Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zord idők

Castrum Boldua

Országjárás - A Zemplén csodái 2. - Boldogkőváralja erődje, avagy a völgy ura és a gyerekek vára

2019. november 28. - zord íjász

A boldogság vára. Az, valóban.

„E vár ezután Boldogkőnek neveztessék, mivel a hét szép leány, a hét tündér itt volt a legboldogabb!” -így szól a legenda a Kék-túra egyik állomásának és ugyanakkor a Zemplén egyik kedvelt turisztikai célpontjának számító vár névadásáról. A hányatott sorsú, sokszor gazdát cserélt, trónviszályok és lázadások, forradalmak és bosszúhadjáratok, hanyagság és elhagyatottság viharait is átvészelő várat, amelyik minden őt ért pusztítás ellenére még így is az egyik legjobb állapotban megmaradt középkori erődünk volt, végül az Európai Unió pénze virágoztatta és virágoztatja fel, folyamatosan: ahogy a Zemplénben mindent. Egy olyan durva kontrasztokkal szabdalt megyében, mint BAZ megye, eleve minden kulturális/történelmi/gazdasági kapaszkodó többletjelentéssel bír: a lokálpatriotizmus életben tartása, a gyökerek táplálása itt nem csak afféle hobbytevékenység, és erről szól minden beruházás, ami a megyét táplálja.

A Füzéri vár után, a Zemplén csodáit bemutató országjárásom második, kedvcsináló állomása: Boldogkőváralja vára.

Boldogkő, a falu felől.

A Zemplén minden egyes vára mély romantikával átitatott, de talán Boldogkő vára az egyetlen, amelyik inkább meseszerűnek hat, mint véres történelmi események létfontosságú erődítményének, amelynek pedig kulcsszerepe volt a völgy, a síkság útvonalainak ellenőrzése felett és évszázadokon át hordozta a magyar történelem sebeit. Egy vicces és kedves, vidám fickókkal és kalandokkal teli gyerekképregény lapjain is elférne, ahogy sárkánytaréjos hosszú nyakával páváskodik az andezittufa sziklák ormán: nincs olyan rajzoló/illusztrátor, akit ez a formavilág ne ihletne meg.

Az ilyen helyeken kötelezőnek számító várjátékok, harci bemutatók, jelmezes felvonulások/tárlatvezetések mellett, ahogy elnéztem, a vár ősidők óta a környékbeli gyerekek kedvenc kardozós-rohamozós játékvára: erre következtettem legalább is a helyszínen, amikor egy iskoláscsapattal kerültünk össze a látogatás során. Boldogkőváralja vára nyilvánvalóan a környékbeli óvódákban/iskolákban is kihagyhatatlan program. Egykoron, amikor még a vár kevésbé volt őrzött és védett, a a csibész kölyöklányok és bandájuk állandó célpontja volt: "nyaranként, szünidőben, minden áldott nap felgyalogoltak, hogy kiüljenek a legmeredekebb, kinyúló várfalra," és kilógassák a lábukat a mélység fölé. Egyesek közölük azóta Nagykovácsiban laknak, és minden bizonnyal óvó szeretettel arra tanítják a gyerekeket, hogy ilyesmiket csinálni nem szabad...és persze ma már a várban sem tehetnék meg.

Hja kérem, valószínűleg örök rejtély minden szülő számára, hogy a gyerekei, hogyan élik túl az eszetlen és vad gyermekéveket: ha visszagondolok a székesfehérvári lakótelep nyers valóságában eltöltött utcai háborúink és őrült játékaink sorára, én sem értem, de azt tudom, hogy anyám és apám aggódás-ráncainak számát szépen gyarapítottam. Ó, és ha még egy ilyen várunk is lett volna, mint a Boldogkőváralja gyerekeinek...az lett volna az igazi!...életveszély. Gondolj bele: gyerekek, akik minden nap felnéznek erre a könnyen elérhető, csábító, vonzó, titkokkal teli mesevárra, ami éjszakánként halkan duruzsol a fülükbe a lovagokról, a kardokról, a páncélokról, a hősi tettekről, a nemes és nagy honvédő harcokról, a királyok hadjáratairól. És amikor a heves záporok felhőiben a villámok hasogatják az eget a várfalak, a tornyok sötét sziluettje felett, és misztikus fénybe borul a táj? Az a Sárkányok ideje, ami beindítja a fantáziát.

Persze, minden vár megpörgeti a képzelet fogaskerekeit, de például az égbe szökő Füzér gyönyörűen fenséges, de ugyanakkor kissé fenyegető, kemény tiszteletet ébresztő és hideg büszkeségével szemben, Boldogkő sokkal egyszerűbb, emberközelibb, a falu lankáinak közeli kincse, a gyümölcsösök és a lágy mezők között. Füzér a középkori várak klasszikus hangulatát hozza, amely annyira jellemzi az Európa hegyormain magasodó sziklavárakat: a Végtelen Hatalom, az Kíméletlen Erő, a Megközelíthetetlenség és a Legyőzhetetlenség illúzióját és vágyát sugallva. Boldogkő barátságosabb arccal néz vissza ránk, elfeledtetve a vár eredeti célját és a zord időket.

Talán nem véletlen, hogy a 2009-től kezdődő, teljes felújításon átesett várban többek között (érme, fegyver, páncél könyvkiállítás mellett) éppen egy olyan kiállításba futottunk bele (nem tudom állandó-e), amely hűen igazolta a vár gyermekien hívogató jellegét: magának a várnak a makettje, valamint többségében a magyar és kisebb részben a világtörténelem nagy csatái, illetve zsánerjelenetek a középkori várak életéből, több ezer aprólékosan kimunkált ólomkatonával/ólomfigurával, részletgazdagon, a gyönyörű kivitelezésben és nagy odaadással, végtelen türelemmel kialakított terepasztalokon. Én természetesen csak felvillantok belőlük néhányat, de Igazi Mestermű az összes, látni kell, le a kalappal az alkotók előtt. Az iskolás gyerekek megszállottan tolongtak az üvegvitrinek mögé rejtett harci jelenetek előtt: a kimerevített történelem miniatűr és zanzásított pillanatai, madártávlatból. Hunok/magyarok, tatárok, törökök, kurucok, labancok, franciák, oroszok...lovasok, gyalogosok, muskétások, íjászok, naná. A felnőtt ligában játszó, de a Homo Ludens  énjüket őrzők hasonlóképpen elmerültek a látványban. A Füzéri várban Kőnig Frigyes rajzaiból/akvarelljeiből álló (a link csak ízelítő, ennél sokkal több volt, interaktív térképekkel, sok kísérő információval), a Kárpát-medence várait bemutató, szívfájdítóan csodálatos és nagyszabású kiállítása volt látható: az egy klasszikus, felnőtteknek szóló művészeti és történelmi tárlat volt. Boldogkőváraljához, a legnagyobb teremben elhelyezve, nagyon is illett ez a meseszerű bemutató: a vár lelke rendíthetetlen ólomkatonákba öntve, és Andersen óta tudjuk, hogy ennek milyen nagy jelentősége van.

Boldogkő: mesés. A kilátás is. Odalentről nézve, nem is gondolná az ember, milyen lenyügöző magasságba visz az útja. Gyalogosan sem vészes, de az autóparkoló a vár tövében van, ha valaki megrémülne. Füzér esetében ez egy 20 perces sétát jelent még a parkolóból, -de az sem ad aggodalomra okot, szépen kialakított út- itt pedig gyakorlatilag bezuhansz a vár kapuján az autóból. Idősebbek is elkezdhetik, csak semmi megrettenés. Kis fáradságért óriási kárpótlás.

Jó honfitársaim, ha jön a tavasz, a nyár, az ősz, bármikor, ha úgy alakul, ki ne hagyjátok ezt a helyet a bakancslistáról a Zemplénben.

Vár rátok a Boldogság.

Legyen a várról egy drónfelvétel is, ilyenekkel jómagam nem szolgálhatok. forrás: itt

A blogposzt összes fotója itt található egyenként, ide kattintva pedig diavetítésként is átpörgethető.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr3815328530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2019.11.29. 08:28:37

És a jelek szerint nem ész nélkül újítják fel, mint Füzért...

zord íjász · zordidok.blog.hu 2019.11.29. 08:48:19

@Lobo Marunga: Az természetesen nem baj, ha nem látjuk egyformán az eseményeket, vagy nem egyformán ítéljük meg a végeredményt, de ebből az egy mondatból még nem jöttem rá, mire célzol. Majd dobd fel ide -vagy a Füzérről szóló poszt alá, ott a link a szövegben is- egy kommentbe, hogy mire gondolsz, ha van időd és kedved hozzá.

zordidok.blog.hu/2019/11/21/kis_magyar_sainte-chapelle

Lobo Marunga 2019.11.29. 09:11:15

Hosszú, de próbálom röviden összefoglalni:
Nálam sokkal avatottabbak kötetekre való vitát folytattak már erről a témáról, amihez én szakmailag hozzátenni nem tudok, csak mint egyszerű, de azért gondolkodó "várfogyasztó" fogalmazom meg az észrevételeimet: Nem vagyok híve a felújítás mellőzésének, és a "régenmindenjobbvolt" sem az én világom. Minden várfelújításnak örülök, és érdeklődéssel, várakozással figyelem. Füzért több állapotában is volt szerencsém látni, legelőször még akkor, amikor szabadon bejárható elhagyott rom volt, fedetlen kápolnával. Annak is volt romantikája. Aztán láttam lefedett kápolnával, aztán már belépőt is fizettem, és volt egy kis kiállítás is. Aztán elgurult a gyógyszer. Miért? A mostani felújítás nem adott, hanem elvett. Elvette a múltat azzal, hogy megpróbálta visszahozni, elvette azzal, hogy a meg nem történtség látszatát akarja kelteni. Pontosan ugyanaz a szellemiség éled újjá, ami a pécsi vagy veszprémi székesegyházak felújítása idején dívott: Visszacsináljuk olyanra, amilyen volt. Ez nem védelem, hanem elkeserítő pusztítás. De még ez se fáj annyira, mint a dolog funkciótlansága. Erre Diósgyőr a legjobb példa, ami egy rideg, üres művház lett. Mi lenne a követendő: Akit ez érdekel, menjen Sümegre! Ott a vár él, funkciója van, beszél, tanít, megmutat. Mindezt úgy, hogy ott is volt, van felújítás de nem eltörölve a múltat, hanem megmutatva. Pontosan tudod, látod, mi maradt meg, mit tettek hozzá, marad még valami a fantáziádnak is, érted, látod a korokat, eseményeket, funkciókat. Nagyon röviden így látom ezt én mint "fogyasztó". Nyilván vannak más fogyasztók is, más igényekkel, és el is tudom fogadni, ha egy felújítás őket akarja kiszolgálni.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2019.11.29. 14:56:59

@Lobo Marunga: Nos, az kiderült ebből, hogy antagonisztikus ellentét feszül a világlátásunk között a romos várak/kastélyok/templomok/kúriák/minden egyéb történelmi múltban megsérült és lerombolt vagy leromlott állapotú építészeti emlék felújításával kapcsolatban, és bár tudnék válaszolni rá, de csak önmagamat ismételném, mert az én álláspontom ott van a Füzéri várkápolnáról írott posztban, minek szajkóznám azt újra. Így szép és kerek a világ a maga árnyalataival, színeivel, különbözőségeivel, de azért én kimondhatatlanul örülök neki, hogy jelen állás szerint, ha nem is minden téren könyvelhető el győzelem, azért az általam is képviselt szemlélet az uralkodó, és tanúja lehetek ezeknek az újra felépített csodáknak...és még keveslem is az eddig elért -de egyébként kimagasló-eredményeket, mert nekem ezen a vonalon a minden is kevés, és messze nincs ennek a történetnek vége, bőven van itt tennivaló, van hová továbblépni. Tudják ezt az épített örökség védelmezői, tudják az építészek, és igazán ritka pillanat, hogy dicsérem őket, de megismétlem...örülök, hogy a kormányzatot is érdekli az épített örökség ilyen formában történő megmentése, feltámasztása. És persze Áldassék az Európai Unió, ki ne hagyjam.

Lobo Marunga 2019.11.29. 18:58:22

@zord íjász: Ámen. A várprogram remek dolog, és szerintem is nagy szükség van rá. De szerintem örökséget feltámasztani nem lehet. Örökség van vagy nincs. Amit hozzáteszel, az nem az örökség, és ha meg akarod őrizni, akkor csak hozzátenned szabad. Füzér és Diósgyőr díszlet lett, ami eltakarja az örökséget, vagyis nem adott, hanem elvett valamit. De lehet ezt jól is csinálni. Menj el Csókakőre, és nézd meg, hogy ott hogyan építették újjá a (jóval kisebb) várkápolnát, vagy nézd meg a sümegit, és érteni fogod, miről beszélek, mi bajom van a füzérivel, vagy a diósgyőrivel.

Kalle 2019.11.30. 16:16:36

@Lobo Marunga: Teljesen felesleges a sopánkodás, épp elég vár fogja a programon kívül rothadozva várni az enyészetet, szóval aki erre a fajta autentikusságra vágyik, azt mindig meg fogja találni a kedvére valót.

Lobo Marunga 2019.11.30. 19:01:37

@Kalle: NEM ERRE VÁGYOM! Szerintem világosan és érthetően leírtam, hogy felújításpárti vagyok, és ÖRÜLÖK hogy van ilyen program. Csak szerintem vannak rossz felújítások, és Füzér az egyik legrosszabb. Talán nem véletlen, hogy 2017-ben az ICOMOS Citrom-díjjal "jutalmazta"Olvasd el, érteni fogod, mi a bajom, ráadásul ezt szakemberek írták: www.icomos.hu/datas/citrom-dij/2017/3cc80c6a94f0c28cc34a3ed8a2910b5e.pdf
Egyetérteni nyilván nem kötelező vele, de én személy szerint nagyon is egyetértek.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2019.12.02. 07:38:44

@Kalle: @Lobo Marunga:
Ha már úgy alakult, hogy Boldogkő alatt beszélünk Füzérről, ám legyen. Köszönöm, hogy megosztottad ezt az Icomos linket, nem olvastam korábban (és így utánanéztem az egész történetnek is).

Citrom-díj betűhalmaz: könnyesre röhögtem magam rajta. Igazán ritkán olvasni ilyen nívótlan, építészszakmailag minősíthetetlen stílusú nyilatkozatot, én szégyellem magam miatta, laikusként is. Ha meggondolom, hogy ugyanez a csapat (mármint az Icomos) díjazta elismeréssel Nagykovácsi főterének rekonstrukcióját, akkor két eset lehetséges: vagy nagyon szar lett a főtér, és nekem kell utólag visszavonnom minden elismerésemet és dicséretemet érte,(szintén előbb dicsértem a főteret, mint ahogy az elismerő díjat kapta az Icomostól) mert ezek szerint nem vettem észre valamit, vagy ezt a nyilatkozatot a füzéri várról nem az az Icomos adta ki, mint azt, vagy nem ugyanazok a szakemberek, mert ilyen látásmóddal az a két vélemény (füzéri vár és nagykovácsi főtér) nem fakadhat azonos tőről. Mivel azonban csak egy Icomos van, így erős zavarodottságot érzek. Kizárt dolog ugyanis, hogy aki pl. örömmel nyugtázza a nagykovácsi főtér rekonstrukciójának magas mínőségét, az ugyanazzal a lendülettel fikázza Füzért: nem létezhet olyan építészszakmai kritériumrendszer, amelyből két ennyire eltérő következtetéshez lehet eljutni, még akkor sem, ha Füzér természetesen összehasonlíthatatlanul komplexebb és komolyabb feladat volt.

"...Áttanulmányoztak minden fellelhető archívumot, rajzot, leírást és újraépítették az egészet. (már a régészeti, tervezési, előkészítési, engedélyezési munka is 20 évig (!) tartott, mire belefoghattak a rekonstrukcióba) Az egyik termében megnéztük a felújításának történetét bemutató kisfilmet, és a folyamat inkább egy science fictionnek tűnik, mint olyannak, ami Magyarországon megtörténhet..." (részlet a blogposztból)

Miután az Országos Műemlékfelügyelet és utódszervezetei évtizedeken át hasogatták a szőrszálakat, hogy a fellehető adatok és leletek alapján a legjobb minőségben valósuljon meg a rekonstrukció, és a vár felújításában 1977 óta tucatnyi elismert örökségvédelmi szakember/művész/régész/építész vett részt (ott vannak a videók, linkek), képzelem mit érezhettek, amikor ez a (mostantól számomra kissé megkérdőjelezhető értékű) helyi csapat így vérig sértette őket és több évtizedes, és végül Pro Architektura díjjal jutalmazott, odaadó munkájukat meghurcolta: szerény véleményem és megérzésem szerint, talán a szakmai irigység/a szakmai féltékenység/és a szakmai mellőzöttség (?) - talán a politika felhangok is?- többet nyomott a latban ennek a köpködő irománynak a kiadásakor, mint bármiféle józan tárgyilagosság. (vicc: nekem is az volt az első meglátásom amikor elolvastam, hogy aki írta, nem is látta ezt az épületet személyesen) Valószínűleg nem véletlen, hogy ezek után ilyen brutálisan ízekre tépte/tépték a rekonstrukcióban résztvevő Szakemberek ezt az ócska citrom-firkálmányt, íme:

epiteszforum.hu/egy-dij-margojara

zord íjász · zordidok.blog.hu 2019.12.02. 07:40:31

@zord íjász: fellehető=fellelhető, a többi elütést bogarássza ki, aki akarja

Lobo Marunga 2019.12.02. 08:06:51

@zord íjász: Ez valószínűleg egy kibékíthetetlen vita, amiben kétlem, hogy valaha s sikerül az egyik oldalnak meggyőznie a másikat. Hozzászólásaim okai:
1. Az elsőt azért írtam, mert Boldogkő felújítása tetszik, pozitív példának látom egy földrajzilag közel eső negatívhoz képest.
2. A másodikat azért, mert a poszt írója kérte, hogy fejtsem ki a véleményem.
3. A harmadikban azt szerettem volna megerősíteni, hogy a várprogramot úgy általában jónak tartom, nem ezzel van a bajom.
4. A negyediket azért, mert egy másik hozzászólónak pont ezt nem sikerült felfognia.
Vitázni a dologról nem akarok, és nem is fogok, megtették már nálam sokkal avatottabbak, és ők sem jutottak konszenzusra. Písz mindenkinek!

zord íjász · zordidok.blog.hu 2019.12.02. 17:43:48

@Lobo Marunga: "...amiben kétlem, hogy valaha s sikerül az egyik oldalnak meggyőznie a másikat."

Az Égiek őrizzenek attól engem, hogy valaha is ilyet tegyek: én soha senkit nem akarok meggyőzni semmiről.( az Igaz liberális gondolkodás átka és haszna) Járom az utam, elmondom a véleményem, ha valakinek tetszik, akkor jó és örülök, de ha nem tetszik valakinek, nekem az is jó, ha meg úgy "fokozódik a nemzetközi helyzet" hogy az érvek már nem számítanak, akkor majd más eszközökkel kell védenie mindenkinek a maga vélt/valós igazát, de szerencsére azért ez nem az építészet kérdéskörében fog radikális fordulatot venni. Minden ilyen jellegű, a másik meggyőzésre alapuló vita, egy bizonyos ponton túl természeténél fogva terméketlen és teljesen felesleges, eszembe sincs ilyesmibe belekezdeni, már kb. 30 éve leszoktam róla. Csak az Icomos citrom-díjára reagáltam, nem a te álláspontodra, azt elfogadom, azzal semmi bajom, már leírtam az előbb. Te így látod, én másképp. Béke veled!
süti beállítások módosítása