Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zord idők

A Negatív-boxer

Nagykovácsi politikatörténet 6.- A 2014-es választási kampány. Hogyan fúrta be magát a pártpolitika Nagykovácsiba, és miképpen számolta fel a status quo-t, avagy a politikai fősodor gépezete és a nagyon demokraták európai nyelvezete

2017. szeptember 01. - zord íjász

Mottó:  Kétféle ember él ebben a világban. Az egyik, aki bármire hajlandó a céljai elérésének érdekében, és az összes többi. (David Englander/Ed Harris milliomos és köztörvényes bűnöző szavai, a Man on a Ledge c. krimiben)

♠ 

A Nagykovácsi Önkormányzat közösségi, hivatalos újságjának, a Tájolónak az első oldalán van a polgármester fix rovata, ahol az olvasók havi rendszerességgel találkozhatnak a falu vezetőjének aktuális gondolataival. Az egy hónappal ezelőtt, augusztusban  megjelent írásból idézek.

Manapság a „politika” szót nem feltétlenül azonosítjuk a jó hangulattal és az összetartozás érzésével. Még egy olyan kicsi és meghitt hangulatú településen is hangoskodás, ellenségeskedés, személyeskedés övezi, mint Nagykovácsi. Mindenki tudja rólam, hogy nem vagyok politikus, a helyi önkormányzatba, a nagykovácsi közügyek intézésébe a legutolsó önkormányzati választások eredményeként szálltam be, vállalva természetesen a politikával járó felelősséget és negatívumokat. Ennek ellenére sokszor elcsodálkozom és megdöbbenek, milyen indulatok ébrednek emberekben egymás iránt, hogy mennyire nem figyelünk a másikra, mennyire nem tudunk vagy akarunk vitatkozni, hogy sokszor milyen mértékben nem látjuk a fától az erdőt, vagyis azt, hogy a „közügyekben” olyan döntéseket kell hozni, ami a közösség egészének érdekében áll, nem pedig olyat, amit egy-egy jól kikiabált egyéni érdek követel. Talán naiv vagyok, de engem tényleg megdöbbent, hogy a csodálatos hangulatú, békés és gyönyörű Nagykovácsiban nem mindig tudunk barátsággal, józanul, normálisan és hatékonyan vitatkozni, és ahelyett, hogy leülnénk megbeszélni a problémákat, előfordul, hogy kígyót-békát mondunk egymásra..."

Azért ez durva. Most szólj hozzá. Milyen világban élünk. Kígyót meg békát. Még itt is ez megy. A gyönyörű Nagykovácsiban. Hová jutottunk, emberek.

Hogy hová, azt Kiszelné Mohos Katalinnál, senki sem tudja jobban.

Tovább

Full contact

Nagykovácsi politikatörténet 5.- A 2014-es választási kampány. Hogyan fúrta be magát a pártpolitika Nagykovácsiba, és miképpen számolta fel a status quo-t, avagy a politikai fősodor gépezete és a nagyon demokraták európai nyelvezete

A mottó visszatért, mert a politikai kampányok világa sem változik: kíméletlen, kegyetlen versengés a győzelemért. 2014-ben, Nagykovácsiban, ez a közéleti versengés 24 év után érte el a mélypontot.

Tovább

Egy politikai kampány krónikája

Nagykovácsi politikatörténet 4.- A 2014-es választási kampány. Hogyan fúrta be magát a pártpolitika Nagykovácsiba, és miképpen számolta fel a status quo-t, avagy a politikai fősodor gépezete és a nagyon demokraták európai nyelvezete

Mottó:

Minek öltözzön holnap Bencsik Mónika a karneválon?
1. Kis Hableány
2. Szörnyella De Frász
3. Terminátor

(2014. február 28. szúrkálódó szavazás a nagykovacsi.net Civil Közösségi hírportál facebook oldalán)

Tovább

Semi-contact

Nagykovácsi politikatörténet 3.- A 2014-es választási kampány és a főszereplők. Hogyan fúrta be magát a pártpolitika Nagykovácsiba, és miképpen számolta fel a status quo-t, avagy a politikai fősodor gépezete és a nagyon demokraták európai nyelvezete

2014-ben, Kiszelné Mohos Katalin lett a Fidesz helyi polgármester-jelöltje, miután a borzasztóság és az anomáliák nyomán kipattant viszály a pártpolitika csápjai közé terelte.

Már csak egy feladat volt hátra: legyőzni az önkormányzati választáson ellenfeleit, mindenekelőtt Bencsik Mónikát, Nagykovácsi 12 éve regnáló független polgármesterét.

Kampányolni kellett, és egy kampányban- állítólag, vagy mondhatom, a tapasztalatok szerint-  mindent lehet, minden elfogadható, minden megbocsátható...utólag. A győztesek legalábbis könnyen megbocsátanak önmaguknak. Egy ketrecharc, szabályok és bírók nélkül, az utolsó vérig, puszta kézzel, védőfelszerelés nélkül. A földön fekvő ellenfél is rugdalható. Így megy ez a világ minden fejlett, kultúrált, civilizált, nyugati tippusú demokráciájában, ahol választásokat tartanak: undorító, de ez még mindig jobb, mint a Föld lepusztult diktatúráiban vagy demokráciának álcázott autoriter rezsimjeiben, ahol ilyen butaságokra nem fecsérlik az időt, vagy irányított a végeredmény.

És lehet, hogy ez csak egy műanyag falu, de mi sem vagyunk kevesebbek, mint mások: egy igazi, házi, helyi ízekkel fűszerezett anyád kampány Nagykovácsinak is kijárt.

Meg is kapta. A kampány Semi-contacttól a Full-contactig zajlott...és azóta stagnál.

Tovább

A hülye himpellérek és néhány olvasó esete az okos képviselővel

Kisér(t)őposzt 2.- Archív komment részlete, a Pancser-puccs végjátékhoz és a 2014-es választási kampányhoz kapcsolódva

2010 után, egy folyamatosan romló és mélyülő konfliktus végén, egy Bencsik Mónika megbuktatását illetve a képviselő-testület önfeloszlatását célzó terv megvalósítása vette kezdetét a képviselők részéről, amelyet Fáber Dávid, a nagykovacsi.net főszerkesztője szellemesen Pancser-puccsnak nevezett el később.

A történet feldolgozása önálló és terjedelmes posztot igényel: ez még nem az, de az események összefüggése miatt kényszerűen belekarcolok abba is, és vicces módon legelőször a végét rakom fel: ilyen e blogger élet, ez jött kézre. Ez a poszt egy kisérőposzt, amely szerves része a 2014-es kampányt illetve az odáig vezető utat, a pártpolitika betörését bemutató szubjktív politikatörténetnek.

Tovább

Nagykovácsi Malström

Nagykovácsi politikatörténet 2.- A Fidesz-jelölt színrelépése. Hogyan fúrta be magát a pártpolitika Nagykovácsiba, és miképpen számolta fel a status quo-t, avagy a politikai fősodor gépezete és a nagyon demokraták európai nyelvezete

 

Átlépték a Nagykovácsi Rubicont. Nem volt visszaút. A pártpolitika ott csorgatta a nyálát és kaparászott Nagykovácsi kapuja előtt.

De még nem jutott be. A szaga már igen, és a lábát is berakta az ajtórésbe, de még mindig az útját állták.

Házhoz jött a megoldás. Bentről.

Szubjektív politikatörténet, 2. rész.

Tovább

Kiszelné Mohos Katalin, a Kispatak óvóda intézményvezetőjének munkaügye

Kisér(t)őposzt 1.- 2012. Április 19. Képviselő-testületi ülés, 21. napirendi pont.

  • Ez a poszt önálló kordokumentum, de jellegét tekintve, ennek a posztnak a kísérője, közvetlen tartozéka.

Tovább

Nagykovácsi Rubicon

Nagykovácsi politikatörténet 1.- Hogyan fúrta be magát a pártpolitika Nagykovácsiba, és miképpen számolta fel a status quo-t, avagy a politikai fősodor gépezete és a nagyon demokraták európai nyelvezete

bencsik_mosoly.jpeg

Bencsik Mónika, Nagykovácsi polgármestere 2002 és 2014 között (a 2014-es választási szórólapjának részlete)

1. A kudarc

Nagyjából húsz olyan hozzászólásom volt Nagykovácsi különböző digitális csatornáin, (az élő beszélgetéseimet érthetően nem számítottam bele) amelyben arra figyelmeztettem mindenkit, jelöltet, polgárokat, bárkit, hogy ne hozzák be a faluba az pártpolitikát, az országos politikát. A jelöltek induljanak függetlenként, de soha ne induljanak pártok jelöltjeként, tagjaiként. Annak hajbókolnak és annak a rendezvényeire járnak, akiére akarnak, de a falu ügyeit intézve mindenkinek azt kell látnia, hogy függetlenek, lokálpatrióták, és elsősorban nagykovácsiak. A négy fal között, vagy a falu határait elhagyva naponta fényesíthetik kedvenc politikusok szobrának rézhímvesszőjét, de ne hozzák ezt be a falu elé.

Azt is jeleztem, hogy a kritikusok, a politikusokat bíráló, a helyi közügyekkel foglalkozó civilek se kéne behozniuk a pártpolitikát a faluba. Emeljék fel a szavukat, ha úgy érzik, hogy szükség van rá, de kerüljék el azt a csapdát, hogy pártszimpátia alapján fogalmazzák meg az észrevételeiket, mert aki így tesz, annak szembesülnie kell azzal, hogy amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten is, és ez megsemmisít minden értelmes, higgadt, távolságtartó, korrekt vitát vagy párbeszédet. Nem kérdés: én is belemásztam ebbe annak idején, nyakig, felvettem a kesztyűt, amikor elém dobták, de levenni már nehezebb volt, most meg már, amikor újra nyitották a frontokat nem is próbálkozom vele, mert az öncenzúra lenne, arra pedig engem senki sem fog kényszeríteni a saját hazámban. 

Egy zárt közösséget atomjaira szed szét, ha a viták, nézetkülönbségek, gazdasági/emberi ellenérdekek pártpolitikai színteret kapnak. Ez ilyesmi szétfeszíti, szétzilálja, polarizálja a helyi politikai/közösségi életet, megmérgezve az átbeszélésre érdemes közügyeket is...Ez nem csak fizikai értelemben egy zsákfalu, hanem védhetőség, vagy ha úgy tetszik védhetetlenség szempontjából is. 

Nem lehet mindig győzni. Hiába ugattam, nem jött össze, a betörők jobboldalról és baloldalról is átmásztak a kerítésen. Van úgy, hogy el kell fogadni a vereséget. Már 2006-tól repedeztek a falak, 2010-től leomlottak a bástyák, de 2014-ben az egész vár összeroskadt. Ma pedig a köveket hordják szét.

Könnyű lesz bizonyítani.

Tovább
süti beállítások módosítása