Akkor, a napi rutinon túl,  őrizzük továbbra is a mentális egészségünket e zord időkben minden lehetséges eszközzel (kert, zene, könyv, film, sport, séta, nyelvtanulás, hobby, évek óta halasztgatott munkák bepótlása, önmagunk utolérése, ...meg egyéb fizikai és szellemi játék) és ennek a célnak a jegyében kanyarodjunk vissza a harcos, ám mégis a belle époque napjaihoz, a helyi építéstörténet lapjait forgatva, a Templom tér felújításának 2. részével.

♦

Mottó 1.: Egy anekdota szerint, amikor az akkoriban ∼860 millió ember sorsát alakító Mao megtudta egy magyar delegációtól, hogy Magyarországon 10 millióan élnek, így kiáltott fel: "Ez nagyszerű lehet! Akkor önöknél mindenki ismeri egymást!"

Mottó 2.: Sógorok! avagy az osztrák-magyar, és a magyar-magyar kapcsolati tőke érdekében is engedünk a 48-ból.

♦

1. Alapok

Nehéz kereszt. Az eredeti környezetről, a kiinduló helyzetről készített vázlatom: ez az ábra még visszaköszön később is. Így nézett ki a Templom tér 2010-ben. Ez a tér az egész falu és egyben az Ófalu lelke, de ekkoriban inkább lélektelen volt. Ennek a területnek az esztétikai, a közlekedési és a közfunkciókat érintő állapotában kellett a pozitív hatású változást elérni, akár minden olyan részletet áttervezve, amelyhez egyáltalán hozzá lehetett nyúlni... hiszen a tér épített, illetve természetes adottságai között voltak változtathatatlanok is.

1. Nagyboldogasszony katolikus templom és templomkert.
2. Templomkert kőkerítése. ("L" alakban)
3. 1848-as emlékkő.
4. I. és II. Világháborús/hősi és Tisza István emlékmű.
5. A megsüllyedt, töredezett, nyomasztó aszfaltplecsni: a 63-as busz végállomása és buszfordulója (a csomópont nem volt körforgalom), valamint minden idők legrosszabb állapotú ún. aszfaltútjainak ismerős stílusú, toldozott-foltozott összefolyása és autós ütközőzónája (szó szerinti értelemben), valójában a megoldandó probléma fő eleme.
6. Plébánia.
7. A buszváró szétrohadt vasbódéja.
8. A templom domb támfala.
9. A trafóház és az elektromos vezetékhálózat főelosztói, de a Telecom doboza is mellette volt.
10. Régi református imaház, ma a Faluház.
11. A Rákóczi utca felé/ a Rákóczi utca becsatlakozása. 
12. Kis pihenőkert, díszkúttal, és alatta, a Templom közön az ivókúttal.
13. Térkövezett parkoló.
14. Templom köz utca.
15. A Kossuth Lajos utca (a falu főutcája), Budapest felé.
16. A Templomkert utcát a Templom Térrel összekötő gyalogos átjáró.
17. A Kossuth Lajos utca folytatása a falu végéhez, a körtés felé.
18. A templom domb: a térnek ez a részletét érintette leginkább az átalakulás.
19. ...és amit csak elképzelni kell: a tér felett húzódó légkábel és elektromos vezeték pókhálót, és a parkolón kívül is  minden kínálkozó helyen lerakott autók lehangoló látványát.

♦

Nagykovácsi építészetileg egyik legnagyobb beruházása a Templom tér 10 évvel ezelőtti átépítése volt.

Az Öregiskola szakaszos, hosszú éveken át tartó átalakulása, vagy az új református templom építését lehetővé tévő 100 millió forintos telekadományozás és építészeti tervpályázat, vagy a Templom tér újjászületése is ugyanabba a sorba illeszkednek: mindegyik a falu építészeti arculatának emblematikus eleme, és a falu egészére gyakorolt szimbolikus, lélektani hatásuk is legalább ennyire fontos ismertetőjegye lett a projekteknek. 

A Templom tér rehabilitációjának

• pénzügyi hátterét
• tervezőit és építtetőit, valamint az egyes szereplők által kért munkadíjak tételes felsorolását
• teljes bekerülési összegét

már bemutattam, és mindez így összeszedve -köszönet ismét, a korábbi fejezet végén felsorolt segítőknek- eddig még sehol sem jelent meg ezelőtt nyilvánosan, a kivitelezésre vonatkozó adatok egy része először került publikálásra.

Következik az ötlettől az építkezés megkezdéséig tartó folyamatnak, valamint az építésnek és az építészeti kihívásoknak a története, két részletben. Az ötlettől az építkezés megkezdéséig két szorosan összefüggő pályázat, a Terca Jövőtér Pályázat és a Köztérépítészeti Hallgatói Ötletpályázat számít a krónikában megkerülhetetlennek.

Ezt a két pályázatot fogom bemutatni ebben a posztban.

Földig hajolva. Hosszú út vezetett idáig. Bencsik Mónika, Nagykovácsinak egy egész korszakát meghatározó polgármestere, Maier Jenő képviselő, Bencsik hű harcostársa, és Györgyi Zoltán főépítész, a polgármester erős szövetségese , 20 éve a falu épített arculatának alakítója és politikai viharok túlélője, 2010 március 15.-én, a Templom téren, a felújítás kezdetét jelző alapkőletételnél. Forrás: Nagykovácsi Önkormányzati Hírek/Böngésző

2. Az ötlet és a kezdet, avagy a Cég

A Wienerberger Téglaipari Zrt. a hazai működése során több, különböző építészeti pályázatot is elindított. 

Indítottak tervezői pályázatokat, praktizáló tervezőknek és hallgatóknak is: ezeken vagy már megépült házzal vagy tervekkel lehetett pályázni. Például itt, ami egy nagyon komoly építészeti tervpályázat volt.

Korábban felépített téglaburkolatos házakra is írtak ki pályázatot, így nyert a gyulai posta épülete is.

De ilyen volt a gyermekintézmények és a műemlékek felújítását támogató, kezdetben még Jövőház nevű, majd átnevezett Jövővár pályázat, -és ezen belül olyan apróságok is, mint a kisgyerek számára kiírt, “Hol szeretnék lakni felnőtt koromban?” című rajzpályázat is. A vizsgált időszakban a Jövővár program szinte már hagyományként működött: 1999-ben indították el, és 2007-ben a nyolcadik körét futotta. A Jövővár a Wienerberger, a Baumit, a Bramac, a Tondach, a SoFa nagy sikerű (naná) akciója volt: a cégek pl. 2002-ben összesen 40 millió ft értékű építőanyaggal támogatták a nyertes pályázókat, ebből a Wienerberger vállalta az oroszlánrészt, 20 millió Ft értékű termékkel. (de volt olyan év, amikor 60 millióra kúszott fel ez az összeg, és más cégek is csatlakoztak)

A gyárak által felajánlott építőanyagokat (téglák, vakolatok, tetőcserepek, nyílászárók stb.) szétosztották  a gyermekintézmények és a megmentendő műemléki épületek felújítása között, cégenként különböző arányban: volt amelyik többet adott gyermekintézményekre, volt amelyik a műemléki környezet megóvására fektette inkább a hangsúlyt, és volt amelyik fele-fele arányban osztotta meg a termékeit a két terület között. A Jövővár pályázat csúcsán műemlékvédelemre már nem csak építőanyagot, hanem készpénzt is adományoztak.

A Jövőház/Jövővár pályázatain a megvalósult beruházásokból az összes megyébe jutott, de Közép-Magyarország és Kelet-Magyarország különösen jól szerepelt. Nagykovácsi eleinte nem indult ezeken a pályázatokon. Ennek magyarázata ugyan többrétegű lehet, mint Shrek személyisége, de valószínűleg az is szerepet játszott benne, hogy az egyik helyi lakos 1997 óta az összes Wienerberger pályázatban zsűritag volt, és talán senki nem akart magas labdákat hajigálni az önkormányzat térfeléről az emberi/politikai ellenlábasoknak, valamiféle inside job összeesküvés-elmélet kapuját kitárva, ha esetleg nyernének egyik-másik pályázaton. Mondhatni: kezdetben az egyik zsűritag nagykovácsi lakóhelye miatt inkább csak hátrány érte a falut, de aztán szerencsére, idővel sikerült felnőtt ember módjára kezelni ezt is. Nagykovácsiban először nem is a község pályázott, hanem még a (műemléki) kastély /a benne működő erdészeti iskola nyert építőanyagot (Porotherm téglát), majd utána a Nagykovácsi Általános Iskola ablakcseréjéhez is jutott egy kisebb hozzájárulás a Jövővár keretében.

3. A Terca

A Wienerberger másik nagysikerű pályázata a közterek felújítását szolgálta. Ez az önkormányzatok számára életre hívott Terca Jövőtér Pályázat volt.  A Terca ( kiejtve: terka) fantázianevű klinker termékcsalád népszerűsítését és a brandet erősítő Terca Jövőtér pályázat azonban újkeletű kezdeményezésnek számított: ezt először 2004-ben hirdették meg.

A klinkertéglák hazai népszerűsítése/ismertsége az 1990-es évek második felében még nem igazán volt a topon. Még azt a homlokzatburkoló klinkertéglát sem lehetett itthon kapni, ami a Wienerberger budapesti irodaházára került. A klinkertégla Ausztriában, Burgenlandban, egészen pontosan Vasvörösváron, mai nevén Rotenturmban épült gyárból származott, azonban Magyarországon nem forgalmazták a gyár termékeit, így a cég irodaházát burkoló téglát sem. Ez egy téglagyártó cég számára nem bizonyult kimondottan jó reklámnak, mondhatni rém kellemetlen volt. Rotenturmban akkoriban háromféle színű klinkertéglát gyártottak és nyitányként elérték a cégvezetők, hogy nálunk is forgalmazzák az osztrák klinkertéglákat, először Burcolor néven. Erős marketing nélkül azonban ez nagyjából nem ért még semmit, ezért ennek a terméknek a köztudatba beépítése volt a legfontosabb feladat. A Wienerberger első klinker-pályázatain megvalósult épületekkel lehetett versenyezni, de készült pályázat az Iparművészeti főiskola hallgatóinak is...ruhatervezésre.

Kicsit később, a konszern-szemlélet megerősödésével már egységes márkákat kellett forgalmazni, így a „látszótéglák” márkaneve a hollandoknál már bevezetett Terca lett. Itt első feladatként azzal kellett megbírkózni, hogy ne "c"-vel ejtsék idehaza a nevet, ahogy kezdetben sokan tették, hanem "k"-val, de mire ezzel az emberfeletti kihívással is megbirkóztak, és már a legeldugottabb zempléni Tüzép-en is helyesen tudta kiejteni a Sanyi bácsi a termék nevét, a klinkertéglák népszerűsége és ismertsége is csúcsra ért. Ez utóbbi annyira igaz, hogy amikor a Terca forgalmazása már sínen volt, akkor Bécsben kitalálták, hogy a Pflasterklinkereket (népiesch nevén: flaszterklinker=térburkoló klinker tégla) is el kellene adni Magyarországon. Ezt a célt szolgálta a Terca Jövőtér Pályázat. 

A Wienerberger Zrt. pályázatai Magyarország összes önkormányzata előtt nyitva álltak, természetesen a Terca Jövőtér Pályázat is.

A Terca Jövőtér Pályázat -kezdetben ez is más néven, hivatalosan Terca Jövőtér Környezetépítészeti Pályázatként futott- két fordulós volt. Az első fordulóban a Bíráló Bizottság megnevezte a pályázó települések közül a két nyertest. A beérkezett pályaművek közül mindig egy kisebb és egy nagyobb területű köztér került kiválasztásra. A második fordulóban a Magyar Építész Kamara(MÉK) vonatkozó szabályzata szerint zajló, országos, nyilvános és titkos tervpályázat keretében választották ki azt a két építész stúdiót, amelyik a nyertes települések átépítésének terveit elkészíthette (természetesen nem csak stúdiók, hanem magántervezők is pályázhattak).  Elsősorban építészek és tájépítészek munkáit várták a két kiválasztott település közterére, amelyen keresztül bemutathatták környezetépítészeti/szabad térépítészeti elképzeléseiket. Ebben a második fordulóban -a díjnyertes tervpályázatok burkolatépítésre vonatkozó anyagkiírása alapján- az első fordulóban megnevezett két nyertes önkormányzat között a Wienerberger maximum 2000 (kétezer m²) Terca homlokzati vagy térburkoló téglát osztott ki. Ez természetesen csak az ingyenes támogatási korlátot jelentette, és nem azt, hogy a nyertes önkormányzatok ne vásárolhattak volna többet, ha akartak, -és ha tudtak- amennyiben a felújítandó köztér több építőanyagot igényelt. A Wienerberger a lemaradók számára is kínált kedvező megoldást:

"...A fenti önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) a ………………………. közterület vonatkozásában részt kíván venni a Wienerberger Zrt. (1119 Budapest, Bártfai u. 34.) mint kiíró (a továbbiakban: Kiíró) által meghirdetett Terca Jövőtér pályázaton. Pályázati feltételként az Önkormányzat vállalja, hogy –az Önkormányzat eredményes pályázata esetén- ...-ig a Kiíró által ingyenesen biztosított környezetépítészeti terv és Terca burkolótéglák alapján kialakításra/felújításra kerül köztér kivitelezési munkálatait befejezi.

• Amennyiben a pályázaton nem nyerünk, élni kívánunk a Kiíró által felajánlott 25% kedvezménnyel, amit a Wienerberger biztosít a Terca térburkoló klinkertéglák mindenkori érvényes árából. Kérem, vegyék fel velünk a kapcsolatot!..."

(részlet a Wienerberger pályázati űrlapjáról. A pályázat együttműködő partnere a Sopro Hungária volt, ők biztosították ingyenesen a 2000 m²-re elegendő fugázóanyagot)

A Wienerberger 2005-ben, a pályaművek díjazására összesen bruttó 2,5 millió Forintot fordított: a díj legnagyobb összege helyszínenként 1.000 000 Forint, a legkisebb összege pedig 300.000 Forint volt. 

A helyszínenként kiválasztott nyertes építész/tájépítész pályázó a maximum 1.000.000 Ft díjazás mellett a további tervezésre vonatkozó kizárólagos jogosultságot is megkapta. E jogosultsága alapján, az illetékes önkormányzattal kötött külön szerződése szerint, a pályázati terve felhasználásával, és figyelembe véve a Bíráló Bizottság ajánlásait, elkészíthette a tér/a terek végleges engedélyezési tervét.

 A 2004-ben meghirdetett pályázatra 18 település nevezett be. Ezen Orosháza (Hősök tere) és Dunaszekcső (Templom tér) egy-egy köztere nyert, itt mindkét teret a Stúdió 73. tervezhette meg, a Garten Stúdió pedig különdíjat kapott. A 2005-ben induló pályázaton Gyöngyös (Barátok tér) és Fehértó (Dózsa György tér) jutott lehetőséghez a 46 indulóból. A gyöngyösi Barátok terének terveit a VIP stúdió, a fehértói Dózsa György terét pedig a Knorr és Társa Építész Iroda dolgozhatta ki. Ezek a Terca Jövőtér pályázatok (Orosháza/Dunaszekcső és Fehértó/Gyöngyös ) az alapos szakmai zsűrizés okán két évet öleltek át...a közterek megvalósításával együtt hármat/négyet (!). Már amennyiben megvalósult: a fehértói Dózsa György tér pl. nem újult meg, hiába nyert a pályázattal. A Terca Jövőtér pályázatai egymásba értek és párhuzamosan zajlottak le. Ezért volt, hogy a 2005-ben meghirdetett pályázat (amelyen, lásd alább, Nagykovácsi sikertelenül indult, és ahol Fehértó és Gyöngyös nyert) II. fordulójára és eredményhirdetésére 2007-ben került sor, amikor még az előző (Orosháza, Dunaszekcső)  pályázat is futott. 

A pályázati kiírásban is szerepelt, hogy a Bíráló Bizottság a bírálat során az általános komplex szakmai szempontokon túl hangsúlyt helyezett annak vizsgálatára, hogy a kialakítandó terület funkcióinak a Wienerberger természetes anyagai mennyire feleltek meg, illetve hogy a választott funkciók milyen mértékben támogatták a környezet építészeti karakterét. Ez a szempont Nagykovácsi esetében külön is hangsúlyos szerepet kapott, ahogy majd a későbbiekben látható, de az sem lényegtelen, hogy a falu már ekkor, 2005-ben is próbálkozott:

Ahogy látható, Bencsiket senki sem vádolhatja/vádolhatta tétlenséggel: amint úgy látta, hogy a falu pénzügyi helyzete ezt lehetővé teszi, az első kínálkozó alkalomra azonnal lecsapott, amivel orvosolni tudta volna a Templom tér áldatlan és a faluhoz méltatlan helyzetét. És immár eszébe sem jutott azon problémázni, hogy a zsűri egyik tagja nagykovácsi lakos. Alig három éve volt polgármester, és az ország csak 10 hónapja volt az Európai Unió tagja, egy teljesen más pályázati helyzetben, de ő már nagyban és hosszú távon gondolkozott. A pályázati kiírásban felkínált és szétosztható téglamennyiségen túl is vásárolt volna építőanyagot. A falu fejlődött, adóbevételei ekkoriban már az új beköltözőknek/betelepülőknek köszönhetően rohamosan nőni kezdtek, és számíthatott azokra a fix és biztos pénzügyi alapokra, amelyek akár hitelfelvétel árán is, de megteremthetik egy ekkora beruházásnak a pénzügyi hátterét. Nem nyert -tömve volt az ország lepusztult közterekkel, volt miből mazsolázni- és még 5 évnyi munka várt a döntéshozókra/lobbystákra/szakmabeliekre a sikerig.

A Terca Jövőtér pályázat tehát egy élő, jól működő, nagy intenzitású, bár csak rövid ideig futó pályázat volt, amit elsősorban a térburkoló és részben a homlokzatburkoló klinkertéglák népszerűsítésére szántak. Nagykovácsi pedig nem adta fel a reményt.

„A Terca Jövőtér pályázat célja az volt, hogy támogassuk a magyarországi települések közterületeinek fejlődését, a modern, időtálló és esztétikus anyagok megjelenését a közterületeken. A győztes pályázatok magas színvonala bizonyítja, hogy a téglaburkolatok kiválóan illeszkednek a kis és közepes magyar városok, községek építészeti szerkezetéhez” – így nyilatkozott erről Tóth Balázs, okleveles építészmérnök, a Wienerberger termékfejlesztési vezetője, aki az összes fent említett pályázat zsűrijének a céget képviselő megbízottja volt.

Ő volt az a bizonyos zsűritag és az akkori termékfejlesztési vezető tehát, aki mindemellett 1993 óta nagykovácsi lakos, és a nagykovácsi Tervtanácsnak is a kezdetektől, tehát 2003 óta állandó tagja. (plusz a helyi HVB-nek is az elnöke, igen gyakran egyenesen a céltáblán és a frontvonalban emiatt, akár a CBA-balhé népszavazásairól, akár a legutóbbi politikai kampányról van szó, de ez csak a kép teljessége okán említem meg, ennek a vonatkozó történethez nincs köze) Az, hogy a kormányzat "áldásos" tevékenységnek hála, mára teljesen kiüresedett a Tervtanács szerepe, az egy tény. De a 2004/2008-ban még korántsem ez volt a helyzet, a testület ereje teljében volt, és meghatározó szerepet töltött be a falu épített arculatának, építéstörténetének és építészeti kultúrájának őreként.

A jó kapcsolati tőke az üzleti életben és a közszolgálatban is nélkülözhetetlen a sikerhez. Kicsiben és nagyban játszva is egyaránt fontos. Egy ilyen komoly lehetőség a vállalkozói szféra felé, ott volt karnyújtásnyira Nagykovácsinak, egy önkormányzati testületben. 

"...Pályázat a jövő építészeinek is: a Fehértó és Gyöngyös témában meghirdetett tervpályázat mellett hallgatói ötletpályázatot is hirdetett a Kiíró Nagykovácsi főterére, amelynek eredményhirdetésére hétfőn szintén sor került..."

(részlet a Jövőtér Pályázat eredményhirdetésén és kiállításán elhangzott beszédből, a Corvinus Egyetemen, 2007-ben.)

2007-re tehát az is eldőlt, hogy a Wienerberger Nagykovácsival közösen összehoz egy új, más fajta megmérettetést, az ifjú építésznövendékek számára, ezért szinte egyidőben zárult a kettő eredményhirdetése.

De mi volt ez a más fajta pályázat?

4. A Terca Köztérépítészeti Hallgatói Ötletpályázat

Tóth Balázsnak volt köszönhető, hogy a Wienerberger egy sokkal direktebb és konkrétabb marketinglehetőséget is érvényesíthetett a klinkertégláinak népszerűsítésére: ő hozta össze a  téglaipari vállalkozást a Nagykovácsi önkormányzattal. Egészen konkrétan ő lobbyzta ki a cég vezérigazgatójánál ,illetve a cég akkori marketingvezetőjénél/marketingvezetőjével, Rajki Dianával, hogy készítsenek egy egyedi, külön pályázati konstrukciót, kifejezetten Nagykovácsi főterére szabva. A lokálpatrióta indíttatáson túl, az indokok között szerepelt az is, hogy "Nagykovácsi egy kis település, falusias környezet, de közel van Budapesthez, a hallgatók zömét adó egyetemekhez. Kék busszal is megközelíthető, tehát egy felmerülő kérdés megvizsgálására akár egy hosszabb ebédszünetben ki lehet ugrani ide, plusz a pályázat tárgyát jelentő Főtér nem markánsan tér el a többi magyarországi község főterétől, de mégis vannak speciális finomságok: a zsákfalu, a buszvégállomás, a műemlék templom, a lejtő, a hegyek karéja amelyek lehömpölyögnek a térre, a hősi emlékmű."

Tetszetős elgondolás volt. Nem a települések versengtek egymással, hanem az egyetemi diákok, egyetlen konkrét feladatra összpontosítva. Ez a feladat a Templom tér építészeti reformja volt. Az anyagi támogatás jellege törvényszerűen változott a klinkertéglák vonatkozásában: nem kapott ingyen téglát az önkormányzat 1000 m²-ig,...de nem is kellett összeméretnie magát másokkal, hogy (ha nyer) hozzájuthasson ehhez. Nagykovácsi megkapta a Terca pályázatban a lemaradóknak szánt jelentős kedvezménnyel azonos, ún. objekt árat (nagy objektum/nagy projekt árat )a teljes kívánt mennyiségre, ráadásul begyűjthette az ifjú elmék ötleteit, és a cég finanszírozta a hallgatói ötletpályázat költségeit/díjait. Tervezhetővé vált a jövő, eltűnt belőle a bizonytalansági tényező, ami minden versenynek a természetes velejárója: Nagykovácsi csak nyerhetett ezen, és a falu vezetése nem is hagyta ki a kínálkozó lehetőséget.

Hogy mennyi téglát vásárol, ha belefog a felújításba, annak csak az önkormányzat pénztárcája szabhatott határt, és ez a pénztárca nem volt üres: ami 2005-ben még csak bíztató lehetőség volt, az 2007/2008-ra kőkemény valósággá lett. A falunak stabil volt a pénzügyi háttere (pl. a hitelfelvételhez), és ez a cégnek és Nagykovácsinak is win-win szituációval kecsegtetett. A jelentős marketing érték a kölcsönös bónusz volt: nem csak a cég reklámozta a termékét, de a falu is építhette, szépíthette az imázsát, ezúttal szó szerint. Elevenítsük fel ezt a számot: a teljes munkaterület (a klinkertéglás burkolatokkal a téren/buszmegállóban, a bekötő utcarészeken, valamint a faluház előtt, plusz a zöldterületekkel és az aszfaltozott autóutakkal/buszfordulóval) 6500 m² -re bővült végül, és ez a hatalmas tér valóban kiváló környezetet biztosított a látványos változás bemutatására. Joggal gondolhatták korábban is az önkormányzaton, hogy jó esélyük van nyerni: a Templom tér annyira lepusztult, zűrzavaros és szánalmas kinézetű volt, hogy már az is sokat javított az esztétikai állapotán, ha átrepült felette egy cserebogár.

A Wienerberger a Terca Jövőtér pályázatra építve, ezúttal már közvetlenül és célzottan, Nagykovácsi önkormányzatával közösen, a Templom tér rehabilitációjára egy titkos, köztérépítészeti hallgatói ötletpályázatot írt ki.

A Terca Köztérépítészeti Hallgatói Ötletpályázat meghirdetése 2007. június 5.-én történt.

"...A Kiíró (a Wienerberger) célja az is, hogy a pályázat meghirdetésével lehetőséget teremtsen felsőfokú tanintézetek hallgatói számára környezettervezési-térépítészeti tudásuk versenyszerű megmérettetésére és a pályázati forma valós helyszín, valós problémáin való gyakorlására egy konkrét terület komplex térépítészeti megtervezésén keresztül. A Kiíró további célja a leendő szakemberek új ötleteinek és konkrétan a Terca termékcsalád újszerű alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése. A Kiíró olyan környezetépítészeti javaslatokat vár, amelyek a terület adottságait és az ott élők igényeit, valamint a Kiíró által gyártott Terca klinkertégla burkolatok tulajdonságait maximálisan figyelembe veszik a társkiíró (a Nagykovácsi Önkormányzat) friss tervezői ötletek alapján szeretne a nagyközség halmozottan problémás főterének megoldási lehetőségére javaslatokat kapni..."

(részlet a pályázati kiírásból) A pályázatra 8 egyetem hallgatóit hívták meg:

1. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar
2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar
3. Debreceni Egyetem, Műszaki Főiskolai Kar, Építészmérnöki Szak
4. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Építész Tanszék
5. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Építéstani Tanszék
6. Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar, Építész Szakmai Intézet,
7. Szent István Egyetem, Ybl Miklós Építéstudományi Kar
8. Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar

A termékfejlesztési vezető egy útvonaltervet is csatolt a pályázathoz az ifjú, nagyvárosi hölgyeknek és uraknak, nehogy esetleg eltévedjenek a magyar vidék falusi rengetegében. Ez valószínűleg előszűrési célokat is szolgált: aki egy ilyen részletes útmutató segítségével sem talált oda a Templom térre, azért nem volt kár.

Egy pályázó csak egy pályaművet adhatott be, és a pályaműveket 2007. október 15-ig kellett postára adni. A kiírás a feszes határidő ellenére is megmozgatta az egyetemi hallgatókat. Érdekes módon viszont a szintén ekkor, 2007-ben elkészült, és a FŐMTERV által megtervezett, Nagykovácsi nagyközség egész területére vonatkozó forgalomtechnikai terv kezdetben annyira nem dobogtatta meg a szívüket. Ez a Bíráló Bizottság számára küldött kérdéseikből derült ki: sokan tudakolták mennyire mélyen lehet belenyúlni a tér közlekedési hálózatába. A bizottság ezért közzétette számukra a forgalomtechnikai tervnek a Templom térre vonatkozó közlekedésfejlesztési javaslatát tartalmazó tervlapját, hogy bővebb információkkal rendelkezzenek azok a pályázók is, akik ezt kihagyták volna. Egyben nyomatékosan felhívták a figyelmet ismét a pályázat kiírásában szereplő lényeges mondatokra, amelyek éppen a közlekedési anomáliák felszámolására is kérnek javaslatokat tőlük.

Templom tér= gr. Tisza István tér, de ez ne zavarjon meg. Ennek alapján készítettem a blogposzt elején látható akvarell vázlatot. A FŐMTERV vonatkozó tervlapja 2007-ből, amit a diákok figyelmébe ajánlottak: egykoron megtalálható volt a nagykovácsi honlapon a teljes dokumentum, ma már csak a FŐMTERV későbbi, pl. 2017-es verziója van fent. A 2007-es közlekedésfejlesztési javaslat egyetlen lényegi változtatást javasolt a tér szerkezetében -mert nem az volt a dolga, hogy a teret a közfunkció és a közösségi szempontok alapján vizsgálja-, ez a legfontosabb változtatás pedig a Kossuth Lajos utcát a Templom tér déli oldalával/mondhatni a Rákóczi út kezdetével összekötő útszakasz (vastagon kiemelve) szilárd burkolatú, aszfaltozott kiépítése volt. A diákok megértették a Bíráló Bizottság "finom" üzenetét, és ezt a közlekedésfejlesztési javaslatot a nyertes tervük részeként kezelték, de egyebekben gyökeresen új alapokra építették az ötletüket.

A tervezési feladat, a vonatkozó terület pontos lehatárolásával együtt, meglehetősen tömör, világos és egyértelmű volt: a Terca köztérépítészeti hallgatói ötletpályázat a Templom tér átépítésének, kialakításának környezettervezési-térépítészeti megtervezését tűzte ki célul a pályázók elé, a megadott program, a helyszín adottságainak figyelembevételével, a tér tágabb környezetére való kitekintéssel. A pályázati leírás természetesen tartalmazta a pályaművek beadására vonatkozó összes feltételt és valamennyi szükséges elméleti ismeretanyagot a tervezési terület hátteréről: a település és a tér történelméről szóló rövid leírást, a tér földrajzi jellegének bemutatását és a fennálló problémák összefoglalóját, de természetesen annak a pályázónak, aki nem járta be a helyszínt személyesen -kétlem, hogy volt ilyen- esélye sem lehetett a győzelemre.

"...PROBLÉMAISMERTETÉS, TERVEZÉSI PROGRAM

A település számára oly fontos közterület jelenlegi formájában kezelhetetlen és minden identitást nélkülöz. A busz fordulása miatt leaszfaltozott terület teljesen amorf, melyre a Rákóczi utca és a Kossuth Lajos utca nyugati szakasza – gyűjtő utak – jelentős forgalmat vezetnek. A szabálytalan háromszög alakú területbe a plébánia épülete konkáv térfalat képez, melynél – a közel 4 méteres harántesés miatt – a keskeny közúton is beláthatatlan kanyar alakult ki. Itt a lejtős fás, füves területen villanyoszlopok és trafó találhatók, melyek megszüntethetők. A katolikus templom és plébánia országos jelentőségű műemlékileg védett épületek. A buszvégállomást – fordulót – a megközelítési távolságok miatt meg kell tartani, ugyanakkor a megálló helye változtatható. Itt általában 5-10 percet várakozik a busz. A tér délnyugati oldalán található református templom helyett más helyszínen új épül, (az Építészeti Aranykor másik nagy sikere és kezdeményezése) de az ingatlannak valószínűleg továbbra is közfunkciója lesz. A téren szokta tartani az önkormányzat – a közúti forgalom lezárásával – az ünnepségeket, megemlékezéseket, de itt rendezik az utcabált is. A tervezési program a FŐTÉR megújulását célozza, oly módon, hogy az alkalmas legyen közlekedési funkcióinak ellátására, ugyanakkor megfelelő színteret biztosítson a közösségi rendezvényeknek és fokozza a település lakosainak identitástudatát..."

(részlet a pályázati kiírásból)

A Bírálat szempontjai is nagyon tiszták voltak:

1. A meglévő épített környezethez idomuló, a kedvező adottságokat továbbfejlesztő, emberi léptékű és jól használható közterületi funkciók tervezése.
2. A közúti- és gyalogosforgalom, valamint az egyéb közterületi funkciók összehangolt biztosítása a tervezési területen, mely során a pályázó a térburkolatok és a növényzettel fedett felületek kedvező arányát mutatja fel.
3. A Wienerberger által forgalmazott Terca termékek környezetépítészeti szempontból színvonalas felhasználása, a termékben rejlő variabilitásnak a tervezési területhez illeszkedő módon történő sikeres bemutatása, ill. használata.

A Bíráló Bizottság, pórias nevén zsűri, a MÉK szabályai szerint dolgozott, a munkája nem volt nyilvános, a pályázattal kapcsolatos összegző megállapításokat pedig egy zárójelentésben tette közzé. Tagjai a következők voltak:

1. Pálfy Sándor, elnök, okl. építészmérnök, tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék
2. Szabó Gábor, tag, okl. táj- és kertépítészmérnök, Magyar Építész Kamara Táj és kertépítészeti tagozat elnöke
3. Patartics Zorán, tag, okl. építészmérnök, Horváth és Patartics Építész Iroda Kft.
4. Györgyi Zoltán, tag, okl. építészmérnök, Főépítész, Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata
5. Tóth Balázs, tag, szakmai titkár, okl. építészmérnök, Termékfejlesztési vezető, Wienerberger Téglaipari Zrt.

2007. november 30.-án, a sikeresen lezárult ötletpályázat végén, egy nyilvános fórumon kihirdették a győzteseket, a beérkezett összes pályaművet bemutatták több kiállításon, és ezzel az is bizonyossá vált, hogy a Nagykovácsi önkormányzat rászánta magát arra, hogy egyszer és mindenkorra megpróbálja felszámolni ezt a faluhoz méltatlan, esztétikai szempontból minősíthetetlen, és közlekedési szempontból pedig kaotikus főteret.

 A Hallgatói Ötletpályázaton az első helyezett 200 ezer forintos díját

• Nagy Eszter (Budapesti Corvinus Egyetem)
• Ragányi Ágnes (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
• Száraz Andrea (Széchenyi István Egyetem)
• Nagy Zsuzsanna (Széchenyi István Egyetem)
• Román László (Széchenyi István Egyetem)

nyerték el.

Második helyezésért járó 120 ezer Ft jutalmat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói

• Szántó Csilla,
• Kovács Bence
• Pap Gábor

vihették haza.

A harmadik, 80 ezer forintos díjat a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatói

• Szternák Anett
• Nyári Attila

kapták kézhez.

A Köztérépítészeti Hallgatói Ötletpályázat I. díjas terve. Ez a terv megtekinthető volt 2008. február 15-től 29-ig, az Öregiskolában, a többi pályamunkával együtt. Utólag, már a helyi viták idején (külön poszt) többször is elhangzott a jól értesült és tájékozott lakosság megfelelő részéről, hogy ők nem is látták a terveket, és ezek soha nem voltak kiállítva, ésdeegyáltalánmikoréshollehetettőketmegnézni. Az Önkormányzat természetesen még a helyi nyomtatott Hírekben/Böngészőben is meghirdette az Öregiskolában rendezett kiállítás helyszínét, időpontját. Ami látható a tervet szemlélve: a hallgatók komolyan vették a Wienerberger flasztertéglájának népszerűsítését, és nem spóroltak a klinkerrel: egy harkocsi dandárnak is elegendő helyet biztosítottak  az ötletükben a Templom téren. Kép forrása: Tóth Balázs fotója a Wienerberger székházában rendezett bemutató kiállításról.

Az I. díjas (egyébként 6-os számú) pályamű helyezését többek között ezzel indokolták:

A Pályázat Bíráló Bizottsága egy ajánlást is megfogalmazott az Ötletpályázat zárójelentésében:

Ez az ötletpályázat volt a belépő az EU-pályázathoz: ennek eredményeit/ötleteit felhasználva döntöttek úgy 2008. február 28.-án, hogy elkészíttetik a konkrét terveket a Templom tér rendezésére, és elindulnak a Közép-Magyarországi Operatív Program, Pest-megyei településközpontok fejlesztése-Kisléptékű megyei fejlesztések elnevezésű KMOP-2007-5.2.1/A jelű pályázatán. Aztán jött az örömteli sorscsapások sora, amikor mindennel nyertek, amit beadtak, és a nyakukba szakadt a Kispatak Óvoda is.

5. A megvalósult terv

Az önkormányzat az Öregiskolában egy nyílt lakossági fórumot is tartott: erről az eseményről, és persze magáról az ötletpályázatról/ a Templom tér rehabilitációjának kiállítási anyagáról Csontos János (Isten nyugosztalja!) Hír Tv-n futó Kő kövön című építészeti műsorának egyik fejezetében egy összefoglaló is készült. Annak idején még belinkeltem a nagykovacsi.net Fórumára, de ez a video sajnos ma már nem érhető el a youtube-on, bár nem tudom ennek mi az oka, ki és miért szedte le. Bármi is legyen az ok, ez a hiány fáj nekem, mert hasznos kordokumentum volt nagykovácsi építéstörténetéhez, több szempontból is. Csontos Jánosnak egy másik, Építészet XXI. című filmsorozata viszont még hiánytalanul fellelhető a videomegosztó oldalon és így aztán végképp érthetetlen, hogy a Kő kövönnel -illetve a letörölt részekkel- mi volt/mi lehetett a gond. 

A Kő kövön stábja szinte hazajárt Nagykovácsiba, mert mindig volt valami, amiről tudósíthattak: év lakóháza díjak, neves tervező építészek Nagykovácsiban álló házai, új, építészetileg fontos közintézmények/közösségi épületek átadása. Például ez, ide kattints. De Nagykovácsi a nyomtatott és az online építészeti fórumokban/szaklapokban is állandó vendégnek számított: az építészet volt a falu pozitív imázsának húzóágazata. Csontos építészeti műsorai természetesen a projekt sikeres lezárását követő eseményeknek is krónikásai voltak, ahogy az látható az Építészet XXI.-5. adásában: a Hild-díjak és a Köztérmegújítási Nívódíjak átadása (ismerős arcok a nyitóképen) és nagyon korrekt, rövid összefoglaló, de ha csak a Nagykovácsira vonatkozó fejezet érdekel akkor ide kattints, és a videó az adott részlettől indul. Apróságként külön felhívnám a figyelmet a 18.15-nél látható kis táblára, amely akarva-akaratlanul valójában a Bázis Ifjúsági Alapítványnak a Templom téri hősi emlékműnél elkövetett virágültetési gerillaakciójának állít emléket. Ez a kis tábla azóta, 9 éve a minden tavasszal, egészen a fagyokig a Virágos parkban buzdítja a lakososokat hasonló faluszépítési tevékenységre.

De az interjúk, online és nyomtatott újságcikkek, építész-szakmai elismerések/oklevelek besöprése még a jövő zenéje volt: még fel kellett újítani, át kellett építeni a teret. 

A 2007-2010 közötti időszakban,

• a Köztérépítészeti Hallgatói Ötletpályázat,
• majd a konkrét tervek elkészülte
• és az Európai Uniós támogatás megszerzésével,
• illetve a finanszírozási konstrukció egy markáns részének (hitelfelvétel) bebiztosításával

új kapu nyílt az önkormányzat előtt. A hasznos médiaháttér mellett volt tehát az önkormányzatnak terve, volt pénze, volt akarata, volt elszántsága, megtartották a kötelező kűröket a lakossági párbeszéd és egyeztetés versenyszámaiban, aztán kiválasztották a kivitelezőket, tárgyaltak, alkudoztak, és az íróasztaloknál siker és kudarc váltogatta egymást ugyan, de végül összeállt az első fejezetben részletesen ismertetett Nagy Kép.

Az ötletpályázat díjnyertes anyagát felhasználó, a Corvinus Egyetem tervezői által készített, és a jelenlegi állapotot tükröző látványterv, a nagykovacsi.hu archívumából. Ez itt, kivételesen megvan még nekem a messzi múltból, ezért tudom beilleszteni. forrás: nagykovacsi.hu/ archív

Kitérő, mert jár nekem a dohogás joga így a vége felé: a nagykovacsi.hu új honlapja hasznos innováció volt évekkel ezelőtt, és alapjaiban nagyon informatív is, kivéve, hogy a 2014 előtti archívuma mostanra (vajon ennek mi lehet az oka, gyaníthatok-é összeesküvést itt netán?) teljesen átláthatatlan katyvasz, és a honlap keresőfunkciója is minősíthetetlenül gyenge, -egészen egyszerű keresési kulcsszavakra sem dob ki semmiféle találatot, nem csak a múltból, hanem a jelenből sem, és tömve van minden a 404-es hibakóddal/"az oldal nem található" válaszüzenettel a letöltési kérésekre- így szinte semmit sem találtam meg a Templom téri tervekből/látványtervekből, amelyekért az önkormányzat az adófizetők pénzét kiadta. Egyes építészeti honlapokon megtalálhatóak az önkormányzat által megvásárolt tervek fotói, de ha onnan akarom átemelni, akkor ez azonnal zavaros jogi/felhasználás jogi környezetet teremt, és ráadásul én értelemszerűen nem valami kft., hanem a saját falum honlapjáról szeretném ezeket a képeket felhasználni, és a forrás linkjével is inkább a falu honlapjára irányítanám a forgalmat. Ha annak idején (12 éve) tudtam volna, hogy az önkormányzat honlapjának megújulása majd a régi archívum szöveg-illetve képanyagának eltűnését és/vagy kimerítően reménytelen kutatómunkával járó keresését eredményezi, lementettem volna előre az egészet. Jó blogger mindig tanul valami újat: 5 éve, amióta ezt csinálom, orrbaszájba lementek/elmentek mindent a hivatalos forrásokból, és kb. egymillió képernyőfotót készítek. Naponta. Persze egy katasztrofális gépösszemolás és a saját ostobaságom nyomán fellépő adatvesztés még így is bekavarhat a szándékaimba, de azért legfeljebb magamat okolhatom. Erről ennyit, kipucoltam magamból egy kis méreganyagot.

Nem térkép e táj. A valóság műholdképe. Bíráló Bizottság ajánlásának megfelelően a zöldfelület nagyságának növekedése mindenképpen szembetűnő változás az ötletpályázat tervéhez képest, de az egyéb javaslataik terén (kávézó, üzlet, buszváró épülete, kisméretű vendéglátó vagy kereskedelmi funkció) már a pragmatikus kompromisszumok és az anyagi megfontolások miatt gyakorlatilag minden egyebet le kellett húzni a listáról. Lesz erről majd szó. Forrás: Google

Egy drónfotó a templom térről. A BKTV engedélyével, részlet ebből a videóból.

A tájépítészet dr. Almási Balázs, dr. Balogh Péter István, Karlóczainé Bakay Eszter munkája, az építészet Gergely Antal, az út-és közműtervezés Kiss Csaba, a statika Bach Gabriella, az elektromos tervezés Janoch Tibor nevéhez fűződik, hogy ne csak az egyetem neve/a cégnevek sorakozzanak a listán. Ha valami tetszett vagy valami nem tetszett a Templom téren, akkor a hallgató ötletpályázat nyertesei mellett az ő munkájukat lehetett dicsérni vagy kritika alá vonni. És persze a döntéshozók akaratát.

Zárom azzal, amivel kezdtem: 2010. március 15.-én letették az építkezés alapkövét: kezdődhetett a munka a kivitelezési tervek logikus sorrendjében.

Egyszerű volt az építkezés? Könnyen ment?

Majd kiderül. Legközelebb.

Az Alapkő a Hősi Emlékmű lábánál./zord indafoto

♦

Köszönöm Tóth Balázsnak a poszt elkészítésében nyújtott pótolhatatlan segítségét és háttéranyagait.