Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zord idők

Nagykovácsi, a gazdag

Nagykovácsi történetek 2. – Nagykovácsi számokban, avagy a gazdagság anatómiája

2017. november 23. - zord íjász

"...Az 5000 főnél nagyobb települések Budapest nélküli rangsorában az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya alapján az első öt helyen Paks, Üröm, Nagykovácsi, Budaörs és Solymár áll."

Nagykovácsi a GfK vásárlóerő-indexen alapuló kutatásai szerint, hosszú évek óta tartja a helyét a 10 leggazdagabb település között, ma már inkább az első ötben, akkor is ha a csóróságtól kilóg az a nagyon európai seggünk a gatyából, en bloc.

A gazdagság. Az sokféle lehet: anyagi, lelki, tudáson alapuló, hitbéli, természeti, nyersanyagokat érintő,...a sor végtelen. Nehéz téma ez. Magyarországon pedig, az általános sárga irigység földjén, ahol egy baloldali politikai párt egy másodperc alatt teljesen hülyét csinál magából egy rossz ízű szlogennel, és ahol a gazdagság konnotációja a tolvajláshoz, lopáshoz, csaláshoz, átveréshez, közpénzek kitalicskázásához kikamionozásához, a korrupcióhoz, strómanokhoz, hatalmi összefonódásokhoz kapcsolódik, még nehezebb ezt a helyén kezelni.

Nagykovácsi esetében azonban egészen pontosan körülírható és magyarázható.

Mottó:

1. "Ebben a faluban a Lexus: népautó." (Egy nem helybéli, a falura rácsodálkozó, elfogulatlanul szemlélődő műköves mester szarkasztikus megállapítása, aki a házunknál dolgozott.)

2. "Valahányszor kijövök ide, Nagykovácsiba, mindig olyan érzésem van, mintha külföldön járnék." (elcsípett mondat a vendég és a házigazda beszélgetéséből, az egyik sétám közben)

3. Ez tiszta Ausztria! (egy felszólaló szavai a megújult, Közterületi Építészeti Nívó Díjat is nyert Templom tér ünnepélyes felavatásakor)

4. Hiába van Nagykovácsiban nagyon sok szép ház, meg nagyon sok szép autó, attól ez még egy szegény falu. (Bedő István képviselő (Isten Nyugosztalja) szavai 2011-ből, a helyi sportéletről tartott vitafórumon)

Alapvetés:

Magyarországon 3200 település van, és ennek nagyobb része, nagyon vegyes mértékben ugyan, ám mégis önálló működésre, hitelfelvételre, valamiféle vagyonfelhalmozásra, fejlődésre képes.  Ebből azonban megközelítőleg 800 település még ma is pusztán statisztikai értelemben létezik: évekkel ezelőtt még ún. Önhibáján Kívül hátrányos helyzetbe került, fizetésképtelen (ÖNHIKI) kategóriába sorolták őket, és az ebbe a státuszba került önkormányzatok tevékenysége gyakorlatilag a közüzemi díjak és a bérek, segélyek kifizetését jelentette. 2011-ben pl. 7,6 milliárdot osztottak szét ÖNHIKI jogcímen 1216 település között, 2012-ben 1345  jutott hozzá ehhez a kiegészítő támogatáshoz 24,9 milliárd forintnyi értékben. Azóta a kormányzat közigazgatási reformjainak és az önkormányzati adósságkonszolidációnak köszönhetően egy paraszthajszálnyival javult a helyzet, és a kategóriát is átsminkelték MÜKI-re. Ezeknek a településeknek a nagyobbik részét a magyar rögvalóság tucatnyi problémája kínozza vagy temeti teljesen maga alá: munkanélküliség, elvándorlás, elnéptelenedés, szegénység, nyomor, szociális és szellemi széthullás, a természeti és az épített környezet teljes amortizációja, a közszolgáltatások, orvosi rendelők, posták eltűnése, növekvő bűnözés, etnikai feszültségek, kilátástalanság, apátia. Törpefalvak, elszigetelt zsákfalvak, elöregedő kistelepülések, egykor faluként induló, de mára nyomortanyaként lezüllött kisközösségek, cigánytelepek, a nincstelenség gettói, ahol mindenki kimarad a Közös Ország Mozgalomból és a NER-ből is.

Nagykovácsi azonban nem tartozik ez utóbb települések közé. Nagykovácsi Magyarország, és ezen belül a budai agglomeráció egyik leggazdagabb, legsikeresebb, prosperáló és virágzó települése. Nagykovácsi is csak egy kis falu, de talpon maradt, fut, olykor szárnyal is. Ez akkor is így van, ha egy jégkatasztrófa elég ahhoz, hogy a csúf igazság igazolható legyen: a világ végén van, mindössze nyolc kilométere Budapesttől, és egyetlen nap alatt száz évet zuhanhat vissza a semmibe, az országos médiahírverés kellős közepébe kerülve.

E szélsőséges megpróbáltatásokat leszámítva azonban Nagykovácsi az említett magyar rögvalóságból kiragadott szelet, és még a fejlett kistelepülések között is különleges státusszal bír: egy másik világ, egy másik bolygó. Nagykovácsi belső vitái és problémái -például az ország keleti régiójának egyes körzeteiben, ahol a napi túlélés a tét, és a jövő hónapig tartó tervezés már az önkormányzatok számára is túlságosan elrugaszkodott fantáziára vallana-  inkább a sci-fi, a misztikum, és a felfoghatatlan mesék birodalmába tartoznak. Az ott élők bármikor röhögve lecserélnék a napi gondjaikat például egy olyan szánalmasan átpolitizált ócska cirkuszra, mint amit itt a CBA-saga jelent, és amelyről már 13 posztot írtam a 89-ből, és még fogok is, ahogy elnézem. De még a CBA-Príma végtelen történet is a fenti állítást támasztja alá. Nagykovácsi: Magyarország egyik kiszakított tere.

Nagykovácsiban van pénz, van lehetőség, van távlat, van fejlődés, van siker, van örömünnep, van szalagok átvágása, van pogácsa és pezsgő. A falu és az önkormányzata: gazdag.

De miben rejlik a valódi gazdagsága, és hogyan érte ezt el?

Természetesen mindenki értette, hogy Bedő István képviselő úr mit akart valójában mondani 2011-ben, az Öregiskolában rendezett, sportéletet boncoló vitafórumon, de a mottóban is idézett, elhíresült kijelentése később a szövegkörnyezetből kiragadva kelt önálló életre faluszerte, ahogy a nagykovacsi.net Civil Közösségi Hírportálon is, ahol én külön is reagáltam rá annak idején, eképpen.

Bedő Istvánnak a nyers lényeget illetően igaza volt: Nagykovácsi is állandó anyagi kihívásokkal küzdött, és küzd ma is. Bevételeinek két alapvető, fő forrása van: pénze a javarészben állami/normatív támogatásból  illetve a saját működés során beszedett adókból/díjakból/bírságokból/vagyoneladásokból. Ezt a bevételi főösszeget gyakorlatilag felemészti magának az önkormányzatnak, valamint a meglévő önkormányzati intézményeknek a fenntartása és finanszírozása. Bérek, járulékok, cafeteria, tiszteletdíjak, rezsi, eszközbeszerzések, pártpolitikai jutalomfalatok...: a pénz soha nem elég. Persze marad mozgástér: átlagban 1 milliárd 200 millió forint bevételnél már jut a forrásokból közműfejlesztésekre, felújításokra, pályázati önrészre, civil egyesületek támogatására, közösségi rendezvényekre. Különösen egy-egy sikeres telekeladással záruló év során szélesednek a politikusi mosolyok, de a nagyobb beruházásokhoz szükséges pénzösszeg előteremtése többnyire így is a harmadik bevételi lehetőségre, az EU/hazai pályázati források felkutatására szorítkozik.

Amikor a nagykovácsi önkormányzat az infrastruktúra fejlesztésében lépést akar tartani a polgárok növekvő és magas minőséget elváró igényeivel, ugyanúgy nehéz helyzetbe kerül, mint bármely más magyar település, ami mondjuk Felcsúton vagy Kisvárdán kívül esik: Dékány Angella, egykori képviselő-alpolgármester halhatatlan szavaival élve a 2010-14-es ciklusból: "10.000 forintokat rakosgat az önkormányzat ide-oda". Ez ma is elmondható, csak nálunk, a hasonló lakosságszámmal bíró falvakhoz képest, kissé mások lesznek az arányok a költségvetés végső számaiban. Nagykovácsi is küzd a tehát pénzforrások elosztásánál, és napi gondokat görget maga előtt. Ám az is igaz, hogy 2006-ban, egy gazdasági szempontból inkább csak jelképesként értelmezhető csereügylet keretében, 100.000.000 (százmillió)  forintos telket adományozhatott a református templom építésére, ahogyan az is igaz, hogy hasonló összegű, vagy akár nagyobb kaliberű építési-projektek nyílnak, nyílhatnak meg az önkormányzat (pl. óvoda, bölcsőde a Nagyszénás-kertben)  és a befektetők előtt, akik ide akarják hozni a vállalkozásaikat, a fizetőképes keresletre alapozva.

i alapozás. A Református templom épülete a Nagyszénás-kertben, az Új faluközpontban. zord indafoto

A tényleges gazdagságot a faluban valójában a Lehetőségek létezése, és ezeknek a Lehetőségeknek a sikeres megragadása adja.

A faluvezetés gondolkodhat olyasmikről, amelyről máshol álmodni sem mernek, és ezek a tervek valósággá válhatnak: a Bencsik Mónika 12 évnyi (2002-2014) polgármestersége alatt kiterebélyesedő Építészeti Aranykor a cáfolhatatlan bizonyíték erre, vagy éppen azok a beruházások, amelyek az elmúlt három évben valósultak meg, Kiszelné Mohos Katalin regnálása alatt. A ciklusokon átnyúló sikeres pályázatnak köszönhető, hogy a falu immár 100 %-os közműellátottságú. Az is beszédes, hogy az telefon/internet/tv frontvonalon, a faluban alig néhány hete felbukkant Digi, harcos konkurenciát támaszt az eddig egyeduralkodó T-Home-nak: egy hely, ahol a piacgazdaság szereplőinek érdemes befektetni a jövőbe. A belső és a kívülről bevonható anyagi források maximális kihasználásával az önkormányzat folyamatosan javítja az utakat, a közvilágítást (LED), a felszíni vízelvezetést, pótolja az intézményi háttér hiányosságait, valamint bővíti a közszolgáltatások körét és emeli a hivatali ügyintézés és mindennapi életkörülmények minőségét. Miközben a 2008-ban kezdődő gazdasági válság letarolta a hazai építőipart, Nagykovácsiiban a látható visszaesés ellenére is, folyamatosan építkeztek, mindenütt emelkedtek a házak. A lendület kissé megtört, de nem végzetesen: nálunk is lehetett találni félbemaradt, elárvult építkezéseket, tető nélküli falazatokat, befuccsolt társasházi /több lakásos családi házas beruházásokat, de a helyi építőipar szereplőinek, az építési vállalkozásoknak, mesterembereknek bőven jutott annyi megrendelő, hogy esélyük legyen a túlélésre. Ez tényszerűen bizonyítható például a Nagyszénás-kert beépülését évről-évre nyomon követhető fotósorozatom által is. Ide kattints a diavetítéshez. Nem állt le az élet. Itt, nem.

Végletek. A Nagyszénás-kert látképe 2002-ben és 2015-ben. forrás: zord indafoto

De mibű' ? Há' hogyan má' ?

1. Pájer Árpád-korszak és a belterületbe vonások.

A Pájer-korszakot már részleteztem, de ez olyan téma, amelyet nem lehet elégszer elismételni: ebben a faluban Pájer Árpád teremtette meg a lehetőségek gazdagságát. Ő tette a falut gazdaggá. Nagykovácsinak 8000 lakosa van. Ez a szám óvatos becslések szerint is, a márciustól októberig tartó időszakban – amikor az egykori zárt kertek hétvégi házas tulajdonosai kiköltöznek – felkúszik 10000-re. A falu népességét zömében a bűzből, koszból, bűnből, zsúfoltságból menekülő rossz levegőjű Budapest migráns hordái duzzasztották fel, akik a helyi lakók nosztalgikus, szép időket visszasíró határvadász alakulatait félresöpörve telepedtek le az 1971-ben felparcellázott zártkertek, illetve a kárpotlási földként kiparcellázott kertvárosi részeken. Az állam a normatív támogatásokat a bejelentett lakók számához igazítja, és Nagykovácsi radikális lakosságnövekedése a Pájer-éra végén, a 2001-2002-es évtől indult meg felfelé. Azóta folyamatos.

Pájer Árpád polgármestert, aki 1994-től 2002-ig vezette a falut, minden oldalról kritizálták az ingatlanpolitikája miatt. Miközben kritikusai és politikai ellenfelei a fejére olvasták, hogy túlzó gondoskodással, hímes tojásként őrizte a falu ingatlanvagyonát, és nem hajtott végre jelentős fejlesztéseket, ezzel párhuzamosan falu túlnépesítésének vádjával is ostorozták. Nézőpont kérdése, hogy melyik álláspont tűnik igaznak, erősebbnek, vagy egyáltalán elfogadhatónak.

....

Pájer Árpád regnálása alatt kőkemény ingatlanhasznosítás, ingatlanfejlesztés és ingatlanvagyoni átrendeződés történt, de ha az utána érkező Bencsik Mónika aktivitásával vetjük össze, valóban jogos lehet az a megállapítás, amit a Polgármester Asszony ejtett el egy interjúban a Budakeszi Iránytűben, hogy a falu, az ő felbukkanásáig, bizonyos mértékig "tetszhalott állapotban" volt, legalábbis az építészeti, építési és ingatlanberuházások szempontjából. Nagykovácsi építéstörténetének legmeghatározóbb, és a falu jövőjét egyértelműen eldöntő és meghatározó eseménye azonban a Pájer korszakhoz kapcsolódik: a teljes Nagyszénás, Zsíroshegy, (tehát a hétvégi házas Víg End övezet) valamint a Nagyszénás-kert, Kálváriakert átmínősítése belterületté/építési övezetté. 

Ezek a nagyszabású belterületbe vonások, (egykori zártkertek és kárpótlási földek) amelyet egyrészt a pragmatikus és gondoskodó gondolkodásmód, másrészt a pénzt szimatoló helyi “őslakosok”, valamint a vállalkozók lobbytevékenysége kényszerített ki, alapjaiban formálta át a falu szociológia, társadalmi, vagyoni, építészeti és épített környezetének szerkezetét...

...

Mindazt, amiből ma ez a falu profitál és amitől prosperál, ami megalapozta a falu ismertségét, a hírnévét, és amelynek nyomán dőlt és dől a pénz az önkormányzat kasszájába, ami miatt lehet szalagokat átvágni, interjúkat adni, villogni a vakufényben, ami miatt lehet terveket és álmokat szőni, beruházni, fejleszetni, építeni, megkötni a Nagy Üzleteket...mindezt Pájer Árpád alapozta meg. De nem ő volt az, aki élni tudott a lehetőséggel: ez a politikai riválisainak útját egyengette.

Valamit-valamiért. A népességrobbanás nyomán csilingelt a pénztárgép az önkormányzatnál, és a helyi vállalkozóknál, ingatlantulajdonosoknál, ingatlanügynökségeknél is. De nem minden fejlődés vesz ilyen pozitív irányt. Budaörsnek sikerült, nem véletlenül Wittinghof Tamás a polgármestere a településnek 1991 óta, Pécs története viszont  az utóbbi évek kormányzati hátszelének ellenére is, legfeljebb viccként értelmezhető. Talán Pécsnek nem volt meg, és nincs meg minden adottsága, lehetősége ahhoz, hogy sikertörténet legyen? De nem lett az. Ugyanígy említhetném Esztergomot is, – véletlenül jól ismerem – amely szintén páratlan adottságokkal rendelkező települése e hazának, szó szerint az egyik legvirágzóbb városként működhetne, mégis szinte teljesen kiaknázatlan, illetve alig felszínre hozott lehetőségekkel, parlagon hever, politikai botrányokkal, belháborúkkal szabdalt múlttal a háta mögött. Gondolj a saját faludra, városodra: vajon ott tart, ahol elvileg tartania kéne, vagy eltékozolt évek sorakoznak mögötte? Valószínűleg számtalan példát lehetne találni a kudarcos, félig sem sikeres önkormányzati, települési teljesítményre.

2. A jó polgárok.

Köszönhetően a gazdaságilag sikeres, jómódú beköltözők és az erre épülő helyi vállalkozások megállíthatatlanul terebélyesedő halmazának, az önkormányzat nem szenved az adóbevételek hiányától, és akkor finoman fogalmaztam. A hivatalosan is sokszor megemlített példás adófizetői hajlandóságnak, a falu megcélozhatja és megacélozhatja a tervezés luxusával átitatott szebb jövőt.

1.2016_zarszamadas_kozhatalmi_bevetelek.tiff

2.2017_kozhatalmi_bevetelek.tiff

Az 1. képen a 2016-os évről szóló zárszámadás egyik idevágó tétele, és ugyanez a 2. képen, a 2017-es költségvetésben: a közhatalmi bevételek táblázatai.

Egy önkormányzatban, amelynek a bevételi főösszege normál ügymenet esetén 1, 2 milliárd forint körül mozog az utóbbi években, egy ∼440 milliós, saját jogon beszedett bevétel, igen szép summának számít. Telke, háza minden családnak van, és telekre, házra egyaránt adót vetnek ki, de nem minden család egyformán gazdag, és az örökké tartó anyagi biztonság sincs kőbe vésve: a fizetésképtelen, adóhátralékkal rendelkező, részletfizetést igénylő, bírságokkal, peres és végrehajtási eljárásokkal sújtott ingatlantulajdonosok, vállalkozások száma évről-évre változó, néha inkább növekvő számot mutat, de az adófizetésre kötelezettek számához képest még mindig elhanyagolható a kiesésekből származó, vagy csak lassan becsordogáló pénz összege. 2017-ben, az eddigi adatok alapján így néz ki a helyzet:

"Építményadó és telekadó esetében az adótárgyak tulajdonosainak (haszonélvezőinek) adóztatás alá vonása körülbelül 99%-os. A két adónem tekintetében idén 196 személy került felszólításra kötelezettségük bevallása ügyében, ebből 182 személy kötelezettségének 8 napon belül eleget tett, a fennmaradó 14 személy ellen hatósági eljárás megindítását kezdeményezte az adóhatóság." 

"Telekadóban a 10.000 Ft feletti hátralékosok száma 70, a hátralék összege 30.593 e Ft, mely összeg úgy értendő, hogy a II. féléves végrehajtási eljárásokat (inkasszó, munkabér letiltás stb.) az adóhatóság még nem kezdeményezte. A hátralékosok közül egy cég rendelkezik a telekadó hátralék 55%-val, ingatlanjaira Nagykovácsi Önkormányzatának – és több cégnek, illetve a NAV-nak is – bejegyzett követelése van."

A jó polgárok fizetnek, mint a katonatiszt, amíg bírják, amíg bele nem döglenek, amíg el nem költöznek, vagy kiegyenesített kaszát nem ragadnak. De Nagykovácsiban egyelőre még nem ragadnak. Ennek is van oka.

3. A helyi adópolitika

Az adófizetési kötelesség szempontjából tehát a Nagykovácsi önkormányzat egyrészt egy irgalmatlanul nagy mázlista, és a köszönet mellett minden nap hálaadó imát kéne mondania a polgárainak ezért a kötelességtudatért. Másrészt, – és ezt egyáltalán nem köztudott a faluban, holott már 18 éve így van, és ez szinte minden egyes év végén, minden költségvetés zárszámadásakor szóban és írásban is hangsúlyozásra került – az önkormányzatnak az adófajtáknak egy meghatározott szegmensében mutatott megengedő és polgárbarát adópolitikája az, ami a felszínen tartja a falut. Olyan területe ez az önkormányzatiságnak, amelyben a jól felfogott politikai túlélés önérdeke találkozik a polgárok anyagi és mentális tűrőképességével. Ez utóbbit a mindenkori kormányzatok elmúlt 27 évben tanúsított nyíltan vállalkozásellenes, országellenes, behajtásszerűen működő, bestiálisan túlzó, embert és cégeket megnyomorító adópolitikájának jellege okán, már amúgy is megtépázták. Ilyen terepen különösen óvatosan kell bánni a helyi adók szabályozásánál, mert a történelmi tapasztalatok szerint, társadalmi robbanás esetén először mindig a hatalom képviselőinek azon tagjait akasztják, akik kézközelben vannak. 

A Nagykovácsi Önkormányzat soha, még csak a közelébe sem ment annak az adómaximumnak, tehát a legmagasabb adókivetési szintnek pl. a telekadók, építményadók területén, amit az országgyűlésben megszavazott törvény elvileg lehetővé tenne számára.

adomaximum_tablazat.tiff

Az összehasonlító táblázatból kiderül, hogy a feltüntetett adónemekben jóval az adómaximum alatt húzódnak a helyi, hatályos adómértékek. Az iparűzési adóbevétel esetében ez már nem igaz: ott a jogszabályban megadott felső határ 2%, ami Nagykovácsiban is megegyezik a kiszabott mértékkel.

Ez az adópolitika Bencsik Mónika 12 évnyi regnálásának egyik pozitív, és láthatóan az utódja által is megfogadott, tanulságokkal szolgáló öröksége. Igaz: minimum ciklusváltáskor, de összességében szinte mindig emelkedtek az adók. Mindig újabb területeket vontak be az adóköteles területek közé (külterületi telkek) vagy megszüntették a korábban adómentes területeket (pl. pince, garázs) de arra nagyon vigyáztak, hogy az adóprést csak nagyon finoman szorítsák, és az első szisszenésnél visszavegyenek a tempóból vagy kompenzálni próbálják valamivel a polgárok haragját (pl. minden bejelentett lakó után adókedvezmény az építményadóban), vagy valóban látványos eredményeket próbáljanak felmutatni az infrastruktúra fejlődésében. Az ilyesmi ideig-óráig feledteti a fájdalmat, mint katonáknál a sebesülést a morfiuminjekció. Pénzre, fejlesztési forrásokra azonban szükség van, ezért "2018. január 1-étől, első körben, az 5.000 m2 (fél hektár) feletti ingatlanok adózás alá vonását kezdeményezték, azzal a széles körű mentességgel, hogy a megművelt és gondozott területetek után nem kell adót fizetni. " Ha megszavazzák, ez lesz a külterületi földadó, amelynek bevezetését a kormányzat tette lehetővé, 2015-től. Így találkozik a rendezett környezet iránti igény és az adópolitika. Ha nem kaszálsz, majd az önkormányzat kaszál. 

Panaszra ez idáig sem lehetett ok: a népesség és az adóköteles terület növekedésével, valamint az új adójogszabályokkal dőlt a pénz a kasszába, 2014 és 2017 között is, a jelenlegi adatok szerint eképpen:

epitmenyado_2014-2017.tiff

telekado_2014-2017.tiff

Pénz tehát van bőven, az adómaximum alatti beszedéssel is. Pedig -pusztán elméleti szempontból- az önkormányzat kíméletlenül kivasalhatná az utolsó fillért is ennek az önkéntes migránsokkal teli műanyag menekülttábornak a lakóiból, akár törvényileg engedett maximális határértéken, vagy annak közelében, minden engedmény nélkül is, ha akarná...és biztosra vehető, hogy az adott testületnek ez lenne az utolsó dobása a politikai színtéren, mielőtt lehúznák őket a klozeton a polgárok, legkésőbb az esedékes önkormányzati választásokon, de lehet, hogy már előbb, egyéb kellemetlen politikai következményekkel nem is számolva. Az adóztatási egyensúly és mértékletesség megtalálása tehát igen hasznos szín a politikai érzékenység és alkalmasság palettáján, és Nagykovácsiban tudják ezt.

 4. A vagyongazdálkodás

Nagykovácsi forgalomképes, hasznosítható, tehát pénzzé konvertálható vagyona telkekben, földbirtokokban és kisebb részben értékesíthető vagyoni jogban fekszik. Ez a családi ezüst. Természetesen, ahogy minden más önkormányzat, Nagykovácsi is dézsmál és elad ebből a családi ezüstből, amikor pénzre van szüksége. Átminősíti, belterületbe vonja, összevonja vagy éppen több részre osztja, külön-külön vagy együttesen eladhatóvá teszi a telkeket: sorozatosan így cselekedett a múltban, és így tesz a jelenben. Ez a leggyorsabb és legegyszerűbb módja a könnyű pénzszerzésnek...ha összejön.

Nagykovácsinak voltak/vannak nagyon nehezen értékesíthető, rossz fekvésű telkei is, és volt egy korszaka az önkormányzatnak, amikor még a kitűnő adottságokkal bíró birtokaira tervezett ingatlanfejlesztési beruházásaiból, terveiből semmi jött össze semmi. (külön poszt lesz) De az is megtörtént, hogy a saját hajánál fogva emelte ki önmagát a legmélyebb slamasztikából, amikor sikerült az utolsó pillanatban eladnia a CBA-nak azt a telket az új faluközpont területén 216 millió forintért, amelyen azóta sincs CBA, viszont lett általa pénz a helyi beruházásokra, pályázati önrészre. Nagykovácsi gazdag ingatlanvagyonnal rendelkezik: mai árakon 100 millió Ft körüli összeget érő telkei vannak a 20 éve masszírozott, de immár ingatlanfejlesztési bumm előtt álló, belterületbe vont kecskeháti földrészen, vagy első osztályú földjei vannak a falu belső övezeteiben (pl. a hatalmas Vértes utcai földterület) és egyéb nagyméretű, ugrásra kész önkormányzati fejlesztési területek birtokosaként is jól áll. Ennek egyszerű oka van: egyrészt takarékoskodott a vagyonával, másrészt az elmúlt 18 évben nem csak eladott, hanem folyamatosan vásárolt is ingatlanokat, földterületeket. Nem felélte, hanem amennyire lehetett, gyarapította is a vagyont. Nagykovácsiban igen jól lehet kihalászni, elcserélni ingatlanokat olyan tulajdonosokkal, akik akár évtizedek óta feléje se néztek a földjeiknek (klasszikus kárpótlási földek).  Előfordul, hogy az abszurditásig szétaprózott tulajdoni hányadok és zavaros tulajdoni szerkezet miatt valaki szabadulna a birtokától: ez is egy jó lehetőség. Az is megtörtént, hogy az önkormányzat egy jobb telekkialakítási konstrukció kedvéért hosszas egyezkedések és tárgyalások után cseretelkeket ajánlott fel a tulajdonosoknak, és így növelte, javította a forgalomképes vagy egyéb módon hasznosítható földvagyonának összetételét. 

vertes_utcai_foldbirtok.jpg

vertes_utca_eszak.jpg

Távlatok. A Vértes utcai földterület, a Zsíros-hegyen, a falu lakott övezetében.

5.  Évek, energiák

Nagykovácsi: gazdag. De a gazdagságának a megértéséhez nem elegendő magyarázat a vásárlóerő-index fokmérője: a gazdagságához még kevés lenne az, hogy gazdag emberek költöznek ide, és a falu a budapesti agglomerációban fekszik.  Nagykovácsi gazdag a természeti, földrajzi adottságaiban, gazdag a polgárainak pénze által, gazdag az önkormányzat jó döntései miatt, gazdag a helyi kulturális és közösségi aktivitását szemlélve, gazdag a polgárainak önkéntes jótéteményei nyomán, gazdag a szorgos kezek közterületet gondozó munkájának eredményeképpen, gazdag az épített környezetének minősége okán, gazdag a köz- és vállalkozói szolgáltatásai révén, mert van 20-27 évnyi munkája abban, hogy él, hogy túlélt, hogy fejlődik. Ha az igazi fordulópontot, a nagy belterületbe vonások korszakát számolom, akkor 17 év, de akkor még látványosabb az eredmény. Nagykovácsi megcsinálta a szerencséjét: olykor kockázatot vállalt, de nem elherdálta, nem elpusztította, nem elpazarolta, nem kiszipolyozta az adottságaiból kinyerhető lehetőségeket, hanem hasznosította és hosszú távon is a maga javára fordította őket. 

A falu számtalan sebből vérzik, fizikai és mentális téren is (pl. szemetelés, közlekedéskultúra). A település megoldandó problémáival évi 365 teadélutánt lehetne megtölteni, önkormányzata is védhetetlenül áll egyes jogos kritikák előtt, de a nagy fizikai próbatétellel járó versenyeken a célszalagot átszakítók is fáradtan, izzadtan, koszosan, kimerülve, lihegve, olykor véresen esnek be a célba.

Talán nem győztesen. Talán a dobogóra sem férnek fel. Talán csak utolsók. De végigmentek az úton, megcsinálták. Legyen akár az otthona, legyen akár csak az alvófaluja, éljen itt lokálpatriótaként vagy csak lakosként, éljen itt egy vagy ötven éve, amikor körbenéznek a településen, amikor az utcáit járják, Nagykovácsi polgárai bizonyos szempontok alapján joggal érezhetik úgy: jó itt élni, jó itt lakni, jó itt lenni. 

Tény: ezzel máris többet mondhatnak el a saját lakóhelyükről, mint 10 millió polgár a saját országáról, ahonnan lassan mindenki csak elmenni akar.

De valójában ezzel még mindig nem adható egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy érdemes-e ide költöznie annak, aki új otthont keres magának. Mert ehhez a válaszhoz már sokkal összetettebb kérdéskört kell körüljárni annál, mint hogy Nagykovácsi gazdag-e, miben áll a tényleges gazdagsága, és hogyan jutott el idáig sok év alatt.

Legközelebb, körül is járom.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr9813085758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.11.28. 18:27:25

Szabó Erzsébet: "én is laktam ott, de nem láttam ekkora gazdagságot, csak az újtelepen mondjuk megkérdezném miből telik tőbb tízmilliós telekre, százmilliós házakra egyeseknek biztos nem a verebek hordták őssze neki......vagy mégis? 1 nagyobb kőzért, sok kis maszek bolt nemhiába a Hűvösvölgybe vagy messzebbre járnak vásárolni az emberek lepukkant iskola a falu kőzepén 1 orvos ennyi ott is vannak szegény emberek de azokról nem beszélnek nem a falu gazdag csak egy apró rétege..."

Azt hiszem lassan tényleg el kéne komolyan gondolkoznom azon, hogy belépek a facebookra, és akkor nem kéne ilyen kretén módon, keresztbe válaszolnom, amit lehet, hogy nem is lát az, akinek címzem, na mindegy, első a blogger-kötelesség. :-)

Hölgyem, nem tudom ön mikor lakott itt, de nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy az a világ, amiről beszél: rég halott. Mi 1999-ben vettünk itt telket, ahogy jeleztem is ( minden kék szöveg=link, ha esetleg nem lenne valakinek világos) és az akkori állapotok a mostanival összehasonlítva, nagyjából olyanok, mint az egykori Pannon-tenger és a mai Magyarország közötti különbség. Ha olvasta a posztot, akkor ezt láthatja is, mert ott van benne az összes bizonyíték.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2017.11.28. 18:42:27

Kardos Péter"...Ha valaki kisétál a temetőbe sorozatba láthatja a felcímkézett sírokat,melyek "lakói" csontjaik kidobálására várnak. tiszteletre méltó megbecsült gyermekeket felnevelő, emberek voltak míg éltek. Most sarcot kell fizetni ha van még utód aki a sarcot képes megfizetni.Olyan sírt láttam felcímkézve Amit ötven éve ismerek és mivel hatalmas emlékműről van szó(az első sorban) közel a ravatalozóhoz a temető Képét alapvetően meghatározza, csak úgy mint a másik oldalon lévő Tisztelendő gránit obeliszkje.Nagy öröm nekem azt olvasni, hogy Kovácsiba népautó a Lexus de Hol van a morál?"

Egy adott társadalomnak a temetkezést, illetve általában a halált, a halállal kapcsolatos hivatalos eljárásrendjét érintő összes kérdés önmagában is külön blogposzt lehetne, de az biztos, hogy Nagykovácsinak ebben nem sok mozgástere van, ezt ugyanis elsősorban a

Temetőkről és a Temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény

határozza meg, ami egy országos, magasabb rendű jogszabály.

A morál tehát, ami ebben a kérdéskörben fellellhető, legyen az bármilyen is: országos. A helyi rendeletek csak ez után jönnek. De ez nem ennek a blogposztnak a témája. Egyébként értem önt. Tökéletesen.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2021.09.23. 06:13:26

Így 4 év távlatából, bocsánatot kérek minden olvasótól, aki ezt a posztot olvasva beleütközött abba a 10-12 röhejes elütésbe, amit ebben a posztban ejtettem,...ahogy írtam korábban, haladok sorra, visszamenőleg kijavítom az összes régi posztot, amelyeket még nem küldtem át helyesírás-ellenőrző programon az élesítés előtt...de azért basszam már meg a hülye fejemet, de kínos. Bocsánat.
süti beállítások módosítása