fotó: Huszti István. forrás: index

2007. február 2. A fidesz képviselői Orbán Viktor vezetésével lebontják a Kossuth teret körbezáró, vaskerítésekből álló mobil kordont. Akkoriban, ők ezt a polgári engedetlenség egyik formájának nevezték. Az akciójuk napjainkig is számtalan esetben hivatkozási alapként szolgál a hatalommal, a hatalom túlkapásaival valamint az igaztalannak vélt törvényekkel, szabályokkal szembeni fellépés jogosságának, mértékének alátámasztására. Nagykovácsi polgárai ennél sokkal professzionálisabb módon, csendesen, apránként, ravasz kitartással és következetességgel bontották le azt a kerítést, ezúttal szó szerint, amelyet a helyi hatalom húzott köréjük, az Építési Szabályzat paragrafusaiban.

A blogposzt témája ennek a spontán polgári engedetlenségi mozgalomnak a bemutatása, egy szerény javaslattal a záróakkordban. 

Mottó:

"Az erős miniszterelnök-jelölt kérdésében....ebben most van egy kis döccenő"

(Molnár Gyula, a Magyar Szocialist Párt elnöke, 2017. október 2.-án, a Botka László visszalépéséről tartott sajtótájékoztatón)

Mottó:

Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája.

(Rejtő Reich Jenő, író, meghalt munkaszolgálatosként, a söpredék áldozataként. Él, örökké, amíg humor és magyar lesz a Földön.)

♦

Fotó: Louise Goossens / CCDHB

forrás: index

Szerintem – és nem csak azért, mert imádom a kutyákat – ez a világ egyik legmeghatóbb és legcsodálatosabb fotója, pedig láttam már néhányat, ezért mentettem le 2016 februárjában, amikor rátaláltam. "Tetoválás, kutya, személyzet, függöny, festék a falon" Ezt a poént az index képaláírásában külön is díjazom, de amiért ezt a fotót a blogposzt illusztrálásának választottam, az a bejegyzésnek ez a része: 

"...Szerepel rajta James Isaac, a 9 éves autista kisfiú, segítő kutyája Mahe, a kórház egy alkalmazottja és az ő tetoválásai. A kisfiú a betegsége miatt nehezen kommunikál és az egész világ egy ijesztő, félelmetes hely számára, de Mahe mindig vele van és segít neki mindenben. James egy MRI vizsgálat miatt feküdt be a kórházba, ahová teljesen normális és nyilvánvaló volt, hogy elkísérhette Mahe, aki az ágyba is befekhetett vele..."

Nos, azt kell, hogy mondjam, az elmondottak alapján ez a kisfiú nem beteg, sőt, valószínűleg a világ egyik legnormálisabb, és gondolatvilágában legegészségesebb kisfiúja: ráadásul kissé ijesztő is, hogy gyerek létére, a realitásérzéke felnőttesen komoly és érett. Némelyik európai polgártárs példát vehetne róla. Néhány tízmillió.

Igen, az egész világ egy ijesztő, félelmetes hely, nem csak neki, hanem bárki és mindenki számára, akinek van elég fantáziája hozzá.

Egy világ, amelyben nyolcmilliárd ember kapar tiszta ívóvízért és élettérért, egy világ, ahol embereket taposnak szét teherautóval az utcán, vagy robbantanak fel pokolgéppel a vallási tébolyultak, egy világ, ahol egy vízfejű degenerált atombombákat robbangat, egy világ, amelyről Sir David Attenborough azt mondta, hogy az ember a Föld pestise, egy világ, amelyet felzabál a klímaváltozás, és amelyben Rogán Antalból állami funkcionárius lehet, az azért elég ijesztő világ. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy mindenkinek, mindig, mindentől félnie kell, és teljes pánikhangulatban kéne tölteni az élet múlandó óráit, de hogy a valóság felismerése hasznos adalék lehet a jó döntések és a túlélés biztosításához, az kétségtelen.

A világ veszélyekkel teli: ez egy tény.

És egy ilyen világban védekezni kell. Minden eszközzel.

♦

Találós kérdés: Tudod melyik a Föld legnagyobb, leghosszabb és legteljesebb kerítése?

Mottó:

"...Fontos azonban tudni, hogy a nép egy része hamar megtanulja a vezér gonosz szólamait és előszeretettel alkalmazza velünk, másként gondolkodókkal szemben. Miután nincs már sajtószabadság, a hazug kormányzati propagandát nagyon nehéz halk szóval és józan, szép üzenettel ellensúlyozni. Hova, kihez jut el a mi humanista gondolatunk?

Ezért kérem minden jóízlésű és emberséges érzelmekkel megáldott honfitársamat: lépjen föl minden eszközzel és tudatosan a kormány által a mi pénzünkből támogatott szellemi és lelki kútmérgezés ellen. Ismerjük föl, hogy a Fidesz-kormány ordas eszmék és érzelmek terjesztője, a fasizmus szálláscsinálója, Európa és a világ szégyene..."

Idézet forrása, modernmagyarorszag.blog.hu: mocskos hazaáruló

"Az Orbán-kormány által a külföldi idegenek ellen szított gyűlölet immár a belföldi idegenek - zsidók, cigányok, liberális értelmiségiek, stb. - ellen fordult. Tudtuk előre, hogy így lesz, mert a dolognak ez a saját belső logikája… Szerencsére kisebbségben, de rendre újra felhangzik a gázkamra és a Dunába lövetés, mint kézenfekvő megoldás a másként gondolkodókkal szemben.  Beérett a gyűlölet kormányzati vetése. Megfogant az intenzív gyűlölet a nép egy részének lelkében. Kormányzati támogatással a hátuk mögött sokan nem szégyellik ezt immár nyíltan az utcán is megfogalmazni. Ez a hétköznapi fasizmus. Van, aki még mindig úgy gondolja, hogy Orbán populista demokrata, nem pedig fasiszta. Nem értek egyet. Aki alantas érzelmeket hitvány hatalmi célokra felhasznál, annak a kultúrája egyértelműen fasiszta. Minden más jelző a valóság elkenése, megszépítése. Gyűlöletet kelteni hatalmi célokból, rombolni a nép érzelmi egységét, pozitív beállítódását, szétverni a társadalom amúgy is gyenge szolidaritását, folytonosan ellenséget keresni és azt megtalálni más faj, más nemzet, vagy hazai másként gondolkodók egyedeiben - ez bizony fasizmus a javából..."

Idézet forrása, modernmagyarorszag.blog.hu: fasizmus-e a kormányzati gyűlöletkeltés

Ha a fasizmus/fasiszták/fasizálódás kérdéséről van szó, én kizárólag a nagyon demokrata, európai szellemiségű értelmiségieknek és humanistáknak hiszek, mert ők  egy másik földrészen, vadvízi kajakozáskor, a zúgón felborulva, fejjel lefordulva a víz alá, fuldoklás közben, egy túlexponált fénykép alapján is meg tudják mondani bárkiről, ki a fasiszta, és ennek nyomán melyik társadalom mennyire van elfasizálódva. Orbán Viktor is egy fasiszta, megmondta a Lajos Párt.

Jó tudni. 

Ez az Orbán Viktor egy Nagyon Gonosz Ember.

200 éve született Arany János, akit nemes egyszerűséggel: Imádok. A 2017-es emlékévhez csatlakozva, BeAranyoznám a címadással mai posztomat.

Sajnos a téma, már kevésbé könnyed.

Mottó:  Kétféle ember él ebben a világban. Az egyik, aki bármire hajlandó a céljai elérésének érdekében, és az összes többi. (David Englander/Ed Harris milliomos és köztörvényes bűnöző szavai, a Man on a Ledge c. krimiben)

♠ 

A Nagykovácsi Önkormányzat közösségi, hivatalos újságjának, a Tájolónak az első oldalán van a polgármester fix rovata, ahol az olvasók havi rendszerességgel találkozhatnak a falu vezetőjének aktuális gondolataival. Az egy hónappal ezelőtt, augusztusban  megjelent írásból idézek.

Manapság a „politika” szót nem feltétlenül azonosítjuk a jó hangulattal és az összetartozás érzésével. Még egy olyan kicsi és meghitt hangulatú településen is hangoskodás, ellenségeskedés, személyeskedés övezi, mint Nagykovácsi. Mindenki tudja rólam, hogy nem vagyok politikus, a helyi önkormányzatba, a nagykovácsi közügyek intézésébe a legutolsó önkormányzati választások eredményeként szálltam be, vállalva természetesen a politikával járó felelősséget és negatívumokat. Ennek ellenére sokszor elcsodálkozom és megdöbbenek, milyen indulatok ébrednek emberekben egymás iránt, hogy mennyire nem figyelünk a másikra, mennyire nem tudunk vagy akarunk vitatkozni, hogy sokszor milyen mértékben nem látjuk a fától az erdőt, vagyis azt, hogy a „közügyekben” olyan döntéseket kell hozni, ami a közösség egészének érdekében áll, nem pedig olyat, amit egy-egy jól kikiabált egyéni érdek követel. Talán naiv vagyok, de engem tényleg megdöbbent, hogy a csodálatos hangulatú, békés és gyönyörű Nagykovácsiban nem mindig tudunk barátsággal, józanul, normálisan és hatékonyan vitatkozni, és ahelyett, hogy leülnénk megbeszélni a problémákat, előfordul, hogy kígyót-békát mondunk egymásra..."

Azért ez durva. Most szólj hozzá. Milyen világban élünk. Kígyót meg békát. Még itt is ez megy. A gyönyörű Nagykovácsiban. Hová jutottunk, emberek.

Hogy hová, azt Kiszelné Mohos Katalinnál, senki sem tudja jobban.

A mottó visszatért, mert a politikai kampányok világa sem változik: kíméletlen, kegyetlen versengés a győzelemért. 2014-ben, Nagykovácsiban, ez a közéleti versengés 24 év után érte el a mélypontot.

Mottó:

Minek öltözzön holnap Bencsik Mónika a karneválon?
1. Kis Hableány
2. Szörnyella De Frász
3. Terminátor

(2014. február 28. szúrkálódó szavazás a nagykovacsi.net Civil Közösségi hírportál facebook oldalán)

Nevek, adatok, és egyedi statisztikák az elmúlt 24 év választásairól.

2014-ben, Kiszelné Mohos Katalin lett a Fidesz helyi polgármester-jelöltje, miután a borzasztóság és az anomáliák nyomán kipattant viszály a pártpolitika csápjai közé terelte.

Már csak egy feladat volt hátra: legyőzni az önkormányzati választáson ellenfeleit, mindenekelőtt Bencsik Mónikát, Nagykovácsi 12 éve regnáló független polgármesterét.

Kampányolni kellett, és egy kampányban- állítólag, vagy mondhatom, a tapasztalatok szerint-  mindent lehet, minden elfogadható, minden megbocsátható...utólag. A győztesek legalábbis könnyen megbocsátanak önmaguknak. Egy ketrecharc, szabályok és bírók nélkül, az utolsó vérig, puszta kézzel, védőfelszerelés nélkül. A földön fekvő ellenfél is rugdalható. Így megy ez a világ minden fejlett, kultúrált, civilizált, nyugati tippusú demokráciájában, ahol választásokat tartanak: undorító, de ez még mindig jobb, mint a Föld lepusztult diktatúráiban vagy demokráciának álcázott autoriter rezsimjeiben, ahol ilyen butaságokra nem fecsérlik az időt, vagy irányított a végeredmény.

És lehet, hogy ez csak egy műanyag falu, de mi sem vagyunk kevesebbek, mint mások: egy igazi, házi, helyi ízekkel fűszerezett anyád kampány Nagykovácsinak is kijárt.

Meg is kapta. A kampány Semi-contacttól a Full-contactig zajlott...és azóta stagnál.