag, sitt...hegyekben állt és parkolt itt minden.

55.56.57.58.

Itt rendezik jövőre a Párizs-Dakart Munkácsy-Károlit. Állítólag már felvették a versenyt a nemzetközi listára.

A Telki út átkel az Ördögárok medrén, aztán befut a Károli kert utcáihoz. Az utcákhoz kapcsolódó szakaszán folyamatosan romlik az állapota, aztán aszfaltot talán soha nem látott, sárdagasztó, bokatörő, gyalázatos kavics és sittfolyosóvá, keskeny utcává silányul. Nagy hóban/jégben egy normál személygépkocsinak valószínűleg horror, mert ezt egy hókotró tisztességesen letakarítani biztosan nem tudja, -mint az látható az 56-os számú képen - és ebben nem a sofőr a ludas. Inkább vízmosás/szánkóhúzó játszótér ezen a szakaszon, mint utca. Nem is igen jár rajta autó: "a többi néma csend." De a csend, az itt haszon. A káromkodás meg nem hallatszódik el az önkormányzatig.

59.

Fű és hinta-palinta. Autós zsákutca, zsákutca tábla nélkül.

A lábtörő/kerékszaggató szakasz után már az út is elfogy a következő két párhuzamos utca között: füvesített parkolóként ér véget a Telki út. Motorosokat nem érinti a probléma,  de aki a digitális útinformációs appokat és eszközöket mellőzve (vagy talán azokkal is), a papíralapú térképet követi, az csak itt fog szembesül azzal a ténnyel, hogy a Telki út nem járható végig autóval: viszont hintázhat, ha akar...mert hinta az van itt, ami egyébként jó dolog. Ez akár valamiféle utalásként is értelmezhető a meghintáztatott autósoknak. 

6. A Tinódi-köz.

A Károli-kertben azonban nem csak a Telki utat marta meg az idő vasfoga. Az előzővel ellentétben a Tinódi-köz egy valódi utca: legalább is annak szánták. Amilyen rövid, olyan elhanyagolt. Az aszfalttöfködő karbantartást leszámítva, az önkormányzat által is elfelejtett, szánalmasan sivár közterület. Gyakorlatilag fáktól, cserjéktől és bokroktól mentes, a faluhoz méltatlan, szánalmasan berogyott, szétrepedezett, a nagykovácsi átlag-állagot alulról sem verő utca: az útburkolatot ugyan foltozgatják, de az az alap már teljesen szétcsúszott, így ez legfeljebb a legalja-patchwork szinten tartására elég. Egy elhagyatott gyártelep hátsó szervizútjának inkább elmenne, mint egy Magyarország második legdrágább ingatlan-négyzetméteráraival büszkélkedő falu utcájának. 

60.61.Az utcában egyetlen egy, az árokparton megtelepedett, vadmagoncból sarjadt, árva fa található, és elismerés jár azért, hogy az évek során senkinek sem jutott eszébe kivágni. Ezt a partizánt leszámítva, az utca egészét tekintve a lombos-zödfelület hiánya szinte sikolyként hat: nem, nem a tél miatt, a zöld hiánya ugyanis nyáron még feltűnőbb. Nyáron a többi utca  zenél, ez viszont hallgat. Nem igazán tűnik úgy, hogy bárkit érdekelne, vagy bárki érdemben javítani próbálna a helyzeten. Van egy várakozó blogposztom, Nagykovácsi legrosszabb útburkolatú/állapotú utcáiról, a Tinódi-köz az egyik.

7. Az Ördögárok utca.

A Tinódi-köz egyik közvetlen kapcsolódási pontja, az Ördögárok utca a burkolat tekintetében méltó folytatásnak számít, de ez legalább már érinti az átlag patchwork-színvonalat. Alulról. Itt-ott.

62.63.64.65.

66.Borász nyelven: Az Ördögárok utca egy fűszeresen tócsaillatú, elegánsan felfagyott lepusztulóhordóban érlelt utca, markáns nagykovácsisággal és enyhén pikáns szarunk-rá bukéval, á la idő. Csak a patak közelségének vigasztaló méz íze és a gazdag fásítás aromája menti meg a bukástól, de az asztalra nem rakja ki senki. Aktív beavatkozásként lecserélték a régi nevét, a stílusosabb Ördögárokra, a Tinódiról. Ennek emlékét már csak egy kis táblazűrzavar őrzi. Tudom: olyan önkormányzatot még nem látott a civilizált világ, amelynek azonnal mindig, mindenre és egyszerre van pénze, és nagyon magyarosch dolog lenne ( olvasd a 12. pontot) ha én is a jóleső köpködés zárótüzét zúdítanám az érintettekre, de fel lehet ismerni, ha valamire lassan, de biztosan egyre jobban rákúszik a felejtés köde. A Károli-kertben a Telki út, a Tinódi köz, és az Ördögárok utca számít ilyennek.

67.

Az Ördögárok utca vége/hátsó szakasza, ami zsákutca, kifejezetten szép, lombokban még az utca első felénél is gazdagabb, és ez sokat számít. A fák minden évszakban feledtetik a kellemetlen látványú aszfalttapaszokat, és hálásan díszítik ezt a jobb sorsra érdemes közterületet.

68.

A túloldalon az Ebadta játszótér. Az Ördögárok utca végén, kitaposott ösvényen hagyhatod el a Károli-kertet.

Nem köszönök el ilyen zord hangütéssel ettől a lakóövezettől.

A fellelhető negatívumok ellenére is igaz és látható, hogy a mindenkori önkormányzat és a polgárok a rendelkezésükre álló anyagi lehetőségeken belül, ennek a lakóövezetnek a közterületeit igyekeztek egy kicsit jobb minőségben megőrizni az elmúlt évtizedben, és összeségében e törekvésükben sikerrel is jártak. Karinthy szerint  ugyan "A türelem rózsát terem, de más semmit.", de ne felejtsük el, hogy szerte a faluban, pl. a Kossuth Lajos utca, a Zsíroshegyi út, a Virágos-sétány, a Rákóczi Ferenc utca,...vagy a tucatnyi lakossági/önkormányzati összefogással  történő, a kisebb utcákban megvalósult útpályarekonstrukciókhoz is hosszú idő kellett. A jóhoz pedig könnyű lesz majd hozzászokni, ha egyszer az említett utcák is új ruhát kapnak.

Mert az idő nem áll meg, és a csak a változás állandó, ez minden közhelyszótárnak a két alapvetése. 

A Károli-kertről pedig már most is sokkal több pozitívumot lehet összeszedni, mint negatívumot: ez egy tény. 

A blogposzt képgalériájához képest jóval több fotó egyesével itt megtalálható vagy diavetítésként egyben lepörgethető ide kattintva.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr8214500586

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · https://zordidok.blog.hu 2019.01.13. 12:15:49

Monoki Péterné, facebook:
"Csak ismételgetem elismerésem minden cikknél. Ez van, nekem ez is tetszik. :-) "

Megpróbálok megbírkózni valahogy ezzel, és remélem megtartatom ezt a szokását. :-)