kép forrása

Ezt a posztot a végével -a kiváltó okkal- kellene kezdeni. Vagy nem.

Mint  környezetbarát, környezetvédő, kertbarát, Föld-barát, Magyarország-barát polgár, hosszú évek óta filozofáltam a problémán. Kerestem, kutattam a neten, virtuális és élő beszélgetésekben feldobtam, komolyabbra nem fordult a dolog, és inkább csak bosszankodtam. Nem voltam ezzel egyedül, csak volt ahol a bosszankodás valós, a gondot orvosló tettekbe fordult.

♣

2012. február 21.-én, írtam egy bejegyzést a nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportál Fórumába, az általam létrehozott Kertek, parkok, Nagykovácsi zöld oldala című topikba, amely a szerintem gazdaságtalan és ésszerűtlen teherautós hulladékbegyűjtés kiváltására tett javaslatot, kifejezetten a nagykovácsi önkormányzatnak címezve. Jó szokásom szerint teleraktam linkekkel, idézetekkel, amelyek az elgondolást támasztották alá, azt remélve, hogy talán felkelti a lehetőség valakinek az érdeklődését.

Senkit sem érdekelt.

2014. végén ez az ötlet ismét előkerült -mindegy milyen okból- és volt rá némi csekély esély, hogy ezúttal mélyebbre hatol a politikai döntéshozatal kusza bugyraiban, de ezúttal már országos szinten. A politikai pártoknak felkérésre és kéretlenül is százával adnak tanácsokat a híveik, támogatóik, ötletgazdáik, rajongóik, bolondok vagy pusztán az ország jobbításában reménykedő átlagpolgárok. Ezen ötletek némelyikét felkarolják, az elsöprő többségét elejtik. Egy próbát megért, hogy rágyúrjak és bővebben is foglalkozzam vele, mint egy fórumbejegyzés, és szívesen segítettem annak, aki kérte, ráadásul neki is tetszett.

Összeraktam, összeállítottam az ötlet vázlattervét, kinyomtattam, dobtam rá fényképes borítót és a szerény, néhány oldalon elférő elgondolást, nyomtatásban és digitálisan is elküldtem annak a két embernek, akinek kellett. Soha, semmiféle módon nem merült fel, hogy ezért pénzt vagy ellenszolgáltatást kérjek, bár azt nem bántam volna, ha ezúttal nem csak a semmibe írok.

Gyakorlatilag sem az emberekről, sem az ötletről nem hallottam többé az elmúlt másfél évben, és már nem is számít.

Ez volt az.

♣

A Vince-program

Lovaskocsik a hulladékszállításban 

• Munkahelyteremtési, környezetvédelmi, takarékossági program, a szelektíven és nem szelektíven gyűjtött kommunális-lakossági/települési szilárd hulladékok, és a hulladékgazdálkodási rendszer elemeinek bővítésével, begyűjtési módszereinek, valamint eszköztárának átalakításával

A probléma

“…Az életmódtól és az életszínvonaltól, a fogyasztói szokásoktól függő települési szilárd hulladék mennyisége jelenleg Magyarországon évente kb. 21 millió m3 (kb. 4,6 millió tonna). Ennek mintegy kétharmada a lakossági eredetű háztartási hulladék, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és gazdálkodó szervezeteknél jelentkezik, mint a háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladék.

A tapasztalatok szerint a települési szilárd hulladékok mennyisége éves átlagban 2-3 %-kal nő, és ez a tendencia hosszú távra is várható…”

“... A legnagyobb problémát azonban talán az okozza, hogy a hulladéknak mint erőforrásnak nem tulajdonítunk kellően fontos nemzetgazdasági jelentőséget. Azaz a hulladékban rejlő lehetőségeket nem aknázzuk ki, rosszul gazdálkodunk a lehetőségekkel. Ezért állt elő az a helyzet, hogy ma Magyarországon a települési szilárd hulladék többsége, körülbelül 75 százaléka lerakókba kerül, nem pedig hasznosítókba. Csak jellemzésképpen: ugyanez az arány Ausztriában körülbelül 3,7 százalék, mármint hogy 3,7 százaléka kerül lerakókba, Németországban vagy Hollandiában pedig alig több mint 1 százalék. Nem tévedés, 1 százalék. Amíg Magyarországon a települési hulladék körülbelül 17 százalékát hasznosítják anyagában, tehát papírból papírt, műanyagból műanyag, üvegből üveg, addig Belgiumban ugyanez az arány körülbelül 60 százalék, Németországban körülbelül 65 százalék, Ausztriában pedig körülbelül 69 százalék. Óriási különbség! Vagyis ahelyett, hogy a hulladékból hasznos alapanyagot, termékeket állítanánk elő, és azokat a kereskedelmi forgalomban értékesítenénk, Magyarországon a hulladékot lerakjuk, így hagyjuk, hogy a benne rejlő erőforrások elvesszenek, és nem utolsósorban környezetszennyezést idéznek elő, azaz terheljük a környezetünket…”

A szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, Magyarországon is radikálisan növelhető.

A hivatalos kategorizálás finomabb tónusokkal fogalmaz ugyan, de ugyanezt írja körül: a szemét és a hulladék, két különböző csoport. A hulladék újrahasznosítható, a szemét pedig nem. A hulladék pénzforrást és hasznot jelent, a szemét pedig nyűgöt és pénzkiadást. Ami hulladék: az környezetvédelem. Ami szemét: az környezetszennyezés.

Minden magyar háztartás eldöntheti, hogy hulladékot vagy szemetet akar-e termelni. Aki vegyes, ömlesztett állapotban rakja ki a hulladékát a kukába, az a hasznosítható hulladékból is szemetet csinál. Megteheti. Mindössze annyi a dolga, hogy megfizeti a szemét halmozásáért, elszállításáért, ártalmatlanításáért, lerakásáért, elégetéséért kiszabott, emelt összegű díjakat.

Az illegális szemétlerakást kíméletlenül büntetni, a legális szeméttermelés térhódítását pedig korlátozni és kezelni kell. Minden, a háztartási kukákba öntött, vegyes, válogatás nélküli hulladék, a központi költségvetés, tehát minden adófizető vesztesége. Aki nem akar részt venni a társadalom egészét érintő környezetvédelmi törekvések elősegítésében, az fizessen. Sokat. Nagyon sokat.

A környezetvédelem szempontjából teljesen mindegy, hogy a hulladékszállítást végző szolgáltató állami/önkormányzati tulajdonban áll-e, vagy piacgazdasági szereplő. “A szennyező fizet” elvnek mindig, mindenütt érvényesülni kell, de a díjszabásban sokkal mellbevágóbb módon, mint ahogyan ez ma történik. E konfliktus felvállalása, a siker egyik alapvető feltétele.

A szemétszállításért kiszabott magas díjtétel azonban csak akkor tekinthető korrekt eljárásnak, ha a szelektíven gyűjthető és begyűjtött hulladékok köre/típusa/fajtája jelentősen bővül. Nem lehet “a szennyező fizet” elvet érvényesíteni, ha a családi háztartások mindössze két-három féle, jellemzően műanyag(kisebb fémek)/ üveg/papírgyűjtő zsákokat/tartályokat tölthetnek meg hulladékkal. De valahol még ez a három sem működik. Valahol –teljesen eltérő okokból- egyik sem. Kényszerű szennyezést nem lehet megfizettetni kompenzációként, se alacsony, se magas díjszabással.A szelektíven gyűjtött hulladékok tárházának szélesítése a Vince-program szerves része, és sikerének egyik feltétele. Többszörösen megtérülő haszon. Ha Ausztria, Hollandia, Svájc, Németország, Belgium, Svédország…képes arra, hogy a települési hulladékát magas arányban hasznosítsa, akkor Magyarország is képes rá.

Magyarország lemaradása a szelektíven gyűjtött hulladékok arányait tekintve azonban csak a probléma egyik szeletét jelenti. A hulladékbegyűjtés módszere: elhibázott. A Vince-program alapját képező földrajzi és települési környezetben, kétségtelenül az. Bizonyíthatóan energiapazarló, irreálisan költséges, környezetszennyező, lokális és globális értelemben is többszörösen káros, az utak állapotát és a levegőminőséget romboló, zajártalommal és felesleges üresjáratokkal futó, az önkormányzatok, az állami költségvetés, bizonyos tekintetben a a szolgáltatást végző vállalkozók, és természetesen a szolgáltatásra szerződő adófizető állampolgárok zsebét is abszurditásig megterhelő eljárás az, ahogyan a szemét/hulladék, a háztartásoktól a hulladékkezelő állomásokig eljut.

Mit csinál a jelenlegi rendszerben, pl. egy tizennyolc tonnás kukáskocsi, a feladat elvégzése közben? A települések utcáit járva, minden szeméttartálynál megáll, indít, megy 15 métert, megáll, indít, megy 15 métert, megáll, indít, megy 15 métert, megáll…bemegy a zsákutcába, kitolat a zsákutcából, egyes utcaszakaszokat kétszer is érint, az adott település utcaszerkezetének bonyolultságától függően akár ennél többször is, közben szennyezi a környezetet, szélsőségesen amortizálja az útfelületet, és akkor is ugyanezt teszi, ha a felkeresett utcában mindössze egyetlen árva szelektív hulladékos zsák vagy szeméttartály van kitéve, mindezt olyan magas üzemanyagfelhasználás, alkatrészkopás, és egyéb bekerülési költségek árán, amely valójában nem éri meg a befektetett energiát, de amit végül a lakossággal fizettetnek meg a szolgáltatók. 

Az ötlet nem új.

De 2015-öt írunk, Magyarország gazdasági/társadalmi lehetőségei és kényszerei pedig újak.

A Vince-program lényege, a gépjárművel történő kommunális hulladékszállítás kiváltása, Vince-kocsival, lóvontatású kocsikkal, a települések belterületén. A két rendszer –gépjárműves és lovaskocsis- egymással összhangban, egymást kiegészítve működik.

A Vince-programban használt Vince-kocsi nem egy vasbödön szekér, hanem egy XXI századi céloknak és forgalombiztonsági követelményeknek megfelelő. szerkezetében egységes külsejű, példamutatóan kialakított, többfunkciós, teherhordó jármű. Országos elterjedése: imázsépítő erő.

A települések egy speciális csoportjánál, a Vince-kocsik, a földrajzi adottságokhoz igazodva csak, Március és November (rugalmas, időjárásfüggő időpontkezelés) közötti időszakban tudják ellátni a feladatot, de máshol, akár egész évben használhatóak. A települések egy külső, praktikusan a település-határában, a lakott belterülettől távolabb eső helyszínt választanak ki a hulladékelhelyezés céljára. A gépjármű csak eddig a pontig jön el, és itt töltik át a gyomrába a rakományt. Földrajzi elhelyezkedéstől, úthálózattól és egyéb körülményektől függően, több település is szerződhet ugyanazzal a vállalkozóval (vagy éppen többel) és közösen, akár egyetlen hulladékgyűjtő ponton is gyűjthetik a települési hulladékot.

A hulladékszállítási díjak kétfelé válnak. Az összeg egy része a lovaskocsis szolgáltatókhoz kerül becsatornázásra.

A Vince-program egy egész országra kiterjedő, központi ellenőrzés alatt futó rendszer.

A program képzésre, oktatásra, vizsgákra, pályáztatásra, ellenőrzésre, konkrét támogatásra épül. Az állam, a folyamatnak ebbe a szakaszába illeszti be a rendelkezésre bocsátható anyagi források jelentős részét. Aki átmegy a szűrőrendszeren, sikeres vizsgát tesz, az lehetőséget kap a lovaskocsis hulladékbegyűjtésre.

A cégek/önkormányzatok megbízási szerződést kötnek/köthetnek vele, illetve állományba vehetik. Az esetek egy részében már nem közfoglalkoztatottként fog dolgozni, hanem vállalkozóként/alkalmazottként. Fizetést kap, számlázik, adózik, járulékokat fizet.

A szociális szféra peremvidékein, ahol a lakosság nem rendelkezik semmiféle önerővel, ott is kötelező hulladékszállítási szerződést kötni, amit -ahogyan eddig- az önkormányzat fizet, viszont kevesebbet. A pénz, a település saját közösségének tagjaihoz áramolhat: azokhoz, akik a Vince-kocsival gyűjtik a települési hulladékot/szemetet.

Ha tehát az a helyzet áll elő, hogy a lovaskocsis hulladékbegyűjtést, közfoglalkoztatás keretében végzi a szolgáltatást végző személy, az általa elvégzett munka akkor is többszörösen megtérülő hasznot jelent: valóban értelmes és hasznos munkát, tisztuló környezetet, emberi kapcsolatokat, közösséghez tartozást, önbecsülést, munkakultúrát, szemléletformálást, társadalmi gyökereket.

Parkot kapirgálni nem kötelező, és valahol nincs is. Szemét és hulladék mindenütt van, és azt elszállítani kötelező: a kényszerű munka helyébe, a hasznos munka lép.

A Vince-kocsik reklámhordozó, hirdetőfelületként működhetnek: pénz a hirdetőnek, pénz a szolgáltatónak. Beléphet a rendszerbe a szponzoráció: cégek, alapítványok, társadalmi szervezetek, jótékonysági egyesületek.

A nagyobb községek határában EU irányelveknek megfelelő hulladéklerakókat kell építeni: az építés pénzt jelent, gazdaságélénkülést, költségvetési bevételt.

A lónak takarmány kell és állatorvosi ellátás, a pajtához építési anyagok: ismét pénz forog a rendszer által.

A Vince-kocsik szabványosításához, terveztetetéséhez, engedélyeztetetéséhez, legyártásához szakemberek kellenek. Illetékek az önkormányzatnál, alkatrészek a kocsikhoz. Pénz forog.

Minél magasabb az értéktelen szemét (a tartály maradhat, de a belekerülő szemetet is zsákba kell gyűjteni) elszállítási díja, annál inkább áttérnek a polgárok a szelektív gyűjtésre: minél többféle szelektív hulladékot lehet gyűjteni, annál inkább megéri a háztartásoknak, a szolgáltatónak, az országnak. Tiszta haszon, ezúttal szó szerint.

A Vince-program tehát a települések, munkavállalók speciális igényeihez és lehetőségeihez igazodik, és a körülményektől függően a magyar állam (közfoglakoztatás) illetve a vállalkozói szektor (piacgazdaság) által működtetett hulladékbegyűjtési szolgáltatást jelent. Természetesen előfordulhat, és nem tiltott, hogy a közfoglalkoztatottak/egyéni vállalkozók/az önkormányzatok saját településüzemeltetési cégei mellett, a korábbi, a települések belterületeiről kiszoruló gépjárműves cégek szálljanak be a Vince-program lovaskocsis üzemeltetési rendszerébe: a hulladékszállítás költségei ebben az esetben is csökkeni fognak, ez a csökkenés pedig a lakosság/önkormányzat számláin megjelenik, a cég pedig akár alkalmazottként, akár alvállalkozóként olyan embereket juttathat munkához kocsisként/rakodóként, akik eddig kiszorultak a munkaerőpiacról.

Minden településen be lehet vezetni a Vince-programot? Nem.

Valahol egyáltalán nem. Valahol csak az adott település kisebb részén. Valahol -ahogy említettem fentebb- csak szezonálisan. Magyarországon azonban 3154 település van , és ebből 2808 község.

Ez utóbbiak, jellegüknél fogva, eleve reményt keltően alkalmasak ennek a programnak a célterületeként. Arra is csak a szükséges hatástanulmány elkészítése után adható pontos válasz, hogy a 346 város esetében, melyiknél fogalmazható meg kategorikus és teljeskörű elutasítás.

Válogatás a nemzetközi példákból:

“ A Hippo- Ecolo egy 17 évvel ezelőtt utjára indított kezdeményezés, Franciaországban. A lényege: a szelektív hulladékszállítás, lovas kocsikkal történő lebonyolítása.

"Amikor egy iskolába igyekvő gyerekcsoport mellett baktatunk el, integetnek és kiáltoznak: – Olyan aranyosak! – lelkendezik az egyik kislány. Aztán a legelőhöz közeledve, ahol a lovakat majd szabadon engedik, hogy pihenhessenek egy órát a következő műszak előtt, újabb bizonyítékot kapunk. Egy idős, ősz hajú, pongyolát viselő asszony türelmesen vár a kapuban, csak azért, hogy gyönyörködhessen a lovakban. – Mindig megcsodálom őket – mondja.”

"Franciaországban száznál több város alkalmaz lovas kocsikat a „zöld”, biológiai úton lebomló és az újrahasznosításra alkalmas (például konzervdobozok, műanyag palackok és papír) szemét begyűjtésére egyaránt. Nem pusztán azért történik ez így, mert a lovak aranyosabbak a zajos, büdös kukásautóknál, hanem inkább azért, mert ez az előnyösebb a környezet és a helyi költségvetés szempontjából is.

"A lovas kocsinak kisebb a karbonlábnyoma, mint a szokásos európai kukásautónak, a húsztonnás, dízelfaló szemétgyűjtő járművekről nem is beszélve. Ráadásul a feltűnés, amit a lovak a lakóözösségekben keltenek, ösztönzően hat a szorgosabb hulladékgyűjtésre, így az önkormányzatok bevétele is megnő."

"Történelmi városközpontokban és családi házas kertvárosokban lehet őket alkalmazni."

"Trouville önkormányzata beszerezte a több mint egytonnás, teljesen kiképzett Festival de Mait, egy fiatal normann lovat, mely korábban a párizsi Disneylandben húzott villamoskocsit.

A városvezetők nem voltak benne biztosak, hogy beválik, de úgy vélték, megér egy próbát. Festival hamarosan olyan népszerűvé vált a vendéglősök körében, hogy fél éven belül az útvonalán már 50 méterenként egy-egy darab kenyér vagy répa várta, és 90 kilót hízott."

"Pontos adatok akkor még nem álltak rendelkezésre, de az mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a ló sokkal inkább környezetbarát, mint a teherautó. Miközben a működési költségek nem emelkedtek, az újrahasznosítható hulladék mennyisége és az ebből származó bevétel növekedett.”

“Egy évtizeddel az után, hogy a tengerparti város újra megismerkedett a lovakkal, a tudomány pontosabb adatokkal támasztotta alá azt, amit a józan ész állított a környezetvédelmi előnyökről. 2008-ban, a francia nemzeti ménes, valamint egy hulladékkezelő és -újrahasznosító cég, a SITA támogatásával a Párizstól 80 kilométerre északra lévő Beauvais-ban elvégzett felmérés kimutatta, hogy egy munkaló karbonlábnyoma körülbelül feleakkora, mint egy kukásautóé.

A felmérés minden tényezőt tekintetbe vett, így a lovak és az eledelük szállításához és a gondozásukhoz szükséges fosszilis üzemanyagot is.”

“Champion első igáslova Romain volt, egy pompás, ötéves ardennes-i csődör. A fedeztetéskor kudarcot valló lovat a vágóhídra akarták küldeni. Alig néhány hónappal a megérkezése után már a környék kedvencévé vált. A „szabadnapjain”, hetenként háromszor, a helybeliek közül többen betelefonálnak a városházára és megkérdezik: – Hol van Romain? Csak nem beteg?

A helybéli lakosok egyetlen aggodalmára – „Többet kell majd fizetnem ezért?” – a települések vezetőinek válasza egy határozott „Nem”. A ló, a munkaerő és az újrahasznosított alumíniumból e célra átalakított, [b]a lámpákat napelemmel [/b]működtető kocsi költségei szinte azonosak egy dízelolajjal üzemelő teherautóéval.”

“A különbség az, hogy az újrahasznosított anyagok mennyisége 20 százalékkal nőtt, az ezek eladásából származó bevétel közel 10 százalékkal, a szemétbegyűjtés karbonlábnyoma pedig 60 százalékkal csökkent. Ma már négy ló dolgozik Troyes három kertvárosi közösségében, ugyanilyen kedvező eredményekkel.”

“…Környezetbarát, harmad annyiba kerül a városnak, ráadásul cuki is – ezek az előnyei a lovak/szamarak által húzott kukás-szekereknek a kukásautókkal szemben. Mára több mint 60 francia városban (de szicíliában is) találkozhatnak a lakosok reggelente pöfögő teherautók helyett lovaskocsikkal. Egy teharautó eves költsége 5000-7000 euró (+ meg is kell venni 25.000-ért), egy szamáré 1000-1500 euró (ráadásul tovább is él, nem csak 4-5 évig használatos.)

Az újrahasznosításra kerülő háztartási szemetet szállító nagy kukáskocsik – akisebb, középkori utcákkal rendelkező településeken- rendszeresen elálltk a forgalmat, szennyezték a levegőt, azaz semmilyen szempontból nem voltak praktikusak. Ekkor merült fel, hogy van megoldás, és ha valami bioüzemanyaggal megy kizárólag, na az a lovaskocsi.

Az egyik ilyen város a délkeleti országrészben található Perpignan nagyváros melleti Peyrestortes, amely valóban egy középkorban játszódó film díszletéül is szolgálhatna. A polgármester, Jean Baptiste szerint a lovas kukáskocsi nem csak

zöld, de költséghatékony megoldás is a mai kemény gazdasági időkben…”

Hasonlóképpen vélekedik Saint Prix polgármestere, Jean-Pierre Enjalbert is, aki szerint ráadásul a lakosság tudatos, felelős hozzáállását is növeli az, ha kert, háztartási hulladékért pacik állítanak be. Ő konkrét összeget is említ: míg korábban 107 euróba került tonnánként a hulladék feldolgozása a szállítással együtt, most, hogy a lakosság többet komposztál és lovaskocsik álltak be a teherautók helyett, már csak 37 eurót kell fizetnünk tonnánként. A többi között sikeresen fut a lovas-projekt Trouvelli-ben, Vandergues-ben is.

Sőt az ötlet már Szicíliában is bevált korábban. Castelbuono városának polgármestere, Mario Cicero 2007-ben állított munkába szamarakat. A lakosság szkeptikus volt, de 3 év alatt 34 %-ot spóroltak a szemétszállításon. Azóta Mario még több szamarat vett, a lakosság pedig támogatja…”

“Az Alicante közelében fekvő, hétezer lelket számláló község Spanyolországban az első, amelyik a szokásos kukásautót a ló vontatta járműre cserélte. A kocsit a belvárosban állították szolgálatba.

A kisváros önkormányzata takarékossággal indokolta a döntést: a benzinnel üzemeltetett kukásautók évente 5-7 ezer euróba, azaz 1,5-2 millió forintba, míg a lovas kocsi mindössze 900-1200 euróba,- 280-370 ezer forintba- kerül Monforte del Cid lakóinak…”

Ez tehát az alap. Az egykori, Magyarországon is működő lovaskocsis szemétszállítás felélesztése, de teljesen új köntösben.

A Vince-program nem egy egyszerű -de annak is tökéletes- takarékossági és környezetkímélő megfontolásokat követő hulladékszállítási stílusváltás, hanem vidékfejlesztést, a vidék munkahelyteremtését és munkahelymegtartását szolgáló kezdeményezés.

Nincs olyan, a témát érintő nyilatkozat, amelyben ne köszönnének vissza az alábbi kulcsszavak: munkahelyteremtés; leszakadó térségek felemelése; szegénység elleni küzdelem; a vidék megtartó erejének növelése; a foglalkoztatás bővítése; a fenntartható növekedés biztosítása; a segélyezési rendszernek munkaalapú támogatásként való kezelése; a közfoglalkoztatottak visszavezetése a munkaerőpiacra; a hazai kis és középvállalkozások növekedési esélyeinek bővítése; a gazdaságfejlesztési, beruházási programok beindítása önkormányzati és országos szinten; következő hét éves időszakban rendelkezésre álló uniós támogatások átszervezése és így a források 60%-ának közvetlenül a gazdaságfejlesztés területére írányítása…és az igény arra, hogy az önkormányzatok/vállalkozások vegyék ki a részüket mindebből, saját ötleteikkel és munkahelyteremtő programok beindításával.

Magyarországon több különböző Magyarország él egymás mellett párhuzamosan, és ezek egyre inkább eltávolodnak egymástól. A leggazdagabb és a legszegényebb település, mintha nem ugyanabban az országban lenne. A megyék, régiók és kistérségek, akár gazdasági/fenntarthatósági/társadalmi/szociális,/ kriminalisztikai /környezetvédelmi adottságok és állapotok, valamint a felvonultatható lehetőségek szempontból is, különböző dimenziókban mozognak, áthidalhatatlannak tűnő szakadékoktól elválasztva. A lakosság jelentős tömegei élnek kilátástalanul, a gyökértelenség, kirekesztettség, mellőzöttség érzésével. Ahol az alacsony iskolázottság, magas munkanélküliség, szegénység, drogfogyasztás, bűnözés, 25 éve halmozódó és szőnyeg alá söpört problémák terhelik a mindennapokat, a Vince-program akár kitörési pontot is jelenthet, de ország egészét nézve is, vagyoni és társadalmi helyzettől függetlenül, mindenkinek a hasznára válhat.

A Vince-program bevezetéséhez szükséges és elvégzendő előzetes hatásvizsgálat elemei, valamint a program részletes bemutatásának felépítése, szerkezete, főbb munkaanyag- fejezetcímei:

A Vince-program 

(a részletesen kidolgozandó program felépítési vázlata, sorrendje és előkészítő hatástanulmányokat igénylő listája)

Munkahelyteremtési, környezetvédelmi, energiatakarékossági program, a szelektíven és nem szelektíven gyűjtött kommunális( lakossági/települési szilárd hulladék) hulladékkezelési rendszer elemeinek bővítésével, begyűjtési módszereinek és eszköztárának átalakításával. 

- A Vince-program általános bemutatása

• - Múlt-kor?
• - A Vince-program alapjai: “Hat jó barátom van nekem, nem tévednek soha. Nevük: mit, mikor, miért, hogyan, hol, kicsoda.”

- Háttéranyag

• - A magyar rög – a ténytár gócpontjai: munkahelyek/közmunka/támogatási rendszerek/EU pályázatok/Központi költségvetés forrásai/önkormányzati források/ vállalkozói források/bérek/vállalkozói lehetőségek/szegénység/társadalmi feszültségek/leszakadó térségek/bűnözés/önkormányzati krízisek/ÖNHIKI-MÜKI
• /hajléktalan foglalkoztatás/segélyezési rendszer

- A Vince-program célzott vizsgálatai

• - Településszerkezetek
• - Megközelíthetőség, úthasználat, úthálózat térképek, használható útvonalak
• - Gyűjtőpontok települési/megyei szinten (hulladékgyűjtő telepek/udvarok/szigetek, komposztáló telepek, hulladékválogató művek, hulladéklerakó állomások, hulladékgazdálkodási központok és alközpontok)
• - Feldolgozóipari pontok
• - Szelektív és nem-szelektív kommunális hulladékgyűjtő pontok

- A programba bevonható települések kritériumrendszere

• - Bevonható és kialakítható település-csoportok, adott kistérségeken belül
• - A Vince-program speciális szegmensei-Budapest és a tanyák

- Hulladékkezelés Magyarországon, általános átttekintés

• - Szelektív memória –a szelektív hulladékkezelés elfelejtett oldala és elszalasztott lehetőségei
• - Az építésügy hulladékkezelési dilemmája
• - Építési hulladékfajták: Pazarlás és ökológiai katasztrófa, vagy lehetőségek a szociális segélyezés kibővítésére?
• - Az építkezések hulladékkezelése Magyarországon, 2015-ben
• - Új elem a rendszerben: “Sitt, uraim! Sitt!” A börtön az börtön, de valóban sitt az, ami sittnek látszik?
• - Az építési törmelék kezelésére vonatkozó szabályozók újragondolása
• - Az építési törmelék kezelése
• - Költséges hatékonytalanság- beszédes példabeszédek a kommunális hulladékszállításról

- A Vince-program részletes bemutatása

1. - társadalmi (politikai/civil) kapcsolatok kiépítése,
2. - A vince-program kommunikációja és a média
3. -Szakmai szervezetekkel/politikai pártokkal/a civil társadalom érintett szereplőivel egyeztető fórumok, tárgyalások, vitanapok,
4. - Társadalompolitikai, adópolitikai egyeztetések
5. -  Szakértői bázis és stáb, EMMI
6. -  Ügyfél- és szakmai referensek, HR
7. államigazgatási/szakminisztériumi/önkormányzati/szakirányú-civil szféra oldalról
8. -Központi felügyeleti szerv felállítása, felépítése, feladata: célok, eszközök,
9. kontroll-módszerek, felelősségi szintek
10. - A Vince-program és Jelenlegi országos/lokális szabályozások konfliktusai
11. - A törvény ökle és a Jognak asztala. Jogi akadálymentesítés, a törvényi-jogszabályi feltételek szükséges módosításai
12. - Képzés (KRESZ, fogathajtás, állatismeret, stb)
13. - Képzés (oktatók, tananyagok, oktatási pontok)
14. - Anyagi feltételek, finanszírozás forrásai és elosztási rendszere
15. -  Az önkormányzatokra vonatkozó feltételek, követelmények, jogok- Önkormányzati/régiós/megyei rangsorok ,és a munkahelyteremtési prioritások
16. -  Személyi feltételek
17. - Tárgyi feltételek
18. - Környezetvédelem, környezettudatosság
19. - Környezetterhelés, zajártalom, közegészségügy
20. - “Lószart, mama!” – Klasszikusok új megvilágításban. Komposztálás, trágyázás, közterületi köztisztasági kérdések
21. - Közlekedésbiztonság
22. - Hiányzó, lokális hulladékgyűjtő telepek tervezése, pályáztatási rendszere, kiépítése,
23. - A Vince program hatása a lokális környezetre
24. - A Vince-program konfliktus-zónái
25. - Országos és lokális érdekek megsértéséből fakadó konfliktusok
26. - Piacgazdasági szereplőkkel szembeni konfliktusok
27. - A peremvidékek közfoglalkoztatása és a közmunka
28. - Külcsín és belbecs: 
29. A Vince-kocsi ( forma, méret, design, technikai felszereltség, felhasznált anyagok, szabványok kialakítása, kompatibilis elemek, gyors átalakíthatóság az adott hulladékfajta szállításának, illetve személyszállításnak megfelelően)
30. -  Az alkalmas lovak
31. -  Az alkalmas lovak kiválasztási kritériumai
32. -  A lovas szakértők kiválasztása, teljeskörű jogosítványokkal
33. -  A lovakat beszállító vállalkozások kiválasztásának kritériumai, alkalmassági, szűrési feltételek és szabályozók
34. - Egyezményes szerződési minták , formanyomtatványok
35. - A teljeskörű digitális háttér megteremtése, domain nevek levédésétől a teljes adatbázis, és a kommunikációs felület kiépítéséig (információk, segítség, kommunikáció, letölthető anyagok, online ügyfélszolgálat, külön elérhetőségek , telefonszámok stb.)
36. - Teljes átláthatóság, üvegzseb, nyílt információkezelés a program állami/önkormányzati részének minden területén
37. - A Vince-programban résztvevő dolgozók, vállalkozók szűrési/követelményi rendszere
38. - A Vince program országosan egységes arculata
39. - A Vince-program mínőségbiztosítása
40. - A Vince-program pályáztatása
41. - Működő, élő, nemzetközi példák napjainkban, tapasztalatok, honosítás
42. - A Vince-program és a párhuzamos gazdasági/intézményi hatások bemutatása és lehetőségei, munkahelyteremtés, és a központi költségvetés bevételi forrásainak bővülése
43. - A Vince- program és a Nemzeti Lovasprogram találkozása
44. - Lótenyésztés
45. - Lókereskedelem, lóbérlés
46. - Lovasudvarok
47. - Lovasturizmus
48. - Lovaskultúra
49. - Üti, mint szódás a lovát!- állatvédelem, nyugdíjas lovak otthona, lómentés, lóterápiás foglalkozások, a programból kiöregedett haszonállatok további életútjának lehetőségei
50. -Nem örülünk, Vince.- lófeldolgozás, húsipari beszállítás lehetőségei a Vince-programban
51. - Állategészségügyi szakma lehetőségei a Vince-programban
52. - Hangyaszövetkezetek és egyéb lokális beszállítói, termelői hálózatok lehetőségei a Vince-programban
53. - A feldolgozóipar lehetőségei a Vince-programban
54. - Az építészeti szakma lehetőségei 
55. - A kertészeti szakma lehetőségei 
56. - A reklámszakma lehetőségei 
57. - Vállalkozói szponzoráció, valamint hazai és nemzetközi közalapítványi/nonprofit támogatói források bevonása
58. - Pro és kontra érvek
59. - A Vince-program lehetséges és tényleges árnyoldalai, gyengeségei, veszélyforrásai, nehézségei, buktatói és adottságai
60. - A Vince-program tényleges, bizonyítható, és a kitűzött célokhoz köthető anyagi/fizikai/társadalmi/emberi/politikai, és a mikroközösségek illetve a települési önkormányzatok szintjén jelentkező nyereségei és pozitívumai, adottságai
61. - Grafikonok,, összesítő és összehasonlító táblázatok
62. - A Vince-program mérlege
63. - Konklúzió
64.  Felhasznált irodalom, sajtóanyag, nyomtatott és digitális tartalom, videók, riportok, interjúk, statisztikai adatbázisok
65. Jogi nyilatkozat
66. A hatásvizsgálatok, tanulmányok elkészítésében és a Vince-program összeállításában közreműködő személyek/cégek/alapítványok/állami intézmények/ önkormányzatok/testületek felsorolása, nyilatkozatok, aláírások

Zárás

Az országos programként kibővített nyers vázlat kizárólag …, illetve …. részére készült bemutatóanyag. Bárminemű publikálása, másolása, terjesztése, digitális adathordozón történő tárolása, részleteit vagy a munkaanyag egészét tekintve, tilos. A munkaanyag szűk, zárt körben történő, tájékoztató jellegű felhasználásra készült.

A Vince-program vázlatát írta és összeállította, annak szerzői hitelességével, egyediségével, és helyesírási hibáival kapcsolatban is, minden felelősséget vállal

Kósa-S. Péter

Nagykovácsi, 2015. Január 12.

A Vince-program vázlatos bemutatásához felhasznált forrásanyag, hattér, cikkek, fotók listája:

• http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/szelektiv/eredet1.htm
• http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/telhullgazd/telhull_fogalomkor_alt_szabalyai.html
• http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_naplo.naplo_fszoveg?p_uln=163&p_ckl=39&p_felsz=1&p_szoveg=&p_felszig=165 Dr. Illés Zoltán államtitkár beszéde, parlament
• http://www.hippoecolo.fr/HE/Radio_et_TV.html
• Sophie Devant műsora, France2 Tv, videóanyag ( a cikkben)
• http://mno.hu/szinesvilag/kukasauto-helyett-lovas-kocsi-1239675
• https://greenpolis.wordpress.com/2010/10/07/az-uj-francia-trend-kukasautok-helyett-lovaskocsik/
• https://greenpolis.files.wordpress.com/2010/10/regi-uj-kukaskocsi.jpg
• http://static.fotoalbum.hu/picturezoom/2013/06-20/rieth/Szemetes_210539.jpg
• http://hu.wikipedia.org/wiki/Hulladék

• http://www.rd.hu/Vissza_a_jövőbe/  http://www.rd.hu

A Vince-program vázlatában szereplő idézetek:

1. Rudyard Kipling, író
2. Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke, Parlamenti felszólalás
3. Gyurcsány Ferenc, ex-Miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, őszödi beszéd

4. “Egy óra múlva itt vagyok…”- Láng Vince http://hu.wikipedia.org/wiki/Egy_óra_múlva_itt_vagyok…

 ♣

Ennyi. Csak a másfél évvel ezelőtti önmagamhoz és az önkéntes határidő szorításában elkövetett stilisztikai hibákat javítottam ki, egyebekben 100%-ig szöveghű. A címzettek nevét kiszedtem, már nincs jelentősége, hogy kik voltak.

Az egész nem került volna most elő, ha nem futok bele ebbe a videóba.

Csak elismeréssel tudok szólni a tettrekész Nagyvázsonynak és az Arator kft.-nek, hogy megvalósították azt, ( legalább az adott környezet szintjén) ami máshol kimerül a bürokratikus maszatolásban és a Pató Pál urak legyintésében. Annak idején éppen Nagyvázsony polgármesterét láttam(látható ma is) kommentelni az egyik fentebb is idézett cikk alatt, őszintén  emelem a kalapom előtte, hogy belevágott. A lehetőségek nyitottak és végtelenek. Amiről én írtam, az eleve komplexebb felhasználási kört érint, de csak elmélet, amit viszont Nagyvázsony megvalósított, az magának a programnak az alapja, lényege és esszenciája…a gyakorlatban, kézzelfoghatóan, és kikérhető tanulmánnyal.

Akkor ezen is túl vagyunk. Nem volt értelme tovább várni vele, használja fel, aki akarja, hátha jó lesz valami szegény sorsú unokatestvérnek Nyuszi barátai és üzletfeleinél, hogy 999 millió Ft/oldal megbízási díjért részletesen kidolgozza a programot, vagy ne használja senki, azt hiszem szelektíven teszek rá, hogy finom legyek. Amit egyszerű polgárként és lehetőségeimen belül megtehettem, azt megtettem.

Örülök, hogy van Magyarországon néhány ember, aki javított egy kicsit a szűkebb pátriájának életminőségén és környezeti állapotán. Lehetett volna a külföldi példákat másoló ötletgazda Nagykovácsi is, ahogy én azt 2011/2012-ben reméltem, de az sem baj, ha holnaptól majd Nagyvázsonyt másolja.