Mottó 1.: "Csak növeli, ki elfödi a bajt." (Illyés Gyula)

Mottó 2. : "Évikeee, fogadjál szót a fidesznek!" (egy igazán európai, szabad, független, polgári eszményben nevelkedett ember, egy szabadságharcos nép gyermekének szavai)

♦

Tegnap este, Tétényi Éva, egykori esztergomi polgármester volt Horgas Péter pódiumvendége. A Péterek ideje, és a 2019-es önkormányzati választási kampány nyitánya után, egy nem a Főnix Mozgalom égisze alá tartozó, talán még a függetlenek között is független civilt hívott meg a házigazda.

Lelövöm a poént: ezt mindenkinek hallania és látnia kellett volna. Megpróbálom visszaadni ezt az estét azoknak, akik lemaradtak róla. Szubjektív beszámoló következik.

A falut járva, arcok néznek vissza rád, arcokba nézel.

Az emberi arcokban fürkésző szemek követik a mozgásodat, szelíd őz vet rád lusta pillantást, elmerülsz a kutyák tekintetében, nyomtatott plakátarcok néznek vissza rád a papírról, domborművekbe, szobrokba, díszfigurákba mintázott fejek mellett haladsz el.

Ez a válogatás egy kis csokor azokból az arcokból, akikkel összeakadtam. Természetesen megtalálható néhány, amelyek híres és emblematikus arcai Nagykovácsinak, így mindenképpen helyük van a csapatban, de nem törekedtem teljességre: más témák kapcsán bővülni fog még a lista. Van néhány, amelyek új blogposztok részeként is visszatérnek majd később, de ezeket nem jelzem most külön.

Mottó : Ha vezetőnek tartod magad, de senki nem követ, akkor egyszerűen csak elmentél sétálni. (John C. Maxwell, amerikai üzletember)

♣

2019-ben két ízben is ikszelhet a magyar: az európai parlamenti választásokon tavasszal, és az önkormányzati választásokon ősszel. Ez utóbbiról, és ennek Nagykovácsi vonatkozásairól lesz szó a posztban.

Figyelmeztetés: a blogposztban közcélú trágárság és a nyugalmat megzavaró szavak, nevek, rövidítések találhatóak, (pl. politikus, MDF) ezért gyenge idegzetű honfitársaimnak nem javasolható.

Mottó 1.:

Nyári délután, Nagykovácsi:

Gyerekek: Apuciii, apuciii, a kutyus idekakilt az utcára! Kérek szépen valamit, hogy összeszedjem!

Apuka válasza: Azt nem kell összeszedni kislányom, mert az már az utcán van. Ami a kerítésen kívül van, az maradhat ott, ahol van.

(megtörtént, valós párbeszéd, melynek szem- és fültanúja voltam, számtalan barangolásom egyikén)

Mottó 2.: "Mint aki halkan belelépett..." ( Karinthy Frigyes: Így írtok ti című művében, Kosztolányi Dezsőről)

Mottó 3.:  Minden kutyának a farkas az őse.

Az Ófalu peremvidékén található két lakóövezet általános jellemzőit és építészetét az előző posztban részletesen bemutattam. Mindkettőnek nevet is adtam: Károli-kert, illetve Nádas-kert. Itt az ideje, hogy közelebb hozzam őket a blog szokásos, kézműves, házi receptúra szerint kevert, falusi street view rendszerében: balról-jobbra haladok, így először a Károli-kert kerül nagyító alá.  A vezérposztban is rögzített szerkesztési alapelvek természetesen  változatlanok:

• az elemzés: szubjektív
• az ingatlankeresők lehetséges szempontjait is figyelembe veszem
• az egész falu, így ez a terület is 100 %-ig összközművesített
• Amennyiben van egyáltalán, úgy a környezetükben található kereskedelmi/gazdasági/szolgáltató/védett stb. településrészeket csak akkor említem meg hosszabban, amennyiben azok hatással bírnak az adott peremövezeti lakóövezetre.

Én támogatom a Gundelt. Nem értem miért bántják.

Vesszenek a sárga irigység fogköveit köpködő bolsevik hazaárulók a blog.hu és a közösségi oldalak kommentszekciójából.

A Nagykovácsi települési övezeteit/lakóövezeteit bemutató sorozatnak eddig két fejezete készült el. Az első egy szükségszerű, a CBA-krónikához (egyben a blog legelső posztjához is) kapcsolódó, és a logikai sorrendet felrúgó, megelőlegezett poszt volt. Az a Nagyszénás-kertet mutatta be, hogy az olvasó képbe kerüljön a nagy vihart kavart CBA beruházás földrajzi/lakókörnyezeti helyzetét illetően. A Nagyszénás-kerthez még visszatérek, a kertvárosi lakóövezetek ismertetésénél. A második, maga a sorozat tulajdonképpeni vezérposztja: az tartalmazta az általános bevezetőt, és a terítékre került övezet, az Ófalu, tehát a település ősi falumagját bemutató írás-és képanyagot.

Most az Ófalu közvetlen környezetébe, az Ófalu peremvidékén kialakult lakóövezeti településrészekre fogom a magam szubjektív módján elkalauzolni az érdeklődőket.

Ami a vezérposztban igaz volt, az igaz lesz most is:

• a terület 100 %-ig összközműves.
• Amennyiben van egyáltalán, úgy a környezetükben található kereskedelmi/gazdasági/szolgáltató/védett stb. településrészeket csak akkor említem meg, amennyiben azok hatással bírnak az adott peremövezeti lakóövezetre.

1. A pénz beszél

Az az ember, aki ma, 2018-ban, megengedheti magának, hogy Nagykovácsiban építési telket/önálló családi házat vásároljon: gazdag.

Mottó 1.: Humorban nem ismerek tréfát. (Karinthy Frigyes)

Mottó 2.: "...Emberek, nem vadak -
elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!" (József Attila, Levegőt! c. versének részlete)

♣

A Nagykovácsi játszótereit bemutató sorozat első részében a legnagyobbat, a falut járhattuk be, ahol a játék és a hétköznapi élet elválaszthatatlanul összeért. Ezúttal a legfiatalabb tagról, az átadás előtt álló Ebadta játszótérről lesz szó.

Az örök, visszatérő mottó: “..Az ország építészeti arculata egyre zűrzavarosabb, településeink egyre csúfabbak. A pénz pallérozatlan uralma, a külföldről beoldalgó építészeti import sokszor alacsony minősége, az új építési anyagok silánysága, az építészek jó részének csalfasága, az építészet egyetemes szellemi jelentőségének csökkenése miatt gyorsan halad Magyarország építészeti képének torzulása…”  ( Janáky István, építész)

Mottó 2.: "Sajnos sok építész és építtető is önmegvalósítást hajt végre.” (Györgyi Zoltán, Nagykovácsi főépítésze)

Mottó 3. : “ A fák majd eltakarják a rossz házakat, a jók meg jók” (szintén Györgyi Zoltán, a "ház formájú házakat" kedvelő főépítész, egyik - de nem az egyetlen - őszinteségi rohamában)

♣

Eredetileg, -az időjárást szemlélve- egy emlékeimből hirtelen előhívott, országjárásra, illetve őszi kirándulásra csábító könnyed posztot akartam feldobni, amikor rájöttem, hogy ez is Nagykovácsiról szól. Illetve Nagykovácsiról is szól, mert az eredeti célomat nem váloztatta meg, hogy befűzhetem a posztot a helyi építészeti, építésügyi krónikák közé.

Ebben a blogban eddig kevés olyan illusztrációként felhozott kikacsintás akad, ami annyira Nagykovácsiról szólna, mint ez.