Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zord idők

Mire a levelek lehullanak 3.- A szabadság határai: Dr. Jóri András Adatvédelmi Biztos állásfoglalása, 2011. Szeptember 1.

Állásfoglalási kérelem a közterületi fotózásról, a fotóarchívumról, a nyilvánosságról, a személyes adatok és a magánszféra védelméről

2017. március 06. - zord íjász

1. Éberség, elvtársak!

Szinte mindig kínos precizitással ügyeltem arra, hogy soha, semmiféle jogszabályt, előírást, törvényt, rendeletet  ne sértsek meg sem a fizikai, sem a virtuális életem során. Nem mindig volt könnyű. Túl sok a csapda.

Olyan határokat sem léptem át soha, ami írott jogszabályban nem tiltott, de saját, morális, erkölcsi határaimat már sértené. A szabadság határai szélesek és távoliak ugyan, de azért léteznek.

A félreértések és viták elkerülésének legjobb módja, az előzetes tájékozódás. Ilyenkor mindig a hivatalos, törvényes utat járom, mindenben. A pletyka: lehet szórakoztató és hasznos adalék a valósághoz, de nem információ. Hiteles információkat begyűjteni nem a buszmegállóban kell, és nem is egy facebook csoportban. A megfelelő adatbázisokban gyűjtök, kutatok. Átolvasom a törvényeket, jogszabályokat. Hivatalokat és hatóságokat keresek meg: levelezek, konzultálok, telefonálok, adatokat kérek ki. Ha egy probléma más síkra terelődik: panaszt teszek, feljelentek, ügyvédhez fordulok. Ez utóbbi esetekben még akkor is a törvény adta utat járom, ha pontosan tudom: nincs igazságszolgáltatás, csak jogszolgáltatás. Igazságszolgáltatás a Bibliában van. Részt vettem pl. már polgárjogi perben. Egyszer. Kényszerből. Megnyertem. Megnyertem az önkormányzati közigazgatási eljárásban, megnyertem a kerületi bíróságon, megnyertem a Fővárosi Bíróságon, megnyertem a Legfelsőbb Bíróságon, megnyertem minden létező fórumon és minden létező módon, és mégsem volt semmi gyakorlati haszna, vagy értelme. Hacsak nem tekintem haszonnak a megrendetítő erejű és kijózanító élettapasztalatot, amit begyűjtöttem. Ma már pontosan tudom, hogy működik a jog világa, és az a rendszer, ami táplálja. Ettől a tudástól nem lettem boldogabb, csak zordabb. Drága pénzünket, életem energiáit és életem múló óráit ócska humanoidokra fecséreltem, legyőztem őket, és mégsem éreztem, hogy a bíróság igazságot szolgáltatott volna nekem.  

Nekem kell elkerülnöm a csapdákat. Nagyon korán megtanultam, hogy körbebástyázzam magam. Civil vagyok, engem nem véd meg senki.  Ha én nem vagyok észnél, helyettem senki sem tartja a hátát. Amikor bizonytalan vagyok: megkérdezem a kérdésben járatos szakembereket, és az ő álláspontjuk és útmutatásuk szerint járok el, így tudom mi tehetek meg, és tudom meddig mehetek el. Működik.

2006 óta írok a helyi közélet lapjaira. Engem, bármit mondtam, bármit írtam, bármit raktam fel a netre, soha, senki nem tudott elővenni semmiért, és azon dolgozom, hogy ez így is maradjon. Igyekszem mindennek jogi hátteret adni, mindent lefotózok, mindent magnóra veszek. Idézni "csak pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen." Ebben a blogban valamennyi, konkrét személyekre és konkrét eseményekre vonatkozó állítás: hiteles, ellenőrizhető, visszakövethető. Linkek mutatnak az adatokra, a számokra, a jegyzőkönyvekre, a szabályzatokra, törvényekre, a fotókra, a video-és hangfelvételekre, az interjúkra, a riportokra, az újságcikekkre és minden egyéb idézetére. Ez a blogom alapvetése. A szubjektív véleménybe (véleményembe) bele lehet kötni, de az azt megalapozó objektív, hiteles háttérbe soha. Ezt még az általam kritizált/utált emberek is elismerték többször, szóban és írásban egyaránt. Gyűlölték, amit írtam, nem értettek egyet a következtetéseimmel, köpködtek engem, de a hivatkozásokra és a tényekre rábólintottak, azokat nem cáfolták, nem cáfolhatták. 

2016 decemberében megkaptam a válaszlevelet Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmanntól is. Semmi sem kényszerít rá, hogy a vonatkozó témakörben folytatott levelezésemet felrakjam, de szeretem, ha egy történet kerek. Ezzel új, valamint régi-új fejezeteket is megnyithatok a blogban. Valójában csak azért rakom fel a leveleket, hogy bármikor hivatkozhassak rájuk: állandó linkek lesznek a blog jobb odalán. Az első, Dr. Jóri András levele. Másodközlés: először a nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportál fórumán jelent meg, teljes terjedelmében, 2011-ben. A már nem aktuális részleteket (volt olyan elképzelésem akkoriban, amelyről lemondtam később) illetve a felesleges (majd máshol úgyis bemutatásra kerülő) képmellékleteket kiszedtem belőle.

2. Levél, Dr. Jóri Andrásnak

Tisztelt Adatvédelmi Biztos úr!

Nagykovácsi lakosként egy összeállítást készítek Nagykovácsi elmúlt éveinek minden olyan eseményéről, amely valamilyen formában az építészet/építés/ingatlanhasznosítás/területfejlesztés tárgykörébe tartozik.

A Nagykovácsival összefüggésbe hozható nyilvános adatbázisokból, a polgármesteri hivatal honlapján fellelhető határozatok, rendeletek, jegyzőkönyvek, tanulmányok és szabályzatok dokumentációiból, újságcikkekből, ingatlanpiaci elemzésekből fûzöm össze azt, amelyhez aztán személyes élményeimet, tapasztalataimat hozzáadva kialakítom a véleményemet. Szubjektív írások de minden sora mögött objektív, külsô információkra hagyatkozik. A nagykovacsi.net/ Civil Közösségi Hírportál Fórumának “Építési ügyek” témakörében sorakoztatom fel ezeket, hozzászólásként, HÉSZ (a kiindulási alap: Nagykovácsi Helyi Építési Szabályzata.)  Az állásfoglalási kérelemnek tehát nem elméleti, hanem valós, aktív, élő célja van. A témakör szerteágazó, bonyolult jellege miatt azonban egy idő után már nem segítenek az írásos archívumok, és elkerülhetetlenül fontos tárgyiasítani, láthatóvá tenni azt amiről a cikkek/hozzászólások szólnak.

Ennek része, hogy egy dokumentatív képtárat, archívumot hozzak létre, amely megörökíti Nagykovácsi mai, jelenlegi arculatát. E képtár az alapja annak, hogy láthatóvá váljék a falu minden rezdülése, változása, amelyek az évek során utcáit, tereit, zöldterületeit érinti, „ilyen volt-ilyen lett“ összehasonlító képkapcsolatok létrehozásával.

A képtár segít felhívni a figyelmet a pozitív és a negatív változásokra, vitás esetekben háttéranyagként szolgálhat, beavatkozásra, változtatások elindítására ösztönözhet.

Ez számtalan -gyakorlatilag minden- településen megszokott és népszerû kutatási téma, pl. régi fényképek közzététele a honlapon és nosztalgikus kiadványokban, ez az archívum pedig, túl a napi jelentôségén, ami a falu gazdasági-politikai-környezetvédelmi stb. életét érinti, eleve elébe megy ennek.

Ezért tervezem, hogy a Nagykovácsi építéstörténetét feldolgozó írásaim - amelyeket reményeim szerint egy különálló, tematikus honlap (ez a blog lett belőle, és ez jobb megoldás) alapját teremtik meg, hiánypótló jelleggel, mivel ilyen, korábban még soha nem volt - háttéranyagául szolgáló képarchívum létrehozására, végigfotózom Nagykovácsi összes utcáját, terét, zöldövezeteit és az elkészült képeket az Index hírportál fotótárhely-szolgáltató alkalmazásába, az Indafotóra feltöltöm. Legalább 2000 fotóról van szó, első lépésként.

Minden utca megnevezéssel együtt, külön albumba kerül. (pl. Zsíroshegy, Muflon utca) A házszámok nem kerülnek feltüntetésre, de a fotózás helyszíne igen, (pl  Gyertyán utca-Róka utca sarok) hasonlóan az idôpontokhoz. (pl. 2009. Január)

Elolvastam az adatvédelmi törvény idevágó passzusait és évekre visszamenőleg az összes olyan állásfoglalást, amely valamilyen formában e témához kapcsolódik (megemlítve azokat a cikkeket, véleményeket is, amelyek pl. a google Street View-al kapcsolatban íródtak, függetlenül attól, hogy az általam megalkotni kívánt dokumentációnak, sem céljaiban, sem technikai értelemben, semmi köze sincs az említett projekthez) Nem jogvégzett emberként, -de jogkövetôként-  az alapokkal tehát (azt hiszem) tisztában vagyok:

  • nem lehet úgy közterületen fotózni,(pontosabban a fotót közzétenni) hogy a közterületen tartózkodó emberek -kivéve tömegrendezvények esetén, ahol a filmezéssel, fotózással számolni kell- arca felismerhetô legyen
  • a közterületen parkoló jármûvek rendszámát szintén valamilyen -idegen számára –visszafordíthatatlan fotómanipulációs eljárással törölni kell, láthatatlanná kell tenni
  • általában tilos, minden olyan adatkezelés, amely(esetemben) az ott élôk azonosítására alkalmas, vagy magánszférájukat érinti.

Tévedek ezekben?

És akkor az állásfoglalással, véleményezéssel kapcsolatos, konkrét tervre vonatkozó kérdések:

  1. Van-e bármiféle adatvédelmi akadálya egy ilyen fotóarchívum létrehozásának?
  2. Mi a teendő olyan sajátos fotózási szituációban, amelyekben -bár minden ilyet igyekszem elkerülni és kivédeni- pl. az utcán álló autó egyedi, különleges jellege, márkája, színezése...akkor is támpontul szolgálhat, ha én minden, az autó-autótulajdonos-háztulajdonos azonosítására szolgáló adatot eltüntetek a képről?
  3. Nagykovácsi egyik problámája: a falu építészeti összképe, épített örökségének pusztulása-megóvása. Jó és rossz építészeti példák egyaránt fellelhetők, és ezek bemutatása szintén fontos lenne, ezen többen is dolgoznak, ezért az ő nevükben is kérdezem:
  • milyen szempontokat kell figyelembe venni, ha az ember az utcát járva épületeket –és csak az adott épületeket, tehát nem a benne élő embereket- fotóz le?
  • egyáltalán, adatvédelmi aggályokat felvet-e, és létrehozható-e egy ilyen jellegű adatbázis?
  • Természetesen soha nem tüntetem/tüntetjük fel a házszámokat, de az utcanév ilyen házfotózásoknál (többnyire kertvárosi, családi házas övezet) feltüntethető? Mint építészeti témák iránt fogékony ember, gondolok itt olyan Tv-műsorokra (pl. Unokáink sem fogják látni) hírportálokra, blogokra, fórumokra amelyek az ország településeinek épített örökségével-utcáinak bemutatásával foglalkoznak, rendszeresen lefotózva, filmezve az adott épületeket, az épületeket, az épületek utcai homlokzatait.

...

Remélem sikerült világossá tennem a probléma jellegét, jó szándékkal készíteném/készítenénk el ezt a falu-képarchívumot, de nem szeretnék semmiféle törvénytelenségbe belefutni, ezért az egész projektet illetve a részproblémákat illetően kérném szíves állásfoglalását, és e-mail címemre történő megküldését, illetve, ha a törvények azt követelik meg, a honlapjukon való közzétételt, nyílt formában, természetesen nekem úgy is megfelel.

Az állásfoglalást –pozitív válasz esetén- a nagykovácsi.netre is felteszem, az önök honlapjára mutató linkkel együtt, elkerülendô az ilyenkor szokásos, kis hazánkban népszerű „mindenki jelentsen fel mindenkit“ játékot.

Jó Egészséget,  Jó Munkát

Köszönettel

Kósa-S. Péter

 

3. Dr. Jóri András válaszlevele

Tisztelt  Kósa-S. Péter Úr!

A hozzám írt beadványában leírta, hogy egy összeállítást szándékozik készíteni Nagykovácsi község elmúlt éveinek az építészet, építés, ingatlanhasznosítás, területfejlesztés körébe tartozó eseményeiról. A nyilvános adatbázisokból hozzáférhető információkhoz kapcsolódóan személyes véleményét kívánja megosztani az érdeklődő közönséggel. Ennek része, hogy egy képtárat, archívumot hozna létre amely megörökíti Nagykovácsi jelenlegi arculatát. E képtár lenne az alapja annak, hogy láthatóvá váljon a község arculatának változása.

Tervezi, hogy írásai háttéranyagául szolgáló képarchívum létrehozásaként végigfotózza Nagykovácsi összes utcáját, terét, zöldövezeteit és az elkészült legalább kétezer képet az Index hírportál fotótárhely-szolgáltató alkalmazásába, az Indafotóra feltölti. Minden utca nevesítve, külön albumba kerülne. A házszámokat nem tüntetné fel, de a fotó elkészítésének idejét és a helyszínt igen. Ön – igen helyesen – tisztában van azzal, hogy általában tilos, minden olyan adatkezelés, amely a fényképen szereplő ingatlan esetében az ott élők azonosítására alkalmas, vagy a magánszférájukat érinti.

Mint ahogy Ön is értesült róla, a Google Street View szolgáltatásával összefüggésben átfogó vizsgálatot folytattam, amelynek eredményeként egységes állásfoglalásban határoztam meg a Street View jogi hátterét és működtetésének feltételeit.

http://abiweb.obh.hu/abi/index201.php?menu=efomenu&dok=sajtokozl2011_20110705154005

A lefolytatott vizsgálat, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a következő állásfoglalást teszem:

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) fogalom-meghatározása szerint „személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt - közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet” (2. § 1. pont).

Az Avtv. meghatározza az adatkezelés fogalmát is. E definíció szerint adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is.

A fogalom-meghatározásnak létezik egy olyan lehetséges értelmezése, miszerint egy adott személyről történő felvételkészítés adatkezelésnek minősül attól függetlenül, hogy a személyt könnyebben vagy nehezebben lehet azonosítani, vagy az adatkezelő szándéka kiterjed-e arra, hogy a személyt neve útján vagy más módon azonosítsa. Nem kétséges, hogy a szolgáltatáshoz felhasználandó képfelvételeket készítő járművei az azonosítás szándékával történő adatkezelés esetén személyes adatokat rögzítenének a járókelőkről. Az európai és magyar adatvédelmi jogalkalmazói gyakorlat szerint szintén személyes adatnak minősül a gépjármű hatósági jelzése abban az esetben, ha az meghatározott természetes személyhez kapcsolható, vagyis ilyen esetben ezen adatok rögzítése is személyes adatkezelésnek tekintendő.

A kívánt technológia alkalmazása során előfordulhat, hogy természetes személyekről, illetve gépjárművek rendszámáról is készül felvétel, ami a fentiek alapján adatkezelésnek minősül.

A személyes adat definíciójának egyik eleme az egyén azonosíthatósága. A személyes adatot a nem személyes adattól az különbözteti meg, hogy a személyes adatot közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba lehet hozni egy azonosítható természetes személlyel. Az Európai Unió 29-es Adatvédelmi Munkacsoportja által a személyes adat fogalmáról kiadott véleményét[1] (a továbbiakban: Vélemény) is figyelembe véve álláspontom szerint a fénykép, valamint a képfelvétel elkészítése is csak abban az esetben minősül adatkezelésnek, amennyiben az azonosíthatóság lehetősége – közvetlen vagy közvetett módon – fennáll, valamint az adatok felvételének és kezelésének körülményei az egyedi azonosítás szándékát magukban hordozzák, ellenkező esetben személyes adatok kezeléséről az Avtv. szerint meghatározott értelemben nem beszélhetünk. Mihelyt azonban az adatkezelés körülményei megváltoznak, és az azonosítás célja megjelenik, úgy ez az értelmezési lehetőség már nem alkalmazható.

Az Avtv. 3. § (1) bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény, vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. E rendelkezés alapján az érintett hozzájárulásának hiányában törvényi szintű felhatalmazás szükséges a személyes adatok kezeléséhez.

A képmás és egyéb adatok rögzítésének polgári jogi és adatvédelmi jogi megítélése

A képfelvétel-készítés adatvédelmi jogi szempontból legfontosabb jellemzője a szisztematikus, közterületen zajló fényképezés, amely szükségszerűen jár természetes személyekkel összefüggésbe hozható információk rögzítésével. Bármely művelet adatvédelmi jogi megítélésének középpontjában az a jogviszony áll, amelynek megvalósulásához a személyes adatokat felhasználják (vagy felhasználni kívánják), tehát a jogi elemzés kiindulópontja a felvételek készítésének célja.

Az adatkezelés céljaként Ön Nagykovácsi épített és természeti környezete állapotának bemutatását, dokumentálását jelölte meg. Ez a cél legitimnek tekinthető és a magyar adatvédelmi jogi szabályokkal a megfelelő garanciák nyújtása mellett összeegyeztethető. Ennek feltétele az archívum előkészítésével és az internetes közzététellel együtt járó, a magánszférát érintő hátrányos következmények kiküszöbölése. A különböző érdekek mérlegelése során figyelembe kell venni, hogy a tevékenysége nem személyes adatok rögzítésére irányul, azonban elkerülhetetlen, hogy a feldolgozatlan felvételekre nagy mennyiségben kerülnek adott feltételek fennállása esetén személyes adatoknak minősíthető információk (például: arcképmás, rendszámok, egyes személyek magatartására, hollétére vonatkozó információk).

 A vizsgált képi archiválás jogszerűségének vizsgálatakor nem csupán az Avtv., hanem a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályaira is figyelemmel kell lennünk; ez következik abból, hogy az Avtv. 3. § (1) bekezdése szerinti törvényi felhatalmazást ebben az esetben a Ptk. személyiségi jogi fejezetében foglalt szabályok adják.

[1] A 29. cikk alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport 4/2007 számú véleménye a személyes adat fogalmáról (WP 136)

A Ptk. 80. §-a a következőképpen rendelkezik a képmáshoz való jogról: „(1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. (2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.” Garanciális jelentőségű tehát, hogy a projekt megvalósítása során készült, adott körülmények között személyes adatoknak minősülő információkat tartalmazó felvételek a projekt egyetlen fázisában sem kerülhetnek nyilvánosságra.

A Ptk. 80. § (1) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A képmás védelmére vonatkozó bírósági gyakorlat elsősorban a képmás nyilvánosságra hozatalával összefüggő eseteket tárgyalja, amelynek szükségszerű előzménye a felvétel elkészítése. A bírósági határozatokból kiolvashatóan a közterületen történő puszta képfelvétel-készítés nem tekinthető a Ptk. szerinti visszaélésnek. A Legfelsőbb Bíróság egyik határozata szerint a nyilvános helyen, például utcán megjelenő személyek képmására a nyilvánosságra hozatal tilalma nem vonatkozik, amennyiben az utcarészletről készült felvételen az ábrázolás módja nem egyedi (BH1985 17.). Ebből pedig az adódik, hogy a közzétételt megelőző, személyek képmását is tartalmazó felvétel elkészítése sem kifogásolható, ha az nem egyedi ábrázolásra irányul. A vázolt felvételkészítés tehát akkor nem minősül a Ptk. és a vonatkozó bírói gyakorlat szerint meghatározott képmással való visszaélésnek, ha a képek egyediesített nyilvánosságra hozatala nem szerepel a projekt céljai között, és ennek elkerülésére Önök, mint az oldal üzemeltetői jelentős figyelmet fordítanak.

A tervezett projekt megítélése szempontjából alapvető jelentőségű, hogy a közterületi képfelvétel-készítés során rögzített adatok személyes adatnak minősülnek-e. Az értelmezés során figyelembe vettem az Európai Unió vonatkozó irányelvét. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat megelőző időszakban az adatvédelmi biztosi állásfoglalások nem alkalmazták a 95/46/EK számú irányelvet[1] (a továbbiakban: Irányelv), mint a magyar adatvédelmi törvény értelmezésére szolgáló háttérdokumentumot. A csatlakozásunkat követően azonban a magyar adatvédelmi szabályozásnak is értelmezési mércéjévé vált az Irányelv, így az alapfogalmak értelmezéséhez is igénybe veendő.

Az Irányelv 2. cikkének a) pontja szerint „személyes adat” az azonosított vagy azonosítható természetes személyekre („érintettre”) vonatkozó bármely információ; az azonosítható személy olyan személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő utalás révén. Amint az említett Vélemény bevezetőjében leszögezi, a „személyes adat fogalmának meghatározásán folyó munka egyenértékű annak meghatározásával, hogy mi tartozik az adatvédelmi szabályok hatálya alá, és mi nem”.

Az Irányelv (26) preambulum bekezdése szerint a védelem elveit minden azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell, továbbá annak meghatározására, hogy egy személy azonosítható-e, minden olyan módszert figyelembe kell venni, amit az adatkezelő, vagy más személy valószínűleg felhasználna az említett személy azonosítására. A Vélemény rámutat arra, hogy „nem kívánt eredményhez vezetne, ha adatvédelmi szabályokat olyan helyzetekre alkalmaznának, amelyeket e szabályok nem hivatottak lefedni”. Az Irányelv szerinti adatvédelem alkalmazásának másik általános korlátozása az adatok olyan körülmények közötti kezelése, ahol az érintett azonosítására szolgáló eszközöket valószínűleg nem használnák fel. A Vélemény a személyes adat Irányelvben meghatározott fogalmát részletesen elemzi a definíció négy alkotó elemének megfelelően: bármely információ, vonatkozó, azonosított vagy azonosítható, természetes személy. A „vonatkozó” kitétel kapcsán kiemeli a Vélemény, hogy a „cél” elem is szerepet játszik abban, hogy az információ egy adott személyre vonatkozzék. Meg kell tehát vizsgálni, hogy az adatokat abból a célból használják-e fel, hogy az egyén státuszát vagy viselkedését értékeljék, bizonyos bánásmódban részesítsék vagy befolyásolják. Világos, hogy e szándék jelenléte alapvetően befolyásolja a tevékenység jogi értékelését. A projekt nem irányulhat az egyének azonosítására, az egyének azonosítása nem szerepelhet céljai között, a rögzített természetes személyekre vonatkozó információkat el kell távolítani a képanyagból.

A fotóarchívum szolgáltatás jogi megítélését illetően különös figyelmet érdemel a Vélemény azon része, amely az érintett azonosításának céljáról szól. „Amikor az érintett azonosítása nem szerepel a feldolgozás céljai között, az azonosítás megakadályozását célzó technikai intézkedések nagyon fontos szerepet játszanak. Az adatok azonosítás elleni védelme céljából életbe léptetett megfelelő csúcstechnológiával és szervezési intézkedésekkel elérhető, hogy a személyeket ne lehessen azonosíthatónak tekinteni, figyelembe véve minden olyan módszert, amelyet az adatkezelő vagy más személy valószínűleg felhasználna az említett személy azonosítására. Ebben az esetben ezen intézkedések végrehajtása […] annak feltétele, hogy az információt ne kelljen személyes adatnak tekinteni, és a feldolgozása ne essen az irányelv hatálya alá”.

A fenti okfejtést követendőnek tartom a „fotótár” szolgáltatással összefüggő adatkezelésre nézve is, és a kellő garanciák biztosítása esetén a képfelvételek rögzítését és a nyilvánosságra hozatallal nem járó hasznosítását már nem tekintem az Avtv. szerinti adatkezelésnek. A magánszféra védelmét biztosító garanciákat jelen állásfoglalásom tartalmazza. A garanciák között kiemelt jelentősége van az eredeti (nyers) adatokon szereplő arcképmások, rendszámok mielőbbi elhomályosításának, hiszen minél tovább maradnak felismerhetők, annál tovább fennáll annak kockázata, hogy a felvételeken található információk azonosítható természetes személyekkel maradnak összekapcsolhatóak, illetőleg kerülhetnek a felvételek olyan személyek (például hatóságok) birtokába, akik (amelyek) az azonosítás szándékával kezelnék az információkat. A nyers adatokat tehát a lehető legkorábbi időpontban meg kell semmisíteni.

A fotótárban elérhető szolgáltatás nem a személyek egyedi ábrázolására irányul, hanem összességében kíván a közterületi látványról képeket nyújtani. Az érintetteknek, és elsősorban a családi házas környéken lakó ingatlan tulajdonosoknak, illetve használóknak könnyen elérhető módon meg kell adni azt a lehetőséget, hogy tiltakozzanak ingatlanjuknak a „fotótár” szolgáltatás keretében nyilvánosságra kerülő képanyagában való szereplése ellen. A tiltakozás lehetőségét folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon biztosítani kell az érintett személyeknek. Továbbá nem csak internetes felületen, hanem más kommunikációs csatornán is lehetővé kell tenni a törlés iránti kérelmek benyújtását (például hagyományos postai úton);

Az adatalanyokat mindvégig tájékoztatni kell arról, hogy ki az oldal üzemeltetője, vagyis az adatkezelő, valamint arról is, hogy a nyers adatokat mely szerveknek továbbíthatják, illetve a szolgáltatóra vonatkozó jogszabályi és szerződésből eredő kötelezettségek alapján mely szervek igényelhetik a felvételek kiadását.

A személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok a magánszféra oltalmát szolgálják. Erre a célkitűzésre tekintettel tehát az Avtv. és a Ptk. képmás védelmére vonatkozó szabályainak együttes értelmezése alapján álláspontom szerint a felvételek készítése nem tekinthető jogszerűtlennek, amennyiben az állásfoglalásban meghatározott feltételek maradéktalanul érvényesülnek.

Összegzés

A fentieket összegezve úgy ítélem meg, hogy a projektje keretében történő felvételkészítés minden említett feltétel maradéktalan érvényesülése esetén az Avtv. tárgyi hatályán kívül esik. Hangsúlyozandó azonban, hogy ez a kivétel nem jár a magánszféra védelmének csökkenésével: a magánszféra védelmének garanciája az, hogy amennyiben a részletezett feltételek már nem teljesülnek, különösen pedig az azonosítás szándéka megjelenik, úgy a tevékenység az Avtv. hatálya alá esik, és annak szabályai alkalmazandók.

Budapest, 2011. szeptember 1.

Üdvözlettell:

Dr. Jóri András

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr5612308951

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása