Szia, uram! Arborétum érdekel?
Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.
Akinek nem szabad fogságba esnie
A szabadság ára, avagy Hősnek lenni, talán csak egyetlen napra és mégis örökre...
Most még mások harcolnak helyettünk a szabadságért / a szabad világért, de vajon eljön-e, eljöhet-e az a pillanat egyszer Magyarországon is, amikor a demokrácia híveinek már nem lesz hová hátrálniuk, és kénytelenek leszünk átlépni a saját árnyékunkat, akkor is, ha ez az életünkbe kerülhet?
Vagy már ezzel is régen elkéstünk? Talán már három évvel ezelőtt is későn volt, csak nem vettük észre?
Vagy legkésőbb már 2014-ben is későn lett volna?
Sokak szerint nem az a kérdés, hogy ez a sorsdöntő pillanat eljön-e, hanem csak az, hogy mikor jön el.
Talán mindegy is. Ugyan, ki tudna elfutni a végzete elől?
Magyarország újkori végzete is benne van a kalapban. És az a gyanúm, nem kell már sokat várni arra, hogy a Végzet Ura kihúzza a cédulát a kalapból, és azon a napon mindannyian megtudjuk, hogy mennyire mély a nyúl ürege.
Kijózanító pillanatnak ígérkezik.
Hamarabb ment el, mint ahogy megérkezett volna
A startvonaltól visszafelé futni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem
Mottó 1.: "Ha vezetőnek tartod magad, de senki nem követ, akkor egyszerűen csak elmentél sétálni." (John C. Maxwell, amerikai üzletember)
Mottó 2: Aki itt él, éljen jól! Nagykovácsiért közösen, békében! (Kiszelné Mohos Katalin, a Fidesz nagykovácsi helytartójának hitvallása és választási szlogenje)
Mottó 3.: "Tudja Pelikán elvtárs, aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És, aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló. "(Virág elvtárs örökbecsűje, A Tanú-ból)
Mottó 4.: "Soha nem kapsz egy második esélyt arra, hogy kialakítsd magadról az első benyomást."(amerikai közmondás)
♦
Kósa Emőke, és mellette külső támogatóként Szél Bernadett, az Összekovácsoló Egyesület 2019-es választási kampányának egyik eseménye során. Sosem voltak 2010 óta, de azóta végleg elmúltak a nevetős idők.
♦
Kósa Emőke a kép jobb szélén. A Civilek Nagykovácsiért Egyesület(CiNke) és az ÖsszeKOvácsolók Egyesület (ÖKO) plakátja Nagykovácsiban, az Ady Endre és a Kossuth Lajos utca sarkán, a 2024-es önkormányzati /EP választások idején. Öt évvel korábban még egymás riválisai voltak: a választásról, a kampány eseményeiről, a választás győzteseiről, valamint ennek az összefogásnak az eleve vesztésre ítélt történetéről már mindent elmondtam még azelőtt, hogy az eredményeket kihirdették volna...és lőn, elmaradt az áttörés.
Kósa Emőke képviselő volt a 2019-2024-es ciklusban, Nagykovácsiban. Függetlenként, az ellenzéki pártok támogatása mellett jutott be a testületbe.
Idén az Összekovácsoló Egyesület jelöltjei közül szintén egyedüliként jutott be a 9 tagú képviselőtestületbe, és júniusban át is vette a megbízólevelét.
De (a poszt írásakor) 11 órával ezelőtt bejelentette, hogy lemondott a képviselői megbízatásáról.
Ezzel együtt átadta a helyét az Összekovácsoló Egyesület másik tagjának, Debreceni Gábornak, hogy képviselje Nagykovácsit, és persze azokat, akik nem a másik, rém független civil egyesület jelöltjeire, jelesül a Szépkovácsi Egyesület jelöltjeire szavaztak. (a sallangoktól és a hazugságoktól megfosztva: 8 kormánypárti szimpatizáns és egy független, így néz ki a testület)
Kép forrása: Kósa Emőke facebook oldala
Én voltam az Kósa Emőke egyik szavazója (2019-ben és 2024-ben is), de mivel minden egyes szavazat abszolút értékben számít, így azt is mondhatom, hogy én szavaztam rá, én küldtem őt be a testületbe, nekem köszönhette a mandátumát.
Mondanék én erről az eseményről pár keresetlen szót, egy nagyon rövid posztban.
Szauron szája
2024. szeptember 26. Magyarország Nemzeti Szégyenének és Gyalázatának napja, avagy Gyáváké a szerencse és A legjobb védekezés a megadás, de jobb, ha tudod, orosz fogságba esni orosz rulett. – Ne add meg magad a félelemnek!
Szolgálati közlemény: Az Index / Blog.hu szerkesztőinek: köszönöm Hölgyek és Urak, nyugodtan kattintsatok tovább, ne töltsétek ezzel az időt. Ez nem valami freudi-ravaszkodás, soha nem játszok ilyet: ezt soha nem mernétek sehová sem kiemelni, de ha mégis megtennétek, azonnal kirúgnak benneteket. Itt élünk, ebben az országban, és tudjuk, hogy ez mit jelent. Ti még sokkal jobban, mint én. Köszönöm.
♦
Nyitány
Akkor én ezt érthetem úgy, hogy Orbán Viktor politikai igazgatója kikotyogta a mestertervet?
Én úgy tekintem.
Köszönök, és köszönöm, hogy köszön
A köszönés devalválódása, avagy Mindennapi köszönésünk add meg nekünk ma
A régi falu, a szocializmus éveiben, 1948 után, de még 1971 előtt. A háttérben, balra és középen a Nagyszénásalja, a mai Virágos sétány jellegzetes, részben fasorral szegélyezett, az egész Nagy-Szénás alatt futó csíkjával, jobbra a Zsíros-hegy, Zsíroshegyalja (ami látszik belőle), illetve az egykori mezőgazdasági földek, amelyeket a kárpótlás keretében felparcelláztak (Nagyszénás-kert, Kálvária-kert) Ezeken a területeken ma mindenütt házak százai állnak (közel 2500). Nagykovácsi látképe, egy képeslapon. Forrás: Hungaricana.hu, közgyűjtemény
♦
Mottó 1.: "Mindenki egy belvárosi erdészházban szeretne élni." (Vámos Miklós, író)
Mottó 2.: "Tiszta Ausztria!" és "Valahányszor idejövök, olyan mintha külföldön járnék." és "A Lexus itt: népautó."(idegenek Nagykovácsiról, már többször idéztem, sok posztban)
Mottó 3.: "Carpe diem / Élj a mának / Ragadd meg a pillanatot!" (Horatius, római alapvetés, de a rómaiak birodalmuk építése során mindenben rácáfoltak e közkedvelt idézetre: Róma örök, és a rómaiak az örökkévalóságnak építettek, miközben a múlandó emberi életükben valóban minden egyes napot úgy tekintettek, mintha nem lenne holnap. Ez a kettősség végig kísérte Róma egész történelmét, és megjelenik a művészetükben, az építészetükben, a mindennapjaikban)
♦
Ennek a posztnak a középpontban álló üzenetét két mondatban is össze lehetne foglalni, én azonban, ahogy azt már 9 évvel ezelőtt is megmondtam, soha nem követnék el olyan bűnt, hogy két mondatban mondjak el valamit, amit ötvenben is el tudok.
Ráadásul ebben az esetben a kontextus talán sokkal fontosabb, mint maga az üzenet.
És igen, Neked teljesen igazad van.
Egy átlagos napon, egy átlagos közéleti hírfolyamban, mondjuk már reggel 8 és délelőtt 10 óra között, átlagban hat olyan cikket találhat bármely olvasó, ami vagy nettó hazaárulás, vagy pofátlan lopás, vagy véres dilettantizmus vagy a felháborítóan lealjasult és lezüllött társadalom látlelete, vagy esetleg ez a négy együtt, így bármikor sokkal fontosabb, szívbemarkolóbb, felháborítóbb témákat is találhatnék annál, minthogy egy hétköznapi jelenség vizsgálatát tűzzem a céltáblára. Én óránként fel tudnék rakni egy posztot valamiről, ami engem felzaklat. Ám nem lehet minden nap lemerülni a magyar mocsár legmélyére, mert ez megöli az embert.
Így most egy lényegében politika- és közéleti viharoktól mentes gondolatfutam következik.
Nevessél, Zsolti.
Itt kell élned ahhoz, hogy elhidd. Én itt élek, de már rég nem tudom elhinni, ami Magyarországon történik.
A Nap felszíne / részlet. Kép forrása, eredeti vágatlan fotó: Telex / Eduardo Schaberger Poupeau
♦
Mottó 1.:
"És a halandók! Azt kérdem, miért? Miért engem hibáztatnak a saját kis gyarlóságaikért? Úgy emlegetnek, mintha egész álló nap a fülükbe duruzsolnék, s olyan tettekre kényszeríteném őket, amiket amúgy visszataszítónak tartanak. "Az ördög vett rá erre." Soha nem vettem rá senkit semmire. Soha." (Lucifer szavai, Neil Gaiman, Sandman, az álmok fejedelme, Párák évszaka, képregény, Totth Benedek fordítása)
Mottó 2.: első érzelmi reakcióm
Mottó 3.: második érzelmi reakcióm
A jól megtervezett zabolátlanság
Biodiverz évelőágy az Attila úton, avagy A látvány, amit az impresszionisták is imádnának
Kétségtelenül van valami pikáns bukéja vagy bizarr íze annak, hogy ezt a poszt összeakadt a Főkert igazgatójának a leváltásával – véletlen az időpont egyezés –, hiszen a háttérben kibontakozó és szerteágazó történet magja talán éppen a fővárosnak 20 éve dolgozó, és többek között fő profiljukban éppen a fűnyírást végző céghálónak a kiszorításával függ össze. De emellé simán elférhet valamilyen belső vita is.
Magyarországon a kaszálás minden értelemben lehet nagyon nyerő, és nagyon kockázatos is. Előfordulhat, hogy most elkaszálták azt az embert, akinek a szakmai munkáját eddig szinte kivétel nélkül mindenki csak dicsérni tudta. Jó lesz tehát, ha figyelünk, hogy mikor, mit és hogyan kaszálunk. Vagy nem kaszálunk.
Ettől is erősen függhet a végeredmény. Ez a poszt megmutatja, hogy miért.
Nincs új a Nap alatt
Globális felmelegedés, hőségriadó, MÁV, avagy Izzadj, muzsik!
Utasbarát környezet. Bangladesh, Dakka, Magyarország, Budapest, Déli-pályaudvar, 2024. július 11., 7 óra 5 perc.
♦
Nagykovácsiban elmaradt az áttörés
Egy bukásra ítélt összefogás hattyúdala, avagy Gratulálok, Helytartó Asszony!
Mottó 1.:
"...Akkor jön a vereség, és ez a vereség borítékolható. Nincs senki, és nincs semmi politikai értelemben, ami veszélyeztetné Kiszelné Mohos Katalint abban, hogy ő legyen a polgármester. Ő fogja megnyerni a polgármester-jelölt választást június 9.-én..."
Mottó 2.:
"...Én érvénytelen szavazatot fogok leadni a polgármester-jelöltekre, mindkettőt beikszelem. Számomra itt senki nem kínált fel választási lehetőséget: se Orbán Háború Viktor helytartójára, se a Cinke emberére nem szavazok. A CEN-összefogás kiszorított engem a partiból..."
Mottó 3.: "...Ugyanaz a helyzet fog előállni, mint 2022-ben az országgyűlési választásokon, csak persze falusi méretekben: százával lesznek olyanok, akik nem lesznek hajlandóak Bolváry Gellértre szavazni, akkor sem, ha egyébként utálják Kiszelnét, a Fideszt, Orbánt, a NER-t, ezt az egész illiberális kuplerájt, mert egészen egyszerűen nem adják a szavazatukat a Cinkének (!), noha lehet, hogy az Összekovácsolók polgármester-jelöltjének odaadnák. A Cinke tevékenysége Linum Udvar-ügyben nagyot ütött ennek a településnek az emlékezetén, és sokan vannak, akik nem fogják ezt nekik megbocsátani soha. Egyszerűsítem: érzelmi (nem politikai!) alapon, sokaknak a Cinke itt a Gyurcsány. Vagy az Orbán. Nézőpont kérdése. A Cinke a Mumus..."
Közösen, békétlenül
Nagykovácsiban a 2022-es ellenzéki összefogás bukott módszerét másolják, avagy Egy különös szövetség anatómiája és a kampány
A CEN-Összefogás plakátja az Ady Endre-Kossuth Lajos utca sarkán
♦
Vasárnap választunk. A poszt kiindulási helyzete az, hogy a választásokon való részvételnek értelme van.
A kormányzat ugyan nem így tervezte, amikor az európai uniós és a hazai, önkormányzati választásokat összetolta, de Mr. Fehér Ing felbukkanásával még az is elképzelhető, hogy ez valóban így lesz, vagyis ezúttal valóban lesz valami halovány esély arra, hogy értelmet találjunk az állampolgári jogaink gyakorlásában, mintha valóban egy demokráciában élnénk.
Magyar Péter felbukkanásáig én is osztottam több milliónyi gondolkodni képes honfitársam véleményét abban a vonatkozásban, hogy "ez a rendszer semmiféle demokratikusnak nevezett választáson nem váltható le, mert egy tökéletesen kiépült, bebetonozott, kiszolgáltatottságra, függési viszonyokra, teljes megfélemlítésre és totális manipulációra bejáratott rendszer. Ebben az országban 2014 óta nem tartottak demokratikus választásokat – ennek semmi köze ahhoz, hogy a hozzám hasonló született vesztesek, vagyis mi néhány milliónyian megszállottan próbáljuk őrizni az illúzióinkat, és a maguk lehetőségein belül harcolunk / írunk / tüntetünk / szavazunk (vagyis ostobán szolgáljuk, legitimáljuk a demokrácia illúzióját). Egy 1000 milliárd forintnyi közpénzből felturbózott médiagépezet mossa a megfelelő agyakat a Fidesznek kedvező döntés felé...", de azt hiszem elég alaposan és szájbarágósan bizonyítottam a fehéringes fiatalemberről szóló posztban, hogy ezúttal a rezsim talán tényleg elveszítheti a statikai biztonságát. Egy kicsit.
Azért most még ne szopjuk egymás faszát, ahogy Winston Wolfe /Harvey Keitel mondta a Ponyvaregényben, mert ez még nem egy országgyűlési választás lesz, de talán megengedhetünk magunknak egy menetrenden kívüli, extra dobostortát. Ennek a választásnak az eredménye mindenképpen jelzésértékű lesz. Reménykedni még nem bűn.
Sajátos poén, hogy Nagykovácsiban, a regnáló hatalommal szembeni ún. ellenzéknek is csak ez a reménye maradt.
Ellenzék: a szó klasszikus, és az országos politikában használt formájában jelenleg ilyesmi nincs Nagykovácsiban, inkább rivális lokálpatriótákról beszélhetünk, akiknek a jelenlegi, regnáló politikai ellenfelei szintén lokálpatrióták – ezt soha nem vontam kétségbe –, csak ez utóbbiak ezt a lokálpatriotizmusukat folyamatosan a jelenlegi hatalom iránti szimpátiájukkal ötvözik, és így ez már kevésbé tűnik makulátlan tisztaságúnak...a számomra.
A helyi ellenzék – az egyszerűség okán maradok e hibás terminológiánál – , ahogy az ország sok más településén is, tehát szintén a Fideszt megtépázó botrányok hullámaira próbál felkapaszkodni, vagyis abban bízik, hogy például a Magyar Péter keltette remény szele is belekap a hajójuk kifeszített vitorlájába.
Ha ez nem jön össze nekik, akkor a faluban, kicsiben, megismétlődik az a vereség, ami az összefogásban megoldást kereső ellenzék számára 2022-ben jött el, az országgyűlési választásokon. Nagykovácsiban ugyanis pontosan ugyanazt a választási-politikai taktikát másolják az ellenzéki erők, amely befuccsolt 2 évvel ezelőtt, a végül Márki-Zay Péter neve alatt futó formációban. A faluban is két olyan gárda fogott össze, akik 2019-ben még egymás riválisai voltak, és akkoriban jórészt semmiben sem találták meg a közös hangot.
Igen, tudom, hogy 2022-ben ez részben a választási rendszer manipulációjából fakadó kényszerhelyzet volt és lenne minden ellenzéki mozgalom számára...de, ahogy említettem, most azt játszom, hogy van értelme azon vergődni, hogy ez a rendszer egy ún. demokratikus választáson leváltható-e.
Nekünk, akik nem vagyunk hívei ennek a feudális, orosz-kínai vazallusállamnak, és szeretnénk egy szebb jelenben, és egy még szebb jövőben élni, ez egy lényeges kérdés.
Egyrészt ennek a merész, ellenzéki összefogásra építő, felmelegített kísérletnek a hátterét és lehetséges következményeit beszélem el ebben a posztban, bemutatva a szereplőket, összehasonlítva a 2019-es és a 2024-es eseményeket is (a maiak nem érthetőek meg az 5 évvel ezelőttiek nélkül), másrészt a regnáló helyi hatalom politikai kampányának a NER-propagandastílusába beágyazott, álszent kétarcúságára is vetek egy pillantást. Minden összefügg egymással, ahogy majd látható lesz.