Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zord idők

Határeset

2. Kerítéseink – A helyi NER, a Nagykovácsi Együttnemműködés Rendszere, avagy a valódi polgári engedetlenség sikeres és mintaszerű kivitelezése

2017. október 26. - zord íjász

fotó: Huszti István. forrás: index

2007. február 2. A fidesz képviselői Orbán Viktor vezetésével lebontják a Kossuth teret körbezáró, vaskerítésekből álló mobil kordont. Akkoriban, ők ezt a polgári engedetlenség egyik formájának nevezték. Az akciójuk napjainkig is számtalan esetben hivatkozási alapként szolgál a hatalommal, a hatalom túlkapásaival valamint az igaztalannak vélt törvényekkel, szabályokkal szembeni fellépés jogosságának, mértékének alátámasztására. Nagykovácsi polgárai ennél sokkal professzionálisabb módon, csendesen, apránként, ravasz kitartással és következetességgel bontották le azt a kerítést, ezúttal szó szerint, amelyet a helyi hatalom húzott köréjük, az Építési Szabályzat paragrafusaiban.

A blogposzt témája ennek a spontán polgári engedetlenségi mozgalomnak a bemutatása, egy szerény javaslattal a záróakkordban. 

1. Lábazat

A kerítésépítésről és a kerítések sokféleségéről, mibenlétéről már elmondtam mindent. A történetnek egy másik aspektusáról azonban még nem esett szó: ez pedig a kerítésépítéseknek a békebeli, civil, polgári létet érintő szabályozása.

Az, hogy egy adott országban, régióban, nagyobb tájegységen létezhet, vagy létezik csak adott területre jellemző építési, ezen belül pl. kerítésépítési kultúra: evidencia. A kerítések, határolófalak, támfalak küllemét, formáit meghatározhatják a közelben fellelhető, beszerezhető, a természet által nyújtott nyersanyagok vagy tradicionális sajátosságok. Máltán például a limestone-ból, a sárga homokkőből épül minden. Magyarországon, a Szent György-hegy alatt a nagy tömegben rendelkezésre álló szürke bazalt hódít építési anyagként, a Balaton-felvidék más részein a jellegzetes vöröskövekből készülő kerítések(házak) jó példái ennek. De vajon ezen túlmenően fellelhető-e Magyarországon valamiféle egyéb sajátosság a kerítések megjelenésében? A kerítések formanyelve eleve szűkös. Ebben mozgásteret és helyi ízeket találni, meglehetősen nehézkes feladat.  Van-e sajátos kerítésépítési kultúrája Békés-megyének vagy Zalának? Lehet-e különbséget tenni a budapesti agglomeráció településein, a kerítéseik stílusa, esztétikája között? Ezer fotót összekeverve, egy ismeretlen ki tudná-e válogatni, hogy melyik kerítés készült Nagykovácsiban vagy Telkiben? Aligha.

A szabályozásokban azonban akadhat különbség, és ez olykor támpont lehet.

Amióta létezik modern társadalomszervezés, azóta létezik az élet minden területét érintő szabályozás is. Az egyik ilyen nagy, sok átfedéssel működő terület az épített környezet kialakítását szabályozza. Az építészet, építés, településrendezés, településkép-védelem alakítását magába foglaló keretrendszert  a modern ősidők óta maga az OTÉK ( Országos Településrendezési és Építési Követelmények)  jogszabályai jelölik ki, illetve ezen belül szűken mérve az adott település Helyi Építési Szabályzata. (HÉSz). Ez utóbbi az elsődleges, ezzel találkoznak közvetlenül és leggyakrabban a polgárok.

Elvileg minden településen kötelező ilyennek lennie. A valóságban azonban ezek nagyon sok helyen annyit sem érnek, mint a falra hányt borsó, mivel az adott előírások betartatására az elemi esély, az emberi és anyagi erőforrás minimuma sincs meg, vagy szabályszegés esetén a szankciók végrehajtása teljesíthetetlen, a bírságok behajthatatlanok. Magyarországon 3200 település van, és ennek nagyobb része, nagyon vegyes mértékben ugyan, ám mégis önálló működésre, hitelfelvételre, valamiféle vagyonfelhalmozásra, fejlődésre képes. Ebből azonban megközelítőleg 800 település még ma is pusztán statisztikai értelemben létezik: évekkel ezelőtt ún. Önhibáján Kívül Hátrányos Helyzetbe került, fizetésképtelen (ÖNHIKI) kategóriába sorolták őket. Az ebbe a státuszba került önkormányzatok tevékenysége gyakorlatilag a közüzemi díjak és a bérek, segélyek kifizetését jelentette. 2011-ben pl. 7,6 milliárdot osztottak szét ÖNHIKI jogcímen 1216 település között, 2012-ben 1345 jutott hozzá ehhez a kiegészítő támogatáshoz 24,9 milliárd forintnyi értékben. Azóta a kormányzat közigazgatási reformjainak és az önkormányzati adósságkonszolidációnak köszönhetően egy paraszthajszálnyival javult a helyzet, és a kategóriát is átsminkelték MÜKI-re.

Ezeknek a településeknek a nagyobbik részét a magyar rögvalóság tucatnyi problémája kínozza vagy temeti teljesen maga alá: munkanélküliség, elvándorlás, elnéptelenedés, szegénység, nyomor, szociális és szellemi széthullás, a természeti és az épített környezet teljes amortizációja, az alapvető közszolgáltatások, orvosi rendelők, posták eltűnése, növekvő bűnözés, etnikai feszültségek, kilátástalanság, apátia. Törpefalvak, elszigetelt zsákfalvak, elöregedő kistelepülések, egykor faluként induló, de mára nyomortanyaként lezüllött kisközösségek, cigánytelepek, a nincstelenség gettói, ahol mindenki kimarad a Közös Ország Mozgalomból és a NER-ből is. Ez utóbbi településeken a Helyi Építési Szabályzat valószínűleg a bürokrácia egyik látszatmementója a sok közül: egy bizonyos ponton túl, nem érdekel senkit mi van beleírva, legkevésbé talán azokat, akiknek be kellene tartatnia a szabályokat. A valóság felülírja a bürokrata lázálmokat és elvárásokat: teljesen felesleges építési szabályzatokkal zaklatni olyanokat, akik már a kalyibájuk bejárati ajtaját is eltüzelték a téli fűtési szezonban, fa kerítéslécet meg utoljára 1989-ben láttak.

Nagykovácsi azonban nem tartozik ez utóbbi települések közé. Nagykovácsi Magyarország és a budai agglomeráció egyik leggazdagabb, legsikeresebb, prosperáló és virágzó települése. Nagykovácsi: a magyar rögvalóságból kiragadott terület. Mátrix a mátrixban.

Nagykovácsi polgárai, ami pl. az adózás rendjét illeti: fizetnek, mint a katonatiszt. A civil lét más területein már kevésbé üdítő a helyzet. A helyi környezetvédelem, a környezettudatosság, a közterületi szemetelés vagy éppen az autózási közlekedéskultúra terén – nyilván nem mindenki, de összhatását tekintve egész Nagykovácsi életére kihatóan – egészen kriminális teljesítményt nyújtanak a falu lakói. Ezek egyértelműen mindenkire káros, veszélyes, konkrétan életveszélyes és negatív tendenciák,  a jogkövetés gyalázatos és primitív negligálásai.

Volt viszont egyetlen olyan terület, ahol Nagykovácsi lakosai, rendkívül széles körben, már önmagában is elismerésre méltóan szabad, független, öntudatos, pozitív módon, minden szervezettség és összebeszélés nélkül, spontán polgári engedetlenséggel rúgták fel a jog- és szabálykövetést: a kerítésépítések terén. És nem a kilátástalanság vagy a szegénység okán, nem a jövő nélküli élethelyzetek vagy a szociokulturális kényszerpályák, nem a saját környezet iránti igénytelenség miatt döntöttek így. Eltekintve a fenti negatív példáktól, egy alapjaiban véve tanult, művelt, értelmes, intelligens, az elmúlt 27 év során túlnyomórészben értelmiségi körből kikerülő, társadalmi státuszában teljesen lecserélődött lakosságról beszélünk. Külön tanulmány szól erről a szuburbanizációs folyamatról: állandó linkje a blognak, a jobb oldalon sorakozó linkek között, a Hasznos minimumban. Mégis, az iskolázottság és a magas társadalmi/gazdasági/műveltségi szintezettség ellenére, ritkán látni ilyen kategorikus, egyértelmű elutasítását a helyi szabályozás vonatkozó előírásainak. Volt ennek oka, és ez az ok, roppant egyszerű.

Az ok: a kerítésépítésre vonatkozó szabályozás átgondolatlansága, abszurditása és pongyolasága. 

2. Szerkezet

A Nagykovácsi Helyi Építési Szabályzat egy alapjaiban jól összerakott, logikus szerkezetű, az egészét tekintve egy teljesen elfogadható, korrekt szabályozás. Az elmúlt 27 évben egyes részeit többször is átdolgozták, frissítették, aktualizálták, és természetesen javították is: ez törvényszerű. Egy olyan szabályozás, ami az övezeti előírásoktól a kihelyezhető reklámtáblákig mindent szabályozni akar, állandó finomításra és gondoskodásra szorul. Előfordultak benne kisebb belső ellentmondások, nem egészen egyértelmű megfogalmazások: ezeket kigyomlálták, illetve toldozzák az igények szerint. A HÉSZ-t érintő beavatkozások, kiigazítások, módosítások olykor komoly kritikák, civil és/vagy politikai támadások kereszttüzébe kerültek: ezek szinte minden esetben a nagy ingatlanfejlesztésekhez (pl. CBA-Príma), vagy telekalakításokhoz (pl. több lakásos építmények, tehát társasházak, tömbházak, sorházak) kapcsolódnak. Az ingatlanfejlesztések, ingatlanberuházások, ingatlanszerzések és eladások egyébként is rendszeresen adtak munkát a helyi építéshatóságnak a szabályozás naprakész változataihoz. 2013. januárjától a kormányzat, józan ésszel megmagyarázhatatlan módon, fűnyíró-elv alapján, országszerte letarolta a bejáratott építéshatósági rendszereket. Központosította, körzetesítette például az engedélyezési eljárásokat, – az esetünkben Budakeszire – ezzel jóvátehetetlen károkat okozva az önkormányzat belső struktúrájában és hatékonyságában, némileg a helyi Tervtanács működtetésének értelmét is megkérdőjelezve. Ezzel párhuzamosan az engedélyköteles építési tevékenységek körét is folyamatosan szűkítette az évek során, így a kerítésépítést is kiemelte az engedélyköteles körből. Hab a tortán, hogy megalkotta a 300 m²-es építésgarázdálkodási törvényt (by én), ezzel bedobva a gyeplőt a hibbant építészek és a látomásos önmegvalósítók közé, akiknek azóta rohamtempóban sikerül fokoznia a diszharmóniát Nagykovácsi amúgy is fellazult, és a helyi polgárok által kritikusan szemlélt építészeti arculatában,"a sajnálatosan csökkenő színvonalú épületek"  felhúzásával. (idézet: Györgyi Zoltán főépítésztől)

A Nagykovácsiban építhető kerítések peremfeltételeit a Beépítésre szánt területek általános előírásainak 10. § 23. pontja határozta/határozza meg. A HÉSz az új törvényeknek megfelelően jelenleg teljes átalakítás előtt áll. A kormányzat radikális beavatkozásainak következtében, – melynek káros hatásait ellensúlyozva, egyfajta tűzoltásként először létre kellett hozni a Település Arculati Kézikönyvet,– most a szabályozást kell átdolgozni. Az átmeneti időszakban természetesen még az érvényben lévő HÉSz az irányadó.

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 19./2009. (IX.01.) Kt. sz. rendelete Nagykovácsi Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSz) /BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK / Beépítésre szánt területek általános előírásai 10. §

23. A telek határain létesített kerítés - a maximum 50 cm-es lábazaton felül - 50%-ban átlátható kialakítású kell, legyen. A teljesen tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m-t, kivéve a helyi értékvédelem alatt álló területeken, ahol kőből épített tömör kerítésfal elhelyezhető, maximum 1,2 m magasságban. A telekhatáron létesített kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t, kivéve a Gksz-1és Gksz-2 területeket, ahol a kerítés magassága legfeljebb 2,5 m lehet.

...

Záró rendelkezések 41.§    

(2) E rendelet 2009. szeptember 1-én, a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. 

(3) A rendelet alkalmazása nem érinti a hatályba lépést megelőzően kiadott engedélyeket, szakhatósági állásfoglalásokat.

Elemeire fogom bontani a szabályozást, és aztán bemutatom a példákat egy külön posztban, fotogalériában.

3. A NER, a Nagykovácsi Együttnemműködés Rendszere

img_2067.jpg

1. A telkünket 1999-ben vettük, az Északi-üdülőterületen. A kerítésünket 2001/2002-ben állítottuk fel. 16 éve változatlan, ad acta történet, lezárt ügy, ahogyan majd az összes bemutatott példa is az lesz. A kerítésünk annak idején három kritériumból egy vonatkozásban, az 50%-os átláthatóságban nem felelt meg a szabályozásnak. Szó nélkül átment a szűrőn az engedélyezéskor, retorziómentesen. Ebben a vonatkozásban – sem a stílusában, sem abban, hogy átengedték – egyáltalán nem számított már akkoriban sem kivételnek. Én (mi) egyike voltam azoknak, aki teljesen akaratlanul, a szerény hozzájárulásommal részesévé váltam ennek a polgári engedetlenségi mozgalomnak. Frissen betelepült anarchista lázadó voltam – vagy inkább egy igazi forradalmár, mert az jobban hangzik politikailag – csak én nem tudtam erről, mert nekem senki nem szólt róla...és ahogy olvasható majd, konkrétan még az önkormányzat is letojta. Pedig ma már szobrom lehetne talán a Templom téren, ami egyik kezemben fúrógéppel, a másikban kerítésdeszkával ábrázolna, lábaim előtt a kapupántcsavarok kettényíló tengerével. Lennénk ott még páran. A Nagykovácsi Együttnemműködés Rendszere. A faluban – most erősen kapaszkodj meg a székedben – saját számításaim szerint, több mint 2000 (!) olyan kerítés van, ami egyik másik, vagy akár mindegyik pontján megsértette a szabályozást. 

2. A teljesen tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m-t? Hú, de Szigorú. Ilyesmit kizárólag bürokrata gondolkodással lehet papírra vetni. A "teljesen tömör felület" szabad értelmezése kapcsán pl. a kő-tégla-beton háromszögben, Nagykovácsi polgárai már 20 évvel ezelőtt is meghaladták, visszarántották a hivatalt a kijózanító valóságba, hagyományt teremtve a szabályozás felrúgásában, és az alkalmazott megoldások látványában ma mindenki örömét leli, aki az utcákon sétál. Mert aki ezt leírta a szabályozásban, az még életében nem látott zöldkerítést. Semmilyet se.

3. A telekhatáron létesített kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t? Hú, de Szigorú. És egészen pontosan a külső (utca felőli) vagy a belső (kert felőli) rendezett terepszinttől kell-e ezt számolni? Mert erre vonatkozólag nem adott támpontot a szabályozás. És hogyan alakul ez egy meredek lejtő esetén, lépcsőzetes kerítésépítésnél? Mindenki felteheti magának a kérdést: vajon vannak-e Nagykovácsiban lejtők? Dombok? Meredek utcák? 

4. Maximum 50 cm magas lábazat? És még csak nem is az adott kerítés teljes hosszának átlagában, hanem csak így, kerek-perec? Hú, de Szigorú. És mi van akkor, ha egy lábazat 53 cm vagy esetleg 61 centiméter magas? Pazar vicc: mindezt egy olyan településen várták el az építtetőktől, ahol az utcák ∼80%-a hullámzóan lankás földrajzi terepen, illetve hegyeken-dombokon-lejtőkön vagy kifejezetten meredek esésű területen fekszik, ezzel választ adva a 3. pontban feltett kérdésre. Mondanom sem kell, ezért mondom: szenzitív terepen 100-kerítésből kb. 95 vagy nem teljesíti, vagy ha tulaj akarná, akkor sem is tudná teljesíteni ezt a követelményt, de még vízszintes terepen is több százat találni 50 cm+ magas lábazatú kerítésekekből.

5. 50%-ban átlátható kialakítású kerítéseknek kell lennie? Hú, de Szigorú. Tudod mikor lesz 50%-ban átlátható kialakítású egy kerítés? Abban az esetben, ha a kerítés építésénél a klasszikus, legegyszerűbb megoldásokat alkalmazzák (pl. drótfonatos vagy kovácsoltvas-elemes kerítés), és ilyen esetben értelemszerűen akár jóval nagyobb mértékű átláthatóság is elérhető- illetve ha minden más variációban a kerítés pozitív és negatív mezői kiadják ezt az arányt egy-egy kerítésszakaszon. Ez teljesen egyértelmű, csak bonyolultnak hangzik leírva. Bemutatom majd képekben, fotókon, de a lényeges kérdés ez: mi történik akkor, ha egy a szabályozáshoz igazodó,  50%-ig átlátható kerítés 100%-ig átláthatatlan? Jól olvastad elsőre is, hidd el.

6. Kőből épített, maximum 1,2 m magas, tömör kerítésfalak természetesen nem csak a falu helyi értékvédelem alatt álló területein találhatóak, ahogyan azt a szabályozásban rögzítették, hanem a falu minden pontján, és ezek közül gyakorlatilag mindegyik átlépi a megadott magasságot is. Okkal. A paragrafusok ugyanis nem védik meg a házat, a magas kőfalak viszont igen. Ha a jogalkotónak ez lett volna a ki nem mondott célja, úgy szólok, hogy esztétikai elvárásokat teljesen felesleges a magassági korláthoz csatolni: egy alacsony kőfal is lehet csúnya, rossz minőségű kövekből készült és rondán felfalazott, és egy nagyon magas is lehet gyönyörű. Egy bizonyos, elfogadható felső határ megadása természetesen kötelező és elfogadható: senki ne építsen a telekhatárra 18 m magas betonkerítést, de egyebekben ennek az 1,2 méteres megkötésnek semmi értelme nem volt.  Az általam bemutatott példák kifejezetten esztétikus, a falu utcaképéhez igazodó, az utcaképet emelő, javító, hangulatos alkotások lesznek...és magasabbak, mint 1,2 méter.

7. A kőkerítésekre vonatkozó szabályozás másik pikantériája, hogy a pl.  főépítész által is kedvelt, és "kultikus"-nak nevezett, az ófalu egykori arculátát részben meghatározó, ma is álló tradicionális kőfalak, kőkerítések között is akad több olyan, ami magasabb, mint 1,2 m, így egyszerűen érthetetlen, hogy a jogalkotóknak miért kellett beilleszteniük ezt az indokolhatatlan kikötést a szövegbe, vagy miért nem szólt nekik senki, hogy ebben önellentmondás van, és minimum meg kéne változtatni a magassági korlátozásra vonatkozó értéket.

8. Nagykovácsi biztonságos településnek számít, ez azonban részben annak is köszönhető, hogy a lakói nem feküdtek le a bürokrata csőlátásnak, és masszív, biztonságot nyújtó, a köztörvényes bűnözőket eleve elbizonytalanító vagy elriasztó kerítéseket készítettek a telekhatárokra. Nem kétséges, hogy ezek nélkül a bűnözési statisztikában is visszaesés következne be, így elmondható, hogy a szabályszegéssel, a polgárok a józan önérdeküket figyelemben tartva végül is a falu pozitív imázsát erősítették, amelyben minden politikus megfürdött és fürdik jelenleg is. Paradoxon: a szabályok negligálása nélkül nem lehetne/nem lehetett volna ilyen rózsás a helyzet. Az ősi bolsevik szemlélet szerint, melynek 100 éven át volt ideje beivódnia a köztudatba és gondolkodásmódba, a Lakosság olyan alattvalók halmaza, akiknek az életét, a velük packázó és őket lekezelő Hivatal/ Tanács/Önkormányzat/Kormányzat fogja irányítani...ha a Lakosság beledöglik, akkor is. Csak ma már a Polgárok kevésbé hajlandóak ebbe beledögleni, de minimum nem fogják beáldozni a vagyontárgyaikat, akkor se, ha valami tintáskönyökű bürokrata ezt szeretné. Nagykovácsiban vannak polgárőrök és van helyi rendőr, és a polgárok is megteszik azt, amit megtehetnek: védekeznek. Kamerák, riasztórendszerek, moszkvai őrkutyák...és sok masszív, tömör, zárt, magas, átláthatatlan és olykor áthatolhatatlan kerítés. 

Tény: a kerítések építésének ez a szabályozása az első perctől kezdve bukásra volt ítélve. A polgárok gyakorlatilag egységesen beintettek a bürokrata életszemléletnek, és e vonatkozásban a saját kezükbe és irányításukba vették az életterük alakítását. Kivételesen ritkának számítanak azok a kerítések, amelyek a szabályozás minden kikötésének megfelelnek. A legátláthatóbb kovácsoltvas kerítéseknél is előfordul, hogy magasabb például a lábazat az előírtnál.

A felépült kerítések olykor csak nyers, egyszerű, gyakorlatias, hasznos, célszerű építmények a telekhatáron: ilyen a mienk is. Az esetek másik részében egy látványos, szép, igényes, jó stílusú, sokszor kifejezetten elegáns és helyi ízekkel fűszerezett kerítésépítési kultúrával gazdagítják és emelik a falu építésminőségének színvonalát... mindezt a szabályozás torz béklyóit ledobva magukról. 

A slusszpoén azonban még hátra van.

4. A kerítésmező

Az ember ősi vágya, hogy megvédje a szeretteit, a családtagjait, a kutyáját, az uborkáját, a virágait, a hifi-tornyát, a Rembrandtját és a magánéletét. Kerítéseket épít a telekhatárra: fából, kőből, vasból, betonból, szögesdrótból. A társasházak, panelok stb. lakásait leszámítva, az ember kerítésekkel szakítja ki az életterét a közterületből, és a többi ember életéből is, az adott lakhelyén. Az emberek többnyire nem szeretik, ha belelátnak a szájukba az utcáról grillezés közben, én nem szeretik azt sem, ha este, mint egy kivilágított akváriumban mozognak a konyhában: Magyarországon nem, ez a tapasztalat.

Az sem tartozik a polgárok kedvenc hobbijai közé, hogy a köztörvényes bűnözők számára könnyen kifigyelhető legyen az otthonuk életritmusa, vagy pl. a garázs előtt parkoló autójuk, amíg belepakolják a nyaraláshoz a szükséges csomagokat: a jól funkcionáló, kíváncsi tekinteteket kizáró kerítés az első védelmi vonal. Magyarországon olyan kevés maradt már a polgárok zavartalan életteréből, a háborítatlan magánszférából, hogy általánosságban kijelenthető: a legkevésbé sem vágynak arra a nyitottságra, amely esetleg más népeket, más nemzeteket jellemez. A politika, a közéleti viharok által keltett zaklatás mellé nem hiányzik senkinek, hogy az otthonát, belső életterének intim titkait is közszemlére tegye az elfogadható és kikerülhetetlen módokon túl, illetve a törvény adta kereteken belül mások számára. Messzire vezető, sok tanulsággal szolgáló filozófiai fejtegetés témája lehetne ez, egészen a hátborzongató őcsényi történetig bezárólag. 

Az viszont biztos, hogy amikor mi telket vettünk itt, az addigra felépült – nem feltétlenül új – házak többségénél sem tartották be a kerítések építésére vonatkozó szabályozást...teljesen törvényes módon és eszközökkel kerülték meg azokat, vagy látványosan semmibe vették az előírásokat, nyilván vállalva a következményeket annak idején.

Az igazi poén azonban az, – amit pozitívumként említhetek meg – hogy a polgári engedetlenségnek ezek a formái még az építéshatóságnál is jóindulatú megbocsátásra és engedékenységre találtak az elmúlt 20 évben. Ritka, a Hivatalok világában szokatlan rugalmasságot, józanságot és emberséget tapasztalhattak meg a polgárok az eljárások során. Ez volt a polgári engedetlenségnek a legkülönösebb változata: a szabálykövetést megtagadó polgárok szövetségesre találtak a szabályok betartását ellenőrző Hivatalnál. Nem vitás számomra, hogy azért, mert az önkormányzat/hivatal is felismerte, hogy a vonatkozó előírások feleslegesen szigorúak, olykor még fizikailag is teljesíthetetlen megkötéseket tartalmaznak az építtetőkre nézve. Ez a jóakaratú hozzáállás a hivatal részéről a kerítésekre kiadott, előzőleg vagy utólag jóváhagyott engedélyek/fennmaradási határozatok magas számában mutatkozott meg. Ha az ügyintézők, az egykori építéshatóság emberei betű szerint értelmezték volna a szabályozást, és mérőszalaggal centizték volna ki a kerítéseken a lábazatokat, átláthatóságot, magasságot, akkor rommá kellett volna büntetniük a lakosság, az építkezők kétharmadát. Talán többet is. Nem történt így. Az abszurd szabályozás még nem feltétlenül jelent abszurd elkötelezettséget a végrehajtó hatalomnál.

A Határeset olyan mezsgye volt, amelyen, akár egy kerítés tetején, az építtető, valamint az önkormányzat is az arcát megőrizve  végigegyensúlyozhatott, mint a puha léptű cica. Egy kulturált, szép kivitelezésű, a településképet nem romboló, vagy viszonylag elfogadható, befogadható stílusú kerítésre rábólintott a hatóság. Talán hümmögött, csóválta a fejét, ejnyebejnyézett, vagy méltatlankodott egy sort a határozatokban olykor, de tudták: attól még nem omlik össze a világ, s nem az lesz Nagykovácsi Mohácsa, hogy a Feinstofferhorzhlinger Tivadar szorosan egymáshoz illesztve fúrta fel a kerítésléceket, vagy magasabb a lábazat, mint 50 cm. Nem kellett a felesleges feszkó senkinek se: itt együtt kellett élni, és együtt kell élnie mindenkinek. Lehetőleg békében, bár mindennnek van határa.

Persze akadt, akit megbírságoltak. Például abban az esetben, ha a szomszédok feljelentették egymást: volt erre is példa, nem egy esetben, de többnyire a két telek közötti kerítések ügyében. Ugyanis a szabályozás nem tett különbséget az utcafronti (külső), vagy a két egymással szomszédos telek határán húzódó, tehát belső kerítéseknél: mindegyikre azonos előírások vonatkoztak. Ilyenkor hivatalból lefolytatták az eljárást, és a gépezet végiggördült a kijelölt úton. A hivatalnokok, az ügyintézők, az építéshatóság emberei elvégezték a munkájukat. Nem hunytak szemet, és nem is hunyhattak szemet minden szabálytalanul felépült kerítés felett, és ez nem is képzavar. Valahogy azonban azt gyanítom, hogy a bírságok egy részének kiszabásánál, illetve a bírságok mértékének kiszabásánál más is szerepet kapott a HÉSZ előírásainak lobogtatása mellett: így például a jogsértő által mutatott pökhendiség, a vállrándító nagyképűség, az újgazdag betelepülő arrogáns tahósága, a "megveszlek kilóra, és zsebből kipörgetem a büntetést, te csicska" magatartás többet nyomhatott a latban, mint a szabályok betű szerinti értelmezése. 

Az önkormányzatiság lényege: az autonómia. Ma amikor a kormányzat folyamatosan darálja be, és kiüresíti az önrendelkezés fórumait, valamint hatásköröket, intézményeket, jogokat és anyagi javakat von el az önkormányzatoktól, ez talán viccesen hat, de akkor is igaz. A helyi építéshatóságnak is volt mozgástere, volt belső ritmusa és volt önálló döntési mechanizmusa 2013-ig: lehetett nagyon jó fej, vagy közepesen jó fej, esetleg egészséges középutat kereső a szigorban, de lehetett akár nyársat nyelt, vaskalapos, kíméletlen bürokrata is, amikor megszemlélte az elkészült házakat, kerítéseket, és egyéb engedélyköteles építményeket. 

5. Szerény javaslat

Jó kérdés, hogy ha ez ennyire nyilvánvaló volt mindenki számára – mert a felépülő kerítéseket látva, és a bírságolások/fennmaradási engedélyek tömegének kiállítása közben egyértelművé vált az önkormányzat számára is, hogy a polgárok ezeket az előírásokat nem fogadják el – akkor miért nem adott be senki egyetlen módosító javaslatot sem az elmúlt 20 évben ezeknek az építési szabályoknak a megváltoztatására. Azt nem tudom. 

Amennyire a kerítések építésére vonatkozó szabályozásnak ezek az alapvető emberi természettel szembehelyezkedő, a nagykovácsi realitásokkal is összeegyeztethetetlen, teljesen életszerűtlen és észszerűtlen, a magyar társadalomban idegenül ható kritériumai merev elutasításra találtak a polgároknál, ugyanannyira hűen igazolták azt a tételt, hogy a törvényeknek, jogszabályoknak valós igényeken, közmegegyezésen kell nyugodnia, és a társadalom vagy az adott közösség érdekeinek szempontjából igazolhatónak, tolerálhatónak kell lennie.

A civilizált társadalomban például az emberek elfogadják az adózás szükségszerűségét. Az adózás a társadalom megszervezésének. a közszolgáltatásoknak, a civilizáció és a jogrend felépítésének az alapja, akkor is, ha a világon mindenki utál adózni. Azt viszont semmiképpen nem fogadják el a polgárok, ha az adóforintjaik elveszítik a közpénz jellegüket, vagy az adózási szabályok vállalkozás-és/vagy emberellenesek. Ilyenkor tiltakoznak, adót csalnak, vagy lelépnek 600.000-en külföldre, hátha ott jobb az élet, és az adózás után még marad valami a zsebükben hónap végére. A hétköznapi életvitelt terelő jogszabályok is csak akkor működőképesek, ha a fenti feltételeknek megfelelnek. Egy demokráciában ideig-óráig persze a legostobább szabály betartása is kikényszeríthető folyamatos ellenőrzésekkel, fenyegető felszólításokkal, bírságokkal, szankciókkal, de a tapasztalat az, hogy a józan ész legkésőbb az országgyűlési/önkormányzati választásoknál többnyire utat tör magának. Például a régi testületek megbuktatásával. Az új vezetők a befektetett energia és a várható haszon mértékének elemzése után, eljutnak a helyes megoldásig: ilyenkor újraírják, törlik, átalakítják az elavult, rossz szabályozást.

Remélhetőleg így cselekszik a Nagykovácsi Önkormányzat is az új Helyi Építési Szabályzat megalkotásánál és elfogadásánál. Jelen esetben például a kerítések építésére vonatkozó pontoknál is...amely csak egy a HÉSZ immár felesleges és kijavítandó pontjai között.

Különös, hogy végeredményben a kormányzat építésügyi dúlása kellett ahhoz, hogy Nagykovácsiban végül kigyulladjon a józan belátás mécsese, még ha most csak pislákol is: a TAK ugyan a kormányzat parasztvakítása, egy szépen csomagolt szimpla kárenyhítési kísérlet, s semmi több, egy egyszerű ajánló az építtetők számára, a pozitív és követendőnek szánt jó példák bemutatásával, de Nagykovácsiban éppen ebben a minden súly nélküli útmutatóban találkozni több helyen a legjobb szándékú és világos életszemléletű mértéktartással. A TAK ajánlásai már sokkal gyakorlatiasabb, a helyi igényekhez jobban simuló és a népakaratot legalább részben elfogadó megoldásokat sorakoztatnak fel a falu településképének védelmében. Talán ideje lenne ezt a jó alapot átültetni az új HÉSZ-be, illetve a Településképi Rendeletbe is, ahelyett, hogy a jogalkotók a szabály szövegezésében a polgárok felesleges vegzálását tekintenék követendő mintának.

Megmutatom ugyanezt fotókon. Majdnem kétszázon. Legközelebb.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr3212929915

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

VaradiJanos 2017.10.27. 13:32:07

Aki ezt elolvassa, az vagy elmebeteg vagy a szerző anyukája.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.10.27. 13:38:23

@VaradiJanos: Gondolja, hogy túl rövid és információszegény lett, Váradi úr? Átfogalmazzam, esetleg több adatot beletéve? Mi a véleménye?

BOAR 2017.10.27. 14:06:27

A szerző nyilván szerelmes a saját "hangjába" de kár volt itt kiélni grafomán hajlamait, egy se füle, se farka irományt sikerült összeizzadni.

BOAR 2017.10.27. 14:08:56

Amúgy ezt a fajta kommunikációs kényszert a köznyelv nagyon találóan szófosásnak nevezi...

VaradiJanos 2017.10.27. 14:09:58

@zord íjász: nem, rendkívül hosszú és unalmas lett, az indexre is csak azért került ki, mert sikerült beleerőltetni egy kis orbánozást

Fikkentáger 2017.10.27. 14:16:46

Én megpróbáltam, de túl érdekes volt már az eleje is. Kitalálom a közepét, meg a végét is: ej, de nehéz az élet Nagykovácsiban. Az együttérzésem mellé küldenék egy kis pénzt is nekik, de már elküldtem Isaura felszabadítására. Mindet.

Weißkopf 2017.10.27. 14:31:55

Valószínűleg jóval rövidebben is el lehetett volna mondani mindezt, zord íjász...

Ballib cenzúrázók réme 25 2017.10.27. 16:28:10

Valami olyasmiről szól hogy a kerítés szabályozása szar ott.

Mi a sztroi vége ?

Jobb lett valamitől, vagy jobb lesz ?

Ha valaki elolvassa írja már meg..
thx

Frady Endre · http://fradyendre.blogspot.com/ 2017.10.27. 16:32:11

A fentebbi bérkommentelők többsége nem szereti a hosszú, tartalmas cikkeket, csak az egysoros odaböffenéseket. Pl.:
Soros!
Gyurcsány!
Balliba!
Komcsi!
Brüsszel!
Migráncs!
Merazelmúttnyóccév!
Monnyonle!
Rezsicsökkentés!
Viktorviktorviktor!
Mivel ez a poszt ennél hosszabb, nem számíthat kegyelemre. Nem NER kompatibilis. Békemenetet neki! :)))

anyadmajma 2017.10.27. 17:20:58

@Ballib cenzúrázók réme 25: mi a fazsnak, te hazaáruló bolsevik geci? Úgyis csak azt hiszed el, amit mondanak neked a pártközpontban, de még ott sincs olyan, aki nem csak tőmondatokat tud értelmezni, úgyhogy esélytelen.:)
Libsizzél tovább, úgyis csak arra meg a sorosozásra kapsz lóvét, a többit nem írják ám jóvá az elvtársak.

OkoskaTo:rp 2017.10.27. 18:04:05

Elég lett volna csak a "legközelebb", az is megtizedelve, kb. 20 fotóval.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.10.27. 18:05:49

@BOAR: Ezt visszautasítom. Én nem a saját hangomba, hanem saját magamba vagyok szerelmes. Még soha életemben nem találkoztam ilyen jó fejjel, mint én. Mellesleg a Szófosás-díj zsürijének Elnöke vagyok. Évente sorsoljuk ki, többnyire politikusok között, de már van blogger szekciónk is. Ott magamat díjazom.
@Fikkentáger: Éppen ellenkezőleg. Az élet nagyon klassz Nagykovácsiban. isaura az általános iskolában dolgozik takarítóként, hétvégente szexuálisan szoktuk zaklatni, mert trendik akarunk lenni.
@Weißkopf: Most a blog.hu legzseniálisabb bloggerének szavait fogom idézni:
"Ez csak akkor zavarna, ha valaha is röviden akartam volna írni. de én soha nem akartam." (Tiboru)

Ez a tied. 6-os pont. Rövid, neked való.

zordidok.blog.hu/2015/09/28/zordijasz

@VaradiJanos: "nem, rendkívül hosszú és unalmas lett, az indexre is csak azért került ki, mert sikerült beleerőltetni egy kis orbánozást"
Őszintén bevallva először arról akartam írni, milyen szexuális kapcsolatom volt egy neves, férfi színházi rendezővel 20 évvel ezelőtt egy kocsi hátsó ülésén, de úgy éreztem ezzel nem kerülnék index címlapra, ezért inkább a kerítések helyi szabályozásáról írtam, és bejött.
Ez az orbánozás egyébként jó ötlet, köszönöm Váradi úr. Holnap a felszíni vízelvezetés anomáliáiról fogok írni egy posztot, abba is beillesztek valahová egy kis orbánozást, hátha ráharapnak a blog.hu szerkesztői. Bár múltkor még fideszes, fasiszta geci voltam, szóval lehet, hogy inkább Botkázok egy kicsit, úgy látom most az a menő.
@Ballib cenzúrázók réme 25: Minden ugyanolyan, de a nép és az önkormányzat dolgozói okosak, és végül mindenki ellovagol a naplementében. Zene. Érzelmes.
@Frady Endre: Ezen a zárómondaton könnyesre röhögtem magam. Díjazom. Talán nem értünk mindenben egyet (szoktam olvasni a kommentjeidet, aktív vagy) de a humort pártfüggetlenül értékelem, mi igaz liberálisok már csak ilyenek vagyunk. Cserébe, ha bántanak valahol a blog.hu-n, és éppen arra kommentelek, számíthatsz egy kis támogatásra tőlem. Mellesleg nagyon egy srófra jár az agyunk.

zordidok.blog.hu/2017/09/13/a_fasisztazok_alkonya

Nem kell az egészet, csak a 2. pontot elolvasni.

@anyadmajma: Na, öregem, neked se kell a szomszédba menni egy kis kraftért, ha oda akarsz vágni valakinek.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.10.27. 18:08:33

@OkoskaTo:rp: De akkor nem értené senki, miről van szó. Nehéz annak a bloggernek az élete, aki többnyire speciális, helyi témákban, komoly dolgokról ír, komolyan, felnőtt embereknek. De én választottam, élvezem. Én vagyok az egyetlen kurva, aki örül, ha basszák.

BOAR 2017.10.27. 18:13:48

@zord íjász: A szerelem ezekszerint nem csak vak, de hülye is...

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.10.27. 18:21:51

@BOAR: Tuti, hogy hülye is. Őrjítő, tébolyító, ezt tudtuk, mert ezt már sokszor leírták. A szerelemről rengeteg új dolog derül ki, nap nap után. Felfedezetlen világ, amely várja a kalandorokat, tudósokat, bloggereket, kommentelőket. Neked is ajánlom, próbáld ki egyszer, hátha bejön.

VaradiJanos 2017.10.27. 20:02:33

@Frady Endre: nem mindenki ér rá annyira mint a parazita fajtád

VaradiJanos 2017.10.27. 20:04:16

@anyadmajma: szia könnyenelkaptukuram, miért szüntetted be az írást azon a kultúrált stílust használó neveden? Megerőltető volt megjátszani a nem-prolit? Már nem segít megírni a szomszéd, elutazott?

BOAR 2017.10.27. 21:44:27

@zord íjász: Engedelmeddel az azonos neműekhez nem vonzódom, tehát eleve kizárt, hogy önmagamba legyek szerelmes. De te csak szopd le magad nyugodtan...addig se írsz...

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.10.27. 22:18:23

@BOAR: Ehhez a feladathoz sajnos már nem vagyok elég hajlékony, de őszintén szólva én, talán veled ellentétben, a kezemmel szoktam írni, így valójában nem világos számomra, hogy egy ilyen jellegű önszexualizáló tevékenység miért akadályozna engem az írásban.

s t p 2017.10.28. 10:33:49

Háát.. tényleg nem egy egyszerű a cikk. Azért ha már elolvastam, csak röviden:

A megfogalmazás, a cikk maga: nekem is terjengős a kifejtés, a saját vélemény álláspont elégé körvonalazatlan. Talán az van benne - de ez már a saját véleményemmel keveredik, vagy inkább az -, hogy a jogilag és tartalmilag koncepciótlan, gyengécske a szabályozás, a semmi szabályozás betarttatási aktivitás, továbbá az építők ízlésének, elképzelésének eredményeképp elég kaotikus eredmények születnek kerítés fronton.
Innen már tényleg saját, hogy - egyébként nem csak kerítésügyileg, úgy általában a kertvárosi / lakóövezeti épületek terén is hasonló a kép.
Ezek évtizedekre meghatározzák a települések összképét, alakítják annak hangulatát, légkörét, élhetőségét.

A cikk tartalmi részéhez nehéz hozzászólni a képek nélkül. Ha az jönne ki belőle, hogy milyen sikeresen sikerült gettó jellegű zárt kerítéseket építeni Nagykovácsiban is, azzal semmiképp sem értenék egyet. Függetlenül attól, hogy mi lenne az indok/motiváció mögötte: az értelmetlen hivatali szabályoknak való büszke meg nem felelés, egyéni ízlésficam, biztonság ürügyével való takarózás, esetleg egyszerű vagy inkább pszichés zárkózottsági vágy.
Jó lenne, ha a közösség ingerküszöbét átvinné egy konszenzusos szabályozás kialakítására, és annak betarttatására vonatkozó igény.
Nem vagyok optimista ezügyben, de talán az ilyen cikkek is segíthetnek.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.10.28. 11:37:46

@s t p: Elolvastad. Írtál is. Mindkettőt megköszönöm.
"a saját vélemény álláspont elégé körvonalazatlan." Ennél egylértelműbben, világosabban, tisztábban, pontosabban és részletesebben már nem tudom kifejteni az álláspontomat. :-))) De legközelebb majd hosszabban írok, mert én is éreztem, hogy ez így rövid lesz. Ez a poszt a rövidített változat. :-)

"A cikk tartalmi részéhez nehéz hozzászólni a képek nélkül." Ezen hamarosan segítek.

Egyebekben korrekt, normális, elfogadható, és tolerálható hozzászólás, jó meglátásokkal, függetlenül attól, hogy Én ez ügyben a polgárok "értelmetlen hivatali szabályoknak való büszke meg nem felelése, az egyéni ízlésficama, a biztonság ürügyével való takarózása, esetleg egyszerű vagy inkább pszichés zárkózottsági vágya" mellett teszem le a voksomat, tekintve, hogy ezek közül egyik sem ürügy, egyik sem könnyedén félresöpörhető indok, és mindegyik jó igazolása lehet annak, amit egyéni szabadságjognak hívnak, ami egy tág keretű, de korrekt szabályozáson belül, számomra megkérdőjelezhetetlen alapvetés. Akkor is ha ez pl. "gettójellegű zárt kerítéseket eredményez", vagy kiveri a biztosítékot a helyi ízlésrendőrségnél, ami természetesen nincs. Senkinek nem kell ebben a vonatkozásban mások véleményéhez igazodnia. Innentől gyakorlatilag újra be kéne másolnom az egész posztot, hogy miért gondolom így.

Kevésbé fennkölten: a kerítésed -egy bizonyos, indokolható, átgondolt szabályozási ponton és meghatározottságon túl- a magánügyed. De majd a fotós fejezet ezt is világossá teszi, mert egyetlen kép többet ér ezer szónál. Ez a poszt itt, a tények lefektetésére, a folyamatok és a végeredmény magyarázatra szolgál, mert a részletes háttér nélkül a fotógaléria, a hozzájuk csatolt minimális szöveggel, puszta fényképgyűjtemény lenne, és senki nem értené, akit érdekel a helyi építéstörténet/építészet, hogy miért raktam fel őket. Így is legalább három külön poszt kell hozzá még, hogy mindegyik fent legyen. 200 fotó, ahogy írtam. De lehet, hogy majd megvágom egy kicsit. Nagyon nem, mert az nem vallana rám, és csorbítaná a zsenialitásomat.
süti beállítások módosítása