Németh László hódmezővásárhelyi esperes-plébános egy szentmise után, melyet nem ő tartott, a templomban fullban tolta a pártpropagandát, de e tekintetben semmiben sem maradt le a kritikájának céltáblájától, Márky-Zay Pétertől, aki viszont egy modern ellenzéki-vallási szentélyben, a Hír Tv Egyenesen című adásában jutott el-az én szememben- ilyen szellemi magasságokba.
Zsák a foltját, megtalálta. Ejtenék én erről a közéleti-politikai-emberi afférról, néhány keresetlen szót.
Csak másképp, mint amire számítasz.
Mottó 1. "Mindenkinek joga van hülyének lenni." (Simicska Lajos, graffitiművész)
Mottó 2. "...Ma már világosan látszik, hogy az MDF-kormány a társadalommal szemben keres politikai szövetségest az egyházakban, Szomorúan tapasztaljuk nap mint nap, hogy nem minden egyházi vezető ismeri fel azt a veszélyt, hogy az MDF ölelése halálos lehet az egyházakra. Az egyházak ugyanis csak akkor fogják betölteni azt a pozíciót, amely egy modern társadalomban megilleti őket, ha megőrzik és visszanyerik az autonómiájukat. Amennyiben a politikai élet szereplői közül egyeseket ellenségeknek, másokat pedig szövetségesnek minősítenek, maguk is politikai szereplővé válnak..." (Orbán Viktor, hatalomművész, 1992. Február 14, Pécs, Fidesz kongresszus, ebben és itt fb)
Mottó 3.
- Isten, áldd meg a magyart!
- Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
- Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
- Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
- Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
- Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
- Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.
- VII. cikk (1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy tanítsa.
- Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak.
- IX. cikk(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
- A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
- A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
- XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(A blogposzt megértéséhez szükséges részletek Magyarország Alaptörvényéből illetve a hozzá kapcsolódó Nemzeti Hitvallásból)
♦
video forrása: index
Első Titok
Elárulok neked egy titkot.
Ez egy olyan titok, amit mindenki tud, aki életében olvasott már történelemkönyveket. Az állam és az egyház különválasztása: egy mítosz. Szép terv, de ahol ez a kettő jelen van, sosem jött össze. Se régen, se ma.
Modern korunkban, vagy amióta egyáltalán beszélhetünk a mai értelemben vett demokratikus államokról, és amióta léteznek ezekben egyházak, még soha, sehol, egyetlen ilyen országban sem volt szétválasztva az állam az egyháztól. Pont.
Legfeljebb csak papíron és a szavak szintjén. Van ahol az állam és az egyház eleve egy és ugyanaz: ezek a vallásalapú és egyben ideológiaalapú államszerveződések. Van ahol pedig az egyház jelenléte és súlya az adott ország történelmének függvényében, eltérő jelleggel és mélységben képviselteti magát vagy akaraterejét az állam illetve a kormányzat döntésmechanizmusaiban. De ott van. Jelen van. Mindig. Mindenütt. Valahogy.
A Hit, a Vallás, a Papság (tehát még nem feltétlenül a mai értelemben vett Egyház) ősidők óta jelen van az Államban: a papság a Fáraók birodalmának szerves része volt, a görög városállamok és a Római Birodalom pedig egy és azonos volt a hitvilággal. Maják, aztékok: vallási vezetőik és uralkodóik is kéz a kézben jártak. Az európai középkort talán hagyjuk is: az egyházak, a Pápák, Isten földi helytartóiként birodalmak sorsáról döntöttek és Királyokkal vívtak verbális vagy olykor nagyon is kézzelfogható, valós háborúkat. Rémlik az Avignoni fogság? A Canossa-járás? Párizs is megért egy misét.
Az egyházak ma ott vannak az azonosneműek házássagáról, az abortuszról, a muszlim fejkendőről, a migrációról a vasárnapi/szombati zárvatartásról szóló vitákban, ott vannak a válságrégiók központilag/államilag irányított terrorcselekményeiben, ott vannak a boszniai népirtásban, ott vannak a pedofilbotrányok állami kezelésében Ausztráliától Írországig, ott vannak a Lady Diana balesetét övező összeesküvés-elméletekben, ott vannak az USA Izrael politikájában. Az egyházak pozitív vagy negatív szereplőként, kritika tárgyaként vagy útmutatásként, kikerülhetetlen részesei ezeknek az eseményeknek, a mindennapi közbeszédnek.
Bent ülnek az egyház vagy az egyház érdekeinek képviselői a döntéshozó-testületekben, esetleg alapítványi és lobbyszervezeteken keresztül, kívülről próbálják meg érvényesíteni az akaratukat. Törvényesen vagy akár törvénytelenül. is, ha az állam gyenge. Politikai pártként, egyéni képviselőként, barátként, háttéremberként, szürke eminenciásként: nyíltan vagy megbújva, őszinte hittel vagy hideg számításból, de az egyház(ak) és az állam mindig egymásba gabalyodva, kusza és átláthatatlan szövevényként összefonódva, állandó érdek és értékharcot folytatva, egymással és egymás ellen alakítják a közéletet, hitéletet, politikát. Vallásellenes diktatúrákban egyszerűbb: ilyenkor kezdődik az egyházi javak fosztogatása, a vallási közösségek és szerzetesrendek elleni üldöztetések, a vagyonelkobzások, kivégzések, templomrombolások, egyházi besúgók beépítése, kollaboráns egyházvezetők kinevezése...a sor végtelen. Ez csak azért fontos, mert a diktatúrák bukása után, a meghurcolt, megtépázott egyházak, vallási kisebbségek érdekérvényesítő képessége, javarészben a jogos jóvátételi igények és a nemzeti lelkiismeretfurdalás, szégyenérzet okán jelentősen megnövekedhet és teret nyerhet az állam berkein belül, ami újabb löketet ad az állam és az egyház szétválasztásáról folyó vitáknak.
Tény: ravaszsággal, erővel, pénzzel, korrupcióval, fenyegetéssel, zsarolással vagy a jog betűi szerint, de minden nap részese ennek minden ember, minden országban, ahol léteznek Egyházak az adott Országon, vagy egyenesen és közvetlenül az adott Államon belül. Ott van és ott vannak Tel-Avivban, Teheránban, Varsóban, Vallettában, Londonban, Washingtonban, Párizsban, Berlinben, Budapesten és Hódmezővásárhelyen is: papként, rabbiként, hitszónokként, szellemi vezetőként, kormánypártként, az Elnök barátjaként. A Nagy Francia Forradalom sem volt örök vízválasztó volt az Európai történelemben e tekintetben, mert a történelem kereke mindig forog: akárhány deklarációt tehetsz az állam és az egyház szétválasztásáról, még Macron sem veheti semmibe az egyházak befolyását és véleményét a társadalmat foglalkoztató kérdésekben, Angliában pedig, az egyházak, így anglikán egyház akaratát még a legbaloldalibb, legliberálisabb kormányzat idején sem veszik félvállról, mert a Királynő az anglikán egyház feje, márpedig ez ott nem csak szimbólumértékkel bír.
Második Titok
Elárulok neked egy titkot. Ez egy olyan titok, amit mindenki tud, akit még nem fertőzött meg a hibbant orbánfóbia, és tárgyilagosan tudja szemlélni ennek az országnak a valós helyzetét. Még Orbán Viktor ezer sebből vérző, hibásan, rosszul, gyengén működő, a legelemibb erkölcsi, etikai normákat is olykor nyíltan és gyalázatosan félresöprő, sokszor és sokféleképpen is visszataszító rezsimjét sem lehet komolyan gondolva fasiszta, náci, kommunista diktatúrákhoz...nota bene! a Rákosi-vagy a Kádár-diktatúrához hasonlítani. Ez teljes aránytévesztés. Aki ennyire képtelen elvonatkoztatni, és egy Tv stúdióban ekkora marhaságokkal rongyol elő, az nem várhat el kíméletet a Mester híveitől. Még a templomban sem. Márky-Zay Péternek, ha már ennyire érzékeny az egyház tisztaságára, a megbékéslésre, a kölcsönös szeretetre és a közösség összetartozására, akkor eleve nem kellett volna a bemutatkozó sajtótájékoztatóját egy templom elé szerveznie, mert a magyar rögvalóságban élve, számolnia kellett volna azzal, hogy ezt majd ellene fordítják, ha a később a nagy nyilvánosság előtt diktátorozza a Vezénylő Tábornok Urat. Az pedig szintén tökéletesen elegendő lett volna, ha az Orbán kormány kritikájakor a hideg valóság példatárából merít, és nem bonyolódik bele a történelmi párhuzamok keresésébe, mint a fasisztázó komái, a túloldalon.
Harmadik Titok
Elárulok neked egy titkot. Ez egy olyan titok, ami soha nem volt titok. Ez a kormány 2010 óta soha egyszer sem rejtette véka alá, hova húz a szíve és melyik kapura játszik.
Hosszas, és lényegében felesleges elméleti vitát lehetne arról folytatni, hogy Orbán Viktornak volt-e, van-e, lesz-e bármiféle őszinte eszmei, ideológiai, gondolati, erkölcsi, politikai elkötelezettsége azon túlmenően, hogy a hatalmat minden létező törvényes, és gyűlölői szerint törvénytelen eszközzel is megszerezze és magánál tartsa: ilyen vitákkal és vagdalkozásokkal tömve az internet minden bugyra és kommentszekciója. Ha azonban lehámozzuk a sallangot és a rothadt húst a csontokról, akkor belekapaszkodhatunk abba, ami kézzelfogható, valós és írott: ez pedig az Alaptörvény és a Nemzeti Hitvallás.
Egy valami biztosan kijelenthető: Magyarország Alaptörvénye - a többször modósított Gránit Szilárdságú- az első sorától, az első felütésétől kezdve keresztény szellemiségű, jobboldali indíttatású, konzervatív alapvetésű, nemzeti elkötelezettségű, hűen patrióta, kommunistaellenes. Nem az a kérdés, hogy a kormányzat tettei ezt a szellemiséget és erkölcsiséget mennyire igazolják vissza -ez most nem témája ennek a blogposztnak - hanem, hogy az-e. Az. Tagadhatatlanul minden sorában az. Idéztem fent, csak olvasni kell. És bár az Alaptörvény rögzíti az Állam és az Egyház szétválasztását, nagyon hülyének kell ahhoz lenni, hogy ezt bárki komolyan vegye: a kormányzat egész működése hűen igazolja az egyház -itt elsősorban a keresztény egyház/keresztény gondolatiság- masszív jelenlétét a kormányzatban, és még véletlenül sem a KDNP-n keresztül, mert olyan párt nincs. Mindezek alapján joggal gondolható hogy az egyház(ak) irányába tett gesztusok, még akkor is ha sikertelenek (vasárnapi zárvatartás) vagy a költségvetésből juttatott bőséges források, amelyekről a szent életű atya is oly szépen és részletesen szólott, megalapozhatják/megalapozhatnák azt a kormányzat iránti elkötelezettséget a hívők részéről is, amelyre a plébános úr hagyatkozhatott. Nem róható fel neki tehát, hogy úgy érezte: nyugodtan kifejtheti az álláspontját abban a közegben, ahol nem kell számítania ellenséges hangokra. Talán tévedett. De a negyedik titok felfedése megmutatja, hogy ez sem számít.
Negyedik titok
Elárulok neked egy titkot. Nagyon meg fogsz döbbenni: Németh László hódmezővásárhelyi esperes-plébános a magyar köztársaság állampolgára. Magyarország polgára. Szabad ember. Van véleménye, van politikai hovatartozása, szavazhat, aggódhat az ország és a nép sorsáért, aggódhat az egyház jövőjéért, féltheti a felekezetet, elmélázhat régmúlt, zord időkön, midőn üldöztetés és nélkülözés, hivatalosan felejtés és közöny jutott a kereszténységnek osztályrészül, utalhat a Bibliára, keverheti a vallást/ a hitet/ az egyházat a politikával és a templommal, és büszkén vállalhatja azt is, ha gyenge a szituációs érzéke, és fogalma sincs róla mikor-minek-hol van a helye, és mennyire lesz kontraproduktív a megszólalása. Ha az lesz. Nem biztos, hogy az lesz. Ott és akkor mondja el a véleményét és a pártpropagandáját is, ahol arra az Alaptörvény jogot biztosít a számára.
A templomban is. Elmondhatja a véleményét. A Templomban.
Semmi és senki nem tiltja ezt meg neki, sőt, az Alaptörvény kifejezetten engedélyezi és lehetővé teszi számára, hogy ezt tegye. Ez nem bűn, ez nem jogsértés, ez nem törvénytelen. Olvasni tudsz-e? Idéztem. Én még abban sem vagyok biztos, hogy morális értelemben megkérdőjelezhető, amit tett.
Németh László majd elrendezi az egyházmegyével, a püspökkel, a Pápával, Az Istennel, a hívőkkel, a fidesszel, a Jobbikkal, az ellenzék egészével, vagy azzal, akivel akarja, a templomi megnyilatkozását. Ez az ő ügye, meg azé, akivel megbeszéli. Nem tett olyasmit, amiért bárki, bármiféle erkölcsi alapon felelősségre vonhatná. Ötszáz baloldali blog ájuldozhat naponta, akkor is hétköznapi az igazság. Megteheti, hogy politizál a templomban. Aztán majd vállalja a következményeket.
Ez a Nagy Helyzet. Lehet hogy ez fáj neked: nehéz számodra elfogadni, hogy a hitélet is a politika része lehet, ha valaki beviszi, behurcolja, de valójában mindig az volt, és most is az. Keresztényeknél, zsidóknál, buddhistáknál, vudu hívőknél is az. Senki sem csodálkozik ezen...ha a valóságban él.
Azt hiszed ez valami újdonság? Azt hiszed most kezdődött? És azt hiszed ez egy egyirányú utca, ahová balliberálisok nem is léphetnek be? Miért ne hoznék Nagykovácsit is érintő példát, ha van?
"2002 február 8.
Kisöpörni az ördög csapatát"
Választási előkészületek a katolikus közösségekben
A parlamenti választások "Isten akarata szerinti megvalósulásáért" kezdődött kilenc héten át tartó imasorozat csütörtök este Budapesten, a Szent István-bazilikában. Kemenes Gábor nagykovácsi plébános, az imaalkalmak vezetője korábban hangsúlyozta, hogy a jelenlévők az ország jövőjéért imádkoznak, semmiképpen sem konkrét politikai irányzat vagy párt választási sikeréért.
...
Az egyik kőbányai plébánia hírlevele nem minősíti a politikai paletta résztvevőit, ugyanakkor tudatja a hívekkel, hogy "aki szívesen támogatja Révész Máriuszt, a körzet Fidesz-MDF-jelöltjét, és nem tud más módot az ajánlószelvény eljuttatásához, behozhatja a plébániára".
http://nol.hu/archivum/archiv-45262
2002 Június 7.
Az új kormányért is lesz szentmise a Bazilikában
...
A legutóbbi virrasztás keretében, május 30-án egy hívő kérésére egy élő családért - a korábbi miniszterelnökért, Orbán Viktorért és családjáért - mutattak be szentmisét a Szent István-bazilikában.
Ötödik titok
Elárulok neked egy titkot. Sőt, ez három titok, egyben. Nem fogod elhinni: Hódmezővásárhely egy vidéki település. És Magyarországon van. És fideszes település.
Ez a három dolog együtt már önmagában is magyarázná azt a jelenséget, hogy miért folytathat egy pap pártpropagandát a templom falain belül...de ahogy látható fentebb, egyáltalán nem ez a fő oka.
Vidék, egyház: 1000 éves történet ez. Ezt tökéletesen megérti az, aki már lakott vidéken. Minél kisebb egy vidéki település, az emberi-politikai hálója annál jobban összegubancolódik: mindenki ismeri a másikat, mindenki valakinek a régi ismerőse, családtagja, rokona, üzletfele. Nincs hová elbújni, és nagyon nehéz megőriznie bárkinek a független, autonóm személyiségét. Az integritás: felbecsülhetetlen kincs lesz. Megszoksz, vagy megszöksz. Harcolhatsz, de nehéz. Minden szempontból nehéz. Minél erőteljesebben képviselteti magát az éppen regnáló kormányzati hatalom politikai értelemben az adott településen, annál keservesebb életben maradni gazdaságilag, erkölcsileg, etikailag és szellemileg is. Ha a politikai hatalom, a pártpolitikán keresztül az adott település képviselő-testületébe is beférkőzik, akkor már minden játékszabály felrúgható. Onnantól még nehezebb.
Könnyű ítéletet mondani, könnyű ítélkezni, kívülről.
De akkor miért fordul elő olyan gyakran, hogy egy helyszínen forgató Tv stábnak, a nyilatkozók csak az arcuk elrejtésével, elváltoztatott hangon mernek nyilatkozni?
A politika a templom része. A templom minden köve át van itatva vele. Minden templom, minden köve, az idők kezdete óta.
Most meg vagy lepve, hogy Hódmezővásárhelyen is?
Aszta.
Templompolitika. Első sor, balról jobbra, csak a politikusok: Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) Kövér László házelnök(Fidesz-KDNP) és Kiszelné Mohos Katalin Nagykovácsi polgármestere (Fidesz-KDNP) a Tisza István megemlékezésen, 2016 május 3.-án. Nagykovácsiban, a Református templomban. forrás: nagykovácsi önkormányzat fb.