Mottó 1.: "A humorban nem ismerek tréfát." (Karinthy Frigyes)

Mottó 2.:

Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes.

(József Attila: Ne légy szeles /töredékek 1935-1937)

Mottó 3.: "...Tudod te, hogy mi az a szinkronicitás? Az események olyan mintázata, amelyek a maguk véletlenszerűségükben talán semmit sem jelentenének, de sorrendbe állítva párhuzamot vagy teljes, összefüggő és összeálló képet alkotnak. A Nagy Kép. Hirtelen értelmet nyernek, mintha a sors valamiféle üzenetet vagy jelet küldene. Talán segélykérést vagy talán figyelmeztetést, és, hogy a kettő megkülönböztetése mennyire fontos, arról a Nostromo 7 utasa tudna a legtöbbet mesélni...de persze lehet bármi más is, egy magyarázat, egy megoldás, maga a megvilágosodás. A szinkronicitás maga a bizonyíték a világban történő események összefüggéseinek rendszerére..." (Tűzkeresztség)

Mottó 4.: " Én a tökéletesség ostromlásában hiszek" (Tűzszekerek / Harold Abrahams)

♦

Bagamérinek, az elátkozott fagylatárusnak, akarom mondani Ványadt bácsinak...szóval a magyar humor- és paródiatörténelem egyik jellegzetes alakjának, a hihetetlen életutat bejárt Markos Györgynek, ismertebb nevén Alfonzónak, volt egyszer egy rövid példabeszéde arról, hogy miért olyan pedáns a munkájában.

Talán nem köztudott, de minden általa megvalósított kabaréjelenetet nagy szigorral, minden részletre kiterjedően és az utolsó mozzanatig megtervezett, illetve szorosan felügyelt, aprólékosan átbeszélt, közreműködve a szakemberekkel, beleértve a színpadképet, a szereplők ruházatát, a világítást... hogy minden akkoriban rendelkezésére álló eszközzel és módszerrel a lehető legjobb eredményt érje el. A példabeszédet egy vele készült hosszú, az egész élettörténetét ismertető interjúban mondta el, sok évvel ezelőtt (1987-ben halt meg) és nagyon megragadt bennem a lényege: nem szó szerint idézem, de a poénért felelősséget vállalok, az szó szerinti. (valószínűleg fellelhető valahol az interneten is az interjú, de most nem keresem meg, mert át tudom adni a kapcsolódó részt anélkül is) A példabeszéd a következő volt:

Képzelj el egy hosszú asztalt. Gyönyörűen meg van terítve, az asztalon damasztabrosz, a teríték a legelegánsabb porcelán, ezüst evőeszközök, csillogó kristálypoharak, ízléses virágdíszítés, karcsú gyertyák, minden ragyog, szép, mutatós, vonzó, a menü csodálatosan elkészített, csábítóan tálalt, illatos ételkölteményekből áll, és ennek az asztalnak az egyik szélén ott van egy kis darab szar. Leülnél-e ehhez az asztalhoz? Ennél-e itt?

Ez akár a maximalisták Bibliájának a mottója is lehetne. Mindenki, aki a munkájában, hobbijában, hivatásában vagy az életének bármely aspektusában (lehet az otthoni takarítás is) a lehető legtökéletesebb eredményre törekszik, az a fenti elv szerint rendezi be az életét és a mindennapjait. Valaki mindenben maximalista, valaki csak a tevékenységeinek egy adott szegmensében. Ez utóbbiak lehetnek lazák, vagy éppen elviselhetetlenül trehányok is 10 különböző dologban, míg egy másikban szinte őrjítően aprólékosak, pedánsok, hepciásak. Az átlag inkább olyan, mint Kabos Gyula a kád vizének hőmérsékletével, amikor Hyppolit feljegyzi a tudnivalókat: ebből (hidegből) is egy kicsi, abból (melegből) is egy kicsi.

Azt elmondhatom, hogy az elmúlt 10 évben, ennek a blognak az írása során, én a tökéletesség ostromlást tekintettem vezérelvnek, a maximalizmusra törekedtem minden blogposztban, bármi is legyen az ára ennek, akár negatív, akár pozitív értelemben. Kilencven – plusz egy, a legutóbbi is, amivel szintén erősen megleptek a szerkesztők, és remélem megvan még az állásuk – Index-címlapot mindenesetre még ezzel az olvasóktól is nagy türelmet, időt és szellemi befektetést igénylő munkamódszerrel is összehoztam. És én erre büszke is vagyok.

Soha nem érte negatív kritika, támadás senki részéről a blog tárgyi tartalmára vonatkozó / tényeket / objektív valóságát érintő részeit. A hozzáfűzött véleményemmel, a szubjektummal vitázhatott bárki, ha akart, vagy ha tudott, de az alapokkal sohasem, ilyen észrevétel vagy megjegyzés egyszer sem érkezett, mert megszállottan figyeltem arra, hogy az érinthetetlen legyen. Építészeti alapvetés: ha az alapok rosszak a házon, akkor minden rossz. 

Ezt mindig el akartam kerülni. Nem véletlen, hogy az összes poszt tele van a leírtakat bizonyító linkekkel és /vagy egyéb hivatkozásokkal, forrásmegjelölésekkel, idézetekkel, fotókkal, videóanyagokkal, hogy az olvasó bármikor-bármit ellenőrizhessen.

De egy hosszú vándorúton járva poros leszel, sár fröccsen a ruhádra, elázol, eltévedhetsz, megcsúszol, érhetnek kisebb-nagyobb sérülések is. Nem vagyok, nem leszek (az idő előrehaladtával egyre kevésbé) és soha nem voltam tévedhetetlen, de a memóriámban és a munkamódszeremben mindig bíztam, és 10 év után már elbizakodottá, könnyelművé is váltam.

Elkerülhetetlen volt tehát, hogy egyszer mégis elkövessek egy hibát. Talán a szinkronicitás misztikus összefüggése sejlik fel abban, hogy éppen az egyik olyan – egyáltalán nem a végjátéknak szánt – blogposztomban szakadt meg a a posztjaim objektív valóságának kikezdhetetlenségébe vetett illuzórikus hitem, amikor nem sokkal később, váratlanul, a semmiből, a zord idők blogért is eljöttek a zord idők.

Ez itt a megígért három búcsúposzt egyike, amellyel tartozom az igazságnak. Mert nem az a baj, ha tévedünk, hanem az, ha nem tanulnunk belőle, ha megpróbáljuk kimagyarázni, és belekapaszkodunk, mint egy tetű politikus, és bulldogként rázzuk, letagadjuk, hárítunk, hazudozunk, terelünk, próbálunk aranyat varázsolni a szarból, ahelyett, hogy beismernénk, helyrehoznánk, kijavítanánk azt a hibát, tévedést.

Én beismerem és kijavítom. Ebből is látszik, hogy alkalmatlan lennék politikusnak. Pláne magyar politikusnak. Pláne 2025-ben. Pláne Ahriman árnyékában.

♦

Kövér két hónappal ezelőtt írtam egy blogposztot a nagykovácsi építéstörténet egyik legfrissebb fejezetéről.A poszt egy 560 millió Ft+ Áfa összegért áruba bocsátott telek és egy 66 millió forintos ház/telek eladásához kapcsolódott. Aki rákattint a linkre, az láthatja, hogy sok képernyőfotóval, fotóval telerakott, terjedelmes anyag, amelyben igyekeztem annyira körüljárni a felmerülő kérdéseket, amennyire ezt egy blog csak megengedi.

És ebbe a posztba beleraktam egy olyan félmondatot is, amely a legelső változatban még nem is volt benne, sőt, a letisztázott, véglegesből is kiszedtem egyszer, aztán a poszt élesítése előtt mégis visszaraktam. Rossz döntést hoztam. Ráadásul ez a fél mondat a cikk egészéhez mérve is teljesen irreleváns és lényegtelen megjegyzés volt, de az igazi cseresznye a tejszínhabos tortán, hogy ez volt az egyetlen félmondat, amelynek az igazságtartalmát nem ellenőriztem. Pontosabban összekevertem valami mással, mert korábban még tudtam.

Azt tudni kell a történet megértéséhez, hogy több száz gigabájtnyi háttéranyagom van elmentve mindenféle téma feldolgozásához, és ebből a legnagyobb szelet természetesen Nagykovácsit érinti: hivatalos dokumentumok, cikkek, statisztikák, térképek, videók, jegyzőkönyvek, önkormányzati újságok...a sor végtelen. Mielőtt bármit felrakok a blogra, mindig feltúrom ezt az archívumot, és utánanézek a szükséges információknak.

Az olvasói reakció és a lebaszás villámgyorsan érkezett:

Még szinte ki sem hűlt az olvasói levél a mail-boxban, azonnal kiszedtem a posztból az inkriminált megjegyzést.

Egyrészt a kritikát megfogalmazó levél írója bennfentesnek, tűzközelinek számít a témában, így nagy biztonsággal lehet hagyatkozni a szavára a Kecskeháton zajló ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben. Másrészt ösztönösen tudtam, hogy a kritika jogos: amikor írtam a posztot, végig ott motoszkált az agyamban, hogy benéztem valamit ebben az állandóan napirenden lévő ügyben, rosszul emlékszem, és a rengeteg információtól zsongó memóriám megcsal, tehát nem kellene lustának lenni kivadászni a tényeket ehhez az egyébként irreleváns félmondathoz is, vagy bele se kellene rakni. A lustaság győzött. A büntetés jogos volt.

♦

Nem kell újra megfogalmaznom a Láda-ligettel kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat, mert az egyik legveszélyesebb útszakasz kapcsán már megírtam azt:

"...A lényege nagyon vázlatosan most csak ennyi: 1996-ban felparcelláztak és kárpótlási földként kiosztottak 11104-es út és egyben közvetlenül a Rácski-halálkanyar mellett egy szántóterületet, mezőgazdasági művelésre. A telektulajdonosok, illetve a nagy bizniszt szimatoló ingatlanügynökök azonban villámgyorsan rájöttek, hogy ebben rengeteg pénz van, és a szántóterületből, két évtizedes kitartó munkával építési belterületet faragtak. Ez az immár 27 éve tartó, 3 nagykovácsi polgármester ciklusán átívelő (Pájer Árpád-Bencsik Mónika-Kiszelné Mohos Katalin), rengeteg tárgyalással, vitával, botrányokkal, építési szabályok módosításával, durva összezördülésekkel és vaskos politikai viharokkal megtűzdelt történet (2016 óta) egy lezárt és visszafordíthatatlan folyamat. Húzzák a drótkerítéseket a telkek határán, és pörög a kerék: a kereket a Nagykovácsi Kecskehát Táj-és Környezetvédő Egyesület hajtja, és hajtotta mindig is.

Egy óriási kertvárosi lakóövezet (lényegében lakópark) lesz a Kecskeháton. Hivatalosan: Lke9, 9-es számú kertvárosi lakóövezet. Ez lesz a Léda-liget. (szerk.: ez még nem a hivatalos, hanem a szóbeszédben régóta forgó neve)

A terület ∼20 hektár. ∼150 telek van rajta, mindegyik egyenként 1000 négyzetméter. A Nagykovácsi önkormányzatnak is van rajta több telke (egy kisebb 400 m²-es, egy majdani játszótérnek, és összevont nagyobbak, négy helyrajzi szám alatt). Az elkészített hatástanulmányok alapból 450 lakossal számolnak, de ismerve a Nagykovácsiba költözők gyerekvállalási hajlandóságát, ez biztosan több embert jelent végül. És a nagykovácsi valóságból kiindulva szerintem minimum 250 autót pluszban, amelyik a 11104-es utat fogja használni. 

De ami jelen poszt témájának szempontjából sorsdöntő, hogy a Léda-liget ingatlantulajdonosi közösségének rengeteg, nagyon komoly pénzügyi feltételt és infrastrukturális beruházás teljesítését kellett és kell teljesítenie ahhoz, hogy az építkezések megkezdődhessenek. Azon túl, hogy minden költséget a kecskeháti ingatlantulajdonosoknak kell állniuk (szerk.: ahogy említettem, jól jellemzi a saját ostobaságomat, hogy ezt a posztot 2023 január 31.-én írtam, és akkor még pontosan tudtam, hogy mi a tényleges helyzet a költségvállalásokkal kapcsolatban, csak segítségül kellett volna hívni a saját munkámat egy egyszerű kereséssel) e feltételek teljesítése nélkül egyetlen építési engedélyt sem ad ki a Nagykovácsi Önkormányzat a területre. Víz, csatorna, villany, gáz, kommunikáció...és egy körforgalom kiépítése a Rácski-kanyarban, hogy a Léda-liget megközelítése és forgalmának szétosztása zavartalan legyen..."

A Kecskeháton zajló ingatlanfejlesztésről tehát már sokszor esett szó ebben a blogban (10 különböző posztban) Megkerülhetetlen. Tele van svédcsavarral és hangzavarral. Ennek a történetnek a teljes, részletes feldolgozása, kiterítése is ott van aközött a több mint 100 anyag között, amely a fiókban vár a leporolásra. És most már nem tudom, hogy valaha is elkészítem-e. De ha már így alakult, hogy sikerült odaraknom egy kis darab szart a megterített asztal szélére, itt az ideje takarítani és újra rendezni az asztalt. Ez a poszt egy elég jó betekintést nyújt a Kecskehát történetének egy jelentős, fontos szegmensébe.

És ennél hitelesebb és egyben legfrissebb forrás nem létezik, mert ez a leghivatalosabb forrás is: maga a Nagykovácsi Önkormányzat öntött tiszta vizet a pohárba.

2025. február 17.-én írtam egy levelet a jegyzőnek, Grégerné Papp Ildikónak (ügyintéző: Dr. Halmosi-Rokaj Odett) Félidőben (két hét után) felhívott Györgyi Zoltán főépítész, és ezzel párhuzamosan a jegyző is írt nekem egy levelet, amelyben még néhány nap türelmet kértek, amíg minden adatot újra egyeztetnek, ellenőriznek, hogy ne legyen a válaszokban semmi hiba. Mivel nagyon sok félreértés, dezinformáció, csúsztatás, szándékos hazugság, nettó marhaság – ez utóbbinak én is aktív részese voltam immár, ezzel a közbeszúrt mondattal, korábbi posztjaim tartalmának is ellentmondva – kering e téma kapcsán mindig a faluban, ez az alaposság érthető is volt: tudták, hogy nyilvánosságra hozom a levelet, így ezt a szerény platformot is felhasználhatják az igazság terjesztésére. A néhány napból további két hét lett, de én egyszer sem reklamáltam, türelemmel kivártam volna jogszabályokban szabott hosszabb határidőket is. Ha akarták volna, elég sokáig húzhatták volna az időt. Nem tették. A Nagykovácsi Önkormányzat – a magyar hivatali viszonyokat ismerve – korrekten és gyorsan válaszolt, pedig adtam nekik feladatot, ezért ezt külön Köszönöm nekik, ezúttal is.

Ennek a posztnak ez a levélváltás a törzsanyaga. Minden különösebb kommentár nélkül is érthető lesz. Az én kérdéseimet (narancssárga színnel szedve) és az önkormányzat válaszait egybe gyúrtam, összedolgoztam.

A levélváltás

"Tisztelt Jegyző Asszony! 

Hivatalos tájékoztatást és információkat kérnék az alábbi kérdésekkel kapcsolatban egy nyilvánosságra kerülő írásos anyag / blogposzt tényellenőrzéséhez. A jelenlegi elképzelés szerint ez a levél, és az arra adott válasz is a részét fogja képezni a blogposzt-sorozatnak.

Ha nem ön az illetékes, kérem továbbítsa annak, aki a birtokában van a kért válaszokhoz szükséges tudásnak.

Elegendő annyi válasz is az egyes kérdéseknél, hogy a felsorolásban megfogalmazott állítások igazak / hamisak, vagy az adott kérdést egy rövid mondattal visszaigazolja /cáfolja, illetve ahol egyszerű válasz nem adható, és pl. nem helytálló az információ, ott elegendő az is, hogy miben téves, vagy a kérdéstől függően lehet igen /nem a válasz, és ezekben az esetben én ismét átnézem a nyilvánosan elérhető, illetve a nálam meglévő összes ezzel kapcsolatos dokumentumot, hogy hol hibáztam.

Tehát nem kell részletesen válaszolni és minden vonatkozó dokumentumot bemásolni /idézni, nem akarom feleslegesen terhelni önöket. Ha van egy konkrét link az egyes / adott kérdéshez, azt megköszönöm, de nem muszáj csatolni a válaszhoz.

...

A 2025. február 18. napján érkeztetett információkérésére az alábbi válaszokat adom:

1. Pájer Árpád aláírt egy megállapodást a Kecskehát Táj és Környezetvédő egyesülettel 2001-ben, ami azt tartalmazza, hogy a terület fejlesztésével kapcsolatos minden költség a terület ingatlantulajdonosait terheli. Ebben a megállapodásban történt bármiféle olyan változtatás akár Bencsik Mónika Polgármester Asszony akár Kiszelné Mohos Katalin Polgármester Asszony vezetése alatt, ami ezt oly módon módosította, hogy az önkormányzat is anyagi részt vállal a saját telkei vonatkozásában/részarányosan a fejlesztést érintő terhekből?

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) 2001. január 18. napján kötött megállapodást a Kecskehát Táj- és Környezetvédő Egyesülettel (továbbiakban. Kecskehát Egyesület) annak érdekében, hogy a Kecskeháti 0135 hrsz-ú tábla belterületté váljon oly módon, hogy a fejlesztéssel járó valamennyi költséget a magáningatlanok tulajdonosai viselik. E tekintetben változás a megállapodás 2012. február 23. napján aláírt módosításában sem történt. A terület fejlesztésével kapcsolatos kötelezettségvállalást – amely szerint a terület fejlesztésével és a belterületbe vonással kapcsolatos összes költség a magántulajdonosokat terheli – a 222/2005. (X.17.) és a 11/2006. (I.30.) számú képviselő-testületi határozatok is megerősítik.

2. Az előző kérdéshez kapcsolódva ismét, tehát annak ellenére, hogy a kezdetben 3000 m² (3631 m2+úthálózat) kivett árokkal és kivett úttal rendelkező Nagykovácsi Önkormányzat is ingatlan tulajdonos volt, semmilyen tulajdonosként rá eső költséget nem finanszírozott a terület fejlesztése során, sem akkoriban, sem azóta. Ez igaz?

Igen, de az Önkormányzat eleget tett az alábbi megállapodásban vállalt feladatainak:

• elkészítteti és elfogadja – az Egyesület költségviselése mellett – a terület Szabályozási Tervét,
• elkészítteti és elfogadja – az Egyesület területarányos költségviselése mellett - a belterületbe csatoláshoz szükséges Településszerkezeti Tervet,
• helyi rendeletével belterületbe csatolja a területet és eljár az illetékes földhivatalnál a terület mezőgazdasági termelésből történő kivonása és a belterületbe csatolás érdekében,
• a terület közművesítése során segíti az Egyesületet az állami támogatás elnyerése érdekében.

Az Önkormányzat a nevesített kötelezettségeinek az alábbiak szerint tett eleget:

• 25/2004.(III.04.) számú határozattal került sor Nagykovácsi Településszerkezeti Tervének elfogadására a Kecskeháti terület tekintetében,
• 8/2009.(III.02.) számú, a Nagykovácsi Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló többször módosított 8/2004.(III.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendelettel történt meg a Kecskehát területet érintő Szabályozási terv elfogadása, a HÉSz-szel egységes szerkezetben,
• 19/2012. (IV.25.) számú, Nagykovácsi Nagyközség Hrsz: 0135/32-0135/190-es és 0138/2 földrészletek belterületbe vonásáról szóló önkormányzati rendelettel történt meg a döntés a Kecskeháti terület belterületbe vonásáról,
• május 3. napján belterületbe vonás iránti kérelem előterjesztése a Budakörnyéki Körzeti Földhivatalnál,
• 314/2015. sz. határozat: A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztálya másodfokú döntésével a belterületbe vonást engedélyezte,
• a belterületbe vonás földhivatali eljárása során az Önkormányzat az Egyesülettel együttműködve több alkalommal fellebbezést nyújtott be annak érdekében, hogy a hivatkozott megállapodásban vállalt kötelezettségének eleget tegyen, és a belterületbe vonás teljesedésbe menjen,
• az Önkormányzat hozzájárult az eredeti telekalakítás módosításához, akkor amikor az Egyesület nem tudta biztosítani valamennyi tulajdonos hozzájárulását a telekalakítási megállapodáshoz, és ezen változtatást a HÉSz 2018-19-es módosítása során a Szabályozási Tervbe – térítésmentesen – beillesztette.
• Az Egyesület kérésére, Kiszelné Mohos Katalin Polgármester Asszony a 11104. j. országos közút Remeteszőlős Vénusz utcai csomópontjában kiépítendő körforgalmat, mint jövendőbeli fejlesztési célt, elvi formában támogatta,
• Kiszelné Mohos Katalin Polgármester Asszony több alkalommal eljárt a Főváros Csatornázási Művek Zrt.-nél annak érdekében, hogy a Kecskeháti Egyesület által megvalósítandó és az FCSM Zrt. által elvárt többletberuházások mértékét pontosítsa.

3. Annak idején a Kálvária-kert és a Nagyszénás-kert telektulajdonosait kötelezték a háttérfejlesztési hozzájárulások /fejlesztési költségek megfizetésére. Később részben azzal kompenzálták őket, hogy a telekadó fizetés kapcsán halasztást kaptak. A Kecskeháton telektulajdonosként bejegyzett érintettek viszont még csak átvitt értelemben sem részesültek /részesülnek hasonló, telekadó fizetési moratórium formájában elérhető kompenzációban. Ez igaz?

Igaz, mert a telekadóból származó bevétel szempont volt a belterületbe vonással kapcsolatos döntés meghozatalkor, és a Kecskeháti Egyesület képviselői is érveltek az Önkormányzatot megillető telekadó bevétellel.

4. A Léda-liget fejlesztési projektben két jogi személlyel folytat /folytatott az Önkormányzat egyeztetéseket, tárgyalásokat. Az egyik a Nagykovácsi Kecskehát Táj- és Környezetvédő Egyesület (amelynek a feladata többek között az az út-, közvilágítás-, távközlési hálózat, a körforgalom tervezése, megépítése stb.) a másik jogi személy pedig a Nagykovácsi Kecskehát Víziközmű Társulat (amelynek feladata az ivóvíz, szennyvíz, felszíni csapadékvíz elvezetés tervezése, kivitelezése) Ez igaz?

Az Önkormányzat által a Léda fejlesztési projekt elnevezés nem ismert. A 2000-es évektől az Önkormányzat a terület fejlesztésével kapcsolatban a Kecskehát Táj- és Környezetvédő Egyesülettel egyeztetett és egyeztet jelenleg is. A Nagykovácsi Kecskehát Víziközmű Társulat (továbbiakban. Víziközmű Társulat) 2021-ben került bejegyzésre, ezt követően egyeztet a Víziközmű Társulattal az Önkormányzat víz- és szennyvíz hálózat, és felszíni csapadékvíz elvezetési rendszer tervezése és engedélyezése tárgykörben.

5. A Víziközmű társulat alapszabályának összeállításakor a tervezetben még benne volt, hogy az Önkormányzat a telkei után fizessen – mint tulajdonostárs – víziközmű hozzájárulást, azon az alapon, hogy a terület tulajdonosainak több mint 75% úgy döntött, hogy létrehozza a Kecskehát területen a Vízi közmű társulatot, és ezáltal a Víziközmű törvény értelmében az, aki nem lép be a társulatba önként, az kényszer tagja lesz a társulatnak, és később fizetési kötelezettsége keletkezik, amit adók módjára behajthat az önkormányzati jegyző. Ezt viszont végül kiszedték a tervezetből, többek között azért is, mert jogvita esetén a Nagykovácsi Önkormányzat jegyzőjének elvileg a Nagykovácsi Önkormányzaton kellett volna az adót behajtania, ami nyilván sajátos jogi következményekkel járt volna. Ennek megfelelően, és főleg a Kecskehát terület fejlesztéséhez szükséges önkormányzati pozitív hozzáállás érdekében, az alapszabályban végül azt rögzítették, hogy a Nagykovácsi Önkormányzatnak nem kell víziközmű hozzájárulást fizetnie a terület fejlesztése során. Ez igaz? Így történt és ez volt az indok?

Nem így történt, és nem ez volt az indok. A Víziközmű Társulat alapszabályának egyeztetése során került nevesítésre az alapszabály szövegében, hogy az Önkormányzat az ingatlanjai után nem fizet víziközmű érdekeltségi hozzájárulást. A nevesítésre azon okból volt szükség, hogy továbbra is érvényesüljön a Kecskeháti Egyesület által tett azon vállalás, amely szerint a Kecskeháti terület fejlesztésével kapcsolatos valamennyi költség a magáningatlan tulajdonosokat terheli. Azt a felvetést, hogy az önkormányzati ingatlanok víziközmű hozzájárulás alóli mentesítésére a Kecskeháti terület fejlesztéséhez szükséges önkormányzati pozitív hozzáállás céljából került volna sor, visszautasítjuk.

Az önkormányzati tulajdonba kerülő ingatlanok nem ingyenesen, hanem egy „településrendezési” megállapodás részeként, az Önkormányzat által vállalt, illetve az Önkormányzatot jövőben terhelő feladatok ellentételezéseként kerültek önkormányzati tulajdonba, és ezáltal nemzeti vagyonba, és így nem képezik alapját a terület fejlesztésével kapcsolatos költségeknek.

6. Vagyis az előző kérdéshez kapcsolódva, kijelenthető az, hogy a Nagykovácsi Önkormányzat semmiféle anyagi hozzájárulást nem vállalt a saját telkeit illetően a Léda-liget víziközmű hálózatának fejlesztése során, és amely víziközmű hálózat a teljes elkészültét követően természetesen önkormányzati tulajdonba és gondozásba kerül, az egész Léda-liget területén. Ezek az állítások igazak?

Igaz, az Önkormányzat nem vállalt anyagi hozzájárulást (az NK2 átemelő kivételével) a tulajdonában lévő ingatlanok után a Kecskeháti víziközmű hálózat fejlesztése tekintetében.

Az elkészült víziközmű rendszer a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/A. § (3) bekezdése alapján kerül átadásra az Önkormányzat számára. Az Önkormányzat részéről a víziközmű vagyon nem a fejlesztés során elvárt vagyonnövekmény, hanem fenntartási, működtetési és fejlesztési kötelezettséggel és költséggel járó vagyonelem.

7. A víziközmű tervek úgy készültek el, hogy a hozzájárulást nem fizető Nagykovácsi Önkormányzat telkeire is megtervezték a víziközmű beállásokat. Ez a kezdetektől a megállapodás része volt? Vagy ez egy a telektulajdonosok / Viziközmű által nyújtott plusz szolgáltatás volt, ami az Önkormányzat közbeni / utólagos, szóbeli kérésére teljesült?

A Kecskeháti terület fejlesztése során a kezdetektől alapkoncepció a korábban már hivatkozott azon Egyesületi vállalás, mely szerint a Kecskeháti terület fejlesztésével kapcsolatos valamennyi költség a magáningatlan tulajdonosokat terheli. Mindezek alapján az önkormányzati tulajdonú ingatlanok víziközmű beállásaiért sem vállal fizetési kötelezettséget az Önkormányzat.

8. Ha jól tudom, annak idején a telektulajdonosok azzal a kérdéssel /kéréssel /javaslattal fordultak a Nagykovácsi Önkormányzat felé, hogy a víziközmű kiépítése az Önkormányzat neve alatt fusson, de a telektulajdonosok pénzén, a telektulajdonosok szervezésében, és mindvégig az önkormányzattal folytatott egyeztetések keretében, viszont ebben a konstrukcióban, ha jól értem a szándékot, akkor áfamentesen – vagyis az elképzelésük szerint az Áfa így megspórolható lett volna –, de az Önkormányzat elzárkózott a javaslat elfogadásától. Ez igaz? Volt ilyen javaslat a telektulajdonosok /víziközmű társulat részéről és valóban elutasította ezt az önkormányzat?

Igen, ténylegesen volt ilyen javaslat a Kecskeháti Egyesület részéről, és a javaslat pénzügyi-számviteli szempontól, a felelős költségvetési gazdálkodás követelményei mentén az Önkormányzat könyvvizsgálója által is véleményeztetésre került, és nem került támogatásra.

9. Ez egy idézet az egyik önkormányzati dokumentumból.

„A Képviselő-testület 11/2006 sz. határozata alapján – a pontosított műszaki feltételeken túlmenően – rögzítésre került az is, hogy a terület fejlesztésével és a belterületbe vonással kapcsolatos összes költség a magántulajdonosokat terheli, tehát önkormányzatunknak nem kell – a saját telkei után sem – kötelezettséget vállalnia. A telkek beépítésének feltétele a teljes közműhálózat – út, felszíni víz elvezetés, elektromos, távközlés, földgáz, ivóvíz és közcsatorna rendszerek – kiépítése. Ez legkorábban cca. 2019-20-ra valósulhat meg. A telekalakítási megállapodás alapján öt kivett beépítetlen terület kerül Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának tulajdonába:

• 5102 hrsz. – 3000 m2 alapterület
• 5115 hrsz. – 216 m2 alapterület
• 5133 hrsz. – 998 m2 alapterület
• 5158 hrsz. – 2000 m2 alapterület
• 5160 hrsz. – 408 m2 alapterület

Az 5115 és 5160 helyrajzi számú ingatlanok közterületként fognak funkcionálni, a fennmaradó beépítetlen terület ingatlan-nyilvántartási megnevezésű ingatlanokból pedig hat építési telek kialakítására lesz lehetősége az Önkormányzatnak.”

Ezzel a részlettel kapcsolatban történt bármiféle változás, módosítás? (a telkek méretére és számára gondolok, az elég egyértelműnek tűnik így 2025-ben, hogy a teljes közműhálózat kiépítése nem fog megtörténni 2019/2020-ig)

A végleges telekalakítási megállapodás szerint az úgynevezett forgalomképes önkormányzati vagyonba kerülő ingatlanok, mindösszesen 6007 m2 alapterülettel:

• 5102 hrsz. – 3009 m2
• 5133 hrsz. – 998 m2
• 5158 hrsz. – 2000 m2

A telkek kialakításába a terület szélén fekvő 4975 hrsz. (korábban 0138/2 hrsz.) árok 3631 m2 alapterülete is beszámításra került, így a növekmény 2376 m2.

A 5115 hrsz. (216 m2) gyalogút és 5160 hrsz. (408 m2) közpark területe helytálló.

10. A 2024. őszén kiépült alacsony feszültségű hálózat kiépítése során a Nagykovácsi Önkormányzat a rá jutó költségeket sem vállalta (~850.000 Ft). Ez igaz?

Igen. A korábban már többször hivatkozott magáningatlantulajdonosi költségviselés miatt az Önkormányzat nem vállalt fizetési kötelezettséget az alacsony feszültségű hálózat kiépítése során. 

11. A fenti kérdéshez kapcsolódva, a kiépítéshez szükséges tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás kiadásakor, az egyeztetések során az Önkormányzat a tulajdonában lévő telkek elektromos beállásaihoz a védőcsövek kiépítését kérte, és ezt meg is kapta. Ez igaz? Tehát az Önkormányzat ezt kérte, és a kérésnek megfelelően elkészültek a beállások a telkekre?

Az Önkormányzat Képviselő-testülete a Kecskeháti Egyesület megkeresése alapján a 82/2023. (IX.14.) számú határozatában úgy döntött, hogy a tulajdonában lévő 5101/1,5101/2,5101/3,5133,5158/1 és 5158/2 helyrajzi számú ingatlanokra a gerincvezeték és a telekhatár között, az út alatti átvezetést biztosító NA 160 KG PVC védőcső elhelyezését szükségesnek tartja.

12. A villamoshálózat fejlesztését a telek tulajdonosok kb. 90%-a támogatta és be is fizette. Akik befizették, azoknak a telkén ott vannak a telepített elektromos mérőszekrények. Ezek egyelőre üresek, mivel még nincs az országos villamoshálózatra kötve a Léda-liget hálózata. Az Önkormányzat egyik telkén sincs telepítve még a mérőszekrény, csupán védőcsövek lettek elhelyezve. Ez igaz?

Igaz. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a Kecskeháti Egyesület megkeresése alapján a 82/2023. (IX.14.) számú határozatában úgy döntött, hogy a magántulajdonosok költségviselésével kiépített elektromos hálózatra csatlakozáshoz szükséges elektromos mérőhelyek kialakítását a szolgáltatónál nem kezdeményezi.

13. Az előző kérdésekhez kapcsolódva, természetesen – feltételezem – e vonatkozásban sincs változás, vagyis a teljes elektromos rendszer / villamoshálózat is kizárólag a telektulajdonosok pénzén épül ki, az önkormányzat telkei felé is. Ez igaz?

Igen. A korábban már többször hivatkozott magáningatlantulajdonosi költségviselés miatt az Önkormányzat nem vállalt fizetési kötelezettséget a teljes elektromos rendszer/villamoshálózat kiépítése során.

14. Egy 2017-es önkormányzati dokumentum szerint, ami a telekalakításokat rögzíti, a Léda-liget telektulajdonosai ajándékozás jogcímen 18932m2, illetve javítással / módosítással 19.148.-m2 területet ruháznak át Nagykovácsi Önkormányzatára. (6 db kivett közút, 5 db kivett, beépítetlen ingatlanterület) Ez igaz? Helytállóak-e az adatok, illetve ebben sem történt változás azóta, nem volt emiatt semmiféle jogi ellenállás senki részéről sem?

Az Önkormányzat Képviselő-testülete a 91/2017. (VI.13.) határozatában döntött a Nagykovácsi belterület 4901-5049 helyrajzi számú telekcsoport telekalakítási megállapodás jóváhagyásáról.  A telekalakítási megállapodás ugyanakkor csak 2019-ben került véglegesen, minden tulajdonos általi aláírása, mert egy tulajdonos ellenvetése miatt a telekalakítást újra kellett kezdeni, amihez a HÉSZ Szabályozási Tervi mellékletét is át kellett dolgozni. Ez a 7/2019.(VI.,03.) kt. rendeltettel került elfogadásra.

A szerződés szerint ajándékozás jogcímen átadott terület nagysága 19.148 m2. Ebből – a korábbiak alapján – 16772 m2 a Szabályozási terv szerint szükséges közterületek területnövekedése. 

15. A Nagykovácsi Önkormányzat a fenti ajándékot "köszönettel elfogadja" a dokumentum szerint. Volt valaki a képviselő-testületben annak idején vagy azóta, aki ellenvéleményt fogalmazott meg / nemmel szavazott / tartózkodott?

A hivatkozott képviselő –testületi döntés a rendelkezésre álló jegyzőkönyv szerint 4 igen és 1 tartózkodás mellett kerület elfogadásra. Névszerinti szavazás nem történt, így a szavazatokat leadók személyéről adattal nem rendelkezünk. Az Mötv. 52.§ (1) l9 pontja alapán a szavazás számszerű eredményét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

16. A telekalakítások /egyesítések után összesen a Léda-ligetben 149 ingatlanról van szó, 228623 m2 nagyságban. Történt azóta bármiféle változás ezekben a számokban, adatokban?

A Léda-liget elnevezést semmilyen döntés nem támasztja alá. A Szabályozási tervnek megfelelő telekrendezés következtében 147+1 db építési telek került kialakításra, mindösszesen 191 627 m2 területtel.

17. A Vénusz utcai négyágú körforgalom még nincs kész, csak a tervei vannak meg. (ezt csak azért rakom ide, mert viszonylag részletesen írtam róla, de most más érdekelne ezzel a témával kapcsolatban https://zordidok.blog.hu/2023/01/31/veszelyes_iveken) A Nagykovácsi Önkormányzat a telektulajdonosok / és egyben önmaga számára – a Kecskehát /Léda-liget 2016-ban történt belterületbe vonása óta – ehhez a területhez nem adott ki egyetlen hivatalos dokumentumot sem, amely az útcsatlakozást biztosítja a 11104-es számú országos közúthoz. Tehát nincs egyetlen hivatalos dokumentum sem az Önkormányzat ellenjegyzésével, ami egy feltáró utat, szabályos, engedélyezett útcsatlakozást – akár csak ideiglenest is – biztosítana a Léda-liget telektulajdonosainak a körforgalom elkészültéig. Ez az állítás igaz?

Nem igaz. Az Önkormányzat részéről az alábbi hozzájárulások kerültek kiadásra a Kecskeháti ideiglenes behajtó és a körforgalom tekintetében:

• Kecskeháti ideiglenes behajtó kialakításához szükséges tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás 2021 márciusában,
• a Kecskeháti terület biztonságos megközelítéséhez szükséges körforgalom kialakítása érdekében tulajdonosi hozzájárulás 2022 júliusában
• az 5257 helyrajzi számú önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő szikkasztási vizsgálathoz történő tulajdonosi hozzájárulás 2022 júliusában, 
• a körforgalom kialakításához lehatárolási helyszínrajz alapján közútkezelői hozzájárulás, 2022 augusztusában.

Az ideiglenes útcsatlakozás kialakításához – a kis csomóponti távolság miatt – az útügyi előírások alóli felmentés megkérése vált szükségessé, ezt ugyanakkor a minisztérium égisze alatt működő szakbizottság nem támogatta, így azt nem lehetett magvalósítani.

18. A körforgalom tervei tartalmazzák a Léda-liget csatlakozási módját a 11104-es közúthoz. Ennek a körforgalomnak a megvalósítását az Önkormányzat a Magyar Közúttal egyetértésben írta elő a Kecskehát /Léda-liget telektulajdonosai számára, azok költségviselésével. Ez igaz?

Az érintett körforgalom kialakításának szükségessége a Kecskeháti területrész belterületbe vonásával és fejlesztésével kapcsolatban merült fel, így az Önkormányzat a megvalósítását a kecskeháti magáningatlantulajdonosok pénzügyi kötelezettségvállalása mellett látja megvalósíthatónak. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a 23/2022. (II.17.) számú határozatában kinyilvánította, hogy a tervezett körforgalmi csomópont tervezésének, kivitelezésnek és a magánterület igénybevételének költségét nem tudja vállalni.

19. A körforgalom engedélyezési terveinek költségeit, mint tulajdonostárs, a tulajdonrészének arányában a Nagykovácsi Önkormányzat is finanszírozta, vagy ez is kizárólag a többi telektulajdonos anyagi tehervállalásával készült el?

A kérdés megválaszolásra került az előző pontban. Kiszelné Mohos Katalin Polgármester Asszony kinyilvánította, hogy a körforgalom fejlesztésére irányuló pályázati forrás igénylésétől, - a pályázat tartalmának ismeretében és a Képviselő-testület egyedi döntése alapján – nem zárkózik el.

20. A körforgalom engedélyezési terveinek költségeibe Remeteszőlős Önkormányzata sem vett részt?

Remeteszőlős Község Önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalásairól információval nem rendelkezünk.

21. A körforgalom kivitelezésének költségei kire / kikre hárulnak? (egy egyszerű felsorolás és a költségek megoszlása /százalékos aránya is megfelel nekem, ha többen is részt vesznek ebben.)

A kérdés megválaszolás a korábbi kérdések során megtörtént.

Nagykovácsi, 2025. március 18.

Tisztelettel:

Grégerné Papp Ildikó 

    jegyző "

♦