1.
♦
Néhány sor bevezető szöveg, sok kép.
Igaz, hogy négy teljesen kész poszt várakozik már hetek óta a fiókban, de nem lett volna helyénvaló így az ünnepek idején előhozakodni velük, így hanyagoltam őket. Nélkülem is elég zordak ezek az idők.
És nem múlnak, és nem futnak el. Sajnos. A téma az utcán hever, házhoz jön.
De most, ideiglenesen, borítsa őket fátyol.
A Nagykovácsit körüljáró gyűjteményes posztjaim sorában – amelyekben már volt szó pl. a helyi kutyákról, a helyi kutyatáblákról, a helyi macskákról, a helyi utcakertekről (1., 2., 3. ,4. fejezet), a helyi építészeti arculatról, a helyi fényekről, a helyi éjszakai közvilágításról, a helyi arcokról, a helyi pillanatokról, a helyi madarakról (1., 2. fejezet), a Víg End korszak sufni mementóiról (3., 4., 5., 6., fejezet)...– most az aktualitás csillogó és kreatív díszeivel zárom le ezt a covidtól gyötört, szomorú évet.
Következzen egy szerény válogatás Nagykovácsi karácsonyi, utcai, ünnepi ajtódíszeiből. És egy darab, ami nem utcai, és kettő, ami kicsit több is.
Remélem a Karácsony is örömmel volt telített...nos, én ezzel a poszttal kívánok Jó egészséget, és Boldog Új Évet minden –az átlagos emberi hibahatárokon belül mozgó– jószándékú, becsületes, tisztességes olvasómnak és szeretteiknek.