Szia, uram! Arborétum érdekel?
♣
Mottó 1.: "Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út két, korban és jellegben elváló részre osztja: az Alsó és a Felső Kertre.
A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. Itt alapította a Bach-korszak idején kertészképző iskoláját dr. Entz Ferenc, az 1848-as szabadságharc orvosa. Az első épület eredeti formáját korabeli képek őrzik. Maga az épület - többszöri bővítés után - ma is megtalálható a Felső Kertben.
Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.
Felismerve kiemelkedő dendrológiai értékeit, környezetvédelmi jelentőségét, a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepét, a főváros vezetése 1975. március 5-én kelt határozatával az Arborétum területét természetvédelmi területté nyilvánította..."
Mottó 2.: "...Az Arborétum telepítését először a Felső Kertben kezdték meg 1893-94 telén. Tervezője és első vezetője a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. 1000-féle fa és cserje, valamint 90 évelő faj nyert elhelyezést az akkoriban alakult Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetet körülvevő 3 hektárnyi területen. Az itt található növények egy része tehát – például az ’F’ épület fölötti néhány tölgy, dió, platán, páfrányfenyő – csaknem 120 esztendős..." ( MATE / Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem / Budai Arborétum honlapja / bemutatkozás / az arborétum története / részletek)
♣
A hírek szerint a közeljövőben talán valamiféle változás állhat be a Budai Arborétumot érintő terület tulajdonviszonyaiban és /vagy kezelésében, ami a magyar rögvalóság ismeretében okkal ad, adott vagy adhat okot az aggódásra, bár az egyetem vezetése egy sajtónyilvános eseményen igyekezett határozottan megnyugtatni mindenkit (oktatókat, diákokat, újságírókat, és közvetve a laikus érdeklődőket, kerületi lakosokat, szomszédos utcák lakóit, NER-balhét szimatolókat, öncélú vagy politikai szarkavarókat és mindenki mást, aki azonnal felkapta a fejét erre a hírre), hogy az arborétum szent és sérthetetlen, egy szent hely. Ha utálsz linkekre rákattintani, és alaposabban tájékozódni erről (pedig jó cikk, informatív), akkor a történet lényege nagyon leegyszerűsítve annyi, hogy a csökkenő hallgatói létszám miatt racionalizálást terveznek, amelynek kapcsán állítólag felemerült, hogy a Felső-kertben található épületek / telek eladásából próbálják finanszírozni az Alsó-kertben található egyetemi épületek felújításának költségeit, egyben biztosítva mindenkit arról, hogy az oktatás nem vándorol át Gödöllőre, és a Felső-kertben található arborétumi rész továbbra is nyitva marad a nagyközönség előtt, nem fog átalakulni egy elzárt magánterületté.
Gyuricza Csaba rektor beszéde a november 5-i állománygyűlésen a Budai Campus K épületének dísztermében (fotó: MATE / közvetett forrás: Válasz Online)
A kérdések zöme gondolom az oktatási helyzet jövőjén túl, arra irányult, hogy ez mégis hogyan lesz megoldható, és mi lesz a garancia az arborétum érintetlenségére. Elég képlékeny, bizonytalanságokkal terhelt történetnek tűnik, egymásnak ellentmondó találgatásokkal, alaptalan szóbeszéddel, sokféle megoldással és kimenettel – és akár mindenki megelégedésére szolgáló, teljesen pozitívval is – így ezt el is engedem, eleve nem politizálnék ebben a posztban a kelleténél többet, majd mindenki átmegy a hídon, ha már odaért, és a hidat lerombolva találta.
Tehát csak annyit mondanék, hogy én a velem született óvatosságtól, és egyben az elmúlt 14 év tapasztalatai alapján felépített rosszhiszeműségemtől vezérelve, amint időm engedte, szinte futva indultam el, hogy megnézzem a Budai Arborétumnak legalább az alsó részét, hátha már holnap /másnap lekerítik fémkerítéssel a területet a fülébendugaszos, kopasz, kétajtós szekrények, ledózerolják az egész arborétumot az összes épülettel együtt, aztán felhúznak rá egy stadiont vagy valami olyan építészeti ocsmányságot, mint a fővárosi, tradicionális városképet szétzúzó, MOL Pisatornyot.
Ez a poszt ennek a másfél órás, hétvégi sétánknak a lenyomata, tehát kizárólag az Alsó-kertet mutatja be, kedvcsinálóként.
♣
Ez az eltéveszthetetlen, csupa üveg, szintén alapos felújításra váró"K" épület. Bárki is dolgozik /tanul az ablakok mögött, nehéz lehet koncentrálni, ha az év 365 napján egy folyamatosan változó csodára pillanthat le az ablakokon keresztül.
♣
A Budai Arborétum egy aprócska, budapesti csoda.
A területe mindössze 7,5 hektár.
Falumbélieknek: ha 800 m²-t tekintek egy átlagos méretű nagykovácsi parcellának, akkor az arborétum elférne egy akkora földdarabon, amit alig 94 db ilyen telek foglal magába. Vagyis példának okáért könnyedén elférne négyszer a Nagyszénás-kertben, ahol eleve 900 m² a legkisebb kialakítható telekméret, és ahol a 2018-as adatok szerint 238 lakótelek található. Az egész Nagyszénás-kertnek a Linum bevásárlóudvart, a református templomot, az óvoda-és bölcsődekomplexumot, a sportpályákat, az iskolabővítésre szánt területet, valamint a gyermekorvosi rendelőt is magába foglaló területe, a saját becslésem alapján ∼35 hektár...igen, igazad van, túlragoztam: a Budai Arborétum olyan kicsi, hogy szinte elveszne a Nagyszénás kertben is, na.
A Budai Arborétum térképe (kép forrása: MATE)
De amikor sétálsz benne – a sajátos nyitvatartási rend szerint ez a látogatók többségének elsősorban egy Alsó- Kertben megejtett sétát jelent (a Felső-Kert ugyanis csak hétköznaponként van nyitva) – akkor egyáltalán nem érzed az arborétumot kicsinek, mivel valóban olyan gazdag, különleges és szép növénykiültetés fogad a kanyargó ösvényeken, hogy fel sem tűnik milyen szerény méretű területen sikerült elérni ezt a lenyűgöző hatást. Ha valakinek sikerül úgy alakítania az időbeosztását, hogy hétköznap tudja meglátogatni az arborétumot, akkor az Alsó kerttel együtt a Felső-kertet is megtekintheti, ami már kiadós sétával, nota bene! egy kisebb kirándulással ér fel. Ahogy írtam, mi másfél órát barangoltunk csak az Alsó-kertet bejárva.
Azok, akik szeretnék tudományos alapossággal, vagy legalább az Amatőr Profik tudásvágyával (Kósa Géza szavai) végigjárni az Arborétumot, többféle segítséget is kapnak: szinte minden növény alatt van egy tábla vagy az ágakra tűzve egy műanyag lapocska (ilyenkor turkálni kell egy kicsit a lombokban), amelyeken megtalálható az adott növény latin /magyar neve és egyes esetekben a rövid leírásuk is, illetve maga a honlap is kifejezetten hasznos támpontokkal szolgál: ugyanis listákba van szedve rajta a legtöbb növény, és a növény nevére rákattintva térképen is pontosan megmutatják, hogy az adott növény hol található meg. Példának okáért ezek itt a dendrológiai kincsek, tehát a legszebb fák gyűjteménye, ez pedig a védett növények listája.
Vannak tematikus séták is (Évelő dísznövények tanösvénye, különleges formájú és idős fák és cserjék tanösvénye, a legszebb lombú és termésű fák, cserjék és évelők tanösvénye), de úgy sejtem a többség kötöttségektől mentesen, pusztán a látvány élvezetének élve csatangol a kertben, és okos korunknak hála, ha valami jobban megragadja a figyelmét, egy okos telefonnal a kezében, a séta közben is böngészheti, azonosíthatja, hogy éppen hol jár, melyik növényt látja.
Ha egyszerűen csak az utcáról esel be, hirtelen ötlettől vezérelve, az Arborétum bejáratánál a kihelyezett térkép alapján is megtervezheted, hogy merre sétálj. Ez a google-térkép (Tóth Krisztián munkája, a MATE honlapján is szerepel) szintén nagy segítség és sorvezető lehet egy sétán, csak rá kell nagyítani, és noha a készítő szerint sem teljes, a laikus számára bőven elegendő, mert úgy érezheti, hogy szinte minden fűszál rajta van, név szerint.
A sajátos városi, földrajzi, építészeti környezetnek köszönhetően állítólag ez az ország egyik legmelegebb fekvésű arborétuma, ennek köszönhetően maradnak meg benne a fagytól védett helyeken a különféle, szabadon kiültetett egzotikus növények is. És emiatt kell állandóan és sokat öntözni is itt: évszázados próbálkozások, kísérletezések, kudarcok és sikerek együttese az, ami ma, itt látható. Természetesen most is vannak növényveszteségek. De az elhalt növények helyébe mindig kerülnek újabbak: az arborétum tele van friss ültetésekkel, telepítésekkel. Minden kertész és kertészkedő laikus tudja az alapigazságot: egy kert soha nincsen kész.
Ez a professzor úr emlékére ültetett kínai napernyőfa: ne sirasd, nem beteg, csak ősz van.
Ami fontos: mielőtt elindulna valaki, feltétlenül tájékozódjon a nyitvatartásról a honlapról / telefonon, mert ez évszakonként is változó, és vannak időszakok vagy egy-egy nap, amikor az Arborétumot bezárják (pl. nagyobb kertészeti munkák).
A szigorúság léptéke változhat, de minden arborétumban vannak a látogatókra vonatkozó kötöttségek, és ez alól a budai sem kivétel: a növény- és állatvilág (pl. mert madárbarát-kert) megóvásának érdekében be kell tartani néhány szabályt.
Sajnos – a kihelyezett figyelmeztető táblák és a leírások szerint –, kullancsveszélyes terület, így az adott évszakokban, amikor ezek a förtelmes dögök aktívak, itt is érdemes zárt ruházatot és /vagy szúnyog- és kullancsűző spray-ket használni, illetve otthon átvizsgálni a ruházatot, bőrfelületet. A városi környezet tehát semmiféle módon nem óvja meg a vérszívók jelentette nyűgtől a látogatót, bár ismerek én olyanokat, akiknek ide járt a gyerekük, de soha egyetlen kullancsot se szedett össze, pedig neki elvileg kötelező munkahelyi ártalom lett volna. Különösen azoknak ajánlott az óvatosság, akik, ott, ahol ez megengedett, szeretnek letérni a szélesebb ösvényekről (mondhatnám a fő közlekedési-útvonalról) a kisebb ösvényekre, és mindenféle dzsungeltúrát tartani a bokrok között, a fák lombjai alatt: az arborétum teljes megismeréséhez ez elengedhetetlen, mert tele van titkos növényszigetekkel, fűszerkertekkel, szoliter fákkal, egyedi összeültetésekkel vagy fajtaismertető növénytársításokkal.
Belépő díj nincs. Hinnéd-e? Pedig igaz. Kivéve a Tavaszkert idején.
Az arborétumnak ugyanis van egy híres, nagy múltú, rendszeresen megtartott növényvására és szakkiállítása is: legközelebb 2025. április 25-26-27. -én tartják meg, ezeken a napokon viszont csak a rendezvényre váltott belépőjegy megvásárlásával és a kiállítás nyitvatartási ideje alatt lehet a területre belépni. A kiállításról, annak nyitvatartásáról és a belépőjegyekről bővebb információt a szervező honlapján lehet információt találni: www.tavaszkert.hu.
Egy arborétumban nem az a cél, hogy végigrohanj az egészen, ide nem teljesítménytúrázni jössz, mi meg aztán eleve nem szoktunk teljesítménytúrázni: valójában tovább is maradtunk volna, de végül az előre jelzett, ám mégis meglepően metsző hidegfront betörése vetett véget a sétának. Gyönyörű napsütésben kezdtük, fagyos ködben fejeztük be a programot, amikor már tényleg kezdett átfagyni a lábunk, kezünk. Puskát kesztyűt és melegebb öltözéket kellett volna hozni ehhez a melóhoz, ha érted.
Ha van rá időd, lehetőséged, jöjj el ide: nyilván vannak évszakok /hónapok, amikor az arborétum a legszebb arcát mutatja...talán az a legjobb megoldás, ha mindegyikben megnézed. Nem rakom fel a képek alá, hogy éppen milyen fát /növényt látsz, mert legyen ez a galéria inkább csak szemnek öröm.
És a Budai Arborétum szépségének még az őszi-télköszöntő, novemberi időjárás sem tud ártani. Hiszen tudjuk, hogy a zord időknek is van megkapó, romantikus oldala.
Remélem, hogy ez a fotógaléria visszaad valamit ebből.
♣
A képgaléria fotói itt: zord indafoto
