A Nádas-kert: tudjuk, hogy hol helyezkedik el, megismertük a különbségeket a két peremövezeti lakóterület között, és kitárgyaltam a átfogó jellegű gondjait. Van képünk a peremövezet építészetéről. Itt az ideje, hogy alaposabban és közelebbről is szemügyre vegyem a Nádas-kertet. A szerkesztési elvek változatlanok: az elemzés szubjektív, amennyiben van egyáltalán, úgy a környezetükben található kereskedelmi/gazdasági/szolgáltató/védett stb. településrészeket csak akkor említem meg hosszabban, amennyiben azok érdemleges pozitív/negatív hatással bírnak a vizsgált lakóövezetre, és nincs ingyen reklám. Semmiféle reklám nincs.

1. A Pók utca (képgaléria)

1.A Pók utca látképe az Ady Endre utca felől. Balra a Nádas-kert, jobbra a Kálvária-kert.

A Nádas-kertet négy utca fogja közre: a Bánya, a Pók (szófacsaró Gyűrűk Ura rajongóknak: Banyapók), az Ady Endre és a Sport utca. A Pók utcáról hosszabban is volt szó az előző fejezetben:

• ez az utca az első, ahol a hegyvidékről érkező víz először érezteti a hatását a Nádas-kertben
• ez az utca jelentette sokáig a felső határát a belterületi, építési övezetnek
• -és ez az utca bizonyítja a régi közmondást, miszerint "sok jó önkormányzati intézmény kis helyen is elfér" (ez és ez)

A Nádas-kert tehát ennél az utcánál torpant meg, miközben a hegyek felé araszolva terjeszkedett. A Pók utca túloldalán az egerészölyvek háborítatlan birodalma kezdődött, ahol egészen 2001-ig békét és vadászmezőt találtak a Kálvária-kert akkoriban még névtelen és üres domboldalán. A Kálvária-kerten túl pedig, a hegyen, az 1970-es évektől kezdve a zártkertek élték a hétvégi házak álmos-fűnyírós-bódéépítő világukat. A Pók utca: két világ határa, a helyi településtörténet választóvonalainak, az éles határoknak, az elkülönülő korszakoknak a mintája. Az utca egyik fele építészetileg látványosan különbözik az utca túloldalától. Ez a Kálvária-kerttel párhuzamos szakaszon igazán szembeszökő: nincs még egy pont a faluban, ahol ennyire erőteljesen szétválna egymástól a múlt és a jelen. A Kálvária-kert (természetesen külön fejezetet kap) építészete a modern kertvárosok építészete, a Nádas-kerté egy másik világ és egy másik szabályozási korszak lenyomata.

2.3.2-3-as kép: szép fasor a Pók utcán, téli várakozásban és tavaszi öltözetben.

Az utcakertek vonatkozásában a Pók utca közepesen teljesít: teljesen üresen hagyott területek éppen úgy fellelhetőek az utcafrontokon, mint kisebb cserjések vagy terebélyes fasorok. Messze nincs kihasználva az utcában az összes lehetőség, de pl. a Bánya utca felé eső szakaszán határozottan szép, nagy lombozatú fákkal beültetett, gondozott utcakertek váltják egymást.

4.Tábla a Pók utcán, a Kálvária-kert oldalán: ilyenből akad itt ebből nyolc, de a primitíveknek ez nyolc.

Búcsúzzunk egy poénnal a Pók utcától. A jelenleg hatályos Helyi Építési SZabályzatban (HÉSZ) Nagykovácsi közútjainak három meghatározó csoportját különítették el:

1. az egyetlen országos közút/fő közlekedési út (konkrétan a 11104-es számú Nagykovácsi út, de gyakorlatilag ennek folytatása is az, ami a Kossuth Lajos utca)
2. a gyűjtőutak, 
3. a kiszolgáló (lakó) utak, illetve némi értelemzavaró bonyolítással a kiemelt lakóutak

Ez a három (főút, gyűjtőút, kiemelt lakóút) határozza meg a helyi közlekedés artériáit: egyszer már egyenként felsoroltam őket. A kisebb, alacsonyabb rendű lakóutcák/mellékutcák ezekre csatlakoznak rá, ezeknek a rendszerére épülnek. Vicces módon a 2002 (a nagy beleterületi átminősítések korszaka) óta egyre intenzívebb, de mostanra óriási átmenőforgalmat hordozó, és eleve széles kialakítású Pók utca nem került bele sem a gyűjtőutak, sem a kiemelt lakóutak közé. Ez a hiány azért is abszurd, mert a sorozatos veszélyhelyzetek és közlekedési szabálysértések miatt az önkormányzat már az egész utcát végigszúrkálta sebességkorlátozó táblákkal. A nagy forgalom mellett ugyanis, az a bizonyos nagykovácsi minimum 30% (lásd 11. pont a linken) versenypályának is használja ezt az utcát. A bürokratikus tehetetlenség tehát képtelen volt utolérni a valóságot: a táblapánik már beköszöntött, de ennek ellenére az utca felminősítésére még mindig nem került sor. A HÉSZ egy hosszú folyamat eredményeképpen a napokban került frissítésre, kiváncsi vagyok változni fog-e a helyzet nyugaton.

2. A Bánya utca. (képgaléria)

5.A Bánya utca nyitánya az Ófalu felől. Jobbra a köztemető, ami a sváb sírkertet is rejti.

Számomra különösen hírhedt és emlékezetes darab: ennek az utcának az első, temető melletti járdaszakasza a Csuszol-proszpekt, ahol sikerült majdnem összefélnem magam a rémülettől.

Aszfaltozott gyűjtőút. Hivatalosan csak egy részét tekintve az, de a valóság itt is felülírta a papírmunkát: a Bánya utca minden egyes méterén kőkeményen gyűjtőút, ami egyszerre öröm és üröm. 

Zöldterület vonatkozásában említést érdemel, hogy 2006-ban, a Bencsik-éra egyik első, komolyabb port szöszt kavaró környezetvédelmi-zöldbotránya kapcsolódik hozzá: egykoron a falu egyik legszebb, hatalmas példányokból álló nyárfasora állt az utca elején,(az 5-ös képen, baloldalt, ahol most a fűsáv látható) amelyet a nevezett évben teljes egészében, csonkig kivágtak. A fasor kiirtásának természetesen a környék lakóinak háborgása és az önkormányzat baleset -és vagyonvédelemre hivatkozó álláspontja ágyazott meg. A lakók a nyárfák repítőszőreinek vattacsomó-tengere, illetve a teljesen tévesen, ennek tulajdonított allergén hatás miatt berzenkedtek, az önkormányzat magyarázatában a -és sajnos ez igaz- a könnyen hasadó/törő/leszakadó nyárfaágaktól való félelem játszotta a főszerepet. A nyárfák már elég idősek voltak ahhoz, hogy ez utóbbi veszélyforrás hatványozottan igazolható legyen. Mindettől függetlenül 2006-ban, az önkormányzat honlapján működtetett és még abban az évben megszüntetett Fórum kommentszekciójában szinte az első megszólalásaim egyikét éppen ennek az ügynek a kapcsán írtam. A nyárfákkal kapcsolatos félreértéseket próbáltam eloszlatni a megfelelő hivatkozások/kertész-szakmai oldalak segítségével, majd ennek folytatásaként a mindent lebetonozni akaró humanoidokat osztottam a magam szerény módján. Nem is sejtettem, hogy milyen ádáz, a háttérben zajló, személyes gyűlölködéssel és politikailag motivált partiba csöppentem bele, ahol a köpködők egy része valójában a helyi természetvédőket, a másik oldalról viszont Bencsiket akarták lejáratni. Tanulságos internetes nyitány volt ez számomra, a nagykovácsi közélet mocsarában először megmerítkezve. Már jelen korunk fideszes éveiben a temető fáinak  csonkolása, kivágása, ritkítása okozott -többnyire félreértéseken alapuló- felzúdulást, de az önkormányzat hamar és elfogadható magyarázatot adva leszerelte ezeket: állításuk szerint a kivágott fák életveszélyesen elöregedtek, így halaszthatatlan volt az eltávolításuk/visszavágásuk. 

6.A Bánya utca házai az Új faluközpontból, konkrétan a meg nem épült élelmiszerüzlet telkéről nézve.

A Bánya utca házai, (Lke-5) a temető mögötti rövid szakaszon olyanok, mint egy bátortalan falusi csipet-csapat, amelyik elhatározta, hogy nekilódul a Zsíros-hegynek, aztán megrémülve a saját merészségétől, hirtelen megtorpant. A házsor úgy ér véget, mintha késsel vágták volna el az útját...pedig már a száz évvel ezelőtti úrbéri térképeken is feltüntettek itt néhány házat. Györgyi Zoltánék kertvárosi besorolást adtak nekik, bár szerintem mindenből van benne egy kicsi: falusiasan kertvárosias kádár-kockás lekváros. Építészeti süti. Egy átmeneti kor zűrzavara érződik a parányi utcaképből. 

7.Jobbra a Bánya utca, balra a Szeles utca/Nagyszénás-kert. Középen a zűrzavar.

Viszont az itt élők elmondhatják magukról, hogy válaszút előtt állnak, ezúttal szó szerint. A másik gyűjtőút, a Szeles utca itt torkollik be a Bánya utcába: az egyik a Nagyszénásaljára, a másik a Zsíroshegyaljára löki/hozza a falusi csúcsforgalmat, reggel, éjjel/délben, este, és ez nem hazugság.  Ha pedig egyszer megépül közvetlenül eléjük az Új Faluközpont sztárja, a CBA/SPAR/ALDI/LIDL/TESCO-ba ágyazott önkormányzat kombó, akkor lesznek majd igazán feldobva. Az új idők egyben elhozzák számukra a boldog, zord időket is: papucsban, otthonkában, hajcsavarókban, vagy bucira dagadt álmos fejjel, klottgatyában átsétálhatnak bevásárolni, ha elfogyott hirtelen a kifli, csak arra kell vigyázni, hogy a körfogalommal beígért csomóponton épségben tudjanak majd átkelni, zebrák ide vagy oda. 

8.9.7.-8.-9. kép: útelgázasó...útelzásagó...útelágazódás. Nehéz szó. Itt épülne, ide kéne a körforgalom.

A csomópont már többször a viták kereszttüzébe került, mert veszélyes ütközőzónának számít. Az autós/biciklis/gyalogos konfliktushelyzetek orvoslására az önkormányzat forgalom megosztásával próbálkozik jelenleg. Meglehetősen kevés sikerrel. Én azt javasoltam az egyik polgármesteri teadélutánon, hogy csináljanak belőle felfestett körforgalmat, de ez nem/ez sem érdekelt senkit. Az ötlet valóban nem volt NER-kompatibilis, tulajdonképpen megértem. A klasszikus körforgalom kialakítása ugyan 50 millió forintba fájna, de erre jelenleg nem sok esély van, több szempontból sem..Elvileg ugyan a CBA beruházás költsége, része és feltételként szabott feladata lenne a zavaros közlekedési szituáció megnyugtató feloldása, de "pláza", az ugye nincsen.

Festett körforgalom?! Létező megoldásról van szó: Máltán, ezen a Napóleon által kavicsnak nevezett apró szigeten láttam a világ legkisebb körforgalmát ilyen módon elkészítve: nagyjából két liter festékkel felfestettek egy kört az aszfaltra a szűk és lejtős (!) utcák találkozási pontjában (Vallettában, úgy rémlik) körberakták körforgalomra figyelmeztető táblákkal, és ezzel kész volt a forgalmi csomópont rendezése. Hibátlanul működött. Letelepedtünk néhány percre megpihenni, és volt alkalmunk megfigyelni a helyi közlekedési mentalitást: még a teherautósok is betartották a szabályt, pedig némelyik sofőr rénézésre klasszikus 5000 év volt. Úgy tekergették a dögnehéz gépek kormányát, mintha az életük múlott volna azon, hogy ne hajtsanak át a festékmaradványokon, és megkerüljék a jelzést. Pedig rendőr sehol. Gondolom a véreskezű, madármészároló máltaiak nyilván intelligensebbek lehetnek, mert egy magyartól/egy nagykovácsi polgártól a tapasztalatok alapján kár lenne elvárni, hogy értelmezni legyen képes bármiféle KRESZ-előírást, pláne egy festett kört az aszfalton. Tisztelet a kivételnek.

3. Az Egérmező. (képgaléria)

10.11.10.-11. kép: az Egérmező a Bánya utca felől nézve. Az egész Nádas-kert 30-as övezet, de ez ne tévesszen meg. Ez itt Nagykovácsi, ahol a lakosság egy része azonnal analfabéta lesz, ha autóba ül.

12.Az Apraja-Nagyja játszótér.

Én neveztem el magamban Egérmezőnek, amikor összeakadtam itt egy kisebb cincogi bandával. Hivatalosan nincs neve, és Vt-7 a jele: ez a 7-es számú településközpontként tekintett vegyes övezet. Jelenleg a már 2004-ben létrehozott, de valójában 2011-ben újjászületett Apraja-Nagyja játszótér otthona. Csak ez van rajta és gyep. Meg a vándorcirkuszosok rendezvénysátra, autói, ketrecei, amikor erre járnak. A tevék pl. imádnak itt legelni. Őket figyelni is jó móka lehet, de a játszótér közelsége természetesen verhetetlen előny a Nádas-kert utcáiban élő kisgyerekes családok számára. A területet egyébként kizárólag közfunkció megvalósítására szemelték ki, és szabad hely van még benne bőven. Sok évvel ezelőtt, amikor a mindenki által szorgalmazott és várt termelői piac helyét keresték, volt egy elképzelés arról, hogy ezen a tágas téren alakítanak ki valahol egy fix/bérelhető árusítópultokkal felépített piacteret. Az elképzelés nem nyert támogatást, így végül a piac az általános iskola előtti parkolóban talált otthonra, ahol azóta is vidáman működik. Az Egérmező az önkormányzat tartalék fejlesztési- ingatlanjai közé tartozik: lehet ötletelni a hasznosítás módjairól.

4. Az Arany János utca (képgaléria)

13.14.15.13.-14.-15. kép: a jelentőségéhez és a méretéhez képest békés hangulatú és kellemes összhatású utca.

Az Arany János utca a Nádas-kert belső főutcája. Lenne mit pótolni és javítani itt-ott a zöldterületen, de az utca 80 %-ban nagyon szépen fásított, ahol sűrű növényzetű, gondozott utcakép fogadja a látogatót, viszont az utca utolsó szakaszára ebből szinte semmi nem marad.

16.A  nyílt vízelvezető árok (ahol van ilyen) hasznos többletnek számít, és elég korrekten rendben tartottnak tűnik.

Értelemszerűen forgalmasabb utca, mint a mellékutcák, de ezt is falusi mértékkel kell mérni: nem vészesebb, mint a falu hasonló utcái. (pl. a Nagyszénás utca az Ófaluban) Az Arany János utca utca burkolata háromféle minőségben tárul elénk: a változatosság gyönyörködtet. 

17. Az idő meg a közlekedő járművek elbontották a forgalomlassítót: ezen az úton maga az út is forgalomlassítóként értelmezhető...annak, akit érdekel az ilyesmi. Az utca első felében az aszfalt lényegében már megadta magát: pókhálósan repedezett, töredezett, sérült, kátyús.

18.19.18.-19.kép: a Hanga és a Nádas utca közötti szakaszon viszont kitűnő minőségű aszfaltutat találhatunk.

20. Az utca végén pedig kaviccsal szórt földúton közlekedhetünk. A forgalomlassító tengelycsesztető az vízterelő és vízválasztó is egyben: egyik oldalán aszfaltozott az út, a túloldalán murvás, de minden másban is kettéosztja az utcát. Az Arany János utca hosszú, ezért talán az utolsó szakaszra zsákutcába jutott a lelkesedés: kevés, de azért láthatóan óvni próbált utcai növény, valamint nulla aszfaltburkolat. 

5. A Nádas utca (képgaléria)

21.

Nem véletlenül kapta a nevét: a víz és a nád az, amiből bőven akadt ebben az alsó fertályban, ezért neveztem el erről a lakóövezetet. Györgyi Zoltán szavai szerint itt állt egykoron a vágóhíd, vagy pontosabban az ideiglenes, épület nélküli állatmészárszék: az állandó belvizek miatt a környék használhatatlan volt bármi másra a sváb időkben, de a kecskék torkának elvágásához éppen megfelelt. Mára csak a legendárium maradt mindebből.  Néhány kisebb cserje/bokor talán még elférne, de egyébként szép fásítás jellemzi az utcát. Az aszfaltburkolat szinte hibátlan. Rövid, csendes, barátságos utca.

22.

Itt jegyzem meg, hogy egész Nagykovácsiban komoly kultusza van a nyírfáknak: A Nagyszénás-kertben is sok akad, de mindenütt máshol is visszaköszönnek ezek a mesésen elegáns, szép díszítő értékű, rajzos ágszerkezetű, fehér kérgű, gyorsan növő, üde lombozatú, hálás megjelenésű, allergén fák a faluban, és a Nádas-kert lakói is kifejezetten szerettek/szeretnek nyírfákat telepíteni kerítésen kívül és belül. A Nádas utcát például 6 db díszíti. Még a kertészeti irányok is igazodtak a kádári korszellemhez, nem csak az építészet. Kósa Géza megemlékezett erről a messzi múltba nyúló, ma is viruló, ám általa nem kedvelt és nem javasolt kertészeti divatról a nagy sikerű előadásában. A nyírfák ültetésével kapcsolatos pro és kontra érveknek nem ez a blogposzt lesz a terepe, de a Nádas-kert zöldterületiről beszélve ennek a fafajtának a kiemelése elengedhetetlen: az egyik emblematikus fája is lehetne ez az övezetnek.

6. A Hanga utca (képgaléria)

23.24.25.26.

Egykoron talán aszfaltos, de mára elporladt, földes, murvás útburkolat jutott ennek a megdöbbentő szélességű, ám rövid átkötő utcácskának. Utcakertek tekintetében az egyik oldalán lenne mit pótolni, de az öt db nyírfa és a többi árokparti fa, bokor pótolja valamennyire a hiányosságokat, mert azok szépek, dúsak és dekoratívak. Jó hír, hogy néhány frissen ültetett fa is része az utcakerteknek, a jövő tehát reményteli. Ettől függetlenül még így is komoly kertészeti tartalék és lehetőség van az utca mindkét oldalán...részben kihasználatlanul.

27.Ki nem hagynám: a nagy esőzések nyomán fakadó élet a vízzel teli árokban, a Hanga utcában, közelebbről. Imádom. Klasszikus példája annak, amikor az infrastruktúra, a funkció, az ellátandó feladat részben összeütközésbe kerül a természetes környezet hasznos, szép, állatoknak, növényeknek is életteret adó világával, ugyanakkor mégis megvalósul a vízelvezetés/vízszikkasztás és vízfelszívás is. Minden és mindenki jól jár. Jól járhat. 

7. A Temető utca. (képgaléria)

28.

Hol laksz? A Temető utcában. Pffff.  Ez azért nem hangzik valami felemelően.

Engem ugyan nem zavar, de én az itt élők helyében már rég elindítottam volna egy kezdeményezést az átnevezésre: tízezernyi vonzó név közül válogathatnának, és adhatnának be a javaslatot, aláírásokkal megtámogatva. 

Maradvány-ragadvány név, és félreértés ne essék, egyáltalán nem vagyok én ellene semmi ilyennek: a Templom teret sem hívom Tisza István térnek, hiába nevezték át. Voltak idők, a távoli múltban, amikor utcanevek híján egy településen nem is akadt más módja annak, hogy az ember el tudja magyarázni egy vendégnek/rokonnak/utazónak/betyárnak/forradalmárnak hol található az adott ház vagy felgyújtandó kúria, mint megnevezni ehhez a legismertebb tájékozódási pontokat: templom, kocsma, temető, iskola, bitófa, magányos cédrus, akármi. Ez soha nem fog kiveszni, mert sokszor beszédesebb adalék egy randevúhoz, mint bármi más: a stopposoknak is kultikus hely volt egykoron az az Osztyapenko-szobor...a példatár végtelen. A XXI. században, az okoskütyük és GPS világában is van természetesen értelme ennek: Nagykovácsiban a Templom tér, a Kőkereszt számít ismert tájékozódási pontnak. De azért az mégis misztikus, hogy Nagykovácsi leghervasztóbb nevű utcája, nomen est omen! a közforgalmi infrastruktúra tekintetében milyen hűen igazodott az utcanévhez: ints könnyes búcsút és temesd el a remény halvány gondolatát is, amikor durván lucskos-esős időben, gyalog szeretnél itt viszonylag tiszta cipőben hazajutni. A Temető utca gyászosan, kavicsos-félaszfaltos-földes lepusztultságban, szegély nélküli, javítgatott sárfolyosóként kanyarog a házak között. 

29.30.31.32.33.34.35.A 28.-tól a 35. képig: A Temető utca árnyékos-lucskos-sáros oldala.

Cserébe a latyakért viszont kifejezetten szépen zöldített környezetben lakhat az, akit ide vet a sorsa: korosabb, lombosabb fák és frissen ültetett fák, valamint változatos cserjék, bokrok, sövények tarkítják az utcakerteket. Mert bár lepusztult a burkolata, de az utca javarészben öblös, széles, levegős és tágas, vízelvezető árokkal kiegészített, és mindez jó terepet biztosított a kertbarátok számára. Ez a Nádas-kert közepe, ami megtévesztő lehet: hangsúlyos utca, mégis, bármilyen évszakban és napszakban jártam erre, elég csendes, békés környék benyomását kelti. Mindig nyugodtnak tűnik, mint egy temető...de ennek a jelzőnek kivételesen örülni lehet.

36.37.38.39.A 36.-tól a 39. képig: A Temető utca napfényes-zöld oldala. Látványos utcakertek, ősfák, dús sövények, ápolt utcakertek.

De, ami a kedvencem az egész Nádas-kertben, az a Temető utca vad dísze: a rövid nád és sásliget az árokparton. Elég látványos, rovar- és madárbarát édenkert. Szerintem védetté kéne nyilvánítani. Kis lépés az önkormányzatnak, nagy lépés a helyi természetvédelemnek. Jelenleg inkább illegális zöldhulladék- és szemétlerakóként funkcionál. Többet érdemelne.

40.41.42.40.-41.-42. kép: nádas a Nádas kertben. Apró vadrezervátum.

8. A Jókai utca (képgaléria)

43.

A viszonylag tűrhető állapotú aszfaltozás ki fog még bírni néhány szezont: látszik, hogy kisforgalmú utca. Az elmaradhatatlan nyírfák, még ha kerten belülre is kerültek, szinte utcafásításként hatnak az elején, annyira közel ültették őket a kerítéshez. Azért az utcákra is jutott néhány fa, a Rét utcai végénél már dúsan fásított, de többnyire kisebb bokrok, cserjék jelentik az utcakerteket. Lenne mit tenni ezen a fronton itt is, és hely is van hozzá: nagyon szép utcácskát lehetne faragni ebből. A helyi építész-szakemberek jól kategorizálták a területet: talán nem is feltétlenül a házak stílusa és jellege miatt, de ebben a belső magban, amibe a Jókai utca is beletartozik, valóban egyértelműen falusias az összkép. Álmos, kissé befelé forduló utca: ennek valószínűleg a lakók örülnek a legjobban.

9. A Rét utca (képgaléria)

44.45.46.
44.-45.-46.: A fekvő "T" betű fejrésze.

A legravaszabb versenyző: két utcaszakasz egy név alatt. A két utcaszakasz konkrétan majdnem derékszögben, középen, magyarán szólva egy elfektetett "T" alakban kapcsolódik egymáshoz. A felső szakaszán és a leágazásban cserjékben, bokrokban, sövényekben gazdag utca, sűrű beültetésekkel és fákkal tarkítva: az elegáns, de sérülékeny nyírfák nélkül elképzelhetetlen ez az utca is. Az alsó szakaszán viszont gyakorlatilag üres, lomb nélküli. Az aszfaltréteg a "T" betű fejrészén az utolsókat rúgja: azt gyanítom ebben talán már vastagon benne van a sportpálya szomszédsága. Vendégcsapat buszok, szurkolók autói, pályakarbantartók/felújítók teherautói, miegymás: sok volt ez ennek. A kisebb utcaszakasz ( a fekvő "T" betű szára) burkolata is megzuhant, de még viszonylag egyben van. Itt az utca is szűkebb, nyilván kisebb terhelést is kap forgalomban és súlyban is. 

47.48.49.47.-48.-49. kép: A fekvő "T" betű szára: amilyen kicsi és szűk, legalább olyan szépen beültetett utca. Még a kerítés mögé ültetett leylandi ciprus is utcakertként hat benne.

10. A Sportpálya (képgaléria)

50.

A labdapufogás és a drukkerek hangja az élet része errefelé, amikor meccs van, de ez nem a Stade de France...és nem is Felcsút. Még nem, és maradjon ez így. De ugyanúgy kellemetlenül rossz helyszínt választottak neki, mint anno az átkosban pl. a tízezercsilliárdos székesfehérvári sóstói stadionnak, ami szintén a temető mellett van. Csak az nagyobb, komolyabb egy picikével, mert a "stadion" szerencsére nálunk csak egy füves tér. A lényegen azonban ez nem sokat változtat: ha pl. egy temetés egybeesik egy focimeccs időpontjával, kissé nehézkes összeegyeztetni érzelmileg a szertartást a szomszédban zúgó sípszóval/tapssal/kiabálással/kurvanyázással. A példánál és szülővárosomnál maradva, Székesfehérvárhoz képest annyi előnye biztosan van Nagykovácsinak, hogy itt könnyebb a temetések és a meccsek időpontját egymástól elkülöníteni...és ez sikerülni is szokott többnyire. A több lábon álló  konfliktushelyzet azonban létezett és létezik, amire konkrét bizonyíték is van: 20 évvel ezelőtt az egyik képviselő-jelölt a temetőt akarta elköltöztetni(!) innen (az illető valamiért nem nyert),  a Bencsik-érában pedig a polgármester/döntéshozók és a helyi fociklub akkori elnöke között zajlott szinte állandó, nyílt, politikával is fűszerezett csörte a pálya és az öltözők/sportinfrastruktúra katasztrofálisan rossz állapota miatt. (az Építészeti aranykor végül pontot tett az ügy végére, legalábbis részlegesen)

51.A sportpálya ultrakemény harcok terepe volt. És lesz is.

A Bencsik-érában az a gondolat is felmerült, hogy a sportpályának új helyszínt jelölnek ki, a jelenlegit pedig felparcellázzák, lakóövezetet alakítanak ki rajta, és értékesítik a telkeket, vagy másik megoldásként a temető bővítésére használják fel. Egyik ötletből sem lett semmi, de így magunk között szólva, kedves olvasó, én azt hiszem, hogy ez a meccs még nincs lefújva. Igaz, a hasznosítás módozataiban a lakóövezetként történő átminősítés most nem nyerne semmiféle támogatást: Nagykovácsi megtelt állítólag -nem, még közel sem- és az önkormányzat három kézzel veri a tamtamot ez ügyben...bár a balhé alapján a zenekar nem ugyanabból a kottából játszik. A népességnövekedés szabályozásának/megállításának gondolatmagvai nyilván termékeny talajra hullanak, de ugyanakkor kampány is van, és most kell fellőni az ilyen népszerű, szavazatokat hozó, látványos tüzijátékpatronokat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feltétlenül így marad minden a jövőben is. A világ változik, polgármesterek és testületek jönnek mennek, új kihívások érhetik a jövőben a falut: irgalmatlan pénz fekszik ott a gyepen, és ahogy a rezsim szűkíti, sorvasztja az önkormányzatok hatáskörét és anyagi forrásait, egyre ingoványosabb lesz a talaj a focipálya alatt...még akkor is, ha az értékesítés gondolata a focializmusban most még szentségtörésnek tűnhet. De a kormányzatok sem örökéletűek. Talán, ha nem is lakóházak nőnek ki egy távoli napon a focipálya gyepéből, de más jellegű, az önkormányzatnak bevételt termelő hasznosítása még simán elképzelhető...érdemes ezt észben tartani, akkor is ha a gondolat riasztónak tűnik. 

11. Irinyi utca (képgaléria)

52.

A közepes állapotú aszfaltcsík két oldalán néhány kisebb cserje, bokor társaságában mindössze egyetlen szép, terebélyes fa és egy erőteljes sövényfal uralja az utcaképet: különc módon, nyírfa azonban nincs benne. Bőven lehetne javítani az utcakertek arányán, méretén és minőségén itt is. Kissé elárvult, feledésbe süllyedt, és ennek megfelelően nagyon békés utcának tűnik.

12. A Sport utca (képgaléria)

53.

Egész Nagykovácsi egyik leglogikátlanabb kialakítású és az utcai zöldterület tekintetében egyben legsivárabb utcája, de a Nádas-kertben egyértelműen az első helyen áll, több értelmezésben is. Már a Habsburg kor kataszteri térképén már szerepel, mint lassan formálódó utcakezdemény, néhány épülettel az oldalában, és elvileg minden adott volt ahhoz, hogy valóban fontos szerep jusson neki a falu pl. utóbbi 100 évben zajló gyarapodása alatt. Nem így történt.

Először is meglepően szűk, keskeny utca: gondolnád-e róla ezek után, hogy egy részét kiemelt lakóútként vették lajstromba? Másodszor: nagy rössel indít,... aztán beszáguld a semmibe. Végigfut a temető és a sportpálya előtt, majd a Rét és az Irinyi utca becsatlakozását elhagyva nekilódul, hogy zsákutcaként fejezze be a sportos életet. Úgy csapódik neki az Ófalu és Ady Endre utca telkeinek, mint bátor ló a falnak. Egy ilyen hosszú, és a közlekedésszervezés szempontjából is jobb sorsra érdemes utca esetében ez konkrétan röhej. De miért? Egyszerű a válasz. 

54.Az Arany János és a Sport utca: a második a kínosabb esett, bár azt sem lehet érteni, hogy akkoriban hogyan sikerült így bezárni az Arany János utcát, pedig csak egy karnyújtásnyira volt tőle az Ady Endre utca, ahová becsatlakozhatott volna.

Először is a szikár tény: a falu tömve van zsákutcákkal. Ez különösen a Zsíroshegyalja, Nagyszénásalja részekre jellemző, ahol az egykori zártkerti övezet legtöbb utcáját anélkül tolták ki az erdők határáig, hogy hátsó elkerülő utakat jelöltek volna ki/építettek volna hozzájuk. Ezek között a hegyvidéki utcák között még hosszabb zsákutcák is akadnak, mint a Sport utca hátsó része. A Nádas-kertben ez mégis hatványozottabban kellemetlen, mert elvileg ez a falu belső területe, és kifejezetten hasznos célt szolgálhatott volna anno, ha kifuttatják a többi fő közlekedési útvonal/gyűjtőút felé.  Bőven lett volna idő és mód végiggondolni mindezt, mert a falu népessége nem egy hétvége alatt indult növekedésnek. Amikor például a Pók utca lakói, vagy éppen az önkormányzat dolgozói az Antónia utcában panaszkodnak a megnövekedett forgalomra/zajra/légszennyezésre, elég ha ránéznek a térképre: a Sport utcának, (de akár az Arany János utcának is) el kéne jutnia az Ady Endre utcáig, arra rácsatlakozva. Tudják ezt. Ez esetben lennének tehermentesítő útvonalak az állandóan ingázó autófolyam számára. Ez a hajó már elment, sok évtizeddel ezelőtt.

Az utca lakóinak a hátsó szakaszon azonban egyértelműen kedvező ez az állapot, és ez is egy szempont: hiszen minden zsákutca pozitív értékű pl. a közbiztonság szempontjából. Az idegeneket, gyanús autókat könnyű kiszúrni errefelé. A csend, a környezeti ártalom nélküli környezet is vonzó: nem kell elviselni az áthaladó autókat. Klasszikus dilemma: a falu érdekei és a környék lakóinak érdekei nem esnek egybe.

A sehová sem tartó Sport utcának van egy másik problémája is: az utca vége olyan szűk, hogy egy hókotró/teherautó/konténeres ott konkrétan beszorulna, és csak izzasztó forgolódással tud(na) kivergődni onnan. Apróságnak tűnik ugyan, de szinte minden zsákutcára jellemző gond Nagykovácsiban: a hókotrók a Sport utcának a "zsákjába" is csak tolatva ereszkednek le, mert másképpen nem tudnák sehova sem kupacolni az összegyűjtött havat. Ellenkező esetben, szélsőséges havazás esetén egy kisebb családi házra valót is összetolhatnának a Sport utca végébe a fehér áldásból, és akkor onnan ki nem jönne senki. (ne röhögj: már volt róla szó, előfordulhat még ilyen havazás, mert a klímaváltozásnak éppen az a jellemzője, hogy amikor azt hiszed már soha többé nem lesz szükséged a hólapátra, az egyik évben majd pl. márciusban üt be a krach...ja, várjál csak.) Betonmixer/betonpumpa esetében igazi kalandtúra lehet. ismétlem: mindez azért érdemel említést, mert ez a falu belseje, központja, belső utcája, nem pl. az álmos Körte vagy az Ibolya utca a hegyen...hogy csak két zsákutcát említsek a sokból.

A Sport utca ezen túlmenően tipikus esete annak a Nagykovácsiban szinte mindenütt fellelhető konfliktusnak, amikor az utcán parkoltatott autók/a közművek műtárgyai/a szilárd burkolatú utak, tehát a leaszfaltozott/a lebetonozott felületek és a zöldterület mennyisége között kéne megtalálni az egészséges arányokat. Nem mindig könnyű megoldani ezt a feladatot. Különösen így van ez a többségében hírhedten szűk nagykovácsi utcákban, de sajnos sok helyen az autók/mesterséges anyagok győznek, kiütéssel, anélkül, hogy az utcakertek bármi esélyt kapnának. 

A Sport utcában azonban már azelőtt kihirdették a győztest, hogy a zöld sarokba belépett volna a boxoló. Ez az utca a Ultraradikális Beton- és Aszfaltlobby Mozgalom védjegye.

55.56.57.58.55.-56.-57.-58. kép: Utcakertek mindenütt. Ja, nem.

Az egész utcában -a temetővel szemben található tiszafa-sövényt és sportpálya előtt ültetett keskeny nemes-fagyal sövényt leszámítva- mindössze 6 db (!) kis bokor árválkodik a kerítésekhez szorulva, meg egy szerencsétlen, vadon nőtt apró fácska egy villanyoszlop tövében. Ezen kívül semmiféle komolyan vehető zöldfelület nincs az utcán. Egy szál se. Az utca kizárólag kő, beton, aszfalt (tény: hátsó részén egészen kiváló minőségű aszfaltút) és gyér, kopottas füves sáv szalagjából áll. A villanyoszlopokon futó légvezetékek csak ráerősítenek hangulatban erre a földi sivárságra.  Keserű öröm, hogy akárhová parkolhatsz, és ősszel csak annyi levelet kerget a szél a flaszteron, amennyit a belső kertek fái hullajtanak ki. Nagyon kietlen, csúf és lehangoló közterület: Nagykovácsi, a zöld, aha.( olvasd a 3. pontot ezen a linken) Ahogy a Károli-kertben a Tinódi-köz, ( ahol, és ez jó hír, legalább a teljesen szétmállott, vízelvezetésre alkalmatlan, rettenetes állapotú árkot éppen most újították fel) úgy a Nádas kertben a Sport utca férkőzött fel nálam Nagykovácsi legrosszabb utcáinak éremesélyesei közé. Az aszfalt és a beton hasznos és szép lehet a maga helyén, csak sajnos nem pótolhatja a növényeket, mert viszonylag rosszul teljesít a fotoszintézisben. 

13. Az Ady Endre utca (képgaléria)

59.60.61.62.

Szintén zenész: már a régi német nyelvű térképeken is feltüntettek ezen az utcakezdeményen házakat. Elmondható, hogy a nevezett terület az Ófalu klasszikus részéhez is illeszthető:  az ősi falumagban gyökerezik tehát az utca múltja. A Sport utcával ellentétben azonban ez az utca fényes karriert futott be. Nagyon hosszú, de én természetesen csak arról a szakaszáról fogok most írni, ami a Nádas-kerthez tartozik.

Az Ady Endre utca egy hosszú, sivár, fák nélküli, íly módon lelketlen és lehangoló parkolóval indít a jobb oldalon, és az itteni házak a gazdasági övezet részét képezik. Feljebb aztán a házak korrekten hozzák a falusias összhatást, viszont már nem a sváb múltat, hanem inkább a magyar falvak országszerte visszaköszönő arcát idézve, ráadásul a jelenkorhoz közeli, új építésű/teljesen átalakított házakkal is modernizált utcaképet tárva a sétálók elé. 

Gyűjtőút: széles, jól aszfaltozott utca, az újgazdag tahók gyorsulási versenyeinek hálás terepe, minden napszakban. Komoly forgalmat hordoz. Eleve a Kossuth Lajos utca első leágazása az ősi falumagban, így nem csak a Zsíroshegyalja, Kálvária-kert, Nádas-kert lakóinak teremt azonnali menekülési lehetőséget a főutcáról letérve, hanem a sokkel messzebb lévő Nagyszénásalja, Nagyszénás-kert lakóinak is...ez utóbbiak a Pók utcán vágtatnak tovább.

63.A Kossuth Lajos utca fut felfelé, jobbra az Ady csatlakozása, baloldalon a Tisza-kastély.

A Kossuth Lajos utcai csatlakozásához egy körforgalom kiépítését tervezik: csak támogatni tudom a tervet. Veszélyes és nehézkes csatlakozási pont, csúcsforgalom idején nagyon lassú is lehet, tele rém ideges, türelmetlen autósokkal és autós sokkal. Ebben a faluban minden olyan beruházás, ami a forgalombiztonságot szolgálja, nálam megértésre talál, és ennek az elképzelésnek a megvalósítása több szempontból is hasznos lenne, részint a Tisza-kastély bejáratának közelsége, részint a falusi Forma-1 pilóták (értsd: söpredék) lelassítása okán…ha csak ideiglenesen is.

64.Járda és vízelvezető árok is jutott az utcának.

65.66.

Az utca növényzete a felső szakaszon kifejezetten dús, de az utca eleje is szép fasorokkal díszített. Néhány jó megjelenésű, korosabb, nagy lombozatú fa adja a kürtszólamot, és egy emblematikus, fenséges fűzfaóriás a karmestere a zöld zenekarnak. Azért a tagadhatatlan erényeken túl, az utcakertek terén bőven jutna hely több háznál is a kreatív kertészkedő ösztönöknek. 

Nem kihagyható szempont, hogy az utcaszakasz felett egy tetszhalott fejlesztési övezet (oktatási intézményben gondolkozik/gondolkozott az önkormányzat), a hátoldalán pedig egy aktív gazdasági övezet húzódik, amelynek eladásra/hasznosításra váró részeit már sokféle beruházási ötlet helyszínéül kiszemelték (szupermarket, benzinkút stb.), így a jövőben, a jelenleg is működő vállalkozások mellett, további beruházók/intézmények megjelenésével számolni érdemes...előbb vagy utóbb az egyik sikerrel fog járni.

Kis színes az utcatörténethez: a tél folyamán egy gazdasági övezetben található, bűzös, mélysárga füstöt okádó kémény borzolta az itt lakók idegeit, de a panaszok nyomán elrendelt önkormányzati ellenőrzés semmiféle szabálytalanságra nem bukkant. Elég morcos nyitányú történet volt, de azt kétlem, hogy a lezárása eloszlatta volna kételyeket a környéken élőknél. Jövőre veled ugyanitt.

67.Nyárfasors, 2011.

Szintén természetközeli vonatkozású adalék, hogy 2011-ben itt is beköszöntött a nyárfavész, mert az Ady Endre utca egykoron szintén híres, hatalmas nyárfái (2 db) is motorfűrész által vesztek el. Az indok ugyanaz volt, mint a Bánya utcában: túl nagyok, és ugyan nem voltak nagyon öregek, sem betegek, de fiatalon is balesetveszélyesek lennének,- Kósa Géza sem javasolja a lakott településen történő ültetésüket- ...és ráadásul, elkövetik az ősbűnt, vagyis szöszölnek. Ahogy a Bánya utcában 2006 óta, úgy itt sem pótolták semmivel sem a kivágott fákat az elmúlt 8 évben.

Összegzés. 

Nagyon ellentmondásos övezet: néhol egészen elkeserítő, máshol a legszebb polgári hagyományok szerint viruló utcák/utcaszakaszok váltják egymást. Egy rövid utcán belül is radikálisan változik olykor az összkép, akár közterületi-építészeti, akár a zöld környezet szempontjából, de az mindettől függetlenül biztos, hogy az utcakertek, zöldterület vonatkozásában még a jó példák ellenére is rengeteg lenne itt a tennivaló, és kevés kivételtől eltekintve a terület közforgalomra szánt infrastruktúrája is a végét járja, vagy eleve hiányos, rosszul és elfeledve kezelt. Az önkormányzatnak és az itt élőknek is többet kéne tenniük azért, hogy a Nádas-kert utcái szebbek, gondozottabbak, zöldebbek legyenek, és hiába szorgoskodnak a gondos, óvó kezek az utca egyik részén, ha mondjuk a szomszéd bevette a Leszarom tablettát. 

Nekem úgy tűnik, hogy az itt élő közösség az érdekérvényesítés terén -akár az önkormányzat felé, akár az egyes utcák/szomszédok szintjén - közepesnél kisebb hatásfokkal működik.  Kőkeményen verhetnék az asztalt a polgármesternél/testületnél (utak, hiányzó árkok, sportpálya környezete, zöldítés, stb.) de a lakossági összefogás is sokat segíthetne egy-egy probléma megoldásában, kisebb-nagyobb javításában, az önerős akciók megszervezésével. Ez nyilván pénzkérdés is, és a hiedelemmel ellentétben még ebben a gazdag faluban sem a csapból folyik a pénz. De mindezen túl afféle Ej, ráérünk arra még, és Majd csak lesz valahogy, meg Jó minden, ahogy van, és Én sem szólok bele a te dolgodba, te se szólj bele az enyémbe, egyébként is Ne szólj szám, nem fáj fejem, és főleg Addig  jó, amíg a Kádár él életszemlélet uralja a Nádas-kertet, és piszok kemény lehet ez azoknak, akik láthatóan mindent megtesznek azért, hogy a környezetük szépségéért dolgozva és annak egészséges feltételeit megteremtve, felelősségteljesen, lokálpatriótaként, európaiként, polgári módon szeretnének élni.

Mondom: úgy tűnik, hogy egyéni/közösségi/önkormányzati szinten is lemaradások vannak errefelé.

Ha tévesen, rosszul ítélem ezt meg, az jó hír, annak örülök.

♣

Az egyes utcákhoz tartozó képgalériák/albumok jóval több fotóval, ide kattintva megtalálhatóak.