Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zempléni zen: a füzérradványi kastély kertje

Országjárás - A Zemplén csodái 4.

2019. december 17. - zord íjász

Mottó: "Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta." (minden idők egyik legjobb nyitómondata, Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában című könyvében)

A fenséges füzéri fellegvár kis magyar Sainte-Chapelle kápolnája, Boldogkő mesevára, Regéc magasztos és elgondolkodtató romjai után, itt az ideje, hogy a Zemplén másféle csodáiról is szót ejtsek: a természetről és a kertekről.


A Károlyi-kastély parkja, a nagy halastóval.

Füzérradványon, a Károlyi-kastély parkja, méltán nevezhető Magyarország és a Zemplén csodájának. A bakancslista alapvető darabja, kihagyhatatlan, és a természetkedvelők, a kertbarátok, a fákért rajongók, a madárbarátok, vagy egyszerűen csak a tökéletes nyugalmat és isteni szépséget kereső vándorok mindegyikének kötelező.

Erről a parkról lesz szó, de a kastély bemutatása nélkül nem lenne teljes az összkép, így először vetek egy kósza történeti pillantást az épületre, és rakok húst a csontokra.

1. A Károlyi-kastély

Rodowan: 1262-ben, az első írásos megemlítésekor még így hívták a mai Füzérradványt. Radvány, ez az ősi múltú, Árpád-kori település -szerintem ezt nem fogod elhinni- az országsorsot rontó török megszállást követően néptelenedett el. A település a Károlyi dinasztia nélkül talán nem is létezne: ők voltak azok a kihalt faluba római katolikus és református magyar családokat telepítettek be.

A település 1686-ban században került a nemesi család keze alá, és a falu újkori történetének ettől kezdve 250 éven át a meghatározó szereplőivé váltak. Radvány mindenkori birtokosai korábban a füzéri vár urai voltak: innen a jelenkori név, de szerintem mindenki csak Radványnak hívja a falut. Füzér várának hanyatlásával és romba dőlésével csak a név maradt a régi, viszont a település lassan önálló útra tért, és a Károlyiak is itt építették ki az új uradalmi központjukat.

Ennek az uradalomnak a megtestesülése korábban egy barokk kastély volt, amelyet aztán Ybl Miklós tervei alapján alakítottak át a XIX. század második felében. Ybl még Károlyi István alatt, -kezdetben még Heinrich Koch, a Károlyi család építészén keresztül, majd hamarosan már közvetlenül- egyre több feladatban részesült, és 1845-ben megbízást kapott a gróf fóti kastélyának átépítésére és a fóti plébániatemplom tervezésére.  A gyümölcsöző kapcsolat eredményeként 1847-től a család uradalmi építésze lett. Fót többszörösen bejött a mesternek,- a Károlyi család grazi születésű nevelőnőjét vette feleségül, akivel Fóton házasodtak össze- talán joggal hitte, hogy a Károlyiakkal a továbbiakban is minden jól alakul, és részben igaza is lett, mert 14 éven át megőrizte a posztját. De jött Ede.

A romantikus-eklektikus stílusban újjászülető füzérradványi kastély nagy átépítése 1860-tól 1870-ig tartott (több lépcsőben 1877-ig), de a kivitelezést két évnyi tervezői munka előzte meg, ami nem volt konfliktusoktól, zökkenőktől mentes. A kastély akkori ura, Károlyi Ede, maga is műkedvelő építészként, folyamatosan az ötleteivel és meglátásaival zilálta szét a tervezési folyamatot, és gyaníthatóan a szerény szakmai képességű Ybl idegeit is: politikailag korrekten ezt úgy írhatom le, hogy a megrendelő és a tervező-építész között kialakult egyfajta, talán a társadalmi gyökerek különbözőségéből, de bizonyosan állítható, az építészszakmai megközelítés minőségéből és a képesítés eltéréséből fakadó feszültség. Hétköznapian, valószínűleg csak arról van szó, hogy a gróf állandóan belekotnyeleskedett mindenbe, olyasmibe is, amihez egyáltalán nem értett. Így -bár 1859-re azért kialakult  az Ybl terveiből összeállt masszív és korrekt építészeti alap- a kutatók feltételezése szerint egy idő után Yblnek csak annyi szerep jutott, hogy papírra vesse a gróf agymenéseit elképzeléseit. Nem csak két dudás, hanem két építész sem fér meg egy csárdában, pláne, ha a kettő közül csak az egyikük építész. Ne ítélj elhamarkodottan, mert a gróf ettől függetlenül nagyon tárgyilagos, tettre kész, céltudatos, és józan gondolkodású ember volt : "A nagyszabású építkezés építőanyaggal való ellátása érdekében Károlyi Ede a település határában gyárat alapított, benne gőzgép által meghajtott asztalosműhellyel, kovácsműhellyel és vasöntödével." Komolyan vette a kastély átalakítását és nem mellesleg munkahelyeket teremtett a révén. A hálás utókor az országért, a megyéért, és Füzérradványért végzett munkájukért köszönetképpen egy, a kastély területén kívül felállított, igen tekintélyes méretű emlékoszloppal tisztelgett a Károlyiak előtt,  -és különösen Károlyi Ede előtt, az utca is az ő nevét viseli- a honfoglaló kontinuitás érzelmeit meglovagolva.

Ybl Miklós persze így is a kastély építéstörténetének a része (1857-59), de az épület elé került emléktáblára anno csak az építtetőnek,  gróf Károlyi Edének a nevét vésték fel, mert magyar építészet legendás zsenije még a tervezési folyamat teljes lezárása előtt kilépett a képből, és aztán 1861-től már nem volt többé a Károlyi család építésze. Valami nagyon eltörhetett benne, és ebben a kapcsolatban. A füzzérradványi kastélyon folytatott további átalakítások végül Ybl munkáját is elfedték, és ma már csak mint nehezen azonosítható illetve meg nem valósult elképzeléseivel kötik ide a nevét. De mivel tényleg dolgozott itt, és ennek a ténynek a marketing értéke jó, így  együtt emlegetik Ybl nevét a kastélyéval. A kastély talán nem minden oldaláról nézve mutat egységes és harmonikus képet, de tulajdonképpen a tornyos-kilátós extravagancia sem rontja le az összhatást. Kétségtelenül impozáns, erőteljes hatású, hűen tükrözi a világot, melyben felépült, és túlélte a II. világháborút...épületként.

Azért túlzás lenne a részemről, ha nem említeném meg, hogy ezt az affért leszámítva, gróf Károlyi Ede a kastély belső kialakításában is hatékonyan közreműködött, és ha hihetünk a szakmabeli ítészeknek, ezúttal már egyértelműen pozitív végeredménnyel. A  gróf a családjához és az őseihez méltó lelkesedéssel és odaadással rendezte be a kastélyt, hogy az méltó legyen a família tradicíóihoz és társadalmi rangjához, valamint a szerephez, amelynek képviseletére hivatott volt. A gróf, a kívülről eklektikus-romantikus, egyebekben nagyon sárga és csigalépcsős-nyolcszögű-zászlórúdtartó-kilátótornyos kastélyának a pazar belső tereit a kora barokk és az itáliai reneszánsz bútoraival, felszerelési tárgyaival, dísztárgyaival, művészeti alkotásaival rendezte be: ő és felesége (vagy talán inkább fordítva) húsz éven át hordta a kastélyba a szerzeményeit. A vadászkastély, mint a Károlyiak egyik otthona, a 30-as években kinőtte önmagát: Károlyi István beruházása révén, 1938-tól már luxusszállodaként működött. Az ötlet annyira bevált, hogy további három szálloda és repülőtér megépítését tervezték be a jövőre...ami nem jött el soha. Golfpálya, teniszpálya, sí-és szánkópálya, strand épült a vendégek szórakoztatására: minden évszakban kihasznált, európai hírű szálloda lett. A kastély-luxusszálloda a korabeli Magyarország felső tízezrének és uralkodó osztályának kedvelt tartózkodási helyeként, egy kor szimbóluma is. Tökéletesen meg lehet őket érteni: a vár urai a megfelelő környezetben teljesítették be a jó, vagy a rossz végzetüket. Csodás természeti környezet, fényűző csillogás, gazdag emberek, szivarfüst, Kegyelmes uram, engedje meg, hogy bemutassam az unokaöcsémet, báró...kapcsolatépítés, némi politika, de soha nem hangulatrontó mélységig, elegáns vacsorák, pohárcsilingelés, női kacagás, feleségek és szeretők, laza szex, gyors vadászat, séta a parkban, kis világháború.

Egy rövid múltba révedés nem árt, íme az ízelítő a kastély fotózható őskorából.

Zord idők lágy fuvallata. Csoportkép, (ránézésre) honvéd őrkatonákkal, az urak zavartalan pihenésére vigyázva, 1939. Forrás: FortepanADOMÁNYOZÓ: KÓKÁNY JENŐ KÉPSZÁM: 107493

Füzérradvány, 1940. A Károlyi-kastély főhomlokzata. Forrás: Fortepan. ADOMÁNYOZÓ: GYÖNGYI KÉPSZÁM: 11464

Füzérradvány. A Károlyi-kastély márványfolyosója Forrás: Fortepan. ADOMÁNYOZÓ: GYÖNGYI KÉPSZÁM: 11462

Füzérradvány, 1940. A Károlyi-kastély csavart oszlopos szalonja. Forrás: Fortepan. ADOMÁNYOZÓ: GYÖNGYI KÉPSZÁM: 11463

És ugyanez a csavart oszlopos nagyszalon, 1953-ban, a Rákosi rezsimben, amikor a kastély már gyerekszanatóriumként működött. Azon ritka kivételek egyike az államosításoknak, amikor legalább volt valami megbocsátható, elfogadható, indokolható oka annak, hogy miért pont itt, és miért pont ez a funkció lett a kastély új szerepe. Lehetett volna belőle lóistálló, hadászati központ, vagy kurvapecér orosz tábornokok szállása is. A gyerekszanatóriummal nem járt rosszul a kastély...de persze a háború után ezt a kastélyt is kifosztották az utolsó szögig, szóval ez már a konszolidált állapot, ahhoz képest. Forrás: Fortepan ADOMÁNYOZÓ: KRASZNAI ISTVÁN KÉPSZÁM: 175281

A világháborús tatárhorda elvonulása után az államosítás végképp betett neki, és a kastély megindult a lerohadás természetes, lassú, hosszú és megszokott, magyaros útján. De még a szocializmus alatt is érezték, hogy azért nem kéne mindenütt túlfeszíteni a húrt, és a kastély kapott annyi állagmegóvást, hogy ne dőljön össze. A tetőzetét ettől persze még teljes egészében felzabálta a könnyező fagomba, és részben az épület is megadta magát az zord időknek. Elavult, elöregedett, lepattogzott, felhólyagosodott, lemállott és megrohadt minden, ami erre hajlamos volt. A műemléki védettségű kastélyon a 90-es évek közepétől több felújítási munkát is végeztek, ám új fénykora éppen a napjainkra esik. 

Szép lesz.

Ahogy a képeken látható a Károlyi kastély a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti várprogram keretében teljes, pincétől a padlásig, tetőtől az alapokig, külsőtől a belsőig tartó felújításon esik át, részben az Európai Unió, részben a hazai költségvetési források milliárdjaiból. Az átadást követően egy valódi turistamágnes épülettel fog gazdagodni a Zemplén: a kastélyba sokféle funkciót becsatornáznak a tervek szerint, és eleve sok melléképület/kiszolgálóhelyiség/kiadható épület övezi a kastély épülettömbjét. Amikor ott jártunk, a kivitelezők a tervezett átadáshoz képest éppen három hónapos csúszásban voltak, és az épület ennek megfelelően nem volt látogatható.

De ha az lett volna, ennek a blogposztnak akkor is a kastélypark lenne a témája, mert eleve ezt céloztuk meg, és az látogatható volt.

Mert ez a kastélypark méltán Magyarország és a Zemplén csodája: a bakancslista alapvető darabja, kihagyhatatlan, és a természetkedvelők, a kertbarátok, a fákért rajongók, a madárbarátok, vagy egyszerűen csak a tökéletes nyugalmat és az isteni szépséget kereső vándorok mindegyikének kötelező. 

2. A Károlyi-kastély parkja

A radványi Károlyi-kastély parkjában egy magyar kertész létrehozott egy japán zen kertek hangulatát idéző angol tájképi kertet, hogy aztán ezt az egészet egy francia kertész át- illetve visszaalakítsa át egy nagyon magyar ízű tájképi kertté. Ha ehhez most hozzáadjuk, hogy a park 2015-ös teljes felújításában résztvevő magyar kertészek/tájépítészek munkáját is -akik a klasszikus tájképi kerthez, jelen esetben a nagyívű angolkertek mintájához nyúltak vissza, de megőrizték a francia geometrikusság és szabályozott kertművészet elemeit is- akkor a zseniális Rejtő Jenő sehol sincs a halhatatlan nyitómondatával, és igazán nem lehet pontosan eldönteni, hogy kinek kell itt köszönetet mondani azért a természeti és kertészeti csodáért, ami a látogatók szem elé tárul. A kastélykert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület: a híres szocialista zöldlobby legalább ennyit kiharcolt. 

A velős és fába faragott lényegről egy tábla is tájékoztatja a látogatókat a kastélynál: "Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszebb és legnagyobb parkja. Először egy 1827-ből származó okirat említi vadaskert néven," tehát a kezdetek kezdetén ez csupán egy, régóta a Károlyiak birtokában lévő, vadászati igényeket kielégítő erdőterület volt, minimális erdészeti beavatkozással. "A kastélykertbe a szaporítóanyag egy részét a saját üzemeltetésű faiskolából hozták, vagy nagy távolságból, földlabdával együtt szállították az ültetési helyére...Az egyes faegyedeket, facsoportokat úgy válogatták össze, hogy azok formagazdagságukkal, színükkel, virágukkal, termésükkel az év minden szakában élményt tudjanak nyújtani az arra járóknak." A parkot két részre osztották, -a külsőt az Északerdő Zrt. kezeli- de a látogató mindebből semmit sem vesz észre, mert a kiépített, bejárható terület annyira nagy, és a táj a kerttel annyira egységes, hogy ez az információ nagyjából felesleges is.

A kertben két tó, és három különböző hangulatú sétaút adja az alaphangot: A Czapáry kör, az Ybl sétány és az Edouard François André körút. Minden tele van madarakkal: nyáron tehát, amikor a vándormadarak is visszatérnek és csatlakoznak a bandához, ennek megfelelően az egész park egyetlen madárdal lehet.

Mi mindegyik utat végigjártuk, és egy valamiben mindegyik út közös: nagyon romantikusak. Talán sikerül bizonyítanom, hogy ősszel mennyire gyönyörű, bár valószínűtlen, hogy lenne olyan évszak vagy napszak, amikor nem az. 

Balról jobbra: a lila az Edouard F. André körút, a  tavak körül futó kék színű jelzés az Ybl Miklós sétány, a piros pedig a Czapáry István kör.

Erdők, ligetek, facsoportok, magányos fák, széles és hosszú füves tisztások alkotják a keretet, amelyekben a magányos fák hangsúlyos egyedei teremtik meg a tökéletes kontrasztot. Mindez észrevétlenül olvad össze a környező, szántóföldekkel és mezőkkel tarkított tájjal. A kertészek ravasz zsenialitással tágították ki a látképet: a fák óvatos és természetes hatású ritkítása -vagy éppen az ültetések elhagyása- által, ablakokat teremtettek minden irányban, szellős és tág teret nyitva a sétálók számára. Ez a tájképi, természetes hatást keltő angolkert lényege: úgy mozogsz a tervezett tájban, hogy ne tűnjön fel annak szabályozott jellege. Nagyon gondozott, nett, tiszta kert. Híres ékessége az 1721-ben ültetett juharlevelű platán, a kastély lábainál, a francia kert alatt. Gigantikus platánból is akad még ezen kívül, de vén tölgyek, gyertyánok vonatkozásában sincs hiány. A kert rendkívül gazdag a fafajtákban, több faritkaságokban is gyönyörködhetnek a dendromániások. Ha valaki a hegyközi országútról érkezik a Kastélyhoz, akkor egy műúton, a Fenyves allén, a 130 éves fekete-és erdei fenyőkből összeállított fasor mellett közelítheti meg a kastélyt, ez önmagában is élmény.  

A kastély körül már a kezdetektől egy tájképi kert kialakításán dolgoztak, de az angolkert/angolpark stílusjegyeit hordozó kialakítás csak az 1906-os átalakítással vett új irányt, amikor a fürdőtó/halastó is a kert része lett. Czapáry István -vagy az ismeretlenség homályába vesző kerttervező- és Edouard François André kertterveit negyven év választja el egymástól időben, de nem választja el semmi a hozzáadott érték magas minőségében. Miután a világháborút követően a kastélykert kövér 60 év alatt lassan, de biztosan begyomosodott, illetve beerdősült a tájidegen és invazív fajokkal, a 2015-ös felújítás gyakorlatilag második születésnapként is felfogható, így az újkori kertészek neve is joggal említhető lenne a kert megteremtői között. 

Ha elolvastad  a tábla tartalmát, akkor akkor az is feltűnhet, hogy itt nem csak a megbízottak, hanem a megbízók személye, illetve szerepe is fontos. Károlyi egyenesen Európa egyik leghíresebb szakemberét, a kor elismert táj-és kertépítészét hívta az országba. Párizs főkertésze az egész kontinensen ott hagyta a keze nyomát, Oroszországtól Svájcig, Hollandiától Bulgáriáig, Dániától Angliáig, Olaszországtól Portugáliáig: gazdag és sikeres szakmai élete során legalább 100 köz-és magánparkot tervezett. A füzérradványi az egyik: összesen 140 hektárnyi Európa a Zemplén közepén, a legmagasabb színvonalú kertművészet formájában. Mi egy olyan világban és közéleti lepusztultságban élünk, ahol a nagyszabású megbízásokat gyakran nem a szakértelem, nem a tudás, nem a szakmai megbecsülés alapján osztogatják, hanem az uram-bátyám világ és a politikai lojalitás feudális hűségrendszerének szempontjai alapján. Károlyi a legjobbat akart a önmagának...de ebből az ország is bőven profitált. Mindenre, ami egy sebzett országban, egy tragikus forradalmi vereséget (1848) és a kiegyezést (1867, amely paktumot a társadalom jelentős része a forradalom és az ország elárulásának tartott) követően szükség volt, csak olyan pozitív eseményeken keresztül lehetett orvosolni, ami a Magyarországot ezer szállal a kontinens többi országához kötötte, vagy az önbecsülését erősítette. (pl. 1896, Budapesti földalatti vasút, az első a kontinentális Európában) A füzérradványi kastélykert talán csak egy kis darab ebben az óriási mozaikban, de az ilyen apró darabokból áll össze a Nagy Kép. 

Persze, ahogy a szakácsok mondják, jó alapanyag nélkül nem lehet finomat főzni, és ez a kastély tálcán nyújtotta a lehetőséget: lankás, dimbes-dombos, vonzó táj, jó klíma,.. szorgalmas emberek, jó munkáskezek. A Károlyi-kastély kertje ma már a 250-300 éves faóriásairól híres, de a többi fával együtt ezeket el is kellett ültetnie valakinek, jóval azelőtt, hogy Czapáry vagy André elmélyült volna a tájépítészi feladatokban.

Nagyon magyar tájkert, a kastély előtti, kimondottan franciás, geometrikus, szabályos kertrészlettel vagy a precíz angol szertelenség és természetesség álcájával együtt, ugyanakkor a japán zen kertek ősi, visszafogott és tűpontosan kimódolt szerkesztését idézi, csak sokkal nagyobb léptékű növényválasztással és kiültetéssel. Minden zen kertet a természet egészének megjelenítéseként az elmélyülés és a meditáció terének szánnak, legyenek azok akár egy ház belső udvarában vagy két benzinkút között, fél négyzetméternyi területen. Állj meg, nézz körül, nézz magadba, csendesítsd le az elmédet. A Károlyi-kastély kertje ugyanilyen: egy meditációs kert, szinte bizonyosan anélkül, hogy erre tudatosan törekedtek volna. Mégis egy-az egyben hozza az üres terekkel és a hangsúlyos fákkal/facsoportokkal, vízfelületekkel való játékban a japán kertművészet tradicionális elemeit, csak itt a tengert idéző, elgereblyézett kavicsóceánok helyére gondozott gyepek, az ezekben nyugvó, szigetként jelzett sziklák helyére zárt facsoportok vagy magányos, terebélyes fák lépnek. 

Egy angol tájképi-japán zen kert, francia és magyar fűszerezéssel.

Maga a tökély. Bemész és nem is akarsz belőle kijönni. A harmónia kertje.

Zempléni zen.

 

A kastély erről az oldaláról a legszebb és legharmonikusabb: a homlokzat és a két hatalmas ősfa hibátlan szimmetriája önmagáért beszél.És most a visszajátszás, fentről, a fák alól, a francia kert felől fotózva.

A kisebbik halastó.
Nem vitás: pazar látvány nyílik majd fentről. Az átadás után a torony is látogatható lesz. A nagyobbik halastó a Czapáry István kör felől érkezve.Ez nem egy fatörzs, hanem egy sárkány, aki fának álcázza magát. Ki nem hagytam volna galériából.

Íme a tökéletes íjászmező az Edouard F. André sétaúton. Tökéletes környezet: az ember szinte érzi, ahogy megfeszíti az íjat, kiold, és belelövi a nyílvesszőt a végtelen térbe, a távoli céltábla felé. Ez a meseszép, nagy tisztás közvetlenül a sétaút kastély felőli végénél van, korlátlan lehetőségek nyílnak majd a kihasználására a kastélyban tartott rendezvények idején. És bármikor.

A blogposzt összes fotója egyenként ide kattintva, vagy diavetítésként itt megtekinthető.

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr5515346838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.