Nagykovácsi blog. Határtalanul, de a határokon belül maradva. Kibeszélő.

Zord idők

Piaci rés

A Nagykovácsi Termelői Piac története

2021. december 15. - zord íjász

2012. május 5.

A Nagykovácsi Termelői Piac a helyi Általános Iskola parkolójában, a Kossuth Lajos utca 99. szám alatt található, egészen pontosan a Kossuth Lajos utcát és a Nagyszénás utcát összekötő úton/keskeny parkolási folyosóban.

A piaci résben.

Ez, amiről szó lesz, a Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezésében valósul meg, januárban és februárban mindig bezár/szünetel, de egyébként márciustól októberig minden hónap első szombatján reggel 7-től 12-ig látogatható, októbertől decemberig pedig, szintén az adott hónap első szombatján, reggel 8-tól 12-ig tart nyitva. Ez a mai állapot, így ismerjük ma, és annak, aki vásárolni akar, elég ennyit tudnia róla. (a többi szombaton is van termelői piac, csak azok kisebbek...mik vannak, V. J. credit) De hosszú volt az út idáig: a sikert nem adták könnyen, át kellett hozzá vágni a zord időkön.

Ezt az utat és a végeredményt fogom bemutatni, nem megfeledkezve azokról, akiknek ez a siker köszönhető.

Mottó 1.:"...Nem vár falusi idill...Eleve nem falu, a szó archaikus értelmében. Egy igazi falu: önellátó. Haszonállatai/háziállatai, veteményeskertjei, mezőgazdasága, gyümölcsösei, terményei és takarmányai vannak, együtt él és együtt lélegzik a természeti környezetével, és belső világa tradíciókra, megbonthatatlan emberi és közösségi kötelékekre épül, amelyet az egymásrautaltság kovácsol össze.  Nagykovácsi nem ilyen. Ma már nem ilyen. Itt kőkeményen leszámoltak és leszámolnak majdnem minden olyan feltétellel, amitől egy falut, falunak lehet nevezni..." (10. pont, részlet, Érdemes-e Nagykovácsiba költözni?)

Mottó 2.: "...Minden világutazó tudja: a piacok az adott település és az adott ország hű, igaz tükrei. A városi, falusi piacok bemutatása nem csak a regionális újságok, hanem a tévés és az online videós utazási-gasztronómiai magazinok közhelyei is: ezek bejárása nélkül szinte nem létezik sikeres műsor. A piac – tulajdonképpen bármelyik piac, mérettől és jellegtől függetlenül – olyan arcát tárja fel a meglátogatott településnek/országnak/embereknek/társadalomnak, amelyet nem lehet megtalálni sehol máshol és semmi másban ilyen esszenciális módon. Bolhapiacok, utcai piacok, zsibvásárok, klasszikus élelmiszerpiacok, fedett vagy szabadtéri piacok, az állandó vásárcsarnokok és az ideiglenesen kitelepülő piacok, a világhírűek vagy az eldugott kistelepülések helyi piacai...ha meg akarsz ismerni egy országot/egy várost/egy települést, látogass el a piacra... Gyakran a piacoknak helyet adó épületek, kerületek, lakóövezetek is kultikus építészeti és/vagy kulturális jelentőséggel bírnak, így egy piaclátogatás már akkor komplex élménnyé állhat össze, amikor az ember még el sem merült a meglátogatni kívánt piac forgatagában és áru-termékkínálatában..." ( Piaci szőrkép, a Káptalantóti piac kutyái)

1. Bolhapiac

Hogy a tisztelt olvasó miképpen van ezzel, azt nem tudhatom, de az a gyanúm, hogy a jelentős többséghez tartozom a tekintetben, miszerint egy település felefedezése nem lehet teljes, egy helyi piac felkeresése nélkül, se belföldön, se külföldön...amennyiben létezik ilyesmi persze az adott településen, legyen az akár csak egy kis falu. Világvárosok nemigen vannak meg ilyen intézmény(ek) nélkül, de már egy bizonyos lélekszám felett is törvényszerű a létrejötte bármilyen típusú lakóterületen.

Legyen az állandó (napi szinten működő) vagy csak hétvégente nyitva tartó: a piac(ok) megtekintése mindig igazi élmény. Ahogy azt már írtam, ezeknek a piacoknak a felsorolása és bemutatása minden tisztességes útikönyv megkerülhetetlen fejezetei közé tartoznak. A városnéző turisták számára felkínált desztinációk között a híres, neves piacok teljesen egyenértékűnek számítanak a múzeumokkal, galériákkal, emlékművekkel, templomokkal, katedrálisokkal, éttermekkel, cukrászdákkal, szórakozóhelyekkel, éjszakai bárokkal, bevásárlóutcákkal, passzázsokkal...vagyis a fogyasztói társadalom és a kulturális, szellemi kikapcsolódás összes kegyhelyével. Vannak régiség-és ócskapiacok Európa tájain, amelyek alapból szerepelnek a 10 hely, amit látnod kell! listákon.

Egyszerűsítem: aki járt már pl. Párizsban, de egyszer sem nézte meg a pl. Puces de Clignancourt Marché Malik-ot, hétköznapi nevén a clignancourt-i piacot, az nem látta Párizst. Felejthetetlen élmény, egy csoda, tulajdonképpen több piac egyben. Lazán eltöltenél benne egy hetet is: egyszerre műtárgy-lakberendezés-régiség-ócska-ruha-használtruha- és bolhapiac, egy extravagáns üzletekkel, galériákkal, könyv-képregény-foto-plakát-lemez-ajándékboltokkal, kacatospultokkal vagy európai-afrikai-ázsiai-óceániai...népművészeti tárgyakkal/utánzatokkal és kulturális-művészeti kirakodóvásárokkal teli szellemi drogtanya, ahol összevásárolhatnád egy XVIII. századi kastély teljes bútorzatát vagy berendezhetnél egy vagány loft lakást. Stílusok és látnivalók ópiumbarlangja, a világ minden részéről származó áruk és árusok kavalkádjának óceánja, ahol mindenhonnan szól valamilyen zene, a szagok, illatok, ízek, feneketlen bugyra, és ugyanakkor egy etnikai-multikulturális sokk is...de utóbbiban ezúttal pozitív értelemben, bár azt nem tudom, hogy ezt a véleményemet mennyire osztják...ööö...A Franciák. 

clignancourt_piac.jpgEgy részlet a clignancourt-i piac egyik kulturális-antikváriumi-művészeti tárgyakat árusító szegletéből.

A különbség ugyan nem számottevő, de őszintén be kell vallani, hogy Nagykovácsi egy picit kisebb jelentőségű turisztikai célpont Párizsnál: a helyi értéktárunk valamivel szerényebb. Nagykovácsi az ittenieket és az idelátogatókat sújtó negatív, vagy éppen ellenkezőleg, akár felpezsdítően pozitív előjelű (ez nézőpont, intelligencia, tapasztalat és vagy pártállás kérdése) multikulturális sokk tekintetében is elmarad a francia főváros mögött. De azért helyi piacunk, az még nekünk is van, és legalább ezzel máris a nagyarcú gallok sarkára hágunk. Kisebb, mint a clignancourt-i, kisebb, mint a káptalantóti, kisebb még a balatonalmádi piacnál is, de ez a miénk.

Nagykovácsinak van egy kis termelői piaca. Ez bizony egy érték. Az én alternatív értéktáramban az, és ezen a listán ez az élő műemlék is helyet kapott, a 10 legfontosabb érték között. A piacunk nem egy narancsnak álcázott citrom, tehát nem afféle magyar narancs, ami kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, hanem egy igazi narancs. Egy kicsi narancs. 

És ez a piac nem csak önmagában érték. Régmúltjának, az újkori történetének, a létrejöttének körülményei okán a település építéstörténeti krónikájának, sőt, a közelmúltbéli, helyi politikai csatáknak és kampányoknak is fontos részévé vált.

2. Közös piac

Nagykovácsit falunak nevezzük – én annak hívom mindig, és annak is fogom, és ezzel nem vagyok egyedül –, de nem az. Hivatalosan eleve nagyközség, de ez annyira csúnya hangzású név, hogy szerintem nincs élő ember, aki így hivatkozik rá, viszont már falunak sem falu, a szó archaikus értelmében, lásd a 2. mottót. Nagykovácsi azonban egykoron igazi, valódi falu volt: önellátásra képes település. Lakói hosszú ideig (jelentős részben) a mezőgazdaságból, a földből éltek. A gyilkos muszlim hordák kiűzése után az elnéptelenedett és elpusztított faluba, ahogy oly sok faluba szerte az országban, az 1700-as évektől kezdve svábokat telepítettek le. Ők voltak azok, akik a semmiből építették újjá a települést: kialakították az ősi falu/az Ófalu utcaszerkezetét, felszántották és megművelték a földeket, növénytermesztésbe, növénynemesítésbe és állattartásba kezdtek, gyümölcsösöket alakítottak ki, a legbátrabbak még a szőlőműveléssel is megpróbálkoztak, aztán bányajáratokat nyitottak, meszet égettek...a falunak nagy szántói voltak, megtermett itt minden, volt kukorica, búza, repce, krumpli. Természetesen mindazt, ami többletet a mezőgazdaságból/állatfeldolgozásból/háztájiból kinyertek, eladták vagy elcserélték a piacon, elsősorban persze a fővárosban. 

A falun belül nem volt termelői piac. Miért is lett volna? Ilyesmire majdnem 300 éven át (az 1700 évek leglejétől, sőt, már az 1600-as évek végétől kezdve 1989-ig) egészen egyszerűen nem volt szükség. Nagykovácsi egy kis létszámú közösség volt. Kezdetben néhány tucat, aztán néhány száz, de később is maximum ∼ 2000 ember lakott itt. Mindenki ismerte egymást, ráadásul jellemzően mindenki mezőgazdaságból élt, illetve minden háznál folyt mezőgazdasági/háztáji munka, így felesleges lett volna egy piac, ahol a szomszédok olyasmit próbálnak meg egymásnak eladni, amit a másik is megtermel a saját portáján.

3. Szabadpiac

Az idő haladt, a történelem viharai pedig szétdúlták a közel 250 évig tartó viszonylagos harmóniát és a hétköznapok masszívan beállt rendjét: a II. világháború után, 1945-és 1947 között a nagy bűnbakkeresés, a hűtlenségi törvénykezés és a bosszúállás tombolásában országszerte elűzték a német ajkúak többségét a falvakból, városokból. Csak azok menekültek meg a kitelepítéstől, akiknek a munkája és a szaktudása pótolhatatlannak bizonyult a háború utáni helyreállításban, illetve a nemzetgazdaság talpra állításában. A kivételektől függetlenül ebből az etnikai megtorlásból nem csak kulturális, szellemi, morális, hanem konkrét gazdasági kára is származott az országnak. A dolgos, kérges kezű, szorgalmas svábok ősi tradíciót jelentettek a mezőgazdasági termelésben és kereskedelemben is mindenütt: Nagykovácsi is a főváros egyik fontos és jegyzett éléskamrája volt. A hátukon hatalmas batyukat/ládákat/puttonyokat cipelő asszonyok, a gyalogló vagy jó esetben szekerekkel érkező, nyers vagy feldolgozott terményekkel/zöldségekkel/gyümölcsökkel/méz-gomba- és húsféléket árusító piacosok éppen olyan jelentőséggel bírtak 250 éven át, mint később, a helyi mezőgazdaság kommunista, majd szocialista átszervezése.

A kommunista "kulákmentesítő" tragikomédiába hajló fordulatban először a Béke, az Új Élet, a Vörös Hajnal, Kossuth...termelőszövetkezeten keresztül áramlott át a helyben megtermelt áru, végül 1959-re egész Nagykovácsi egyetlen termelőszövetkezeti község lett. A kommunista "piacgazdaságból" a Vörös Hajnal MGTSZ került ki győztesen: az összes többit felszámolták, illetve besorolták alá. A Vörös Hajnal 1975-ben már 12 üzemágban termelt: volt benne sertéshízlalda, ládagyár, savanyító, sóderbánya, kődaráló, mészégető, cipősarok készítő üzem/egység is, de növelte a szántókat is a falu körül, a falu határában – megtermett itt minden, volt kukorica, búza, repce, krumpli –  juhokat tenyésztettek, és jól menő tehenészetet is működtetett. A Rozmaring megyei szinten az elsők között volt, ha nem a legelsőn. A TSZ világ azonban véres párton belüli leszámolások, illetve a szakmabeliek és a kóklerek közötti ütközetek helyszíne volt a az 1970-es évektől fogva: maga a Rozmaring Mezőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet is keresztülment ezen. És ez az a TSZ, a Rozmaring, amelynek története igazán mélyen összeforrt Nagykovácsiéval.

rozmaring_mgtsz_savanyito_epulete_nagykovacsiban.jpgMúlt idő. A Vörös Hajnal/Rozmaring MGTSZ. savanyítójának épülete, háttérben a Nagy-Szénással. (forrás: Nagykovácsi Krónika)

Mert végül a Vörös Hajnal számára is eljött a még vörösebb hajnal. 1977-ben egyesítették a virágkertészetéről híres Rozmaringgal, ahová az összes üzemág átkerült...ezek egy része persze idővel, vagy már az egyesítés előtt kikopott. A Rozmaring a rendszerváltásig üzemelt, pontosabban 1992-ig. Ekkor az új mezőgazdasági törvények szétszedték, lebontották a szövetkezetet, illetve a piacgazdaság, a kapitalizmus új fényes szelei szerint különböző magángazdasági társaságokká szórták szét a konglomerátumot, a földvagyonát pedig kárpótlási földként feldarabolták és szétosztották. Nagykovácsiban a meggyes és a szilvás kárpótlásból kimaradt területét kapta meg kezelésre/hasznosításra az államtól a Rozmaring egyik utódjaként működő Kft. Maga a Rozmaring név azonban ma is él Nagykovácsiban: az a fogalom pedig, hogy "az egykori rozmaringosok" igen gyakran felbukkan a beszélgetésekben e faluban, vagy a kárpótlási földekkel kapcsolatos tényfeltáró cikkekben

Az új világ beköszöntével nem csak a Rozmaring MGTSZ tűnt el a színről, hanem a falu legnagyobb munkaadója is: 50 éven át a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentették a falu lakói számára az elsődleges munkalehetőséget, és amikor csak a Rozmaring maradt talpon, akkor a falu is egy kicsit Rozmaringos lett. Aki akart, az nagy bizonyossággal kapott benne munkát. A helyi bányászat felszámolása és a bányák bezárása után a falu pénzkeresőinek a legközelebbi munkahelyként a Rozmaring MGTSZ szolgált. Budapest elszívó ereje (jobb pénzkereset, javuló közlekedés) azonban egyre erősebb lett: 1949-ben még a falu lakosságának 60%-a élt mezőgazdaságból, 1960-ra már csak 12% volt ez a szám, és ez nagyjából stagnált is a későbbiekben, míg végül kihúzták a történelem szőnyegét nem csak a szövetkezet, de a falu alól is.

Részben azért, mert a Vörös Hajnal és a Rozmaring egyesülésének időpontjában már rég visszatért a háztáji mezőgazdaság korszaka is. A múlt ködébe vesztek a kuláküldöző zord idők. A bizonyos szempontból puhuló, engedékenyebb, szelídebb hangra váltó Kádár-rendszer már az 1960-as évek közepén rájött, hogy élelmezésügyi katasztrófa – ennek nyomán pedig ismét népfelkelés, forradalom –  elé néz, ha pusztán a központosított TSZ rendszerre hagyatkozik. Megvilágosodásuk nyomán fokozatosan visszavezették, visszaengedték a kistermelőket, a háztáji gazdaságokat, az őstermelőket a piacra.

A maszek zöldségesek aranykorának kezdete, ugye, amennyiben az a szó, hogy "maszek", és annak eredete mond bármit is az olvasónak.

4. Húspiac

De hiába tért vissza a háztáji korszak, mert egyrészt a vásárlói szokások megváltozása, másrészt a helyi munkaerőpiacban, a foglakozási/munkavállalói szerepek terén történő átalakulások miatt a falun belüli piac ötlete fel sem merült 1990-ig. A városhoz kötődő piacozás természetesen megmaradt...azoknál, akik még foglalkoztak ilyesmivel, de ők már összehasonlíthatatlanul kevesebben voltak mint 1945 előtt.

Az emberek megtermelték maguknak, amit kell, eladták a bűnös városban, amit lehetett, de eszükbe sem jutott volna kiülni piacozni a faluba is. A szocializmus depresszív hatása országszerte az élet minden szegmensében megmutatkozott: ezt a tényezőt sem lehet eléggé hangsúlyozni. Nem csak a mai napig népbetegségnek számító alkoholizmusban és a világelső öngyilkossági rátában mutatkozott ez meg: ha nem volt muszáj, senki nem törte magát jobban a kelleténél, a falu pedig elvolt a helyi TSZ és a történelmi szürkeség fellegei alatt. Általános trend volt tehát, és nem valamiféle nagykovácsi sajátosság, hogy a helyi termelői piacok minden olyan településen is visszaszorultak, eltűntek, ahol a nagyobb lakosságszám miatt ennek egyáltalán nem feltétlenül kellett volna így történnie. Azok a szokások persze, hogy "Átmegyek a Jolánhoz, és veszek tőle 20 friss tojást a tyúkok alól" és "Disznót vágtak a Pistinél, veszek tőle ezt-azt" nem tűntek el: mondhatni, szomszédoló lett a piac, és ez a műfaj örök a vidéki létben: így volt ez akkor is, amikor még Frau Margarete és Herr Pitz csinálta.

De a klasszikus piacozást a helyi szabályozások is akadályozták volna, mert a városiasodást preferáló szocializmusban egyre inkább teret vesztett az ősi, archaikus falusi kultúra támogatása a központi/helyi döntéshozók adminisztratív intézkedéseiben. Ennek a mai napig elképesztően erős hagyománya van a faluban, pl. a falut övező gyümölcsösök vonatkozásában is: akár a többször elmeszelt állattartási rendeletek során, akár a mezőgazdasági tevékenységet akadályozó és megnehezítő szabályozásokban visszaköszönnek ezek. Olyan termelők, akik iszonyúan kemény munka-és pénzbefektetéssel próbálják feléleszteni a helyi gyümölcsösöket, állandóan beleütközhetnek a helyi önkormányzat tehetetlenségébe és a DINPI kérlelhetetlenségébe, akik egy egyszerű kivitelű, természetes anyagokból készülő mezőgazdasági terménytároló felépítéséhez sem adnak engedélyt a gyümölcsösökben.

5. Ócskapiac

Mindehhez hozzájött a falu lakosságának lassan kezdődő, majd brutális gyorsasággal végbemenő lecserélődése az 1990-es évek közepétől kezdve. Kezdetben ez csak az Ófaluban jelentkezett, de aztán az első nagy és visszafordíthatatlan döntés az volt, amikor az 1970-es években kialakított zártkerti övezeteket 2001/2002 folyamán belterületbe vonták, és ezzel véget ért a víkend házak korszaka. A sufnikkal teli zártkertekből családi házak felépítésre alkalmas övezet lett. És mindenki építkezni akart, minden eladó volt, minden megvehető volt: özönlöttek a betelepülők, ömlött és ömlik a pénz, folyamatosan fogynak a beépíthető telkek, gyakorlatilag nincs felső határa a telekáraknak. Nagykovácsi a városi értelmiség menekülttáborává alakult át, azok többsége pedig viszonylag ritkán akar disznókat, lovakat, tyúkokat, kecskéket, teheneket tartani, és nem szeretnének egész nap a zöldségágyások felett görnyedni egy kapával. Egy magaságyás mellett sem szívesen gyomlálna...a többségük. Csak és kizárólag díszkerteket akarnak, ezüstzöld pázsitot, tuját, letisztultságot és csendet, Feljelentelek, ha kukorékol az a rohadt kakas, Ne harangozzanak a templomban, Nem tudunk meglenni a lószar szagától, Vágják ki az utcai fákat, mert nagyon szemetelnek, Állandóan bejön a permetlé a lakásba, A Lovastanya szennyezi a vizeket, földeket... (mindegyik megtörtént és még több és többféle is) Az állattartással és mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos panaszok/beadványok/feljelentések száma hirtelen rohamosan szaporodni kezdett, az Önkormányzat pedig igyekezett elejét venni a konfliktusoknak, leginkább azzal, hogy olyan szabályokat hozott, amelyek alapból ellehetetlenítették vagy extrém módon megnehezítették a régi falusi élet visszatérését.

És természetesen a nagyobb mezőgazdasági földek közül többnek a legyengülését, leromlását, elgazosodását, elhanyagoltságát és végül a felszámolását is magukkal hozták a zord idők. Ennek a folyamatnak a két legeklatánsabb és leglátványosabb példája a Nagyszénás-kert és a Kálvária kert eltűnése. E kettőt felparcellázták, kárpótlási földként kiosztották, majd megkezdődött a beépülésük. Ma már csak archív fotók őrzik annak az emlékét, hogy ezek a szántók egykoron egy-egy hatalmas mezőgazdasági terület részei voltak. 

De elhanyagoltság vonatkozásában hasonló sorsra jutott a körtés is, a Nagyszénásalján lankáin. A nagykovácsi körte egykoron fogalomnak számított, és még Kósa Géza dendrológus is megemlékezett róla az előadásában, amikor ifjú emberként kijártak ide metszeni a "BBBeton keménységű ágakat." Ma a körtés nagy része: pusztuló fák, gaztenger, zöldhulladék-és szemétlerakó, kutya WC, állatok menedéke vagy éppen vadászok/orvvadászok paradicsoma. De akad még ilyen: azok, akik gondozzák pl. a meggyest/cseresznyést állandóan küszködnek/küszködtek azzal, hogy a gazdátlan, elfertőződött gyümölcsösökről terjedő betegségek miatt szinte megállás nélkül permetezniük kell a faállományaikat. Summa  summarum, a klasszikus nagykovácsi mezőgazdasági élet lényegében jóval kisebb területekre szorult vissza, vagy pedig a kerítések mögé, a piac egy része pedig az online térbe költözött, a facebookra és a belső email listákra, ahol az emberek diót-mákot-körtét-almát...és minden földi jót hirdetnek a falu lakóinak, ismerősöknek megvételre.

6. Munkaerőpiac

És mégis mozog a föld.

Mert lehet, hogy sem a sváb időkben, sem a II. világháború után nem volt termelői piac Nagykovácsiban, de a változás az egyetlen, ami örökké változatlan. Ennek az igénynek a felbukkanása nagyon jellemző vonása a rendszerváltás utáni korszaknak. 

1989 után, valamikor 1993/94 környékén, Nagykovácsi első szabadon választott képviselő-testülete nagyon bátortalanul és óvatosan megpróbálkozott azzal, hogy termelői piacot hozzon létre a faluban. Úgy érezték, hogy a falu lakóinak is szükségük lenne egy újabb alkalomra, egy helyre, ahol pl. a kereskedelem, a csereüzlet és a kötetlen keretek között zajló közösségi élmény egymásra találhatna: a falu első piaca a Kolozsvár utcában/Kolozsvár téren alakult volna ki, a Templom tér alatt és közvetlenül az Ördögárok-patak mellett, a patak két oldalán. A helyszín kiválasztása teljesen logikus döntésként értékelhető: hosszú időn át ez a falusi tér jelentette a falu világias központi terét: itt zajlottak a búcsúk, a fesztiválok, itt gyűlt össze a falu, amikor a vigasság, a pénz és a közösségi/iskolai/vallási/nemzeti élet mindenfajta eseményei és ünnepnapjai vették át a főszerepet a munkától. A Zupán Tibor vezette testület ötlete azonban gyorsan elhalt: néhány pad és asztal kihelyezésével nekifogtak ugyan a kezdeményezés tárgyi feltételeinek megteremtéséhez, de sem elegendő érdeklődő, sem árus nem jelentkezett a felhívásukra. kolozsvar_utca-kolozsvar_ter.jpg

Mi lehetett a kudarc oka? Először is és mindenek előtt az, hogy túl korán jött ez a kezdeményezés. Se pénz, se paripa, se fegyver. Másodszor azért, mert a falu éppen a helyét és a lehetőségeit kereste az új világban: ki kellett építeni, illetve alkalmazkodni kellett az önkormányzatiság, a demokrácia, helyi piacgazdaság, a politikai és társadalmi közélet kereteihez, és ezt az időszakot országszerte egyszerre jellemezte felfokozott lelkesedés és pánik. Hirtelen annyi teher rakódott rá a frissen megválasztott képviselőkre, hogy ki sem látszottak alóla. 45 év szocializmus után, a helyi termelői piac megteremtése várhatott még egy kicsit.

A sváb időkben ez a környék egy minden szempontból ideális helyszín volt: nem véletlenül épültek ki a falu első házai (az ős-Ófalu) az Ördögárok mentén. Voltak ásott kutak persze, de az Ördögárok patak természetes és könnyű vízvételi lehetőséget biztosított embernek és állatnak egyaránt bármiféle fesztivál/búcsú/vásár/cserebere ideje alatt, a gyerekeknek pedig az élet örök játszóterének egy meghatározó darabját, a kései szárnyasoknak meg lubickolót mostanában. Már amikor volt benne víz: a patak nyaranként mindig hajlamos kiszáradni, de biztosra vehető, hogy ez nem volt olyan gyakori probléma 200 vagy 100, de még 60 évvel ezelőtt sem, mint manapság. De hirtelen tud árvízszerűen megduzzadni is, ledöntve a parti támfalakat, védműveket, átereszeket, vagy éppen elöntve az utcát, ha nagyon beütnek a csapadékos zord idők. Ez utóbbi sokkal ritkább az Ördögárokban, mint az aszály.

Piaci környezetnek viszont tökéletes lett volna egykoron. Ma már minden szempontból teljesen alkalmatlan e célra, és nem is vállalná be senki...bár ötletként újra felmerült később, ahogy majd látható lesz. Ennek a csúfan zsúfolt, parkoló autókkal telített környezetnek immár a látszólagos szélessége is csalóka: egy mai piacnak szűk a hely, és emberileg, lakóközösségi szempontból is konfrontatív zóna lenne.

15 évvel a rendszerváltás után azonban ismét felkerült a régi lemez.

7. Régiségpiac

Szinte azonnal ahogy megnyitották – tehát 2005/2006 folyamán– indított valaki egy topikot a régi Önkormányzati Portál fórumán, Piac címmel. A kommentelő lakosok hozzászólásai mindig ugyanazon kérdés körül forogtak: Miért nincs itt egy termelői, szabadtéri, klasszikus piac? Mindenki piacot akart a falunak. A régebb óta itt lakók egy soha nem volt korról nosztalgiáztak, a betelepülők követelőztek, de egyébként is mindenki az asztalt verte. Piac kell és kész. Jellemző fordulata volt ez a betelepülők által képviselt új irányzatnak: azonnal és mindent akartak, amit a városi kényelemben megszoktak. Szép, aszfaltozott utakat, magas színvonalú sportolási és kulturális lehetőségeket, színvonalas oktatási és egészségügyi szolgáltatásokat, jó és széles választékkal bíró vásárlási lehetőségeket. És a helyzet az, hogy e reményeikben vagy követeléseikben valójában nem is kellett csalódniuk... hosszú távon. Éppen ez, a falu széles spektrumban tapasztalható fejlődése szolgált és szolgál számtalan politikai vita alapjául, mert a falu lassan városias jelleget öltött, ennek minden pozitív és negatív hozadékával együtt.

A piac hiánya is hamar politikai síkra terelődött. A 2002-2006 képviselő testület megosztottá lett 2004-ben, részben a falu jövőjét illetően is, a Fórum kommentszekciója pedig jó tesztpálya volt: ötleteket merítettek belőle, és élére álltak annak, amit nem tudtak elhallgattatni, vagy ahol valódi lakossági igényre tapintottak. A piac kérdése láthatóan összeforrasztotta a polgárokat, és azt a képviselők is gyorsan levették, hogy itt "forradalom" készül, de minimum politikai tőke kovácsolható az elégedetlenségből. A polgármesteri/képviselői címre pályázók reagáltak erre az igényre: mindegyikük a maga módján. Annyi azért történt, hogy a polgárok ígéretet kaptak a piac megnyitását érintő lehetőségek megvizsgálására.

Ez azonban még korántsem jelentette azt, hogy bárki valódi megoldásra, vagy gyors megoldásra törekedett volna. A regnáló önkormányzat potens döntéshozói ehelyett radikálisan újszerű megoldást alkalmaztak: ahogy azt már részletesen elmeséltem a helyi sajtótörténettel foglalkozó posztban, Bencsik Mónika utasítására egészen egyszerűen letörölték az egész fórumot, az összes topikot és valamennyi hozzászólást az önkormányzati választások előtt, arra hivatkozva, hogy megengedhetetlen tónusban zajlottak a viták, és jobban ki kell dolgozni a felhasználás és a moderáció elveit. A Piac topik is ment a kukába a többivel együtt, és vele együtt kukába került piacozó hevület is. A 2006-os választások után még egy darabig, negyedgőzzel elvegetált az újra megnyitott Fórum, de nem igazán rajongtak érte az Önkormányzatnál (a fórumozók pedig látványosan távol maradtak tőle), így soha többé nem dolgozta ki senki a szilárd működés alapelveit, és soha nem lett új Fórum az Önkormányzati Portálon...aztán már nem is kellett, mert átalakult a "nagykovácsi online tér": az egyik helyi lakos elindította a nagykovacsi freeforum-ot (2006-2010) utána megérkezett a nagykovacsi.net (2010-2014) és vele együtt a facebook oldalak sokasága, ahogy lassan, utoljára az önkormányzaté is.

Bencsik Mónika ennek a meglehetősen vaskalapos húzásnak az ellenére (vagy többek között éppen ezért) mindenesetre behúzta a 16 évvel ezelőtti választást, és majdnem teljesen új csapatával megkezdhette a második polgármesteri ciklusát. A piac kérdése azért napirenden maradt 2006 és 2010 között is: esett róla szó, de jó mélyre esett mindegyik, nem is találta meg senki azokat. A piac kérdésének a helyét a következő négy évben más problémák foglalták el. A 2010-es önkormányzati választásokon azonban ismét előkerült: ekkor Bencsik egyik új riválisa, a helyi Lovastanya tulajdonosa, Seresné Szíjgyártó Bea vette fel a programjába, és ígérte meg a megválasztása esetén.  Persze minden komoly induló rálicitált az ajánlatra: összesen négy polgármester-jelölt mérette meg magát. Seresné elég komoly és tartalmas programmal készülő ellenfél volt, de ellene dolgozott az országos politika fordulópontjának lavinája is, és 2010-ben ő is alul maradt: Bencsik egymaga több szavazatot gyűjtött be, mint 3 riválisa összesen. Bencsik harmadik ciklusában a piac kérdése már nem sikkadt el úgy, mint a korábbi években.

Ekkor – az eddigiekhez képest főleg – jelentősen felgyorsultak az események.

8. Techpiac

"Jegyzőkönyv leirata, javítás nélkül
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának munkaterv szerinti képviselő-testületi ülése, Öregiskola Közösségi Ház és Könyvtár, 2011. november 24.
Tájékoztató Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén piac létesítéséről:
Bencsik Mónika polgármester: Átadom a szót Bánóczi Margit képviselő asszonynak.
Bánóczi Margit képviselő: Köszönöm a szót, Tisztelt Polgármester asszony,
Alpolgármester asszony, Jegyző asszony és Képviselő társaim. Örömmel konstatálom, hogy a falusi piac témája, mint előterjesztési téma megjelenik a Képviselő-testületi ülésen. Ez a téma engem már régóta foglalkoztat. Szerepelt az előző ciklus programok között is, de sajnos különböző okok miatt nem jutottunk odáig, hogy döntést tudtuk volna hozni a falusi piacot illetően. Most viszont 2012. januárjától könnyebbé teszik a piacok létrejöttét,
új rendelkezések lépnek hatályba. Magam részéről, mint személő sokszor felkeresek piacokat, sokan egészségesebben szeretnénk étkezni, jelen pillanatban a magyar gasztronómia is megújulás előtt áll. Ezért is gondoltam, hogy mint kampány programpontomat megemlítem, és támogatásukat kérve szeretném, ha megvalósulna. Sok jogi, pénzügyi feladat vár az Önkormányzatra is ez által, és rám is, hisz, amiben
tudok, természetesen segítek. Kérem önöket, hogy támogassák ezt a kérelmemet. Úgy látom, hogy Nagykovácsiban igény van egy igazi falusi piac létesítésére.
Bencsik Mónika polgármester: Köszönöm, valóban a piacoknak van egy kultúrája és ez most nem csak Magyarországra értve, hanem az egész világon. Ahogy járjuk a különböző országrészeket, minden piacnak más- más jellege van. Alapvetően itt elsődlegesen élelmiszereket szeretnénk, ha megjelennének. Dr. Klein Ferenc nemzetiségi elnök úr anyagát is megkapták a Képviselő társak. A Pénzügyi Bizottságon felmerült az, hogy
kellene egy-két olyan kérdés, ami iránymutatást nyújtana ahhoz, hogy egy komplett előterjesztés tudjunk a testület elé hozni, ami már tényekre alapul.
Így például:
- Maga az Önkormányzat kívánja létrehozni ezt a piacot és az Önkormányzat is
koordinálja majd?
- Hol létesüljön a piac?
- Mely természetes, vagy jogi személy járjon el a piac üzemeltetőjeként?
- A piac elnevezése és házirendje?
- A szükséges anyagi feltételek?
A Német Nemzetiségi Önkormányzat részéről felmerült a Rákóczi utca 1. szám alatti terület. További ötletként felmerült az Arany János utca melletti játszótérnél a nagy terület, vagy a Nagyszénás utca felőli iskola udvar egy része, illetve az Ady Endre utcánál az út melletti padka szélesség 10-20 m széles, ez is alkalmas lehet. Viakoloros parkoló részt szeretnék ott kialakítani, úgy nevezet P+R parkolót. A területet szeretnénk murvázni, fákat ültetni, illetve ott képzeljük el a hirdetőtábláinkat elhelyezni, mert az egy hosszú sáv, ami elég széles és lehetőséget ad arra, hogy komoly forgalom bonyolódjon le ott akár gyalogosan is. Bizottsági vélemény szerint az önkormányzaté az üzemeltetési kérdés. A piac üzemeltetésének, egy piacfelügyelő alkalmazásának, a higiénés környezet
biztosításának, ezeknek valami költsége biztos, hogy lesz. Most decemberben lesz egy próba piac, átadnám a szót dr. Klein Ferencnek.
dr. Klein Ferenc nemzetiségi elnök: Köszönöm szépen, Kedves Polgármester asszony, Alpolgármester asszony, Jegyző asszony, Képviselő testület, hallva és olvasva a Képviselő asszony előterjesztését örülök annak, hogy a Képviselő-testület komolyan foglalkozik ezzel az üggyel. Karácsony előtt a lakosság felé is bemutatva a piac lényegét, december 10-én reggel 8 órától, a Rákóczi utca 1. szám alatt bemutatkoznának azon termelők, akik úgy gondolják, hogy a termékeikkel tudnák erősíteni a piacot.
Bencsik Mónika polgármester: Két fontos esemény is elhangzott már, Advent harmadik hétvégéje igen kiemelkedő lesz, december 9-én megnézhetjük az építészhallgatók által
benyújtott tervpályázatokat. A fiatal tervezők ötletei között már a piac is szerepel, amire a próba 2011. december 10-én meg is történi. December 11- én gyújtjuk a harmadik gyertyát a főtéren. Most annyi a feladatunk a Pénzügyi Bizottság véleményét meghallgatva adjunk iránymutatást arra, hogy a konkrét előterjesztésben hogyan készüljön elő a Jegyző asszony és az Igazgatási Irodavezető asszony a piaccal kapcsolatosan.
Dér Zsuzsanna képviselő: A Pénzügyi Bizottság 4 igennel úgy döntött, hogy
javasolja a Testületnek az Önkormányzati területen Piac létesítését.
Bencsik Mónika polgármester: Köszönöm, akkor képviselő társaimat kérdezem, hogy
abban egyetértünk-e mindannyian, hogy ennek a kérdésnek napirenden kell lennie és a
szükséges tárgyszerű döntéseknek meg kell születnie. Igen, ezzel a Képviselő-testület
támogatja az előkészítését a piacra vonatkozó döntéseknek."

9. Virágpiac

2011. december 10.-e tehát egy új korszak nyitánya volt: Nagykovácsiban sok évtizednyi kihagyás és elfeledettség után próbapiacot tartottak. Egészen váratlan sikert arattak vele. Ez intő jel volt, és ugyanakkor bíztató is. Intő jel volt a politikusoknak azért, mert kiderült, hogy a piac hiánya újfent érzékeny politikai/választási kérdés lehet majd a közelgő a választásokon, ha megint elporladna az ötlet, és bíztató jel azért, mert egyrészt a próbapiac megnyitása és sikere Bencsik malmára hajtotta a vizet, másrészt jól mutatta, hogy egy termelői piac megnyitás a faluban valóban fenntartható, vállalható és kivitelezhető lenne.

A helyi termelői piac létrejöttében megkerülhetetlen szerepe volt a Klein Ferenc elnökletével működő Német Nemzetiségi Önkormányzatnak (Klein képviselő/alpolgármester is volt, az NNÖ elnökének pedig négyszer választották meg egymás után.). Nélkülük vagy nem lenne, vagy nem abban az évben indult volna útjára a piac, hanem csak később, ha ugyan. Kleinék felvették a kapcsolatot a helyi termelői piacok életre hívásában már tapasztalatot szerzett Szilágyi Zsolttal, és felkérték, hogy segítsen Nagykovácsiban is létrehozni a a Máriaremete Kegytemplom melletti cserkészház kertjében működő piachoz hasonló árusító helyet. És ő segített is. A termelői piacok sajátossága, hogy 40 km-es körből belül verbuválja a meghívott/jelentkező kistermelőket, persze kiemelten számítva a helybéli őstermelőkre is...amennyiben akad ilyen. Az NNÖ által még októberben megkezdett szervezés decemberre alakot öltött. A Rákóczi út melletti egyik üres telken jelölték ki a próbapiac helyszínét. Hogy ne legyen minden annyira happy, tipikusan magyar és jellemző nyitányként – és nem mellesleg erősen megkérdőjelezhetően, szerintem pedig egyenesen feleslegesen – kivágták a terület szélén, illetve közepén lévő fákat: két 20∼ méter magas fenyőt és egy középkorú diófát. Ezt már ismerjük: akármilyen "építkezés" kezdődik, először mindig kivágják a fákat.

2011. Április. A Rákóczi utca, a Soproni utca és az Ördögárok medre által közrefogott nagyjából négyzet alakú terület, amely már jóval a próbapiac helyszínének kijelölése előtt egy tereprendezésen esett át, részben lakókörnyezeti és medertisztítási/patakpart takarítási okokból, részben a "Minden születendő gyermeknek ültess egy fát!" kezdeményezés miatt, részben pedig a járdafelújítás miatt (építési, felvonulási terület volt). Hátrébb, a fal mellett láthatóak azok a facsemeték elé szúrt fehér táblácskák, amelyekre a gyerekek nevét írták. A felső két fotón még látható az a 2 terebélyes fenyő és a kisebb diófa, amelyek aztán kivágásra kerültek.

Kistermelők jöttek a saját áruikkal, a személyautóik vagy a kisteherautóik csomagtere előtt felállítva a pultjaikat.  Sajtok, húsok, pékáruk, zöldségek, gyümölcsök, szörpök, lekvárok, savanyúságok, – vadat, halat, s mi jó falat, szem-szájnak ingere...hogy nézni is tereh –kerültek terítékre. A próbapiac azonnal fényes, zajos, és zsúfolt siker lett. Egyértelműen megmutatkozott rá a lakossági igény a gyakorlatban is. A Rákóczi utcai telek a próbapiacnak megfelelt ugyan, de ezek után mindenképpen gondoskodni kellett egy megfelelő helyszínéről, amely tartósan tudja szolgálni a kezdeményezést.

10. Halpiac

A Rákóczi utcában két próbapiaci nap került megrendezésre, aztán 2012. február 23.-án a képviselő-testület napirendre vette a piac végleges helyszínével, nyitvatartásával, technikai, anyagi lebonyolításával stb. kapcsolatos ügyek átbeszélését. A jegyzőkönyvet ismét szó szerint idézem, de elhelyezek benne magyarázó ábrát és személyes megjegyzést is:

"12. napirendi pont: Döntés a Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén létesítendő árusítóhely kijelöléséről

Bencsik Mónika polgármester: Pénzügyi Bizottság tárgyalta a napirendet. Átadom a szót elnök asszonynak.

Dér Zsuzsanna elnök: Pénzügyi Bizottság a hely kijelölését javasolja, de felmerült az, hogy a végleges hely pénzügyi hátterét kell megtalálni és akkor, annak ismeretében javasoljuk az előterjesztés elfogadását.

Bánóczi Margit képviselő: (Ismerteti az előterjesztést.) Az előzetes egyeztetés során az Arany János utca - Bánya utca saroktelket (4166 hrsz.) javasoljuk a helyi termelői piac elhelyezésére az alábbi indokokkal:

  1. Nagykovácsi második legfontosabb központi helyévé válhat a Templom tér után fekvése, megközelíthetősége és mérete folytán, mivel az évek múlásával a környéken egy új faluközpont fog kialakulni, melyből már most látszódik az óvoda, a református templom, a tervezett kereskedelmi központ, indokolt, hogy ehhez közelítve hozzunk létre egy új létesítményt. 
  2. Mind a négy irányból egyszerűen megközelíthető, különösen a Zsíroshegy és a Nagyszénás utcáiból, és az új betelepedésű Nagyszénás kertből és Kálvária kertből.
  3.  A terület mérete és alakja megfelelő és szükséges az elárusító helyek mennyisége, praktikus elhelyezése, a termékek tárolása, a hűtőpultok és egyéb kiegészítő berendezések tárolása okán.
  4. Legalább olyan fontos a termelők és a vásárlók autóinak elhelyezése, a gyors és biztonságos behajtás és kihajtás biztosítása, a tervezett padok, asztalok elhelyezése, a különböző árucikkek egymástól való elkülönítésének megoldása, úgymint zöldség-gyümölcs, tejtermékek, feldolgozott húsáruk, pékáruk, bio termékek stb...
  5. Megfelelő hely kell a piacfelügyelőség részére, vízvételi lehetőség, mobil WC kialakításához, (itt ez kis ráfordítással rendelkezésre áll)

A javasolt területe a Helyi Építési Szabályzat szerint Vt-7 (településközponti vegyes terület) övezeti besorolású, mely besorolás lehetővé teszi a területen a piac tartását. A fentebb ismertetett eljárás elkezdéséhez a T. Képviselő-testületnek elsődlegesen a helyi termelői piac területének kijelöléséről kell dönteni, így kérem, hogy a T. Képviselő-testület vitassa meg az előterjesztést és döntsön a helyi termelői piac elhelyezéséről. Kérem továbbá Önöket, hogy – a Pénzügyi Bizottsági véleményt is figyelembe véve – a költségvetésben a piac kialakítására kerüljön sor 1 millió Ft + ÁFA összeg elkülönítésére. megjegyzés: A terület, amelyről fentebb szó van, az Egérmező. A Nádas-kertet bemutató második részben, a 3. pontban már esett róla szó, megemlítve ott azt, amelyről a képviselő asszony beszél. Bánóczi Margit Képviselő Asszony finoman szólva sem tartozott soha a kedvenceim közé, és ezzel a kiemelkedően jó minőségű eufemisztikus képességemet is bizonyítottam, de a magamfajta igaz liberálisok arra kényszerülnek, hogy mindig pártatlanok legyenek és autonóm véleményt fogalmazzanak meg: a helyzet az, hogy Bánóczi ötlete kifejezetten vitaképes volt, elfogadható észrevételeket, tartalmas észérveket és jó meglátásokat tartalmazott. Egy komolyan kiépített, nagyobb léptékű, egységes külalakú és arculatú piac kialakításához is valóban alkalmas terep lett volna. Természetesen a lakóépületek közelsége, a lakók várható ellenállása, a forgalomszabályozás problémái, a játszótér és a temető szomszédsága, az árusok várható számának kérdései és kérdésessége stb. is ott voltak a mérleg másik serpenyőjében, de én azt hiszem végül nem ezek döntöttek az ötlet elvetése mellett. Hanem a pénz. Nagy értékű telekről van szó, és egy fixen megtelepedett, kiépített piacban nincs annyi bevételi/költségvetési kraft, mint a hasznosítás egyéb lehetséges módozataiban, amelyek – és ebben biztos lehetsz – előbb-utóbb mindenképpen terítékre teszik majd az Egérmezőt is.

jegyzőkönyv folytatása: 

Bárdos Iván képviselő: Pénzügyi Bizottságon is próbáltam egy alternatív javaslat mellett érvelni. Itt az előterjesztésben is látszik, hogy ha második oldal alapján megnézik, hogy a piac területén por, és sármentesen, könnyen tisztán tartható módon kell kiképezni és körül kell keríteni. Ha az Arany János és a Bánya utca sarokterületét szeretnénk ily módon megvalósítani, arra nem lesz elég azaz 1 millió forint, amit a költségvetésben erre a célra elkülönítettek. Viszont vannak olyan területek, például az Általános Iskola melletti parkoló, megvalósítja azokat a körülményeket, mely ilyen árusítóhelyekre vonatkoznak. Én írtam egy határozati javaslatot, módosító indítványként:

"Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén alkalmi árusítóhelyet kíván létesíteni. Az erre alkalmas terület kijelölésére és a szükséges hatósági egyeztetésekre felkéri a Jegyzőt és az Igazgatási osztály vezetőjét" 

Bánóczi Margit képviselő: Egy módosító indítvánnyal élnék. Három pontot szintén, mint javaslat vegyünk bele az első határozati javaslat mellé a házirend, a nyitva tartás és a bérleti díj meghatározása.

Bencsik Mónika polgármester: A módosítást törvényességi szempontból jegyző asszony és osztályvezető asszony nézték meg. Ebben az állapotban, amikor még nincs kialakított helyszín, házirendet el lehet-e fogadni?

Tóthné Pataki Csilla jegyző: Megkaptam képviselő asszonytól ezt a kiegészítést. Utánanéztünk, ha itt születik egy döntés a hely kijelöléséről ezt követően figyelembe véve az 55/2009-es kormányrendeletet a vásárokról vagy piacokról, rendeletet kell alkotni. Ebben a rendeletben lesz lehetőségünk arra, hogy a nyitvatartási időt is meghatározzuk a házirendet és egy piacfelügyelőt kell kijelölni, továbbá a díjtételekről is ebben a rendeletben lehet dönteni majd.

Bencsik Mónika polgármester: Egy állandó hely kijelölése és, hogy alkalmi piac lesz-e vagy állandó az előterjesztés tartalmazza azt, hogy építésügyi és közegészségügyi ellenőrzést kell végezni, ezt ki, mikor ellenőzi? Ha azt mondjuk Arany János utca, ki fogja eldönteni, hogy ez a hely alkalmas-e egy piac létesítésére? Osztályvezető asszony véleményét kérem.

Dr.Halmosi-Rokaj Odett osztályvezető: A feltételek minden esetben ugyan azok, engedélyeztetés, szakhatóságok megkeresése. Építésügyi szempontból  x főre meghatározott illemhelyiségeket írnak elő, ha helyi termelői piacban gondolkodunk, akkor könnyebb előfeltételei vannak, nem engedélyezés történik, hanem bejelentés, ezt követően az illetékes hatóság a Kormányhivatal által kijelölt jegyzője nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vételről fogja értesíteni a szakhatóságokat, akik ezt követően fognak kimenni a helyszínre ellenőrzésre. 

Bencsik Mónika polgármester: Van különbség a vásár és a piac között? Alkalmi vásárnak, közterület foglalási engedély kötelezettsége van, tudunk mi még húsvét előtt szervezni egy vásárt? 

Tóthné Pataki Csilla jegyző: Nem mindegy az elnevezés, mert ha a terület neve, illetve a helykijelölés arról fog szólni, hogy termelő piac, akkor ez azok árusítását teszi lehetővé, akik 40 km -es körzetben vannak Pest megyében, viszont ha azt mondjuk, hogy alkalmi vásár lesz, ott is lehet rendszeresség, de akkor már nincs kilométerhez kötve a határ, hogy honnan jöhet az aki árusítani akar. A közterület használati rendeletben eleve van egy díjtáblázatban is, ami lehetőséget ad alkalmi árusításra. Aki vállalja, hogy idejön árusítani, rendelkeznie kell engedélyekkel, ami alapján ő árusíthatja termékeit.

Bencsik Mónika polgármester: Én azt javasolom, ha megtudunk maradni az alap határozatnál, amibe én mindenesetre bele tenném, hogy alkalmi helyi termelői piac, akkor is, ha nincs konzekvenciája a négyzetmétert kitörölném és elkezdünk egy kormányhivatali egyeztetést. Ha valaki felvállal, megszervez egy alkalmi vásárt, ehhez testületi döntés nem fog kelleni.

Bárdos Iván képviselő: Fenntartom a javaslatom, tehát arról is szavazzunk, hogy kívánunk ilyen piacot létesíteni és jelöljük ki a területet.

Bencsik Mónika polgármester: Kérdem a Jegyző Asszony és az Igazgatási Osztályvezető Asszonyt, hogy ha egy ilyen határozat születi és ez megy be a Kormányhivatalba, kijönnek ők és kijelölnek helyet a piachoz?

Dr. Halmosi-Rokaj Odett: Én mindenképpen azt javasolnám, hogy egy előzetes állásfoglalást kérjünk a Kormányhivataltól.

Tóthné Pataki Csilla jegyző: Az lenne a javaslatom, hogy a képviselő-testület határozza meg most a lehetséges helyszíneket és azokra mi előzetes állásfoglalást kérünk a kormányhivataltól.

Bárdos Iván képviselő: Voltak ezzel kapcsolatban lehetséges javaslatok, ezt meg lehet jelölni, ha szándékunkat kinyilvánítjuk, akkor utána a kijelölésben hagyunk magunknak szabadságot.

Bencsik Mónika polgármester: Nyilvánítsuk ki a szándékot, jegyzőkönyvben soroljuk fel a 4 ingatlant, hívjuk ki a Kormányhivatalt, hogy piacot szeretnénk létesíteni, melyikre mit mondanak.

Tóthné Pataki Csilla jegyző: Ha a határozatba nem kerül helyszín, az mindenképp legyen benne a határozatban, hogy Nagykovácsi közigazgatási határán belül.

Bencsik Mónika polgármesterA következő utcákat javasolják a Tisztelt Képviselők:

  • -       Bánóczi Margit képviselő - Arany János utca és a Bánya utca saroktelek (hrsz.:4166)
  • -       Bárdos Iván képviselő - Általános Iskola melletti parkolót
  • -       Diószeghy Tünde képviselő - Kolozsvár tér, Kolozsvár utca
  • -       Bencsik Mónika polgármester - Ady Endre utca

javasolta egy termelői piac létesítésére.

Bencsik Mónika polgármester: Megpróbálom az előterjesztett és a képviselő úr által javasolt határozatokat összerakni. A négy helyszín jegyzőkönyvben rögzítve lett. Felolvasom az átdolgozott határozati javaslatot, aki egyetért, az kérem kézfeltartással jelezze,megállapítom, hogy a testület jelenlévő 7 tagja 7 egyhangú igennel elfogadta a határozatot az alábbi tartalommal:

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 23/2012. (II. 23.) HATÁROZATA

Tárgy: Döntés a Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén létesítendő árusítóhely kijelöléséről

Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén belül alkalmi helyi termelői árusító helyet kíván létesíteni. Felhatalmazza Polgármestert, a Jegyzőt, Bánóczi Margit képviselőt, Bárdos Iván képviselőt a szükséges intézkedések megtételére. "

11. Piacképes

A testület szakhatósági állásfoglalásokat/kormányhivatali álláspontot követően 2012 májusában úgy döntött, hogy a piac végleges helyéül Bárdos Iván javaslát fogadja el, és a négy megjelölt lehetőségből az Általános Iskola parkolóját jelöli ki. A piac lebonyolításának technikai rendje viszonylag egyszerű: a piaci napokon a parkoló kijelölt szakaszát lezárják a forgalom elől, és abban csak az árusok autói kapnak helyet. A látogatók számára több lehetőség is van a közelben (a Kossuth Lajos utcán/ a Templom téren kiépített parkolóban, illetve a Nagyszénás utcában) ahol le tudják rakni az autóikat. Persze sokan jönnek gyalog, biciklivel is vásárolni.

Vannak fixen visszatérő és vannak új/változó árusok, vannak/voltak jól bejáratottak és vannak olyanok, akik 2011/2012-ben még kicsiben kezdték, de mára már szilárdan elfoglalták a helyüket a szabadpiacon, komoly honlapokat működtetnek és agglomeráció szerte népszerűek (nem adok linket, hogy ne vádolhasson senki reklámozással). Szezonálisan is változhat persze az árusok összetétele, tavasszal/nyaranként virágokat, palántákat is árulnak itt...szóval a piac kis méretétől függetlenül elég széles lehet a termékkínálat. Mindenki nagy örömére a Nagykovácsi Termelői Piac, a Nagykovácsi Önkormányzat, a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a polgárok összefogásának/akaratának eredményeképpen végre elfoglalta a településen a maga piaci rését...hogy a keretes szerkezetnek is adjak valamit.

Igazi érték a faluban. A többit talán elmondják a képek. 

A próbapiac:

A termelői piac a végleges/jelenlegi helyszínen :

nagykovacsi_piac.jpgEz Szilágyi Zsolt v. dr. Klein Ferenc fotója: kép forrása, itt

 A poszt összes fotója (-1) megtekinthető itt: zord indafoto

 

A bejegyzés trackback címe:

https://zordidok.blog.hu/api/trackback/id/tr1216771118

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bubu64 2021.12.19. 20:07:44

Mi az a DINPI?
Nem is gondoltam, hogy ilyen bonyolult egy piac létrehozása.
Jó dolgokat árulnak. Tetszenek a képek.

zord íjász · zordidok.blog.hu 2021.12.19. 20:17:52

@Bubu64: Köszönöm, hogy elolvastad.

Duna-Ipoly Nemzeti Park.

www.dunaipoly.hu/hu/

Bubu64 2021.12.20. 06:25:02

@zord íjász: Ne viccelj, nincs mit köszönni, érdekelt. Kellemes ünnepeket kívánok Neked és a Családodnak!

zord íjász · zordidok.blog.hu 2021.12.20. 19:31:15

@Bubu64: Köszönöm, és én is Boldog Ünnepeket Kívánok Neked, a Családodnak és Minden Szerettednek!

Bubu64 2021.12.21. 07:16:50

Köszönöm szépen.
süti beállítások módosítása