Mottó:

(diskurzus az esztétikáról az egyetemen)

• Hallgató: "...Mondtam a szakkörös gyerekeknek, hogy szép színekkel kell festeni.
• Tanár: Ne mondjon már ilyen marhaságokat!  Ezt mondta nekik?! Szép szín? Nincs olyan, hogy "szép szín" ! A szarnak is szép színe van!  Mondja nekik azt, hogy "Gyerekek, fessetek szarszínnel!" (1992, saját gyűjtés)

♣

zord indafoto

Megszületett Magyarországon egy jogszabálygyűjtemény: "ez a Településkép védelméről szóló 2016. LXXIV. törvény , ami a települések esztétikus lakókörnyezetének kialakítása és védelme érdekében a Településképi Arculati Kézikönyv bevezetésével hiánypótló módon teremt lehetőséget a jellegzetes települési karakterjegyek meghatározására és társadalmasítására. A kézikönyv nem kizárólag szakembereknek készül. Elsősorban a települési döntéshozók és a lakosság tájékoztatását segítő, szemléletformáló kiadvány. A jogszabályok útvesztője helyett röviden, lényegre törően és mindenki számára érthető módon mutatja be egy közösség környezetalakítással kapcsolatos elvárásait. 

A települések számára a kézikönyv meghatározza a településkép jellemzőit, az ennek szempontjából egymástól jól elkülönülő településrészeket arculati jellemzőikkel és értékeikkel, a településkép minőségi formálására vonatkozó javaslatokat, valamint a településképhez illeszkedő építészeti elemeket, beépítési vázlatokat, és egyúttal irányt mutat az építtetőknek.

Tekintettel arra, hogy az arculati kézikönyv egy ez idáig nem létező, újonnan bevezetett szabályozási műfaj, a Miniszterelnökségen elkészült egy Településképi Arculati Kézikönyv-minta, melyet a települések felhasználhatnak saját arculati kézikönyvük elkészítéséhez,

Az előkészítő és megalapozó munka tapasztalatai alapján készült jelen Útmutató ami mindenekelőtt a polgármestereknek, a főépítészeknek, és a kézikönyvek kidolgozóinak munkáját hivatott segíteni.

Az Útmutató az arculati kézikönyvek megvalósításának folyamatát lépésenként mutatja be, megkönnyítve azok munkáját, akik a kézikönyv magas színvonalú elkészítésének munkálataiban részt vesznek..."(kormányzat)

♣

Élni és Élni hagyni

1.  De gustibus non est disputandum! Az ízlésről nem lehet vitatkozni.
2.  De gustibus aut bene, aut nihil! Az ízlésekről vagy jót vagy semmit.

Persze. Értem én. Mindenki érti. A legszigorúbban vett, megkérdőjelezhetetlen magánügyed, hogy neked mi nyeri el a tetszésedet. Neked így jó, neked ez tetszik, a többieknek coki. A te ízlésed, a te ruhád, a te cipőd, a te ékszered, a te órád, a te autód, a te biciklid, a te lakásod, a te bútoraid, a te festményeid, a te fotóid, a te hobbyd, a te csajod, a te pasid, a te transzvesztitád, a te könyved, a te youtube zenelistád, a te blogod, a te filmgyűjteményed, a te kedvenc városod, a te világod, amilyen hülye vagy, én úgy szeretlek. Így neveltek, így tanultad, ezt szívtad magadba, erre van pénzed, ezt tudod, ezt ismered: a te életed, és csak a tiéd, minden szellemi és fizikai vagyontárgyával és személyes vonatkozásával együtt, amihez soha, sehogy, senkinek, semmi köze.

Bármilyen is az az élet, neked így tetszik, és pont, és ha ezren mondják valamiről, hogy szép, te akkor is szabadon kijelentheted róla, hogy ronda. Nem oszt nem szoroz, mert az ízlés országútján te nyugodtan haladhatsz bármikor a forgalommal szemben.

De vajon hol húzódnak a szabadságod határai? Hol kezdődik és meddig terjed? Az életet szabályozó határvonalak –elvileg – világosak és egyértelműek: erre szolgálnak a törvények, a jogszabályok, az előírások, a rendeletek... és a moderálási elvek is.  Az ízlésed csak rád tartozik...de meddig? Mi a helyzet az ízlés kiterjesztésének határaival? Meddig feszítheted a húrt? Az ízlést sok tényező formálja, szociokulturális beágyazottsága pedig elvitathatatlan: ez önmagában is konfliktusok forrása lehet. amikor két különböző világlátás kerül egy közösségen belül össze. Meddig hivatkozhatsz a szokásjogra, a tradíciókra, a vallásodra, a hited parancsaira, a szociális körülményeidre, a családi helyzetedre, az anyagi kényszereidre, a családi háttered kapaszkodóira, a neveltetésedre, a szabadságjogaidra, abban ahogy élni akarsz ebben a világban vagy az adott közösségben...és meddig hivatkozhatsz az egyéni ízlésed szabadságára?  Mikor jön el az a pillanat, amikor az ízlésed, vagy éppen bármiféle ízlés hiánya már nem csak a magánügyed? Mikor következik be az a pillanat amikor az ízlésed/ízléstelenséged tettei és következményei kitüremkednek a személyes határaidon túlra?

kép forrása: 444mivoltma

Példabeszéd példákkal

Építesz egy házat Gyeviben, a világ közepén.

A táj mesés, a levegő tiszta, a meglévő szomszédok kedvesek, a madarak dalolnak, a házad pedig éke a falunak és annak a tájnak, mert tájbarát, környezetbarát, emberbarát, és öröm ránézni az arra járóknak. Boldogan élsz, amennyire boldogan csak lehet, és Így telnek napjaid. Egy napon értesítést kapsz a gyevi önkormányzattól, hogy a melletted lévő üres teleknek a gazdája építkezésbe fog. A tervvel minden rendben: teljesíti az összes követelményt, amelyet Gyevi község helyi építési szabályzata előír: beépíthetőség, szintterületi mutató, magasság, zöld terület...minden klassz. Egy apróságot leszámítva: a ház mályvarózsaszín lenne, ferde ezüst csíkozással, aranyszínű ablakkeretekkel, mediterrán stílusú cserepezéssel, viszont minimál homlokzattal, körbe gipszvaddisznókkal és egy naiv stílusú, 12x6 méteres festékszóróval készített hálaadó festménnyel, a feléd néző falon, amelyen a család tagjai térden állva imádkoznak a nudista strandon glóriafényben napozó Angela Merkelhez, amiért nem hagyja, hogy a populisták káoszba taszítsák Európát. A gyevi építéshatóság ugyan először elmeszelte az épületet, mint tájidegent, de a tulaj fellebbezett. A jog a száraz tényekre épül, márpedig a szubjektív megítélés érzékeny és ingoványos talaj. A helyi építési szabályzat szempontjából az épület támadhatatlan.  A tulaj is tudja ezt, és nem hajlandó alávetni magát az helyi ízlésterrornak, mert az Emberi Jogok Nyilatkozatában és az Alkotmányban/Alaptörvényben is garantált jogai közé tartozik a személyiségének szabad kibontakoztatása. Te tiltakozol, akadékoskodsz, nem írod alá a hozzájárulási papírokat, aláírásokat gyűjtesz, balhézol, de végül veszíteni fogsz, mert veszíteni fogsz.

Aha. Látom az arcodat. Azt hiszed, hogy azért mert karikírozva, szélsőségesen eltúlozva adtam elő, ez egy tréfa. Elvégre nem lehet ízlésekről vitatkozni. Neki így tetszik. Másoknak meg nem tetszik, ami neki így tetszik. Mindenkinek a magánügye. Neki is, nekik is.

Ha ez így van, és nem lehet ízlésről vitatkozni, akkor mi értelme van és mivégre alkották meg az "ízléses" és az ízléstelen" szót? Akkor mi a "szép "és mi a "ronda", mi a "gyönyörű" és mi az "ocsmány" szavak értelme, és mi végre sorakoznak az esztétikumra vonatkozó szinonimák a szótárakban? Ha ezek a kategóriák pusztán egyéni értékítéletek, és nincs felsőbb hatalom, ami kijelölhetné az ízléses és az ízléstelen abszolútumát, a megkérdőjelezhetetlen és tökéletes igazságot, amit mindenkinek kötelező elfogadni, akkor

1. miért akadékoskodott a szentendrei önkormányzat a Felhőmosó miatt?
2. miért léteznek olyan facebook oldalak százával, amelyek a rondaság köpködésével próbálnak meg lájkokat gyűjteni, és amelyeknek a rondaságát rakják címlapra?
3. miért kerülnek pellengérre a ronda házak?
4. hogyan lesz a rondaság szépség, és valóban ronda-e az, ami az adott esetben lencsevégre kerül?
5. hogyan keveredik össze az utálat és a rajongás a magyar falvak jellegzetes házainak esztétikai megítélésében?
6. miért gondolkoztak már el 2004-ben(!) azon hogy bevezessék a giccsadót, más néven az ízléstörvényt a csúnya épületek esetén?
7. hogy értette azt a Magyar Építészkamara Elnöke "Örömteli tény, hogy az esztétikának is szerep juthat az épületek engedélyeztetési eljárásaiban" 
8. és hogyan értette azt, hogy "Arról, hogy mi számít ronda épületnek, vannak objektív kritériumok, de az ízlés is közrejátszik ennek megítélésében"
9. és hogyan értette azt, hogy "fontosnak tartja, hogy a tervezőktől és megbízóktól független, felelős szakértők mondhassák meg, hogy mi az, ami elfogadhatatlanul csúnya."
10. miért bontották le az Elizélt Palotát? 
11. miért köpködte mindenki a Spenótházat?
12. miért változott meg a Hilton megítélése?
13. miért szavaznak Norvégiában minden évben a legrondább épületről nyíltan, és miért bontják azt le, a polgárok szavazatai alapján?
14. miért sokkal transzparensebbek, nyíltabbak máshol a településképi eljárások, építészeti tervek, mint Magyarországon?
15. miért perelték be a jó norvég polgárok az építészt, azon az alapon, hogy a háza ronda?
16. miért csinálnak listákat csúnya házakról?
17. a kormányzat miért verte szét/központosította a helyi építéshatóságokat, ha ennyire érzékeny a településképi esztétikára?
18. miért hagyta jóvá a kormányzat azt a jogszabályt, hogy nem kell engedélyeztetési eljárás a 300nm-nél kisebb házak építése esetén, ha ennyire érzékeny a településképi esztétikára?
19. miért írják elő egyes településeken/a főváros kerületeiben, hogy milyen homlokzatszínek/tető(héjalás) színek alkalmazhatóak, míg más településeken miért nem? Ki döntötte el, melyek a "szép, ízléses" színek és más települések miért nem akarják, hogy "szép színűek" legyenek az ottani házak is?
20. miért fordulhatott elő az, hogy az idegen, sehonnai turisták szerint az ott élő ember autója belerondít az ő fotóikba, és miért követelték tőle, hogy tüntesse el, és miért indítottak ellene hadjáratot, és főleg miféle esztétikai/ízlésbeli/morális alapon rongálták meg a járművét?
21. miért mondták azt Márai Sándornak, 13 éves korában, Kassán, amikor vett egy sárga cipőt, hogy aki ilyesmire képes, az minimum akasztófán végzi? Neki az a cipő tetszett.
22. mit merészel ez a blogger? Egy mai blogbejegyzés, mintegy varázsütésre. Ízléstelen? ízléstelen?!
23. Tovább is van, mondjam még?...

Miért? Azért, mert lehet az ízlésről vitatkozni. Mindig vitatkoztak róla, mindenütt. Ma is vitatkoznak róla és holnap is fognak. És a vitázók gyakran és önkényesen túlterjeszkednek a saját határaikon.

Skandalum

A világon mindenről lehet vitatkozni, és amennyiben az adott téma az egyén, illetve a közösség életminőségét bármilyen formában, tehát akár fizikai vagy szellemi síkon befolyásolja, akkor kell is. Az ízlés és a stílus kéz a kézben jár az ősidők óta. Valószínűleg már a Lascaux-i barlangfestők is összeverekedtek azon, hogy melyik ábrázolási stílus adja vissza legjobban a korízlést, és biztosítja majd a halhatatlanságot a művész uraknak, csak aztán elfelejtették szignálni a műveiket, vagy esetleg megette őket közben egy medve.

A művészet története egyben az ízlés története is. Legfeljebb a politikáról vitatkoztak annyit az elmúlt évezredek során, mint a művészetről, de a politika is művészet olykor, csak a végkicsengése profánabb, és a művelőiről kevesebb jót lehet elmondani. Létezik erkölcsi ízlés, morális ízlés, politikai ízlés, divat ízlés, művészeti ízlés (festészeti-szobrászati-zenei-filmművészeti ízlés) gasztronómiai ízlés: mindegyikről vitáznak, szüntelenül. Ez a Viktor valahogy nem fekszik az én politikai ízlésemnek, de a Ferihez sincsen gusztusom, hallgassuk meg inkább mit mond a kardigán ízlésű, kéretlen királycsináló erről a témáról, Lengyel Laci. Legyünk Együtt! 

A román stílus, a gótika, a reneszánsz, a barokk... a korízlés lenyomata volt, építészetben, képzőművészetben, kódexekben, irodalomban egyaránt. A pápák, püspökök, királyok, hercegek, mecénások, tehát a megrendelők is vitatkoztak a felkért művészekkel: stílusról, ízlésről, tetszetősségről. 

A rómaiak szerint a szakállviselet volt a barbarizmus megtestesülése: némi férfias borosta belefér ugyan a mindennapokba, mert a mindennapos borotválkozás pedig már piperkőc dolog volt az ő ízlésük szerint, de szakállat a germánok, a gallok, meg a gótok viselnek, azokról meg tudjuk kicsodák, drága barátaim. 

A színház, mint a korízlés terepe. A görögök óta nem változott semmi az alapokat illetően: az, hogy nézők ízlésébe, a hivatásosok és a műkedvelők ízlésébe mi fér bele. Az előadásmód, a témák, a díszletek, minden változik, de az alapok nem. Lehetsz vagány, formabontó, újító szellemű...egy határig. Aztán esetleg jön a bukás, az üres nézőtér, meg az ízlésficamozás, a lesújtó kritikák. A kritikusok: önjelölt ízlésformáló tutimondók. Az ízlésekről vitáznak, ízlést erőltetnek.

A változó társadalmakról, új eszmékről, iparosodásról, szociológiai drámákról, kapitalizmusról, új technológiák felbukkanásáról szól a XIX.-XX századi művészet, és vele az ízlés változásáról, amelynek tárgyiasulásai egyesek szemében a Sátán eljövetele volt, míg másoknak a Szabadság fuvallata. A modern művészet – a képzőművészettől az építőművészetig – az ízlések háborúja volt, sokkal inkább, mint előtte bármikor. Világok harca volt: ez a háború egyben a megcsontosodott régi világok eszméit, ideológiáit és az elfogadott szokásrendet szétverő, polgárpukkasztó, tekintélyromboló új eszméknek, új ideológiáknak, új filozófiáknak is a csatatere volt. Az izmusok kora, és az izmusok ízlése.

A képzőművészek számára a párizsi Szalonban kiállítani, sokáig és megkérdőjelezhetetlenül egyet jelentett az elfogadottsággal, és így anyagi biztonsággal: alá kellett feküdni a korízlésnek. Az visszautasított, kiállításra érdemtelennek ítélt, kizsűrizett festményeket ezrével halmozták fel a francia főváros Iparcsarnokának hatalmas termeiben. Nem tűrte őket a kispolgári ízlés, a kritikusok ízlése, a zsűri ízlése és a politikai hatalom birtokosainak ízlése. A Kiutasítottak Szalonja az ízlés lázadása, és a fennálló ízlés elleni lázadás volt. A kritikusok őrjöngtek és gúnyos kirohanásokban ostorozták a mázolmányokat, a vaskalapos népek köpködtek, végül a rendőrök is kivonultak. Botrányos ízlés, skandalum. Az akkori "mázolmányok", ma múzeumok féltett kincsei, és milliókat érnek. Angol Fontban. Kissé megváltozott az ízlés, a mérték, az érték.

A dadaizmus, a futurizmus, a kubizmus, a szürrealizmus, a posztimpresszionizmus... konkrétan a régi ízlésvilág elleni forradalom volt, és miféle beteg ízlése van egyeseknek, láttad-e ennek a csávónak a filmjét, borotvapengével vágnak át egy szemgolyót benne, meg van az a másik, az az izé, tudod, aki háromszögekből álló nőket fest vagy micsoda, még ilyet.

A filmművészet krónikája az ízlésekről szóló állandó viták terepe. Talán Elfújta a szél-t is elfújja majd a szél. Ki tudná megmondani mi éli túl a jövendő korokat? 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz. Hát ki vagy te, hogy rám erőltesd az ízlésedet?

A filmes díjkiosztók szintén belterjes ízlésbarlangok. Oscar kontra Berlin, Cannes...avagy a kommercializmus és az amerikai igénytelenség tömegkultúrájának ízlésromboló hatása az európai filmművészetre, 12 részes előadássorozat, ki ne hagyja. 

És a divat? A jó ízlésű férfiak ruhatára? Miről ismerni fel a gentlemant? Az igaz nő is követi a divatot. Modern nő ilyet már nem vesz fel, édesem, hát hol élsz te?

A Divatdiktátorok: ízlésdiktátorok. A puszta létezésük, az ízlésekről való vitatkozás esszenciája.

Na és a szépségversenyek? Világ szépségverseny. Már az elnevezésük is sértő. Mihez képest szép? Biztos, hogy a szépség fogalma ugyanazt jelenti a Tonga szigeteken, mint Luxemburgban? Akkor hogyan lehet összehasonlítani? Így viszont ki dönti el ki lesz a győztes? Talán az Ízlés Isten? Vagy a zsűri is ízlésekről vitatkozik és ízlést formál?

Sztájliszt, öregem, stylist, az bizony, ezt vedd fel Puzsér, ebbe leszel trendi, amikor sznobjektíven beolvasol mindenkinek. És a fontos kérdés: mit viselnek a sztárok, a celebek a vörös szőnyegen? Ízléstelen ruhaköltemények, deee égőőő, juuuj, láttad, kivillant az a mangalica lába. Divatforradalmak, ízlésforradalmak. People of Walmart.

Építészet: a leglátványosabb kinyilatkoztatása az ízlésekről folytatott vitáknak. Ahhoz, hogy a szemed elé kerüljön nem kell elmenned a kiállítóterembe, nem kell mozijegyet venned, nem kell DVD-t hajkurásznod, nem kell a netet túrni. Ott lesz, amint kilépsz az utcán, ott van az ablakod előtt, a szomszéd házaként. Építészeti vitákkal tömve van az európai/nyugati civilizáció minden bugyra, a Louvre üvegpiramisától a budapesti felhőkarcolókig.  Az Eiffel-torony esztétikai minőségéről azóta vitáznak, amióta megépült.

Az ízlésekről folytatott vitához minden körülmény adott: az építészetet oktató iskolák és állami intézmények gondolkodásmódja, módszertana, tananyaga, ízlése. Építészeti minták köszönnek vissza a településeken, a világ négy sarkából: svájci parasztháztól a Bali szigeteki luxusvilla átemeléséig. Angol elegancia vagy francia charme érvényesüljön-e a ház homlokzatának megjelenésében, szívem? Itt egy tonna katalógus, válasszál belőle valami ízléseset. Skandináv dizájn, mediterrán, Bauhaus, klasszikus, ökoház, autonóm ház, minimál, brutál: az árakban maximál. Ízlés és stíluskavalkád minden településen. Sztárépítész iskolák formálták a közízlést és gerjesztettek vitákat: Makovecz, Földes, Vadász, Virágh, ...Koós Károly nem halt meg, csak hazament, mint Elvis a Men in Black-ben.  

zord indafoto

Tervtanács?! Azmiaz ez?

Bencsik Mónika 2002-ben került hatalomra Nagykovácsiban, és regnálásával kezdetét vette a falu építészeti aranykora. Az idézett blogposztban található felsorolás egyik pontja, az Építészeti Tervtanácsról szóló rendelet megalkotása, 2003-ban.

A vonatkozó rendelet szövege ezt követően részletesen meghatározza a Tervtanács működési és eljárási rendjét, összetételét, tervbírálati eljárását, a szakvélemény kialakításának módját és hatályát, az illetékes és a központi tervtanáccsal való együttműködés kereteit, ha helyettesítésre lenne például szükség.

Rövid és velős lényege ennek a leiratnak tehát az, hogy a Tervtanácsnak mindenhez köze van, ami engedélyköteles és Nagykovácsi illetékességi területét érinti.  A Tervtanács az elnökből, a szakmai titkárból, 5 fő állandó tagból, esetileg meghívott, illetve szükség szerint felkért szakbíráló (opponens) tagokból áll. A Tervtanács elnöke a települési főépítész. Ez utóbbi a kezdetektől, Györgyi Zoltán. A 2003-as rendeletet többször is módosították, pontosították, kiegészítették (pl. 2009-ben, 2013-ban, 2015-ben).

A 2009-es módosításban volt még egy fontos, és az egész település épített környezetének szempontjából lényeges pontosítás, amely így került rögzítésre:

A szövegből tehát kikerült a korábbi   "helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős településrendezési, építészeti-műszaki tervek szakszerűségének elősegítése érdekében, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából" kitétel, és helyette az aláhúzott szövegrészek kerültek be.

A Tervtanács, a Nagykovácsi építészeti/épített környezeti minőségére, értékvédelmére, és a benyújtott tervek környezethez való illeszkedésére figyelő Nagy Szem.

És a Nagy Szem mindent lát, mindig figyel, mint Szauron, Mordor kopár földjén. 

Vagy talán mégsem. A következő részben kiderül.