Most, hogy az előző poszttal magam mögött hagytam az elmúlt 29 nap feszültségét, és lecsapoltam egy kicsit a haragomat, immár nyugodtabb tónusban térhetek rá a beígért lokális történetre. De azért közel sem egy meditáló buddhista szerzetes nyugalmával. Sajnos a téma háttere nem sok lehetőséget ad a…

Kétségtelenül van valami pikáns bukéja vagy bizarr íze annak, hogy ezt a poszt összeakadt a Főkert igazgatójának a leváltásával –  véletlen az időpont egyezés –, hiszen a háttérben kibontakozó és szerteágazó történet magja talán éppen a fővárosnak 20 éve dolgozó, és többek között fő profiljukban…

Mottó: "Szeretek fáradt lenni. Olyankor tudom, hogy csináltam valamit. “ (Presser Gábor) ♦ A masszív alap: Víg End.  A szocialista ember emberré válásának története a 70-es években erősödött fel. Az előző 14 évet, a szabadságharc leverése óta abban a félájult állapotban vegetálta végig az ország,…

mottó: ”Az idő soha soha meg nem áll, az órák róják szüntelen az útjukat, a pillanat úgy illan, tovaszáll mint gyors folyón suhanó hab, annyi csak…” ( Nem tudod, hogy mi ez?) ♦ Minden fizikailag kézzelfogható emlék, műemlék, rom, a tárgyi kultúra minden fossziliája a használati eszközöktől a…

Autonóm ház, települési stratégiák Ertsey Attila előadása Öregiskola, 2014. február 14.  Újraszerkesztett, frissített beszámoló. ♦ Mottó 1.: ”…de tényleg nem szeretnék politizálni…” (Ertsey Attila szavai az előadáson) Mottó 2.: “…Egy régi, intellektualizmusba dermedt világ döglődik egy háború…