Nem, nem a 2014. decemberi, hanem a 2004-es jégvihar hatása, a kertünkben: levelek és egy 3 mm-es ág, öt centiméteres jégburokban

Mint nyilván mindenkinek, a civil  jelenlét és a vészhelyzetek kapcsolatáról több személyes élményem is van, bár -hogy témaközeli példát említsek-  nekem nagyon tetszik annak az angol fiatalembernek a története is, aki addig erősködött a jégkatasztrófa idején, míg a készenléti szolgálat beöltöztette teljes védőfelszerelésbe, és hagyta dolgozni, és az öt percenként hálálkodó idős hölgy esete, aki a gallyak romjait gereblyézte az utcán. Sok ilyen, ehhez hasonló élménnyel gazdagodhatott a falu emlékezete, e 48 óra alatt.

♦

20 évvel ezelőtt, egy régi lakóhelyemen, kigyulladt a velünk szemközti ház, hajnali háromkor. Hívtam a tűzoltókat, átrohantam, kihúztam egy kínait az ablakon keresztül a lángoló szobából, és felvertem a szomszédokat, hogy meneküljenek. Azóta is rendszeresen eszembe jut, mekkora marhaságot csináltam, és szabályosan lever a víz a gondolatra. Mi van, ha berobban a gáz, vagy az idióta kínai, egy egész, csempészett tűzijátékokkal telenyomott raktárat rejteget a hátsó szobában? Játszom ott a fekete öves úttörőt, aztán darabokra tép a detonáció. Akkor, ott, hajnalban, csak fáradt voltam, és aludni akartam végre. A tűzoltók megdicsértek. Legyintettem, röhögtem. 

Nem sokkal később, egy pusztító szélvihar nyomán, kimentem az utcára segíteni a tűzoltóknak, ahol  a gallyak ezrével hevertek a földön, és lógtak a fákról, a megsérült lombkoronák takarásában. Odajött hozzám egy tűzoltó, megdicsérte a polgári öntudatomat, és nagyon udvariasan, mosolyogva megkért, hogy azonnal húzzak a picsába, mielőtt a fejemre esik egy faág, mert neki bőven elég, hogy a munkájára, a saját, valamint a kollégái testi épségére figyel, nemhogy a idióta civilekre. Röhögtem.

Ami 2014 decemberén történt itt, egyrészt magában hordozza a pozitív megerősítéseket, másrészt a vegytiszta röhej forrását. Én már nem sok mindenen tudok röhögni, pedig inkább röhögni kéne lassan falun, országon, világon, mindenen. 

1. Média: átrágtam.
2. Emberek: megrágtam.
3. Mai téma: Tájékoztatás, védekezés.
4. Remek illusztráció: a Nagykovacsi.tv videója, amit megnézhetsz a nagykovacsi.hu-n vagy a youtube-on.  Az első 35 perc tartozik a témához. Beszélgetés Kiszelné Mohos Katalin polgármesterrel, Szemesy Barbara alpolgármesterrel, dr. Fegyveres-Fiskál Gábor külsős alpolgármesterrel és Honti Zoltán önkormányzati képviselővel, a helyi Készenléti Szolgálat vezetőjével.
5. Ha az olvasó párhuzamokat talál a posztban, és a videofelvételen elhangzó felvetéseken és problémákban, akkor az nem a véletlen, hanem az azonos látásmód eredménye. 
6. Nem tartozom azok közé, akiket a Polgármester Asszony emleget az előző poszt végén idézett szövegben. Soha, egyetlen alkalommal sem szóban, sem írásban, sem e-mail-en, sem telefonon, sem postagalamb üzenetben, nem támadtam az önkormányzatot a tájékoztatás csődje miatt, különösen nem tennék ilyet egy olyan időszakban, amikor Nagykovácsi éppen csak magához tért a 48 órás sokkból. Én másképpen játszom ezt a játékot.
7. Van ám úgy, hogy a mélyen tisztelt, reklamáló lakosoknak van igaza. Tudom, hogy ez rossz hír.

Lefagytam

“ Őszintén mondhatjuk, felkészületlenül ért minket december elején a jegesedés okán kialakult katasztrófahelyzet…” Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere, 2015. január/ Tájoló

Díjazom az önkritika és az őszinteség minden formáját. Sajnos azonban, ez nem egy verseny, ahol kizárólag az emberi minőséget teszik mérlegre. A település polgármestere az adófizetők által fizetett köztisztviselő. Mozgásterét jogszabályok kötik, és e jogszabályok,  a jogait és kötelezettségeit az esküjének pillanatától meghatározzák. 

Ki az a “ minket"? Hogy minket, polgárokat felkészületlenül ért-e a 2014. decemberi jégkatasztrófa, azt nem tudom, és csak a saját nevemben tudnék nyilatkozni ebben a kérdésben. A Készenléti Szolgálatot érte felkészületlenül? A videofelvétel és ez alapján, őket biztosan nem. Az önkormányzatot, mint egészt, azt teljesen felkészületlenül érte, az biztos, ebben maximálisan egyetértünk. Szerencsére jöttek a hivatásosok, az önkéntes tűzoltók, az önkéntes civilek, a tettrekész és improvizatív hivatali dolgozók és köztisztviselők, és önfeláldozóan, a Teremtővel összefogva, együttesen kíhúzták a szarkasztikus helyzetből az önkormányzatot, mint egészt.

Miben bízol? Nem lesz újabb katasztrófahelyzet? Nem lesz több vészhelyzet? Nekünk már nincs miért aggódni, mert mi már 2014 decemberében, teljesítettük az ötéves tervet?

A Hideg Tények

Ez itt Magyarország 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelete, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

ez itt Magyarország  2011. évi CXXVIII. törvénye a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Az alábbi idézetek e kormányrendeltből/törvényből származnak.

1. A polgármester feladatai

2.

Ez azt jelenti, hogy ez év Szeptember 30.-án, a település polgármestere a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szervének közreműködésével, frissítette a kockázati besorolásra vonatkozó tudnivalókat, és a régi/új javaslatot elküldte az illetékeseknek. Ez nyilván így van, hiszen ez a Törvény.

Ha ezt megtette -és én biztos vagyok benne, hogy ezt megtette- akkor a polgármester elkészítette a település Veszélyelhárítási Tervét. Hiszen így szól a Törvény.

Ez jó hír.

Önmagára veszélyes 

A katasztrófavédelmi besorolás lehet I.-II.-III.-as kategóriájú. Paks, I.-es, a legmagasabb. Nagykovácsi -amely mellesleg az Érd székhelyű katasztrófavédelmi kirendeltség alá tartozik- III.-as katasztrófavédelmi besorolású a 2012-es Közlönyben.  A legalacsonyabb. Nem valószínű, -mit tesz a véletlen, éppen most frisssítik- hogy ez módosul. 

A Katasztrófavédelmi besorolásként kapott szám, egy olyan eljárás eredménye, melynek során az ország területén található valamennyi települést, az adott település vonatkozásában elvégzett kockázatbecslés eredményei alapján, a meghatározott veszélyeztetettségi szintnek megfelelően katasztrófavédelmi osztályokba rendezik. “A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani."

A kockázatbecslést

• a kockázatazonosítás,
• a kockázatelemzés 
• a kockázatértékelés
• illetve a kockázati mátrix 

együttese építi fel. A kockázati mátrix olyan kétdimenziós diagramm, melynek függőleges tengelyén a veszélyeztető hatás következménye, vízszintes tengelyén a veszélyeztető hatás bekövetkezési valószínűsége (gyakorisága) található, és amelynek eredményeként megállapítható, hogy egy adott veszélyeztető hatás mekkora kockázatot jelent az adott településre.

Hétköznapi magyarsággal megfogalmazva, listát készítenek az adott települést fenyegető összes valós és a realitások talaján elképzelhető veszélyforrásról,(azonosítás) ezeket külön-külön majd egyesítve elemzik, értékelik, majd a kapott mátrix diagrammot belövik valahová a virtuális remény dimenziójába. Igaz: Magyarország ebből a szempontból, viszonylag unalmas terepasztal.  A besorolásban nagyot tévedni nehéz. Japánban vagy Kínában már nagyobb meló lenne a kockázati mátrixból leszűrni a pontos besorolás számát.

Az egyes katasztrófavédelmi osztályok meghatározásánál, a kockázati mátrixban, a hatás erejében valamint a bekövetkezés gyakorisága alapján is, négy-négy kategóriát állítottak fel:

• A hatás lehet: alacsony mértékű, nem súlyos, súlyos, nagyon súlyos
• A bekövetkezési gyakoriság lehet: ritka, nem gyakori, gyakori, nagyon gyakori  

Nagykovácsi alacsony kockázati besorolású település. ( III.)  Elsősorban földrajzi elhelyezkedése és időjárási kitettsége az, ami a legfontosabb veszélyforrásokat hordozza. A falu egy vízgyűjtő medencében fekszik, erdőtüzek érinthetik, légifolyosó is húzódik felettünk, és zsákfalu jellegéből adódóan, közlekedésileg nagyon sérülékeny, hogy a négy legkomolyabban értékelhető veszélyforrást említsem, de ezen, és a politikusokon kívül, legfeljebb a korlátlan emberi hülyeség és rosszindulat fenyegethette igazán az elmúlt 25 évben, ez utóbbiakra viszont nincs diagramm. 2014 decemberében , a jégkatasztrófa 48 órája alatt kiderült, hogy van még egy veszély, ami fenyegeti Nagykovácsit: a felkészületlenség. (by Polgármester Asszony)

A Veszélyelhárítási Terv füstje

1.

Nagykovácsinak elvileg már van települési Veszélyelhárítási Terve. Törvény által előírt kötelessége volt, hogy legyen. 2014. február 13.-án szó esett róla, Bencsik Mónika polgármestersége idején készült el, tehát akkor még megvolt.

“…Katasztrófavédelem, polgárvédelem

“…A Polgári védelemi szervezet megújításához adategyeztetéshez az adatlap - polgári védelmi nyilvántartásba vételhez – kiküldése megtörtént. Adatszolgáltatásra felkért személyek beküldték az adatlapokat, melynek feldolgozása még hátra van. Megtörtént a téli adattár egyeztetése, elkészült a település veszély elhárítási terve. Több ízben került megtartásra HVB ülés. Ebben az évben először vett részt a település Ifjúsági Katasztrófavédelmi Versenyen, ahol az Általános Iskola tanulói képviselték Nagykovácsit.
Októberben a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi gyakorlatot tartott a településen. A gyakorlat során a hivatásos és önkéntes tűzoltó egységek műszaki-mentési feladatokat hajtottak végre, befogadó helyként az Általános Iskola került kijelölésre…”

Nem tudom, mit tartalmaz a Veszélyelhárítási Terv. Soha nem láttam, soha nem olvastam. Természetesen - valamikor az adott település kockázati besorolásától függően- adódhatnak benne, olyan részletek, amelyek nem tartoznak a polgárokra, de ezeket leszámítva, a Veszélyelhárítási Terv lényege, a benne foglaltak megismertetése a település lakóival.

Hogy két évvel ezelőtt nem (akkor sem) került fel a honlapra, az mellékes. Onnan tudom, hogy nem került fel, mert akkor én elmentettem volna. Ahogyan elmentettem ezer  másik információ/link/pdf mellett pl. a település forgalmi vizsgálatáról szóló, 2009-ben készült elemzést is, mert az viszont elkészültének első pillanatától fent volt, ám jelenleg az sincsen rajta. Nekem megvan, a honlapon nincs fenn. Csak a tartalom nélküli oldalra mutató link található meg.→ Örülök, hogy segíthettem.

2006 óta, naponta, átlagban kétszer kattintok a nagykovácsi honlapra, így a látogatottsági index magasban tartásában én mindenképpen szerepet játszom: ha bármikor-bármi felkerül oda, én azt látom, és ha érdekes/értékes lehet számomra, akkor elmentem. 

• A Veszélyelhárítási Terv elkészülte óta (2014. Február) eltelt közel két év.
• Kiszelné Mohos Katalin megválasztása óta, egy év és két hónap telt el.
• A Jégkatasztrófa óta egy év telt el.
• Legkésőbb két hónappal ezelőtt, 2015. Szeptember 30.-án, a település polgármestere (a helyi katasztrófavédőkkel együttműködve) elvégezte/frissítette a település kockázatbecslését, és ha addig nem volt/vagy nem akadt a nyomára, akkor ez után elkészítette, mindenképpen el kellett készítenie a település Veszélyelhárítási Tervét.

Hol van? A honlapon nincs rajta a Veszélyelhárítási Terv. Tekintve, hogy a honlap minden egyes menüpontja, minden egyes sora, újra el van mentve nálam, négy nappal ezelőtti illetve a mai dátummal, ennek az ellenkezőjét bebizonyítani roppant nehézkes lenne, hacsak nincsen valakinek az önkormányzatnál időgépe.

Ha ott van valahol, egy fiók mélyén porosodva, kinyomtatva/digitalizálva, akkor fel kell rakni a honlapra. Jobb későn, mint soha. → Örülök, hogy segíthettem.

Ha csak a Katasztrófavédelmi központoknak van elküldve, (Érd, főváros) az sajnos kevés, és ráadásul nem teljesíti a törvény előírásait, a lakossági tájékoztatásra vonatkozóan. Az a Veszélyelhárítási Terv, amit a lakosság nem ismer, annyit se ér, mint papírcsákó a jégomlás ellen. Lehet, hogy a Készenléti Szolgálat összes munkatársa kívülről fújja a Veszélyelhárítási terv tartalmát, lehet, hogy Kiszelné Mohos Katalin azzal alszik a párnája alatt, és csak a jégkatasztrófa napjaiban volt felkészületlen, de az egész schengennél is kevesebb, ha a mélyen tisztelt lakosságnak fogalma sincsen róla, mi szerepel benne.

Remeteszőlős , 2012. 

“…5. napirendi pont a.) katasztrófavédelmi feladatok

Szathmáry Gergely polgármester: Az új önkormányzati törvény a katasztrófavédelmi feladatokat egy az egyben a polgármester feladatkörébe teszi, tehát rám testálja a jogokat és a kötelezettségeket. Rettentő sok feladatunk van, és az új katasztrófavédelmi törvény miatt, sok a pótolnivalónk! Kell csinálnunk egy települési befogadási tervet, egy megalakítási tervet, egy veszély-elhárítási alaptervet, egy vízkár-elhárítási tervet, egy beosztó névjegyzéket. Külön feladatköreink vannak a honvédség felé, külön van feladatom a polgári védelem felé, a budaörsi Helyi Védelmi Bizottság felé. Például évi négyszeri jelentési kötelezettség. Utána érdeklődtem ez egy külön szakma és szaktudás.

A környező településeken úgy oldják meg, hogy felkérik P. T urat, hogy segítsen ezekben a feladatokban. Az a gond, hogy ez nem egy egyszeri történet, hanem folyamatos jelentési kötelezettségem van! Tehát én is beszéltem P. T úrral és mivel ezek általános feladatok, ezért kérem a testülettől, hogy kössünk vele egy állandó megbízási szerződést. Ez havi bruttó….”

“…Én azért kerestem fel őt, mert a környező településeken mindenhol ő csinálja…Ő volt egyébként a budaörsi katasztrófavédelmi parancsnok, tehát ismeri a területet..”

“…Átküldte a szerződéstervezetet, ebben meg lehet nézni a felsorolást. Ide tartozik a honvédségtől kapott feladatok koordinálása, elvégzése, jelentése, a polgári védelmi feladatok, a Pest megyétől kapott feladatok koordinálása, napi kapcsolattartás az érdi kirendeltséggel, a Budaörstől kapott feladatok koordinálása, a tervek, okmányok elkészítése stb., stb., stb. Egy két hónapig el fogunk ezzel “szórakozni”. A települési vízkár-elhárítási terv pl. piaci ára önmagában többszázezer forint. Tehát kérem, hogy a Testület állapítsa meg a keretet, ami már December 1-től lépjen életbe, mert több tervet meg kell csinálni….”

Látható: a Veszélyelhárítási Terv eleve költséges, komoly feladat. A megalkotása, szakember igénybevétele nélkül, szinte lehetetlen. És nem olyan, ami elkészülte után, ne adna állandó munkát a polgármesternek, tehát még elfelejteni sem lehet. A lakosok azonban még azt az esélyt sem kapták meg, hogy elfelejthessék.

2.

• Hol van az említett, Veszélyelhárítási Terv alapján készített tájékoztató kiadvány?
• Ki készítette el?
• Mit tartalmaz?
• Hol tudom elérni?
• Mikor osztották ki?
• Ki kapott belőle?
• Milyen hozzáférhetőségi alternatívákból választhatok?

Nem tudok ilyen kiadványról. Nem tudok semmiféle gyorsan és széleskörűen rendelkezésre álló, törvény által előírt hozzáférhetőségről, ami ehhez a kiadványhoz, vagy ehhez a digitalizált tervhez kötődne. Ez itt Nagykovácsi, új polgármesterrel, új testülettel, és nem az Elmúltnyolcév-Elmúlttizenkétév-Elmúlthuszonötév.

3.

Biztos vagyok benne, hogy négy hónappal a jégkatasztrófa után, 2015. március 31.-én, az ütemterv és a törvény betűje szerint, az illetékesek felülvizsgálták a Veszélyelhárítási Tervet, és minden érintett felet, köztük a lakosságot is tájékoztatták. Ami ismételten azt bizonyítja,  hogy a Bencsik Mónika polgármestersége idején elkészült Veszélyelhárítási Terv létezik, és Kiszelné Mohos Katalin, a település polgármestere találkozott vele. Ha azonban a  törvény által előírt felülvizsgálat nem történt meg, például azért, mert a Veszélyelhárítási Terv nem volt fellelhető, akkor a polgármester azonnal javaslatot tett a hiánypótlásra, tehát az új Veszélyelhárítási Terv elkészítésére.

• Melyik testületi ülés jegyzőkönyvében találom meg az erről szóló határozatot?
• Mikor készült el az új Veszélyelhárítási Terv?
• Mikor tájékoztatta az önkormányzat a lakosságot, ennek tartalmáról?
• Milyen módon tájékoztatta az önkormányzat a lakosságot? Brossúra? Szórólap? Honlapra kitéve? A Tájolóban? Színházi előadás keretében?

Nincs fenn a honlapon a Veszélyelhárítási Terv, és soha, senki, semmiféle módon nem tájékoztatta a lakosságot, és a lakosságnak fogalma sincsen róla, hogy mit tartalmaz a Veszélyelhárítási Terv. Lefogadom: tíz emberből, nyolc, azt se tudná miről beszélek, ha megemlíteném neki. Vagy pedig igen, tájékoztatta, de akkor én, ennek a blognak az írója, 18 éve ideköltöző, és 2002  óta bejelentett nagykovácsi polgár, nem tartozom a “lakosság” fogalmi köre alá.  A probléma az, hogy kapásból tudok citálni néhány másik embert, a közvetlen közelemből, aki ezek szerint, szintén nem tartozik ide, mint “lakos”.

4.

“…A riasztás és a veszélyhelyzeti tájékoztatás közös szabályai

• (1) A lakosság riasztásának és veszélyhelyzeti tájékoztatásának módjai:
• a) elsősorban közérdekű közlemény közzétételével, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően,
• b) a lakossági riasztó rendszer eszközeivel,
• c) a technikai feltételek megléte esetén elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével,
• d) a helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok),
• e) a riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás közzétételére alkalmas, helyben rendelkezésre álló egyéb eszközökkel, így a rendvédelmi szervek, magánszemélyek élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközei, valamint kézi kihangosító eszközök,
• f) szükség és lehetőség szerint az a)-e) pontban megjelöltek egyidejű alkalmazásával.
• ….
• (3) A szöveges közlés tartalmazza különösen:
• a) a bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét
• b) az esemény várható hatásait,
• c) az okozott hatás kiterjedését,
• d) a keltett hatás várható időtartamát,
• e) a követendő magatartási szabályokat,
• f) a további tájékoztatási lehetőségeket.

Tény: e tekintetben, az önkormányzat megtette, amit megtudott tenni. Megtalálhatóak a felhívásai pl. itt, itt és itt, és mozgósította azt a technikai-műszaki-emberi eszköztárát, amire képes volt. Az, hogy ennek javarésze , legfőképpen az infrastruktúra összeomlása miatt teljesen holt próbálkozásnak tekinthető, már nem az ő hibája.

Ahogyan az is tény, hogy a polgároknak, Nagykovácsiban, fogalmuk sincs és fogalmuk sem volt, mi a követendő magatartási szabály, ha katasztrófa sújtja a falut.  Nincs elérhető Vészhelyzeti terv, akit érdekelne, az se tud semmit. Se tűzre, se vízre, se jégre, se szélre, se földre, se végre, se kezdetre nem tud jól és felkészítetten reagálni. A négy őselem bármelyike szabadon tombolhat Nagykovácsiban. Amikor a Jégvihar lecsapott, a falu vezetése, képletesen szólva, egy kék filctollal, 2 ordibátorral, meg egy kölcsönkapott aggregátorral szállt szembe vele, ez utóbbi “némi szerelésre szorult” már az első percben, de  “legalább azonnal jött a segítség, éljenek a helyi autószerelők.” Éljenek, én is azt mondom, de azért engedtessék már meg nekem, hogy röhögve elborzadjak ezen. Mi van akkor, ha az autószerelők 40 fokos lázzal fekszenek otthon, vagy Hawaiin nyaralnak?

Az autósok egymás után érkeztek/tömött sorokban várakoztak, hogy kimehessenek a faluból: fogalmuk sem volt róla, hogy a falu le van zárva. A tűzoltóktól, rendőröktől értesültek először a “mivanmá"-ról.

2010-ben bementem az önkormányzatra, hogy információt és segítséget kérjek, egy, a nagykovácsi.net Fórumán útjára indított adomány-gyűjtő segélyakció (Kolontár-Devecser/iszapkatasztrófa) hírének széles körű terjesztési lehetőségeivel kapcsolatban: az önkormányzatnak két megafonja volt, ebből az egyik szervizben. Elképzeltem, ahogy zombik támadják meg a falut, elszáll az áram és a kommunikáció, és az önkormányzatnak kéne szólnia mindenkinek, hogy meneküljön. Leizzadtam a gondolatra.

Egymillió évvel ezelőtt regisztráltam a nagykovacsi.hu honlapon, a  Nagykovácsi hírlevélre: egészen ma reggelig, (dermesztően misztikus, éppen mielőtt élesítettem volna ezt a posztot) soha, egyetlen hírlevelet nem kaptam. Más kapott hírlevelet?

Pedig pl. a hírlevél (vagy sms hírterítés és társai)-a kereskedelmi cégek atombombája- amely egyetlen kattintásra, a címlistán szereplő összes embernek ellövi a szükséges információkat, az egyik legjobb módszer az azonnali tájékoztatásra. 2014 decemberében 1.-én, még a teljes áramszünet előtt - vagy akár az előző napon, egy vasárnap délutáni gyorsbeavatkozással- ezreknek lehetett volna fontos/hasznos információkat a tudomására hozni. Figyelmeztetni.

A tájékoztatás és az információáramlás, a sikeres védekezés/kárelhárítás alapja. Nem a civilek egymás közötti kommunikációjának kell dominálnia a hírek továbbításában. A megelőző jellegű, széles körű információterítés akkor is segít, ha akkor és ott, összeomlik minden, és még az aggregátorok is mind, egyszerre romlanak el. 

Azt azért ideszúrom, hogy ez nem új keletű a probléma: a Kutya-hegyen történt, 2012-es tűzeset volt például az, ami ráírányította a figyelmet a helyi tűzcsapok állapotára, és ami aztán az egész település biztonságára vonatkozóan, pozitív változásokhoz vezetett. Civilek csinálták, civilek érték el ezt az eredményt. A komunikációban is megmutatkozott: a nagykovacsi.net olvasói, valamint a tűz felőli oldalon érintett civil lakosok (Nagyszénáson, Ófaluban) gyakorlatilag forródrót hálózatot működtettek egymás között, hogy gyorsan elérhető információhoz jussanak. Pedig akkor volt áram. Ám akkor sem a hivatal (bármiféle) információszolgáltatása szolgált elsődleges hírcsatornaként.  Ahogyan a Kossuth Rádió munkatársa, a Zsíros-hegyen ragadt B. ZS is a barátaival, ismerőseivel  -civilekkel- folytatott telefonbeszélgetések alapján számolt be a 180 perc hallgatóságának, december 2.-án, 8 óra 17 perckor. A civilek, a civilekre támaszkodva tájékozódnak és cselekednek. Ez is hagyomány lesz, mint az Összefogás napja?

Az Összefoglalás Napja 

Szinte biztos vagyok benne, hogy az elmúlt egy évben, az önkormányzat képviselő-testülete, a katasztrófavédelmi szervek helyi erőivel, és egyéb, háttérben munkálkodó munkatársai a bizottságokban, a megbízott hivatali munkatársakkal leülve, írásban és szóban egyaránt, alaposan elemezték a 2014-es jégkatasztrófa minden egyes mozzanatát. Végigmentek az események láncolatán, rögzítették a tényeket, a résztvevők számától kezdve az elfogyasztott üzemanyag mennyiségéig, feltárták a hiányosságokat, listába rendezték a jól/megfelelően/elfogadhatóan/gyengén/rosszul és katasztrofálisan működő védekezési/információs mechanizmusokat, feltárták a hiányosságokat, és erről egy képekkel, statisztikákkal, táblázatokkal/mellékletekkel ellátott kis online kiadványt készítettek, szigorúan belső használatra, hogy az mindenki okulására szolgáljon. A poszt elején linkelt, egy évvel ezelőtt készült videofelvételből kiderült, hogy van, ami már akkor is kiverte a biztosítékot, és örömmel láttam, hogy a jóval korábban leírt, eredetileg még a nagykovacsi. net Fórumára szánt bölcs észrevételeimnek egy része párhuzamba állítható az önkormányzat illetékeseinek elképzeléseivel, de politikus legyek, ha kiszedem és átalakítom. Akkor a magam szerény módján, íme néhány javaslat, kérdés és gondolatkísérlet:

• Füstbe ment a Terv?
• Vészhelyzeti tervet előkutatni/átalakítani/frissíteni/kiegészíteni/kirakni a honlapra, tájékoztató kiadványokat csinálni a legfontosabb tudnivalókról, és a Tájolóban is leközölni a lényeget. 
• Nem volt a hivatal és a lakosság között, használható és széleskörű hírláncolat→
• Kérdésem: hogyan akarja/hogyan tervezte a aPolgármester teljesíteni a Katsztrófavédelmi törvény 26. szakaszának, a Polgári védelmi kötelezettségről rendelkező paragrafusait, ha adott esetben erre szükség van, és ha egyáltalán nem rendelkezett a szükséges technikai, és egy egészen minimális, önkéntes alapon létrehozott adatbázis háttérrel ehhez? Levelezni kezd a központi adatszolgáltatókkal, miközben a település a fejére rogy?
• Létre kell hozni egy civil-lakossági adatbázist, amelyre alapesetben önkéntes alapon mindenki jelentkezhet, és megadhatja az elérhetőségét (e-mail és/vagy mobiltelefon) és aztán azt valóban működtetni kell: jelenleg nincs ilyen.
• Az önkormányzatnak nincs aggregátora, legalábbis nincs olyan, amit ne mástól/máshonnan kéne elhoznia→minimum négy saját tulajdonú és használatú aggragátort kell beszerezni (egy az önkormányzathoz, egy a Kispatak óvodához, egy az Öregiskolához és egy tartalékot)
• Azért kell az önkormányzathoz is egy működő aggregátor, mert nem a Kispatak Óvódát kell kijelölni irányító bázisnak vészhelyzet esetén, hanem az Önkormányzat épületét: először is a kommunikációs infrastruktúra miatt, másodszor pedig azért, mert az emberek, teljesen logikusan, ekőször oda fognak menni információért/segítségért.
• Abban a teljesen valószínűtlen esetben, ha ez a Vészhelyzeti tervben nem lenne benne, készíteni kell egy kiegészítő üzemfolytonossági tervet, ami a legkritikusabb infrastruktúrák életben tartását szolgálja: áram, minimális vízvételi lehetőség biztosítása, (hasonlóan a legfontosabb főközlekedési utak járhatóvá tételéhez a falun belül, ami ugye eleve rögzített és valóban létező része a településrendezési tervnek)
• A NATÜ feladatául kell szabni az aggregátorok  folyamatos karbantartását
• A NATÜ→ gondolom, a tapasztalatok és következtetések leszűrése után itt nincs gond, és ez a vizsgálat meghozta az eredményét
• A jégkatasztrófa tapasztalataiból kiindulva, az ad hoc jelleg felváltására, meg kell találni az övezet-utca szinten értesíthető fix személyeket(és helyetteseiket)-közösségeket, akik kirakják a környékükön a felhívásokat, értesítőket, közleményeket a hirdetőtáblákra → 
• Kellenek az aggregátorok, több szempontból is (fűtés) de az önkormányzat ne kövesse el azt a hibát, hogy kizárólag az áramforrásokra épített kommunikációban bízik: nem mindenki internetezik, nem mindenki használ okostelefont, és nagyon sokan vannak, akiknek ma is a legfontosabb tájékozódási pontja a Tájoló, meg a ragasztott felhívás
• H a településen megszűnik az áramszolgáltatás és a mobilkommunikáció, hiába kerülnek  ki az információk a honlapra, azt csak az fogja látni, aki az otthonában szintén alternatív áramforrást(aggregátort használ) Nem lesz 3000 házban aggregátor. Éppen ezért, a jelenlegieken túl, összesen, minimum 12 szabványosított, legyártott, településképbe illeszkedő, hótól és esőtől védett/fedett/üvegezett hirdetőoszlopot /hirdetőtáblát kell kihelyezni a Zsíroshegyre/Nagyszénásra/Ófaluba/Sebestyéndobra/Hillside-ra ,hogy megözelíthetőség és lakóövezetek tekintetében lefedjék az egész települést.  
• Nem állnak rendelkezésre előre elkészített /digitális állományban tárolt/nyomtatott, kiprintelt, általános információkat tartalmazó plakátok,(vészhelyzeti menedékszállások, melegedők helye, fontos telefonszámok) amelyeket a baj esetén a megfelelően védett , kialakított helyekre ki lehet tenni, és nem akkor, ott kell megírni filctoll-golyóstollal, majd A4-eseket kell ragaszgatni a kerítésre, irodai műanyag tokban: ezt tehát szintén pótolni kell. 
• Nincsenek fenn a honlapon/hirdetőtáblákon az adott vészhelyzet esetére iránymutató, a lakosságra vonatkozó/az önkénteseket eligazító leglényegesebb tudnivalók, amelyeket természetesen a Vészhelyzeti terv eleve rögzít. Ami szintén nincs fenn. 
• A hirdetőtáblákon ki kell alakítani egy fix területet ahol egész évben/adott évszakban kint kell lenniük az alapvető előírásokat, kötelezettségeket és nélkülözhetetlen ismertető anyagokat tartalmazó plakátoknak, (tűzgyújtási tilalom sulykolása, polgárőrök, körzeti megbízott elérhetősége stb) Ez nem csak katasztrófahelyzet idején, hanem az általánosan értelmezett közbiztonság szempontjából is fontos. 
• Ha a hirdetőtáblákra kihelyezett információk egész évben olvashatók, megtalálhatók, és ezt kiegészíti a honlapra felkerült digitális állomány (veszélyelhárítási terv, fontos telefonszámok a címlapon, alapvető tudnivalók)  valamint az alapvető tudnivalókat rögzítő tájékoztató nyomtatott kiadványok szétterítése, akkor ezzel az önkormányzat nem csak a törvényi kötelezettségének tesz eleget, hanem minden, e vonatkozásban előforduló bírálatnak, kritikának, jogi következménynek is elejét veszi, és joggal hivatkozhat arra, hogy ő minden lehetséges és szüksége lépést megtett a veszélyelhárítás és a pontos tájékoztatás érdekében.
• Nincs elég sisakjuk a tűzoltóknak? De ma már van, ugye? Juj.
• Azok a polgárok, akik nem ragadtak láncfűrészt és baltát, hogy segítsenek a tűzoltóknak/magukon, Honti Zoltán beszámolója szerint is, higgadtan és nyugodtan vették tudomásul az elkerülhetetlent, várva a segítségre, a házuk, lakásuk falai között, és többnyire nem akadályozták a katasztrófavédőket feleslegesen akadékoskodva, ez azonban inkább a józan életösztönnek köszönhető, és nem a megfelelő szintű, előzetesen elvégzett, pro-aktív tájékoztatásnak. A teljes útzár viszont már meglepetésként érte a későn induló lakosokat, rengetegen a falu határából fordultak vissza. Ki korán kel, szabad, de életveszélyes utat lel(t). Építeni kell egy (valójában kettőt) sorompót a falu határához, a visszafordítási útvonal lehetőségével, amit bármiféle hasonló jellegű vészhelyzet esetén le lehet zárni, még jóval azelőtt, hogy a lakosság nekiindulna az útnak. 
• Már harminc évvel ezelőtt is lehetett venni a gyerekeknek a játékboltan Walkie-tolkie-t, talán nem ártana néhány ebből, a polgármesteri hivatal-tűzoltók tengelyen, lehet narancssárga is. URH rádió. 
• Kiderült az is, amit már tudtunk: ha elszáll a teljes kommunikációs hálózat, nincsen elég hordozható megafon és nincs előre felvett/digitálisan rögzített szöveg, hogy ne az alpolgármesternek vagy egy óvónőnek kelljen beugrania-rögtönöznie-beszélnie. Egy 20 fős, átlagon alul felszerelt, afgán szívsebészekből álló migráns csapatnak több hangosbeszélője van, mint egész Nagykovácsinak. Minimum hat, működőképesen tartott hangosbeszélőt kell beszerezni. 
• Az ordibátorral (netről loptam, netes szleng a hangosbeszélőre) való hírkürtölés sem könnyű műfaj, de az összes probléma közül, ez orvosolható a legkönnyebben: élő tapasztalatom volt aznap, láttam-hallottam, hogy mire a lakók kimentek/kimerészkedtek az utcára, már elment az autó, és csak hangfoszlány-visszhangokat lehet hallani: gedőgedőbenbenbanbankosságkosság.
• Nincs póznákra telepített hangosbeszélő. A hordozható ordibátorral való hírközlés önmagában is hálátlan feladat, de a jégkatasztrófa idején, a “felkészületlenségből “ adódóan, ezt még sikerült is megnehezíteni: eleve  lassan és többször kell végigmenni egy-egy útszakaszon-lakóövezetben, ám, ha egy Nagykovácsi méretű településen csak egy-két darab ordibátor áll rendelkezésre, már beköszönt a tavasz, mire mindenkihez eljut, a hír, hogy hol van a melegedőgedőgedőgedő. Hiába a jószándék, hiába a tenni akarás, hiába a rekedtségig űzött egész napos megafonozás: az információ nem fog mindenkihez eljutni.
• A nagykovácsit járó vashulladékgyűjtők 25 éves Ford Transitján, fixen telepített hangosbeszélő van kiépítve. Talán érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy az önkormányzat/NATÜ egyik saját tulajdonú ajtójára is kiépítsék ezt, és akkor legalább egy esetben, ne mondjuk mínusz 15 fokban, leeresztett ablak mellett kelljen torokgyulladást összeszednie a feladatra vállalkozó hősies önkéntesnek/feladatra kijelölt alpolgármesternek, óvónőnek 
• Fel kell mérni  a műszaki, anyagi feltételeit, és ki kell alakítani egy póznákra szerelt szirénarendszert. Erre a katasztrófavédelmi törvény 15. az Általános jelzési kötelezettség-ről szóló szakasza is kötelezi az önkormányzatot
• Hasznos téli tanácsok és intelmek leírása a 2015. januári Tájolóban: helyes. De kissé, eső után köpönyeg elcsúszás után sózás. Legyen fenn a nagykovácsi.hu címlapján és mindig, a tél beállta előtt és a tél folyamán állandó oldalként, nyitólapon,tolni kell szakadatlanul, hátha valaki feledékeny. Valami ilyesmi. Csak nem eldugva, hátul, archívumként. 
• Állandó oldal kell az időjárási előrejelzéseknek/katasztrófavédelmi felhívásoknak a nyitólapon. Ilyen híreknek. Előre leadni/átvenni a figyelmeztetéseket, és nem akkor felrakni a netre a felhívásokat, amikor már késő.
• Az ilyen értesítéseknek nem az archívumban van a helye . Vannak, akik most költöznek ide, nekik is tudniuk kell róla.
• Vészhelyzeti terv. Ez már volt?